Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-23 / 41. szám
»KOMÁROMI LAPOK« 2. oldal. & magyarság impozáns részvétele mellett kísérték utolsó útjára Richter János szenátort. Komárom, május 22. Országos részvét fogadta a magyarság nagy halottjának: Richter János magyar nemzeti párti szenátornak elhunytát, akit május 20-án, Pünkösd első napján délután helyeztek örök nyugalomra a komáromi rom. kath. temetőben. Halála nagy és osztatlan fájdalmat váltott ki Szlovenszkó egész magyarságában és a szepességi németségnél, mindkét nemzetség lesújtott szívvel gyászolja a kisebbségi közélet kiváló harcosát. A szenátus elnöksége átiratban fejezte ki a pártnak őszinte részvétét Richter János elhunyta felett és koporsójára hatalmas koszorút küldött. Az elhunyt szenátor koporsóját a róm. kath. temető ravatalozójában helyezték el, amelyet a résztvevő közönség százai kereslek fel, hogy a koszorúk és virágok tömegével elborított ravatalon fekvő halottól néma búcsút vegyenek. A temetőben a végtisztességtevő gyászoló közönség hatalmas tömegei gyűltek egybe, közel kétezer ember vett részt a temetésen. Az impozáns számú komáromi gyászolókon kivid a szlovenszkói magyarság és a szepességi németség az ország minden részéből elküldötle képviselőit, itt voltak a magyar nemzeti párt törvényhozói, a testvér keresztényszocialista párt képviselői, a helyi és a kerülethez tartozó pártszervezetek kiküldöttei jelentékeny számban. A kegyeletes részvevők sorában ott voltak a Szent Benedekrendi székház képviseletében Gidró Bonifác házfőnök-igazgató és Hajdú Lukács dr. főg. tanár, a Szent Vincéről nevezett irgalmas nővérek Veszprémy M. Placida főnöknő, a szeminárium növendékei Lestár István dr. igazgató vezetésével. Megjelentek a temetésen Szilassy Béla dr., Füssy Kálmán és Kreybich Károly szenátorok, Törköly József dr., Holota János dr., Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselők, Jaross Andor és Koczor Gyula a magyar nemzeti ügyv. elnökei, Giller János dr., Salkovszky Jenő dr. és Alapy Gyula dr. tartgy. képviselők, Förster Lajos dr. Igló város képviseletében, megjelent továbbá a magyar nemzeti párt érsekujvári körzetének, udvardi pártszervezetének, pozsonyi pártszervezetének, az aranyosi, dunaszerdahelyi, csicsói, somorjai pártszervezeteinek küldöttsége. Gróó Béla dr., Fülöp Zsigmond, Kállay Endre dr., Koncsek György, Nánásy Gyula, Vörös Ede országos pártvezetőségi tagok, Czike Dénes, P. Nagy Sándor, Kovách Tihamér helyi pártszervezeti elnökök, Arkauer István főszerkesztő, Tomory János dr., Gaál Gyula dr., Baranyay József dr., Szombathy Viktor szerkesztők, Szijj Ferenc nyug. polgármester a Jókai Egyesület elnöke, Soós Imre dr. a Kaszinó elnöke, Aranyossy Endre dr. a Kaszinó igazgatója, Dosztál Jakab a kerszoc. párt elnöke, Dcrfinyák Gusztáv kér. szoc. párttitkár és a város magyar társadalmának szine-java. A komáromi pártszervezet vezetésével a küldöttségek a kerület gyászbavont zászlaja alatt vonultak ki a temetőbe, ahol a feledhetetlen emlékű szenátor koporsójánál állottak föl. Itt foglaltak helyet a törvényhozók és a pártvezetőségi tagok is. Délután négy órakor kezdődött a temetési gyászszertartás, amelyet Majer Imre dr. prelátus apátplébános végzett nagy papi segédlettel. A koporsó beszentelése után a sírhoz vonult a hatalmas tömeg. A sírnál a magyar nemzeti párt zászlaját díszbe öltözött P. Nagy Mihály, Csukás István és P. Nagy Sándor szekeresgazdák hajtották meg az elhunyt emléke előtt, majd következtek a gyászbeszédek. Törköly József dr. nemzetgyűlési