Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-23 / 41. szám
1934. május 23. »KOMAROMI LAPOK* 3 . oldai Ül m ene treu Ld Lel Le 1 S-...........J (1034. máj us 15-tól > r Cedok. . 12 — Deutsches Kursbuch 12 — üraflné . 8*50 Kosch-íéle. . . 4 — Csehszlovák államvasutak menetrendje 2 50 Kaphatók a Spitzei>féle könyvesboltban Komárno—Komárom, Nádor ucca 29. szám. A Komáromi Lapok bővített Menetrend kivonata no K Kitünően sikerült a Katholikus Legényegylet pünkösdi majálisa. Pünkösd vasárnapján igen nagykő-, zönség kereste fel az Apályi szigetet, ahol a Katholikus Legényegylet tartotta sikerült majálisát. A szórakozni vágyó közönség javarésze az Apályi szigeti majálison vett részt s már déltután 2 órától öntötte a város a karavánokat végig a werteten a Vág leié. A helyőrség parancsnokság- és az utászezred parancsnokságnak a polgári lakossággal szemben elismeréssel konstatálható áldozatkészsége tette lehetővé, hogy az Apályi szigetre vonuló közönség a legkényelmesebben tudta megközelíteni a majális színhelyét. A katonás rendben és biztonsággal megépített pontonhíd könnyen bírla a szokatlanul nagy emberáradatot, amelynek életbiztonságáról is fölös számú katonai kirendeltséggel, mentőövekkel felszerelten gondoskodott az utászok parancsnoka. Ügyesen oldotta meg a Katolikus Legényegylet rendezősége a közönség megoszlását azzal, hogy a Vág innenső oldalán állította fel a pénztárát, úgy, hogy a hídra már csak belépőjegyes közönség mehetett. Jól tette a rendezőség, hogy a .népmulatságnak hirdetett majálisának belépődíjait is a mai rossz viszonyokkal számolva úgy állapította meg, hogy nagyobb anyagi áldozatot a belépődíj senkinek nem okozhatott. Az Apályi szigeten felállítod sátrakban különböző népszórakozások várták a közönséget, s a szokásos majálisi programszámok szórakoztatták a pünkösdi ünnepen gondoktól menekülni akarókat. Az Apályi szigeti csárda felszerelve enni-innivalóval,w rendben, kifogástalanul és majálisi árakon szolgálta ki a közönséget, melynek kényeimére különböző helyeken rendezett be étel s italelosztó helyiségeket. _* S A délutánt betöltő majálisi program befejeztével 6 órakor a Legényegylet műkedvelői adtak elő a zöldben felállított szabad színpadon kacagtató műsorszámokat, melyeken a közönség százai vettek részt. A műsorszámokat mókás, tréfás, szellemes konferálással Balogh Kálmán és Windisch Károly jelentették be. Különösen kiemeljük a programból: R. Mali/ Margitnak énekszámait, melyekben közvetlen bájjal s diskrét wurstli humorral Komárom kedvenc primadonnája ismétlésekre kényszerítő lapsokat kapott. Ha jól emlékszünk, Balogh Kálmán, mint all round műkedvelő, minden egyes számban is szerepelt, s különösen mint az Apályi szigeti holly wood star ja, nővé maszkírozva kacagtatta meg a minden bohóságot szívesen halló, látó majálisi publikumot. Pirstitz Mancika valóban művészi táncával, melyből igazi tánctehetséget fedezhettünk fel, aratott sikert. Herman Ilus mint japán gésa volt kedves jelenség, aki Léránt Jánossal tipegte el a Nippontáncát. Élethűen adtak elő tiroli táncot ifj. Wojtovich Richárd és Sovány Lajos. Az előadáson végig Katona Rudolf vezetésével kitűnő összjátékos jazzzenekar szórakoztatta a közönséget s látta el a kíséretet. Nagy sikerük volt a majális alkalmával felfedezett vad szigetlakok nemzeti táncának is. Este lámpionos csónak-l'elvonulásban gyönyörködhetett a közönség, mely éjfélig ropta aztán a táncot. A Legényegylet először rendezett ily nagyszabású majálist, s a kezdet bíztató sikere után bizonyára máskor is belevág hasonló mulatság rendezésbe. A nagy siker a mindig agilis, mindig sokoldalúan ügyes Legényegylet dicsérete. , f A cserkészek jubileuma A komáromi Sz. Benedek-r. gimnázium cserkészcsapata jubilál: 1933. évben lelt 20 éves. A jubileumi és zászlóavatási ünnepélyét a gödöllői világ jamboree miatt akkor nem, hanem most, 1934. év június 16—17-ik napjain tartja meg. Erre a cserkészet minden barátját és minden cserkészraji szeretettel meghívnak. Az ünnepély programmja: Szombaton, június 16-án: A tábor felépítésének befejezése a gimnázium udvarán. 