Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-12 / 38. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934. május 12. A járási választmány ülése. zalékkal ment vissza. Az export öszszezsugorodása komoly memento volt a kormány számára. A kivezető út első lépése a devalválás volt és ezt a lépést követnie kell a többinek. Úgy vélem, hogy a jelentős gazdasági tényezőknek egymás között és egymással kell kiegyezniük és közös tervezetet kell a jövőre nézve készíteniük. Már kifejeztem azt a meggyőződésemet, bogy egy úgynevezett egész állami gazdasági konferencia alakjában le kell tárgyalni valamennyi gazdasági tényezőnek az időszerű problémákat, és ezen a konferencián tervezetet kell készíteni a jövőre nézve. A gazdasági konferencia eredménye azonban nem lehet határozatok tömege, az olt elhangzottakat a kormány ne tekintse csak indítványnak, hanem e konferencia alapján készítse el gazdasági politikájának programját. A kisantant gazdasági tanácsa befejezte tárgyalását. Április 30-án kezdte meg ülését a kisantant gazdasági tanácsa Bukarestben Titulescu külügyminiszter elnöklete mellett & május 9-én, szerdán fejezte be. A gazdasági tanács ezen második ülése alatt hat bizottságban dolgoztak, és a május 9-én tartott teljes ülésen a bizottságok által elkészített határozatokat a kisantant állandó tanácsa jóváhagyásának fenn tartásával elfogadták. Titu!escu az ülés végén nyilatkozatot tett s ebben többek között azt mondotta, hogy statútum jött létre, mely határozottan biztosítani fogja a kisantanl gazdasági tanácsának sikeres tevékenységét. Az árucsere kérdésében igen hasznos vita folyt, mely a kérdés bizonyos pontjait tisztázta. A határozatokat már rövid időn belül végre lehet hajtani. Megegyezés jött létre a kölcsönös gazdasági forgalomról is és ezek erősíteni fogják a három ország gazdasági közeledését és végül számos javaslat is készült, melyek jelentősek. Ezeknél bizonyos nehézségek merültek ugyan fel, melyeket csak kitartó fáradsággal lehetett legyőzni. A prágai határozatok értelmében bizottságok és vegyes bizottságok jöttek létre. A kisantant gazdasági tanácsának legközelebbi ülését augusztus 30-án tartják Jugoszláviában. — Nyári olcsóságok ELBERT-nél Sport Poupplin ing 12 50, Mattselyem 28.—, Divat Pulóver 6.50, férfi bőröv 3.50, selyemsál 6.50, Matt selyemharisnya 6 50 K5. stb. Komárom, május 11. A komáromi járás választmánya szombaton Novotny Richárd közig, főtanácsos elnöklete alatt ülést tartott, melyen az elnök közölte, hogy Kamocsa község költségvetéséi az országos választmány jóváhagyta, az országos kiegyenlítési alapból előreláthatólag segélyben részesül. Majd Lak és Turiszakállas 1930—31. évi számadásai és Hodzsovo 1931. évi számadása került tárgyalás alá "és jóváhagyást nyert. A választmány ezekulán házadómentességi kérvényeket intézett el. A járás gazdálkodása. Az 1933. évi járási gazdálkodással kapcsolatban, melyet a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlott, a járási igazgatás működéséről is meghallgatta a választmány a beszámolót. A járási választmány 12 ülést tartott. A községi költségvetések közül Szimő és Komárom költségvetései foglalkoztatták nagyobb mérvben a választmányt, mely 1(5 község 1933. évi és (i község 1931. évi költségvetését jóváhagyta. A községi pótadó 180 200% közt mozog, házbér után azonban legfeljebb 200% lehet a pótadó. Gúla pótadója 350, Kamocsáé 300 és Keszegfalváé 250%. Guta 900.000 Ke segélyt kért az országos kiegyenlítési alapból, de kérelmét elutasították. A járási választmány 108 számadást adott vissza kiegészítés céljából, még Ifi községi számadás nincs jóváhagyva, ezeket a jegyzői hivataloknál megsürgette a járási hivatal. Komárom város ügyei sűrűén szerepeltek a járási választmány