képviselő a magyar népi s a magyar nemzeti párt nevében mondott megható beszédet. A nemzeti kötelességteljesílés önzetlen harcosától búcsúzott. A sok megpróbáltatást élt magyarság és szepesi németség volt az ő családja, a nemzet apostola volt ő, — mondotta dr. Törköly József, — s elment anélkül ,hogy nemzeti szenvedések megváltását megérhette volna. Giller János dr. barátját és esketőpapját búcsúztatta Richter Jánosban, aki minta pap volt, mert egyesíteni tudta magában a vallásához való ragaszkodást és a többi felekezet iránti szeretetet, a megértést embertársai iránt. Kitűnő szónok volt Richter János, szónoki beszédeinek szelleme örökké élni fog, ha a teste el is költözött. Nitsch Andor magyar és német nyelven a Szepesség nagy fiát búcsúztatta, aki olyan volt, mint a branyiszkói harcok szerzetese. Hazai földet hozott Richter János sírjába s a Tátra utolsó üdvözletét tolmácsolta az elhunyt koporsója felett. Salkovszky' Jenő dr. a régi Hont vármegye s az Ipoly völgye nevében búcsúztatta Richter Jánost, hiszen Szlovenszkó minden vidéke a magáénak tartotta őt, akinek egész élete a közért folyt le. Alapy Gyula dr. a testvér keresztényszocialista párt nevében mondott búcsúbeszédét. A küzdő ember hanyatlik sírjába, — mondotta, — akinek munkájából ezrek vettek vigasztalást és reménységet. A testvérpárt meghajtja zászlóját a fegyvertárs előtt, aki a tömegeket megtanította hinni a nemzet örökkévalóságában. Fülöp Május 15-én lépett életbe az új menetrend' s akik a vasúti összeköttetések javulását várták az új menetrendtől, azok újra csak csalódtak. A mifelénk járó vonatok titokzatosan illeszkednek bele valami nagy tervbe ugyan, de e nagy terv éppen csak a csallóközi és a mátyusföldi utasokat hagyta ki a számításból s megnehezítette számukra az utazást. A menetrend sem Pozsony, sem Érsekújvár felé nem kedvez túlságosan az utasnak. Nem szólunk arról, hogy a tőlünk messzebbfekvő állomásokat is nehezen érhetjük el, mert például gyorsvonatjáratokat szüntetett meg a a vasúttársaság a zólyom—pelsőci vonalon, — hanem csak azt említjük, hogy a mi közelebbfekvő körzetünk állomásait az eddiginél nehezebben és lassabban érjük el. Különös, de úgy van, hogy Pozsony és Komárom között egyes vonatok menetideje megnövekedett: az eddigi két és félórás járatok helyett háromórás járatok vannak. Ez csak nem a technika diadala? Egy élénk példa: Pozsonyból az utolsó vonat eddig 18 óra 50 perckor indult s 21 óra 15 perckor ért Komáromba. Most egy órával korábban indul ugyan, azaz 17 óra 50 perckor s mégis csak 10 perccel hamarább, azaz 21 óra 5 perckor pillanthatjuk meg vele ragyogó állomásunkat. Érthető a kérdés: mit csinál a derék motoros ötven kerek percig? A nyílt pályán vesztegel talán, avagy vacsorázik Szerdahelyen? Nem! A motoros állandóan jön, mégis ötven percet maradozgat el itt-ott. Trafikál a kis motoros, elbeszélgeti az időt a szegény utasok rovására, de az is lehet, hogy szervi betegséget kapott. Mindig is mondtuk, hogy baj lesz a kis motorosokkal. Aztán az is furcsa, hogy Pozsonyból Csallóköz felé van még két vonat ugyan, de az egy sem éri el Komáromot, már Szerdahelyen megpihen. Kérdezzük: nem lehetne-e egy vonatot bevezetni egészen Komáromig? Mert most az a helyzet, hogy a motorossal nem lehet eljutni Komáromba este, holott ha este nyolckor indulnánk Pozsonyból a motoroson, féltizenegyre itt volnánk. Mig most, ha este hétkor Érsekújvár felé indul neki az ember a nagy útnak Pozsonyból, — akkor — tessék megfogózni, — éjjel negyedegykor van Komáromban, tehát