19 órakor a tábori élet kezdete. 20 órakor vezetői és rendezőség! megbeszélés. 22-kor lefúvás. Az őrség és a távolról jött vendégcserkészek a táborban alusznak. Vasárnap, június 17-én: G-kor zenés ébresztő a városban és a táborban. 8.30-kor a komáromi vasútállomáson a vendégcserkészek fogadása. (Ezzel a vonattal érkeznek Újvár, Ipolyság, Pozsony, Léva, Nyílra felől a cserkészek. Guta felől 7.26-kor, Dunaszerdahely felől 9.08-kor érkezik a vonat.) Az állomásról a városba az érsekujvári iparoscserkészek fúvós zenekara mellett vonulnak zászlóik alatt. 9-kor elhelyezkedés a bíborban. 9.30-kor kath. istentisztelet, 10-kor ref. és ev. istentisztelet. 11-kor zenés és énekes menet a városban. Utána kb. 11.30-kor a táborban a Jókai cserkészcsapat zászló- és tagavatási ünnepélye. 12-kor kóstolók a cserkészkonyhán fa nagyközönség részére). 13-kor a nagyközönség elhagyja a tábor területét. 13.15-kor a vendég- és komáromi cserkeszek közös ebédje a táborban. Utána pihenő. 14.30— 15.45-ig a vendég cserkészek megtekintik a város látnivalóit. Iákor a tábor újra megnyílik a nagyközönség részére. Térzene a táborban 15.30- tól 16-ig. 16-kor kezdetét veszi a jubileumi műsor és a cserkészbemutató, tart 19-ig. Ezen szerepeinek 1—1 számmal a vendégcserkészek is. 19-kor a vendég cserkészek kikisérése a vasúti állomásra. A legtöbb vendég a 19.45-os, az újváriak 21.25-ős vonattal indulnak hazafelé. 22 órakor lefúvás. Vérátömlesztés — géppel. A vérátömlesztést sokan az orvostudomány legújabb vívmányai közé sorolják, holott az közel háromszáz esztendős. Már a XVII. század közepén gyakorolták ezt a mesterséget, hogy a súlyos vérveszteségtől elgyengült betegeket megmentsék az életnek. A higiénia és az élettani ismeretek azonban akkoriban még meglehess gyenge lábon állottak s igy nem csoda, hogy az orvosság rosszabb volt magánál a betegségnél is és kevés kivétellel valamennyi vérátömlesztéssel kezelt beteg belepusztult a kísérletbe. Végre a francia országgyűlés megsokalta a spk halálesetet és 167ó-ben rendeletileg eltiltotta az orvosokat a merész műtéttől. Csak a legújabb idők kutatásai tették ismét a halál ellen küzdő orvos egyik legáidásosabb fegyverévé, mikor bebizonyult, hogy az emberek különböző vércsoportokba oszlanak és az átömlesztés csak akkor sikerül, ha a vértadó és a beteg ugyanabból a vércsoportból valók. Ezzel a felismeréssel és a higiénia szabályainak legmesszebbmenő alkalmazása révén a vérátömlesztés ma már a legközönségesebb orvosi eljárások közé tartozik. Eddig nincs semmi rendkívüli a dologban. Az érdekes csak most következik. Újabban t. i. nem elégszenek meg azzal, hogy a vér az egyik testből megfelelő tömlőn keresztül egyszerűen átfolyik a másikba, helyesebben a beteg vénájába, hanem az átömlést gépi utón, a csővezetékbe juttatott szivattyúval szabályozzák. Németországban már esztendők óta kézzel hajtott szivattyúval nyomják át a vért a beteg testébe, legújabban pedig dr. Bécart francia orvos villamosította a vérátömlesztést. Egy parányi, mindössze 1 so lóerejü villamos motorral hajtott szivattyu a beteg érlökésszámának megfelelő ritmusban, annak vérereibe nyomja át a vért. Az átvitt vérmennyiséget egy műszer állandóan jelzi és a szerkezetet úgy állitják be, hogy a beteg percenként mintegy hatvan köbcm.-t kap. A szivattyút és a csővezetéket az elképzelhető leggondosabb módon törniük és fertőtlenítik. A „műsziv“ — ahogy Bécart villamos vérátömlesztő szivattyúját nevezik — teljesen önműködően végzi munkáját. Az orvos a vezeték két végén levő tűket egyszerűen beszúrja a vért adó és a beteg erébe, beállítja a szeikezetet, megindítja a motort s a többi a készülék dolga. Eddig minden rendben volna. De mi történik, ha egy súlyos állapotban lévő betegnél éppen a legkritikusabb pillanatban hirtelen kimarad az áram és megáll a motor? Vagy pedig — amivel mindig számolni kell — valahol mégsem egészen tökéletes a tömítés és a vérárammal együtt levegő is kerül a beteg érhálózatába, veszedelmes gázembóliát idézve elő? Vagy pedig a szivattyún