Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-23 / 41. szám
Ötvenötödik évfolyam 41. szám. Szerda, 1934. május 83 KOMÁROM LAPOK POLITIKAI LAP nu uw............———.—1— ■■» -•“«í'vMmr -*—■ mcgmqumsk Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak-) ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton A szociális biztositó hivatalnok Komárom, május 22. Az ellenzék száz és száz népgyűlésen, a parlamentben és azon kívül állandóan sürgeti a betegbiztosító pénztárak és a szociális biztosítók ellenőrzését, amelyek tudvalevőleg óriási szociális terhet raknak a munkaadóra és munkásra egyaránt, azonban igen sokszor minden ellenszolgáltatás nélkül. Ezenkívül az utóbbi időben a betegbiztosítók valóságos hadjáratot indítottak a hátralékos munkaadók ellen, azokat nemcsak perekkel zaklatták, hanem egyszerűen csődök kérésével molesztálták, ami pedig tudvalevőén nem tartozik a legkellemesebb szórakozások közé, mert veszedelmesen alkalmas arra, hogy az illetőnek felépített gazdasági egzisz tenciáját alaposan tönkrelegye. A számos panasz, úgy látszik, elindítja a nagy seprőt és a szociális biztosító intézetekben megindítandó vizsgálatot. Egyelőre adatgyűjtéssel kíván a népjóléti miniszter foglalkozni, hogy melyik biztosi tó intézet milyen személyzettel dolgozik és azok milyen illetményeket élveinek. Ebből akarja megalkotni azt a képet, hogy a biztosítottak létszámának milyen nagysága mekkora tisztviselői kart kíván. A statisztikai adatgyűjtés magában véve ártatlan mulatság és arra jó, hogy ezen az alapon vitatkozzanak az érdekeltek. Szerintünk ezt nem lehet azonos kulcs szerint elbírálni, hanem egyenként kell az intézményeket vizsgálat alá venni. Meg kell vizsgálni elsősorban is az állami tisztviselők, azután az ezekkel rokoncélú intézmények gyógyatapját, hogyan teljesíti az kötelességéi a biztosítottakkal szemben, mert tudott dolog, hogy Prágából és egyáltalában a morvántúli országokból ezrével járnak a szlovenszkói fürdőkre és üdülőhelyekre magasrangú tisztviselők és nyugdíjasok, addig a szlovenszkói biztosítottaknak ilyen kérvényeit egy bélyegzővel szokták elintézni, amelyen röviden az áll, hogy az állami gyógyalap a kérelemnek nem tehet eleget. Az állami gyógyalap mellett erős kritika alá veendők a nmnkásbizlosító intézmények, amelyek deficitről panaszkodnak, pereket folytatnak és csődöket kérnek. Ezt az eljárási a legkomolyabb vizsgálat alá kell venni és elbírálni. A miniszternek azonban egy nagy adóssága van a munkaadókkal és a biztosított munkásokkal szemben és ez a munkásbizlosílók autonómiájának visszaállítása. Sok ilyen intézményről meg lesz állapítható, hogy a bajokat az autonómba hiánya, tehát az ellenőrzés lazasága és hiánya statisztikája. idézték elő. Az autonómia hiánya még igen sok bajnak is kútforrása lett. De ellenkezik a demokrácia lényegével is az az állapot, hogy munkásjóléti intézmények vezetésébe és irányításába sem a közvetlenül érdekelt munkásság, sem pedig a szociális terhek másik részét viselő munkaadók sem folyhatnak be. Annak a szolgálati pragmatikának, amely ma hiányzik a szociális biztosítókból maguknak az érdekelteknek a határozatából kell életre kelnie, mert ahány ház, annyi szokás, egyes intézetek szanatóriumba küldik biztosított tagjaikat, a másik helyen aszpirint rendelnek, de azt sem eredeti csomagolásban, hanem porok alakjában. Az aszpirin és a karlsbadi só-korszakot likvidálni kell, mert a munkás, vagy a gyógyalap-lag tisztviselő és nyugdíjas joggal várhatja el, hogy érdekei minden irányban messzemenő módon megóvassanak, ezt ezt pedig csak az autonómia mel-Komárom, május 22. Már az első menetben megválasztják Masarykot köztársasági elnöknek. Május 24-én választja a törvényhozás két házának egyesített ülése a köztársasági elnököt a várnak erre a célra kijelölt Vladislav termében. A koalíciós kormánypártok, mint ismeretes, ezúttal is Masarykra adják szavazatukat, de ezenkívül több más párt is úgy határozott, hogy az elnökválasztáson az eddigi elnököt támogatja szavazatával. Az iparospárt, a német keresztényszocialista párt és német gazdasági munkaközösség parlamenti tagjai valamennyien Masaryk eddigi elnökre szavaznak, a német nemzeti párt, valamint a szlovák néppárt álláspontja eddig még ismeretlen. A kommunisták ellenjelöltet fognak állítani. Az elnökválasztásról szóló törvény rendelkezései szerint az előmenetben történő választásnál háromötödnyi többségre van szükség. A szenátus és a képviselőház összesen 438 szavazatot képvisel, tehál a minősített többség 263 szavazat. A koalíciós többség pártjai, valamint a cseh- és német iparospárt együttvéve 285 szavazattal rendelkeznek, tehát máris 22-vel múlják felül a háromötödös számarányt. A német keresztényszocialisták és