napirendjén. így az 1,000.000 Ké kölcsön ügye, nyugdíjügyek, uccarendezések, 3,000.000 Ké Saját tudósítónktól. No lám csoda történt! Mindig szidtuk szegény Érsekújvárt, hogy telhetetlen, el akarja vinni tőlünk a törvényszéket és ezzel halálos csapás éri az idegen- és pénzforgalmunkat. És most, mit olvasunk az Érsekújvárod megjelenő szlovák lapban, a Slovensky Juh-ban ? Szinte hihetetlennek hangzó dolgot! Hogy Érsekújvár ezúttal nem kér, nem kiván tőlünk semmit, sőt adni akar nekünk. Évek óta hallatszik az a hir, hogy a katonai kincstár Érsekújváron hatalmas kaszárnyákat építtet, mert — a békeszerződések kötelező előírásaira való uccaburkolási ügy, a pótadó lefoglalása. A járás képviseltette magát a mull évi Pribina-üiniepen. A pénzügyi bizottság két ülést tartott, a képviselőtestület ugyanennyit. (A törvény négy ülés megtartását írja elő. Szerk.) A mull évi működésről szóló jelentés meghallgatása után segélykérvények elintézése következett és haszonállat elhullások címén 12 gazda nyert 100—300 Ké segélyt. Ilodzsovo utaira mindig van pénz. Hodzsovo község zúzott kő beszerzésére a inuLL esztendőben 30.000 Ke segélyt kapott, az idén ugyanennyit szavazott meg a választmány részére. A többi községek már nem ilyen szerencsések, mert semmit sem kaptak. A Komáromi Sport Egylet uszodádé jár a 5000 Ké segélyt folyósít a választmány, a turócszentmártoni muzeum részére segélyezés címén 5000 Ke összeget szavazott meg. (Vájjon mennyit kaphat a komáromi múzeum, amely nem fekszik Komáromtól kétszáz kilométernyire?) Király József interpellációja a vicinális utak ügyében. Végül Király József (keresztényszocialisla) választmányi tag interpellációt nyújtott be a vicinális utak segélyeinek kiutalása érdekében, amelyeket most az ideje jókarba helyezni. A járási választmány így értesíti a községeket, hogy mennyi segélyre van ki látásuk. Ezzel az ülés véget ért. Komárom, — május 11 tekintettel — a határváros jellegű Komáromból el kell helyezni a katonai helyőrséget és erre Érsekújvár látszik a a legalkalmasabbnak. Érsekújvár már telket is adományozott az uj laktanya céljaira. Ismételt helyszíni szemlék is voltak már, de laktanya épités helyett és a komáromi helyőrségnek Érsekújvárra való áthelyezése helyett a Slovensky Juh legújabb száma — megbízható forrásra való hivatkozással — azt a hirt közli, hogy az érsekujvári helyőrségnek Komáromba való áthelyezése még ebben a hónapban, vagyis még Érsekújvár is ad Komáromnak, nemcsak vinni akar innét 1 Az érsekujvári Slovensky Juh szenzációs hire. — Az újvári kaszárnyák olyan rozoga karban vannak, hogy a katonaságot Komáromba kell hozni. — Törvényszék helyett helyőrség. Fűzők mérték után is, haskötők orvosi rendeletre, eUtartók, női kombiné és hálóingek, keztyű, harisnya nagy raktára. Mélyen leszállított áraki Pollák Juliska Utódánál Komárno, Nádor-ucca 17. Keztyuk és fűzők tisztítása és javítása. májusban meg fog történni. A gyors áthelyezésnek az az oka, hogy az érsekujvári laktanyák olyan rossz állapotban vannak, hogy a katonák testi épségét veszélyeztetik a bennük való tartózkodás. Az érsekujvári laktanyák tényleg rossz karban vannak. Se a város, se a katonaság nem akarja kijavítani. A katonai kincstár a kaszárnyák tulajdonosára, Érsekújvár városára tolja az ügyet, Érsekújvár pedig azt mondja, hogy azokért a kaszárnyákért legalább is kétszázezer koronát kellene a városnak évi lakbér címén fizetni és akkor aztán rendbe is hozatná a város a laktanyákat. Igen ám, de a katonai kincstár csak évi 16 ezer koronát fizet, de ezt is beszámítják a folyó kiadásokra és a város ezt a csekélységet is csak papiroson kapja meg. így aztán a város nem hajlandó javíttatni, tataroztam i. Amint az érsekujvári sajtó Írja, az érsekujvári helyőrség