átáramló vérben alvadt csomócskák keletkeznek, esetleg magából a szerkezetből kerül valami idegen anyag a beteg testébe ? Bécart doktor természetesen biztosit róla, hogy ilyesmi, emberi számítás szerint, nem fordulhat elő. Számos szaktekintély azonban még kétkedve fogadja az újítást, de bizonyos, hogy a villamos vérszivattyu —- ha e hiba lehetőségeitől megszabadul — gyorsaságával még sok emberéletet fog megmenteni. — Pardon, tévedtem! Gaál Franciska, Szőke Szakáll és Hörbiger Pál első magyar filmje és a Kék Duna keringője, Strausz János bűbájos zenéjével kerül szinre holnap csütörtökön a magyarkomáromi moziban. — Az építőmunkások szakszervezetének szinielőadása. Pünkösd vasárnap esle 8 órakor nagyszámú közönség előtt mutatkozott be az építőmunkások szakszervezetének színjátszó csoportja a Király püspök uccai munkásotthonban újonnan épült szép színházteremben. A műsoron három egvfelvonásos vígjáték szerepelt. A lehetséges erőkből álló műkedvelő gárda hamarosan megnyerte a termel megtöltött közönség szeretetét, kik hangos kifejezést adlak óhajuknak, hogy minél előbb élvezhessék újból a kitűnő gárda játékát. Az új előadóteremnek és színpadnak egyébként ez volt a felavató estje is. A jól sikerült műsort reggelig tartó tánc követte. HÍREK Lovat loptak a cigánytól Végre! Végre a cigányokat is meglopták. Gúla mellett tanyáztak az oláhcigányok immár napok óta, mert megszabott járataik vannak nekik, mindegyiknek igazolványa van, arcképpel és mind a tíz ujjúnak lenyomatával, s igy mostan három napig Gúla mellett volt szabad tanyázniok. Mindenütt csak néhány napig lehetnek, aztán tovább küldi őket a közigazgatás, hadd kóstolják meg más falvak is az oláhcigányok nyújtotta jókat... Most éppen Gúta mellett voltak, mondom, alkalmasint valami vásárra készüllek, mert több lovuk volt a rendesnél. Olt legelt a négy tó a szekerek mellett, a páston, aztán reggelre éltünk. Szőrén, szálán eltűnt a sát.qr alja cigány vagyona, valaki úgy ellopta, hogy nyomai sem maradtak a kehes paripáknak. Lett nagy méltatlanság és roppant felháborodás. Sértett önérzetükben mentek a bíróhoz, aztán a csendőrökhöz a kárvallottak, — szinte fel sem bírtak ocsúdni a meglepetéstől: hogyan történhetett meg az, hogy ezcgyszer nem a cigány lop, hanem tőlük loptak? S mentek büszkén, önérzetesen. S itt mutatkozott meg ez a különös cigánylélek a maga másik oldalával. Egyik sem sírt, nem jajgatott. Elképzelhető lett volna, hogy ilyen rettentő kárvallás esetén a borzashajú romák a földhöz verik magukat, átkozódnak, ordítanak, sopánkodnak s telekiabálják az iiccát. Nem! Nem estek ezek most kétségbe, nem siránkoztak s a Devlával se nagyon jöttek elő. Büszkén mentek a csendőrök mögött, az asszonyok szoknyája suhogott, a férfiak pipája vígan füstölt, tele voltak önérzettel, büszkeséggel, szinte meneteltek volna órákig, hadd lássa a falu, hogy ezúttal ők mennek hátul s a csendőrök elől, nem pedig megfordítva, ami gyakoribb eset egyébkéné Hadd lássa a falu, hogy most ők a panaszosok, lcrill róluk a dicsekvés, a büszkeség, egy sem maradt a sátorban, büszkén, hangtalanul masírozott, most őket lopták meg. Valaki megkérdezte tőlük, szánakozással hangjában: — Hát megloptak? Büszkén, foghegyről szólt ki a sorból az egyik: Olt lopnak, ahol van! Emelt fővel jelentettek fel ismeretlen lettest, hadd lássa a világ, hogy a cigánytól is van mit lopni. Megfordítják a filozófiát. Azt mutatták be, hogy néha jobb lenni meglopod nak, mint sikeres tolvajnak... (thyvi) — A csehszlovák köztársaság elnökének választása. Holnap, május 24.én választja a nemzetgyűlés a köztársaság elnökét, valószínűleg Masaryk Tamás, a mostani elnök személyében. Felkérjük a város lakosságát, hogy házaikat ez alkalommal lobogózzák fel. — A Földes szintársulat egymás után tartja pótszezonjait. Ismeretes, hogy a Földes szintársulat már Párkányban, majd Érsekújváron tartott pótszezonokat. A pünkösdi ünnepek alatt Léváról, ahol úgy látszik, az ünnepekre már a színház előre le volt foglalva, megint Érsekújvárra ment a társulat, most már második pútszezonra.