egy órával később, mint eddig. Újvárait két óra hosszat kell várakozni. Ugyanígy jár az ember, ha a gyorssal jön Pozsonyból. Visszafelé se kellemesebb az összeköttetés, öt óra hoszszat tartó út! Amely azelőtt három óra hosszat tartott. A komáromvidéki embernek kedve van azt hinni, Zsigmond a komáromi pártszervezet elnöke a helyi szervezet nevében búcsúzott el Richter Jánostól, akiben örök büszkeségét, bölcs tanácsadóját vesztette el a szervezet. Harmincéves közéleti múltja fényes eredményekkel volt teli, mindig kitartó harcos volt, soha vissza nem torpant, tele volt munkakedvvel, küzdeni akarással. Erre buzdította a pártszervezetet is, amely emlékét örökké híven megőrzi. Szombathy Viktor a Prágai Magyar Hírlap s a kisebbségi magyar újságírás nevében vett búcsút Richter Jánostól, aki tollával is bebizonyította magyarságát, lelkesedését. Végül Förster Lajos dr. nyug. bányaigazgató az iglóiak utolsó üdvözletét hozta a nagy halottnak s elhozta a szepesség tavaszi virágait is, s egy ágat Richter János kedves fénylőiből a sírjára helyezett. A magyar kultúra harcosát gyászolja a Szepesség magyarsága is, örök békességet és nyugalmat kívánva az Egek Urához megtért küzdő testvérnek. A mély hatást keltő gyászbészédek elhangzása után elhantolták Richter János sírját, amely szeretettel öleli magához a magyarság őszintén meggyászolt nagy halottjának drága porait. Áldás emlékére! hogy a vasúti menetrendet egyenesen a délszlovenszkói utas bosszantására találták ki ilyen formában. Tegyük hozzá, hogy az esti vonat Pozsonyból a Csallóközön keresztül csak úgy ér Komáromba, hogy Szerdahelyen át kell szállni a vicinálisgőzösről a motorosra, — tessék ezt megcsinálni csomagokkal, — tegyük hozzá, hogy kevesebb a vonat, hosszabb a menetidő, hogy vonatokat nem lehet jól »elkapni« Érsekújvárod shogy vannak vonatok, amelyek a csatlakozó állomásokon »szinte az orra előtt mennek el az embernek«, — akkor megtudja mindenki, milyen jó és kellemes az új vasutösszeköttetés Komárom és vidéke számára. Autóbuszunk a környékre alig van s ha van is, akkor sem a komáromiaknak kedvez, hajójáratainkból szinte kihagynak bennünket, a wek-endjegyekkel csak nagyon meghatározott körzetben s időben lehet utazni, — egyelőre ennyit elég felsorolni. A vonatjáratok a centrális fekvésű Pozsonynak, de leginkább Prágának kedveznek. Erélyesen és határozottan tiltakoznunk kell az ellen a menetrend ellen, amely ilyen nagy vidéket, mint a Csallóköz és a Mátyusföld, szinte kizár az utazásból. S még valamit. A komáromi állomás s általában minden csallóközi állomás utasa legtöbbnyire magyar. Igazán nem akarunk nagyobb kázust csinálni a dologból és »nemzeti sérelmet« sem akarunk kovácsolni belőle, de mégis szeretnénk azt kérni, hogy a fontosabb közérdekű hirdetések magyar nyelven is ki legyenek téve. A komáromi állomáson lassankint több lesz a francia, angol, német, norvég felirat, (tessék megnézni), mint a magyar, holott a vasúttársaságnak igazán üzleti érdeke az, hogy utasai a hirdetményeket megértsék s ne csak annyit tudjanak elolvasni az állomáson, hogy »köpködni tilos«... Egy dicséretreméltó dolgot jegyezhetünk fel. A vasút behozta az olcsó körutazási jegyek rendszerét. Ezt ajánlhatjuk mindenki figyelmébe. — Budapesti Tornász Világbajnokság. A folyó év május hó 24-étől junius 3-ig megtartandó budapesti torna világverseny alkalmából a Magyar Államvasutak 50 százalékos menetdij kedvezményben részesíti az oda és visszautazóket. A vonatkozó igazolványok, amelyek a kedvezményes vasúti jegy váltására is jogosítanak, 2 P.