Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-17 / 5. szám

5. szám, Ötvenötödik évfolyam. Szerda, 1934. január 1*7. KOMÁROMI LATOK POLITIKAI LAP BMittéal ár csehszlovák értékben: £4efyben és vidékre postai szétküldéssel •*®éea évre 8* Ké, félévre 4* Ké, negyed' évre 2» Ké. — KülföMftn 121 Ké. Egyesssám éra t korona. Alapította: TUBA JÁNOS. BeJeiös ÍÖMMkwztö, GAAL GYULA Ír. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEB dr. ftőmnnkatárMk i ALAKI GYULA dr. és KCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 21. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A szomszédságból Komárom, január 16. Itt-amolt a lapok politikai hírei között hallunk arról, ami a szom­szédságban történik. Talán a Dúca ellen elkövetett merénylet az, amelyről legtöbbet megtudhatunk és ez belevilágított azokba a föld­alatti boszorkánykonyhákba, ame­lyekben a politikai maszlagokat fő­zik. Ebben az esetben a szélsősé­ges sovinizmusnak barbár eszközei lettek nyilvánvalókká és olyan for­mában, amely már a Balkánon is kezdeti anakronizmussá válni. Amíg ez a vasgárda csak a kisebb­ségek ellen fegyverkezett és ült fel a különvonatokra, hogy zsinagó­gákat fosztogasson és magyar fal­vakat romboljon le, addig a világ nem veit tudomást felőle. A merény­iéi azonban felnyiloita a szemeket egész Európában és Románia felé tekintett, amelyről keveset hallott és ez a kevés is mindig az emberi kultúra és szabadság elleni táma­dásokban merült ki. Romániában a legutóbbi minisz­terválság alatt Titulescu a külszín­re inkább szeszélyesen viselkedett és ezért nem is késtek az európai sajtóban primadonnái allűrökkel vádolni, holott viselkedése teljesen igazolva állhat előttünk, ha a ro­mániai viszonyokra gondolunk. Ti­tulescu garanciákat követelt, hogy az államnak kifelé megtépázott presztízsét helyreállítsa, amely ed­dig nagy akadálya volt annak, bogy Románia az örökös antiszemita heceekkel és magyarüldözésekkel a kultúráltaim címére tarthasson számol. Kíváncsian várjuk, hogy lesz-e és milyen eredménye Titu­lescu felléptének, aki eddig kény­telen volt abban a felelősségben osztozni a mindenkori román kor­mányokkal, amelyeknek tagja volt, azokért az eseményekért és történ­tekért, amelyek ott a nép jogellenes irányzatokat kifejlődni engedték a Jorgáknak, Codreanuknak és tár­saiknak. Lengyelországból alkotmányvál­toztatás híre érkezik. A lengyel köztársaság a félfasiszla államok sorába vívott ki magának helyei. A megváltoztatott alkotmány a hí­rek szerint Lengyelországot egé­szen fasiszta állammá teszi és a kormányt diktatórikus hatalmi esz­közök birtokába juttatja. Állítólag erre azért van szükség, bogy a né­met nemzeti szocializmust ellensú­lyozza és viszont az ukránizmust is korlátok közé szorítsa. Németországról és kormányrend­­szeréről van legjobban tájékozva a közvélemény a külpolitikai esemé­nyek következtében. A német kor­mány az egyenjogusítási törekvé­sek mellett egyidöben kívánja a fegyverkezési kérdést is megoldani és ebben az irányban folynak a tár­gyalások Franciaországgal, mely­nek Anglia és Olaszország mérsék­letet ajánlottak. A német problé­ma megoldása világkérdéssé vál­tozott. Kilépése a leszerelő konfe­renciából és a népszövetségből az utóbbinak válságát vonta maga után, tehát a népszövetség új pe­riódusa és aktivitása csak a német probléma megoldása után remél­hető. Az ausztriai események megerő­sítik