Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-12 / 38. szám

2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934. május 12. A járási választmány ülése. zalékkal ment vissza. Az export ösz­­szezsugorodása komoly memento volt a kormány számára. A kivezető út első lépése a devalválás volt és ezt a lépést követnie kell a többinek. Úgy vélem, hogy a jelentős gaz­dasági tényezőknek egymás között és egymással kell kiegyezniük és közös tervezetet kell a jövőre nézve készí­teniük. Már kifejeztem azt a meggyő­ződésemet, bogy egy úgynevezett egész állami gazdasági konferencia alakjá­ban le kell tárgyalni valamennyi gaz­dasági tényezőnek az időszerű prob­lémákat, és ezen a konferencián ter­vezetet kell készíteni a jövőre nézve. A gazdasági konferencia eredménye azonban nem lehet határozatok töme­ge, az olt elhangzottakat a kormány ne tekintse csak indítványnak, hanem e konferencia alapján készítse el gaz­dasági politikájának programját. A kisantant gazdasági tanácsa be­fejezte tárgyalását. Április 30-án kezdte meg ülését a kisantant gazdasági tanácsa Bukarest­ben Titulescu külügyminiszter elnök­lete mellett & május 9-én, szerdán fejezte be. A gazdasági tanács ezen második ülése alatt hat bizottságban dolgoztak, és a május 9-én tartott tel­jes ülésen a bizottságok által elkészí­tett határozatokat a kisantant állandó tanácsa jóváhagyásának fenn tartásá­val elfogadták. Titu!escu az ülés végén nyilatkozatot tett s ebben többek között azt mon­dotta, hogy statútum jött létre, mely határozottan biztosítani fogja a kis­­antanl gazdasági tanácsának sikeres tevékenységét. Az árucsere kérdésé­ben igen hasznos vita folyt, mely a kérdés bizonyos pontjait tisztázta. A határozatokat már rövid időn belül végre lehet hajtani. Megegyezés jött létre a kölcsönös gazdasági forgalom­ról is és ezek erősíteni fogják a három ország gazdasági közeledését és végül számos javaslat is készült, melyek je­lentősek. Ezeknél bizonyos nehézsé­gek merültek ugyan fel, melyeket csak kitartó fáradsággal lehetett legyőzni. A prágai határozatok értelmében bi­zottságok és vegyes bizottságok jöttek létre. A kisantant gazdasági tanácsának legközelebbi ülését augusztus 30-án tartják Jugoszláviában. — Nyári olcsóságok ELBERT-nél Sport Poupplin ing 12 50, Matt­selyem 28.—, Divat Pulóver 6.50, férfi bőröv 3.50, selyemsál 6.50, Matt selyemharisnya 6 50 K5. stb. Komárom, május 11. A komáromi járás választmánya szombaton Novotny Richárd közig, főtanácsos elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen az elnök közölte, hogy Kamocsa község költségvetéséi az or­szágos választmány jóváhagyta, az or­szágos kiegyenlítési alapból előrelát­hatólag segélyben részesül. Majd Lak és Turiszakállas 1930—31. évi száma­dásai és Hodzsovo 1931. évi számadása került tárgyalás alá "és jóváhagyást nyert. A választmány ezekulán ház­­adómentességi kérvényeket intézett el. A járás gazdálkodása. Az 1933. évi járási gazdálkodással kapcsolatban, melyet a pénzügyi bi­zottság elfogadásra ajánlott, a járási igazgatás működéséről is meghallgatta a választmány a beszámolót. A járási választmány 12 ülést tartott. A köz­ségi költségvetések közül Szimő és Ko­márom költségvetései foglalkoztatták nagyobb mérvben a választmányt, mely 1(5 község 1933. évi és (i község 1931. évi költségvetését jóváhagyta. A községi pótadó 180 200% közt mo­zog, házbér után azonban legfeljebb 200% lehet a pótadó. Gúla pótadója 350, Kamocsáé 300 és Keszegfalváé 250%. Guta 900.000 Ke segélyt kért az országos kiegyenlítési alapból, de kérelmét elutasították. A járási választmány 108 számadást adott vissza kiegészítés céljából, még Ifi községi számadás nincs jóváhagyva, ezeket a jegyzői hivataloknál meg­sürgette a járási hivatal. Komárom város ügyei sűrűén szerepeltek a já­rási választmány napirendjén. így az 1,000.000 Ké kölcsön ügye, nyugdíj­ügyek, uccarendezések, 3,000.000 Ké Saját tudósítónktól. No lám csoda történt! Mindig szid­tuk szegény Érsekújvárt, hogy telhe­tetlen, el akarja vinni tőlünk a törvény­széket és ezzel halálos csapás éri az idegen- és pénzforgalmunkat. És most, mit olvasunk az Érsek­újvárod megjelenő szlovák lapban, a Slovensky Juh-ban ? Szinte hihetetlen­nek hangzó dolgot! Hogy Érsekújvár ezúttal nem kér, nem kiván tőlünk semmit, sőt adni akar nekünk. Évek óta hallatszik az a hir, hogy a katonai kincstár Érsekújváron hatalmas kaszárnyákat építtet, mert — a béke­­szerződések kötelező előírásaira való uccaburkolási ügy, a pótadó lefogla­lása. A járás képviseltette magát a mull évi Pribina-üiniepen. A pénzügyi bi­zottság két ülést tartott, a képviselő­testület ugyanennyit. (A törvény négy ülés megtartását írja elő. Szerk.) A mull évi működésről szóló jelen­tés meghallgatása után segélykérvé­nyek elintézése következett és haszon­állat elhullások címén 12 gazda nyert 100—300 Ké segélyt. Ilodzsovo utaira mindig van pénz. Hodzsovo község zúzott kő beszer­zésére a inuLL esztendőben 30.000 Ke segélyt kapott, az idén ugyanennyit szavazott meg a választmány részére. A többi községek már nem ilyen sze­rencsések, mert semmit sem kaptak. A Komáromi Sport Egylet uszodá­dé jár a 5000 Ké segélyt folyósít a vá­lasztmány, a turócszentmártoni muzeum ré­szére segélyezés címén 5000 Ke összeget szavazott meg. (Vájjon mennyit kaphat a komáromi múzeum, amely nem fekszik Komá­romtól kétszáz kilométernyire?) Király József interpellációja a vicinális utak ügyében. Végül Király József (keresztényszo­­cialisla) választmányi tag interpellá­ciót nyújtott be a vicinális utak segé­lyeinek kiutalása érdekében, amelye­ket most az ideje jókarba helyezni. A járási választmány így értesíti a községeket, hogy mennyi segélyre van ki látásuk. Ezzel az ülés véget ért. Komárom, — május 11 tekintettel — a határváros jellegű Ko­máromból el kell helyezni a katonai helyőrséget és erre Érsekújvár látszik a a legalkalmasabbnak. Érsekújvár már telket is adományo­zott az uj laktanya céljaira. Ismételt helyszíni szemlék is voltak már, de laktanya épités helyett és a komáromi helyőrségnek Érsekújvárra való áthe­lyezése helyett a Slovensky Juh leg­újabb száma — megbízható forrásra való hivatkozással — azt a hirt közli, hogy az érsekujvári helyőrségnek Komáromba való áthelyezése még ebben a hónapban, vagyis még Érsekújvár is ad Komáromnak, nemcsak vinni akar innét 1 Az érsekujvári Slovensky Juh szenzációs hire. — Az újvári kaszárnyák olyan rozoga karban vannak, hogy a katonaságot Komáromba kell hozni. — Törvényszék helyett helyőrség. Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, eUtartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára. Mélyen leszállított áraki Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-ucca 17. Keztyuk és fűzők tisztítása és javítása. májusban meg fog történni. A gyors áthelyezésnek az az oka, hogy az érsekujvári laktanyák olyan rossz állapotban vannak, hogy a ka­tonák testi épségét veszélyeztetik a bennük való tartózkodás. Az érsekujvári laktanyák tényleg rossz karban vannak. Se a város, se a katonaság nem akarja kijavítani. A katonai kincstár a kaszárnyák tu­lajdonosára, Érsekújvár városára tolja az ügyet, Érsekújvár pedig azt mondja, hogy azokért a kaszárnyákért legalább is kétszázezer koronát kellene a vá­rosnak évi lakbér címén fizetni és akkor aztán rendbe is hozatná a város a laktanyákat. Igen ám, de a katonai kincstár csak évi 16 ezer koronát fizet, de ezt is beszámítják a folyó kiadá­sokra és a város ezt a csekélységet is csak papiroson kapja meg. így aztán a város nem hajlandó javíttatni, tata­roztam i. Amint az érsekujvári sajtó Írja, az érsekujvári helyőrség kb. 400 ember­ből áll és ennyi embernek az elvesz­tését nagy csapásnak tartják az érsek­­újváriak, mert annak gazdasági hatása bizonyára nagyon érzékenyen sújtaná a várost. Ha azonban ennyi emberrel gyara­podnék Komárom lakossága, az meg viszont Komáromra volna előnyös. Az Érsekújvár és Vidéke cimü lap­társunk azonban fentartással közli ezt a hirt és azt mondja, hogy a Slovensky Juhnak ez a hire legalább abban a formában, ahogy az közölve volt, túl­zottnak fog bizonyulni. Szóval az újváriak bánata és a komáromiak öröme még egy kicsit korai. Hajszálhijján. Irta Kálnoki Bedő Béla. A nap mint valami szentjánosbogár pislogott a pára felhőin keresztül és kora reggel óta még csak egyetlen szellő sem libbentette meg a rek­­kenően forró, nedves