-ért beszerezhetők a Komdrommegyei Hitelbank r.-t.-ndl Komdromujváros, ahol közelebbi felvilágosítások is megszerezhetők. Általános a panasz az új menetrend ellen. Az uj menetrend nemhogy javult volna, hanem rosszabbodott. - Meglassudtak a vonatok? - Csak Prágának kedvez a vonatösszeköttetés. Komárom, május 22. 1934. május 23. A Szent Vincéről elnevezett im Dl! lilíltt 1U Nemecké Pravno (Német Prana) Felvesznek leányokat (8-ik életévtől a 16 éves életkorig) és 14 éven aluli fiúkat (felekezetre való tekintet nélkül), akik az elemi iskola bármely osztályát óhajtják elvégezni. Teljes ellátási díj havonként 250 — Kő Esetleges kedvezmények is kérhetők, kölcsönös megbeszélések alapján. A kéthónapi szünidőre is felvesznek leányokat és fiúkat a német nyelv tanítására. Jelentkezni lehet 1934. június 20-ig. Érdeklődők a következő címre Írjanak: „Kindtner Mlchaella főnöknő Nemecké Pravno (Zárda).“ 194 A komáromi cserkészek sikeres szereplése pünkösdkor Nyitrán. — május 22. Pünkösd két ünnepén Nyitrán megyei cserkészösszejövetel volt. A komáromi cserkészek a nyitrai cserkészmegyébe tartoznak és így ők is resztvettek a nagyszabású összejövetelen. Voltak: athlétikai, cserkész és művészi számok, melyekben a cserkészeink nagyszerűen szerepeltek. Ezenkívül kiállítás is volt, cserkészek által készitett és népművészeti tárgyakból. A komáromi 5 magyar rajból egy 22 tagú képviseletet vezetett Nyitrára Biró Lucián kerületi cserkészparancsnok. Táboruk az uj Orol-stadion melletti réten volt a Nyitra partján. Két éjjeli töltöttek ott, nagy éjszakai hidegben de teljes egészségben, derűben s cserkészies viselkedésükkel nagy becsületet szereztek a komáromi csapatnak. Zászlójuk még nem készült el, ezért az uj vizirajzászló alatt vonultak oda s a nyitrai közönség elsőnek a komáromi cserkészek zászlaját bokrétázta fel, nagy szeretettel. A fiúk dallal viszonozták a virágokat. Az ünnepségekkel összekötött cserkészversenyekben is resztvettek a komáromiak. A cserkészversenyekben a magyarokat a komáromiak mintaőrse képviselte s itt a második helyezésre számítanak. Az athletikában, súlydobásban és wolley-ballban szerepeltek a cserkészek. Az utóbbiban kikaptak 2:0-ás arányban és a döntőben már nem vehettek részt, a súlydobásban — jóllehet a 18 éven aluli kategóriában kárukra nem volt egészen pontosan megtartva a korhatár — mégis a harmadik helyet kapták. A kiállításon és a művészi produkciókban vezettek a komáromiak. Amott szklenói táboruk modelljét, a szepestamásfalvai tábor olajfestményét és az első cserkészplakátot állították ki, mely utóbbinak a cserkészet történetében is szerepe van. Ezenkívül sok egyéb apróság szerepelt a kiállított sajtótermékek közt. Pünkösd vasárnapján este 8 órakor nagyszabású cserkészelőadás volt a kultúrházban. Itt cserkészeink tábortűzi jelenetet adtak elő. »Internacio'nális tábortűz «címen, ahol énekeikkel, különösen a magyar énekekkel óriási tapssikert értek el. A nyiltszínen hússzor tapsolták meg a komáromi fiúkat. Egy duettben is felléptek: Juba Ferenc saxofón és Riszdorfer Ferenc zongorán adtak elő darabokat. A stadionon a két ünnepen tábori istentisztelet, zászlószentelés és cserkészavatás volt. A tábori szentmisét Riró Lucián celebrálta és a nyitrai gimnáziumi cserkészek zászlaját avatta fel. A katholikus szlovák cserkészek avató ünnepélyén Bíró Lucián szlovák, majd magyar nyelven üdvözölte a nyitrai cserkészeket. A komáromi cserkészek a jólvégzett munka tudatában érkeztek haza s készülnek erősen a júniusi cserkészünnepségekre.