azt a korábbi vélekedésünket, hogy a nagy német Hinterland nyo­mása alatt alig tudja feltartóztatni annak politikai befolyását a leg­szorosabb határzárok ellenére sem. Dollfuss. ügyes és kormányzati te­hetség dolgában eddig pótolhatat­lannak mutatkozott. Hasztalan rendszabályozta meg azonban a kommunizmussal féltestvér osztrák szociáldemokráciát, mely nehéz helyzetében lemondott az osztály­harcról, nem bír a nemzeti szocia­lizmussal. mely az egész államot aláaknázta. Még .Magyarországról kell megemlíteni azt, hogy az álta­lános választói jog kodifikálása munkában van, amelynek életbe- Iéplefésénél nagy óvatosságra van szükség, bár azt hisszük, tanultak az 1919. évi százharminehárom napos boldogságból. tani és hogy ennél a revíziónál az üzemi tanács álfal kiküldött munká­sok Is részlvesznck. A koalíciós pártok heles bizottsága a büntető rendelkezések jelentős meg­szigorítását javasolja a vonatkozó sze­nátusi határozattal szemben. A kény­szerigazgatás alá való helyezési lehe­tőséget a szenátusi határozatban meg­hagyják, sőt kiterjesztik annyiban, hogy a beiktatandó pótlás ki fogja mondani, hogy a kényszerigazgatás elrendelhető abban az esetben Is, ha a bányatulajdonos a biztonsági intéz­kedéseket egyszerű felszólításra nem teszi meg, illetve ha az életet és egészséget veszélyeztető körülménye­ket nem küszöböli ki. Törvényjavaslat a részletfizetéses üzletkötésekről. POLITIKAI SZEMLE Komárom, január 16. A legfelső bírósághoz fordulnak az állami és közalkalmazottak a fize­tésleszállítás ellen. A csehszlovákiai közalkalmazottak legerősebb szervezete, amely az Exe­­kutíva néven ismeretes, a kormány­nak 1933 252. sz. alatt kiadott sze­mélyi takarékossági rendeletével a közalkalmazotti illetmények kérdéséi egyáltalában nem tartja elintézettnek és az a nézete, hogy az utolsó szót eb­ben az ügyben még nem mondták ki. A szervezet az említett kormányren­deletet valamennyi egyetem jogi te­kintélyeinek átadta szakvéleményezés végett. A szakvélemények egyöntetű­en azt hangoztatják, hogy az 1933. évi 252. számú takarékossági rende­letnek nem szabad érintenie a fize­tési törvényt s azt módosítania sem szabad. E jogi szakvélemények alap­ján jogi tiltakozást fognak készíteni és azt a képviselői és szenátori klu­boknak azzal a felhívással adják át, hogy a klub tagjai viseljék különös gondját a kormányrendeletnek, mi­kor azt a parlament tárgyalni fogja. A közakallmazotlak Exekutívája ezen­kívül jogorvoslati úton a brünni leg­felső bíróság vagy a prágai legfelső közigazgatási bíróság döntését is ki akarja provokálni. A közalkalmazot­tak e legfelsőbb érdekképviselete a napokban foglalkozott a kormány ol­csósági akciójával és elhatározta, hogy a kormányhoz felhívással for­dul, hogy a kormány ne késleked­jék oly beavatkozásokkal, amelyek a közszükségleti cikkek árát valóban olcsóbbá tehetnék. Gazdasági kérdések megoldásával foglalkozik a kormány. A különböző bizottságokban tárgya­lások folynak e héten, amelyek a kormánynak több fontos gazdasági kérdés megoldására irányuló tervé­vel foglalkoznak. A cseh néppárti Lidové Listy a kormány törvényho­zási munkát előkészítő tevékenységé­jiek ismertetésénél a szociális biztosí­tás reformját, a gazdaárverések újabb elhalasztását, a lakástörvényt, a ka­matláb leszállítást és a visszteszámí­­loló intézet megszervezéséi említi meg. A munkaprogram nem foglal magában új dolgokat, csupa