a gazdasági munkaközösség beszámításával Masaryk 307 szavazata biztosra vehető. Richter János szenátor helyébe Varga Imre poprádi ev. lelkész kerül. A magyar nemzeti párt feledhetel-Ielt érhetik el, ha intézményüknek vezetésébe beleszólást nyerhetnek megválasztott képviseleteik útján. A népjóléti minisztérium kezdeményezésének, azt hisszük, mindenütt örülnek és attól sokat várnak. Remélhetőleg megoldást nyer ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági lakosságnak régi kívánsága és követelése is, hogy külön pénztárak utján vehessenek részt a mezőgazdasági munkások a betegbiztosításban. A mai helyzet csak állandó feszültségre ad okot, mert a biztosítottak, sok helyen több kilométer távolságra vannak az orvostól, ambulanciális kezelésben, fizikai gyógymódokban nem részesülhetnek, az pedig, hogy egy tüdőcsúcshurutos gazdasági munkásnak a feleségét szanatóriumba küldték volna, talán sohasem fordult elő a munkásbiztosítók prakszisában. Ennek a nagy pernek véget kell vetni és az önálló mezőgazdasági munkásbiztosító intézetet felállítani legalább is az állam mezőgazdasággal foglalkozó területein, hogy ezek a munkások is orvosi gondozás alá kerülhessenek, akik ettől ma még messze állanak. len emlékű, megboldogult szenátorának, Richter Jánosnak helyét a szenátusban Varga Imre ág. ev. esperes-lelkész, poprádi városbíró foglalja el. Az utolsó nemzetgyűlési választások alkalmával egyesült pártjaink közös tisztáján a nyolcadik helyen jelölték Varga Imrét a magyar nemzeti párt részéről. Csehszlovák—magyar kereskedelmi tárgyalások. Mint ismeretes, Bécsben az elmúlt napokban csehszlovák és magyar kereskedelmi tárgyalásokat folytattak a két állam delegátusai. A tárgyalásról a következő hivatalos jelentést adták ki: A május 11-től 18-ig Bécsben, a magyar és csehszlovák delegációk közölt a kölcsönös árucsere ideiglenes rendezéséről folytatott tárgyalások egyelőre véget érlek. Az árucsere keretéről elvi megegyezés jött létre. Egyidejűén a kölcsönös fizetési forgalom kérdését is tárgyalták. Mindkét delegáció jelentést fog tenni kormányának az elért eredményről és elő fogja készíteni a még függőben levő kérdések megoldását. Megegyeztek továbbá, hogy a tárgyalásokat legközelebb folytatják, hogy azokat minél előbb be lehessen fejezni. Hlinka András interpellációja a népszámlálás ellen. Hlinka András képviselő és társai interpellációt nyújtottak be a miniszterelnökhöz a statisztikai hivatalnak az 1930-iki népszámlálási jelenlése ügyében. Az interpellálok kifogás tárgyává teszik azt, hogy a statisztikai hivatal kiadványa csak csehszlovák lakosságot ismer, szlovákot nem, holott ugyanekkor a németekről, magyarokról, oroszokról, lengyelekről, zsidókról, külön számol be. Az interpellálok ebben szlovákellenes tendenciát látnak, amely számukra sokkal inkább fájóbb, mert annak idején a magyar statisztika a szlovákokat külön szerepeltette. Hlinka és társai a statisztikai adatok olyan korrigálását kívánják, hogy abban a szlovákok és csehek külön legyenek feltüntetve. A képviselőház hét havi munkája. A csehszlovák sajtó számos orgánumában azzal vádolták meg a parlamentet, hogy nem igen aktiv és nem dolgozik eleget. E hírekre Stanek dr. képviselőházi elnök reflektál és a csehszlovák hivatalos sajtóiroda utján megállapítja, hogy a nemzetgyűlés mostani mnkája nem éri el ugyan azt a rekordot, melyet annak idején a forradalmi nemzetgyűlés 18 hónap alatt ért el 393 törvény megalkotásával és nem éri el az első választási időszakot sem, amikor 176 törvény,, fogadtak el öt év alatt. Ha a statisztikai adatok szerint akarjuk megmérni a törvényhozói munka intenzitását, bizonyíték van arra, hogy a jelenlegi törvényhozói munka menynyiségre nézve nem áll alatta az átlagos nívónak. A múlt évi október hó 17-től kezdve a mai napig a képviselőház 36 ülést tartott, amelyek 130 órát vettek igénybe és amelyeken 100 képviselő beszélt. 36 törvényt és egy költségvetést, valamint 13 nemzetközi szerződési intéztek el. A képviselőház különböző bizottságai 107 ülést tartottak és 133 jelentést terjesztettek a képviselőház elé. A képviselőház ellenőrző munkája is igen intenzív volt. Beterjesztettek 192 interpellációt és 125 kérdést, az interpellációkra 306 kormányválaszt és a kérdésekre 158 választ adtak ki. Ehhez tartozik a takarékossági és ellenőrző bizottság széleskörű tevékenysége, amely számtalan ülésen az egész államháztartást felülvizsgálta és az állami kiadásokban jelentékeny megtakarításokat ért el. Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, melltartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára. Mélyen leszállított áraki Pollák Juliska Utódánál Koraárno, Nádor-ucca 17. Keztyűk és fűzők tisztítása és javítása. POLITIKAI SZEMLE