gőzfürdőszerű levegőt a dzsungelben. A táborom vagy három kilométer­nyire állott az őserdőtől a bozótban és ez igen helyesen volt így, mert a vak is láthatta, hogy kitörőben van az egyenlítő körüli oly méltán ret­tegett iszonyú viharok egyike, amikor bárhol is előnyösebb lenni, mint az őserdőben. A fuUasztó hőségben senkinek sem volt kedve semmihez és úgy lézengtünk a sátrak közt, mint a halódó le­gyek, még a különben mindig oly virgonc páviá­nom, Tippu Tib úr is. Végre — úgy déltájban — végképp koromfeketére borult az ég, villámok cikáztak szakadatlanul a mennybolton és egy perc nem hosszú idő, de annyira sem szünetelt a szinte siketítő égzengés. Az orkán százötven­kétszáz kilométeres sebességgel száguldott körü­löttünk, de mi — nagy szerencsénkre — a lég­tölcsér kellő közepén voltunk és így, hogy úgy mondjam, a fergeteg aránylag gyenge magjába kerültünk. De ez a gyenge mag is éppen elég volt nekünk. Az egész hatalmas tábor, hisz három­­százhatvanheten voltunk, minden felszerelésével együtt őrült boszorkánytáncot járt egy pillanat alatt percekig. A sátrak, bármi erősen voltak le­­cöyekelve, pár másodperc múlva úgy keringtek a levegőben, mint valami óriási praehistorikns denevérek és minden málhánk úgy röpdösött, mint annakidején a bútorok a Brunóczi-kastély­­ban. Aztán nagyhirtelen elkezdett zuhogni az eső, ahogyan csak a trópusokon tud zuhogni: nem látni tőle még csak öt centiméterre sem és a lélegzés a legkomolyabb nehézségekbe ütközik a bennünket beborító vízfüggöny miatt. De tizenöt-húsz perc alatt ez a megpróbálta­tás is véget ér és kezdőt!hetik a hajsza a vihar által megszöktetett jogos tulajdonaink után. Ahá­­nyan voltunk, úgyszólván annyifelé széledtünk széjjel. Három órai szakadatlan erős munka után a tábor — úgy ahogjr — visszanyerte vihar előtti képét. A sátrak újból állottak, a málhák rendbe voltak rakva és nagy örömmel állapíthattam meg, hogy egy pár csekélységtől eltekintve, úgyszólván semmink sem veszett el. Közben hollószín szár­nyain fölénk szállt a csillagtalan, koromsötét éj (a trópusokban nincs alkony) és csak lámpások­kal világíthattunk a sátrakban, mivel a tüzelőnk túlságos átnedvesedése miatt tábortüzet nem le­hetett gyújtanunk. Én a sátramban ültem, ahol itt-ott még nagy, kövér vízcseppek hullottak a vászontetőből az ikszlábú asztalomra, amely előtt ültem. Tippu Tib, a páviánom, nagy szorgalom­mal entomológiai kutatásokat végzett a saját bun­dájában valamelyik aránylag száraz sarokban, én magam meg fetish seance-t tartottam asztalo­mon. Puska dörrent a táborban. Ez pedig komoly dolog, mert holmi betotyogó Vízilóért nem lőnék a táborőrök még a.sudánban sem. Karabéllyal a kezemben léptem a sátor elé. Az őrök kél ide­gen négert lökdöstek felém, azaz csak az egyiket lökdösték, a másikat inkább támogatták. Vissza­léptem a sátramba és az őrök követtek a nigge­rekkel. A fotofórom fényénél láttam, hogy az egyik öreg, a másik fiatal és hogy az öregnek akkorára dagadt a jobbkeze, mint egy székely sulyok. Azonnal tolmácsért küldtem és kihallgat­tam őket. Kiderült, hogy még előtte való nap délben egy százlábú csípte meg az öreg kezét gombászás közben. Minél tovább vizsgáltam az öreg négert, an­nál jobban győződtem meg arról, hogy már ment­hetetlen, az egész méreg réges-régen felszívódott a szervezetébe és így a Calmette-féle injekció sem segíthet már. De azért adtam neki. A szom­széd sátorban kényelmes fekvőhelyet készítettem számára és egész éjjel áthallatszott a fájdalmas nyögése, majd hörgése, míg végül hajnal felé elcsendesedett minden. Hajnalban elcsendesedett az öreg néger örökre. A reggeli után eltemettük szegény ördögöt és én újból elővettem a fiút, hogy most már pontosan mondjon el mindent, a halálos balesetről. Megmaradt ama állítása mel­lett, hogy az apját egy körülbelül ujjnyi hosszú, koromfekete százlábú csípte meg gombászás köz­ben, amelyiknek fehér volt a feje. Miután ilyen­­féle százlábút nem ismerek, kételkedésemnek ad­tam kifejezést a fehér fejet illetőleg, mire ezt a hízelgő válasM kaptaih: — De igen, uram, épp olyan fehér volt a feje, mint a te arcod és szá­zával vannak ott az ,őserdőben ilyenek..v, .

Next

/
Thumbnails
Contents