régi, ne­héz és sürgősen megoldásra váró probléma, amelyeket december első feléből hagytak fenn elintézetlenül vagy rövid határidőre elodáztak. A sok tárgyalás és terv között való­színűnek látszik azonban, hogy a képviselőháznak és a szenátusnak az osseki kataszti'ófára vonatkozó kor­mány-expozé meghallgatása után alig •akad sürgős munkája. A felsorolt problémák útja a sok parlamenti bi­zottságban, miniszteri szakértekezle­tekben, szaktestületekben cs intézmé­nyekben még nagyon bonyolult. Ä cseh néppárt lapja szerint is egyelő­re csak a lakástörvény elintézése biz­tos, nem mintha meg volna az elvi megegyezés, hanem mert február vé­géig újra intézkedni kell ebben a kér­désben. Megszigorítják a bányamüvekben az óvóintézbedeseket. Ismeretes, hogy az elavult bánya­törvény módosítására a törvényho­zásban mozgalom indult meg s az al­kotmányjogi bizottság fogja a módo­sításokat megállapítani. Az elvi mó­dosítások és kiegészítések lényege a Bohemia c. lap értesülése szerint a következő: Teljesen új rendelkezések beikta­tásával megszigorítják a bányamü­vekben az óvintézkedéseket és a fel­ügyeletet. A bányaművek ellenőrzési munkájába bevonják a bányamun­kásságot is, amelynek szerepet adnak az elsőfokú bányahivatalok feladatai­­tainak ellátásában. Uj intézkedést iktatnak be arra vo- Jiatkozólag, hogy a bányaüzemtanács kívánságára a hivatal haladéktala­nul köteles a bányában revíziói lar-A részletfizetéses üzletkötésekről szóló törvényjavaslatot beterjesztették a minisztertanácsnak. A javaslattal egyelőre a gazdasági miniszterek bi­zottsága fog foglalkozni. Még a ta­vaszi ülésszak előtt beterjesztik a tör­­vényjavaslatot a parlamentnek. A végrehajtási eljárásról szóló törvény novellája. Egyik prágai kőnyomatos jelentése szerint az igazságügy minisztérium most dolgozik a végrehajtási eljárás­ról szóló törvény novelláján. A tör­vényjavaslat állítólag figyelembe ve­szi a végrehajtási jog modern elveit, különösen azt az elvet, hogy a hite­lezők kielégítésének nem szabad meg­­történnie minden áron, hanem csak oly mértékig, hogy az adós léte ne kerüljön veszélybe. A novella ezen­kívül a mai elég körülményes vég­rehajtási eljárást lényegesen egysze­rűsíti. A törvényjavaslatot a minisz­térium rövidesen átadja tárcaközi ész­revételezési eljárásba. Grieg-ünnepélY a Kultúrpalotában január 21-én. A Jókai Egyesület téli programm­­jában zenei esték rendezése is benne van. Ezeket az estéket a fáradhatatlan buzgalmú K. Ledermayer Ilona, a szakosztály elnöke rendezi nagy ava­­tottsággal és hozzáértéssel, lelkesen és sikeresen. Vasárnap, január 21-én is­mét nagyszabású zenei estet rendez az Egyesület, este határai kezdettel. Ez­úttal a halhatatlan norvég zene-óriás szellemének, Griegnek áldoz a zenei szakosztály. Grieg varázslatos muzsi­kája csendül fel a Kultúrpalotában, jeléül annak, hogy az északi zseninek nálunk is sok híve van. A műsorszá­mok rendjén: K. Ledermayer Ilona bevezetést mond, a főgimnázium zene­kara Krizsán József vezetésével ját­szik, fellép a szavalókórus is, zongora­­számot játszik Katz Jenő és Petro­­galli Klára, dr. Barta Lajosné Grieg­­dalokat énekel, Weisz Jánosné beta­nításában Grieg zenéjére szép tánc­mesét lejtenek leányok. A nagyszabású Grieg-est folytatása a tavaly megkez­dett Schubert és Erkel emlékünne­pélynek. Máris nagy érdeklődés előzi meg a zenebarátok körében.

Next

/
Thumbnails
Contents