kb. 400 emberből áll és ennyi embernek az elvesztését nagy csapásnak tartják az érsekújváriak, mert annak gazdasági hatása bizonyára nagyon érzékenyen sújtaná a várost. Ha azonban ennyi emberrel gyarapodnék Komárom lakossága, az meg viszont Komáromra volna előnyös. Az Érsekújvár és Vidéke cimü laptársunk azonban fentartással közli ezt a hirt és azt mondja, hogy a Slovensky Juhnak ez a hire legalább abban a formában, ahogy az közölve volt, túlzottnak fog bizonyulni. Szóval az újváriak bánata és a komáromiak öröme még egy kicsit korai. Hajszálhijján. Irta Kálnoki Bedő Béla. A nap mint valami szentjánosbogár pislogott a pára felhőin keresztül és kora reggel óta még csak egyetlen szellő sem libbentette meg a rekkenően forró, nedves gőzfürdőszerű levegőt a dzsungelben. A táborom vagy három kilométernyire állott az őserdőtől a bozótban és ez igen helyesen volt így, mert a vak is láthatta, hogy kitörőben van az egyenlítő körüli oly méltán rettegett iszonyú viharok egyike, amikor bárhol is előnyösebb lenni, mint az őserdőben. A fuUasztó hőségben senkinek sem volt kedve semmihez és úgy lézengtünk a sátrak közt, mint a halódó legyek, még a különben mindig oly virgonc páviánom, Tippu Tib úr is. Végre — úgy déltájban — végképp koromfeketére borult az ég, villámok cikáztak szakadatlanul a mennybolton és egy perc nem hosszú idő, de annyira sem szünetelt a szinte siketítő égzengés. Az orkán százötvenkétszáz kilométeres sebességgel száguldott körülöttünk, de mi — nagy szerencsénkre — a légtölcsér kellő közepén voltunk és így, hogy úgy mondjam, a fergeteg aránylag gyenge magjába kerültünk. De ez a gyenge mag is éppen elég volt nekünk. Az egész hatalmas tábor, hisz háromszázhatvanheten voltunk, minden felszerelésével együtt őrült boszorkánytáncot járt egy pillanat alatt percekig. A sátrak, bármi erősen voltak lecöyekelve, pár másodperc múlva úgy keringtek a levegőben, mint valami óriási praehistorikns denevérek és minden málhánk úgy röpdösött, mint annakidején a bútorok a Brunóczi-kastélyban. Aztán nagyhirtelen elkezdett zuhogni az eső, ahogyan csak a trópusokon tud zuhogni: nem látni tőle még csak öt centiméterre sem és a lélegzés a legkomolyabb nehézségekbe ütközik a bennünket beborító vízfüggöny miatt. De tizenöt-húsz perc alatt ez a megpróbáltatás is véget ér és kezdőt!hetik a hajsza a vihar által megszöktetett jogos tulajdonaink után. Ahányan voltunk, úgyszólván annyifelé széledtünk széjjel. Három órai szakadatlan erős munka után a tábor — úgy ahogjr — visszanyerte vihar előtti képét. A sátrak újból állottak, a málhák rendbe voltak rakva és nagy örömmel állapíthattam meg, hogy egy pár csekélységtől eltekintve, úgyszólván semmink sem veszett el. Közben hollószín szárnyain fölénk szállt a csillagtalan, koromsötét éj (a trópusokban nincs alkony) és csak lámpásokkal világíthattunk a sátrakban, mivel a tüzelőnk túlságos átnedvesedése miatt tábortüzet nem lehetett gyújtanunk. Én a sátramban ültem, ahol itt-ott még nagy, kövér vízcseppek hullottak a vászontetőből az ikszlábú asztalomra, amely előtt ültem. Tippu Tib, a páviánom, nagy szorgalommal entomológiai kutatásokat végzett a saját bundájában valamelyik aránylag száraz sarokban, én magam meg fetish seance-t tartottam asztalomon. Puska dörrent a táborban. Ez pedig komoly dolog, mert holmi betotyogó Vízilóért nem lőnék a táborőrök még a.sudánban sem. Karabéllyal a kezemben léptem a sátor elé. Az őrök kél idegen négert lökdöstek felém, azaz csak az egyiket lökdösték, a másikat inkább támogatták. Visszaléptem a sátramba és az őrök követtek a niggerekkel. A fotofórom fényénél láttam, hogy az egyik öreg, a másik fiatal és hogy az öregnek akkorára dagadt a jobbkeze, mint egy székely sulyok. Azonnal tolmácsért küldtem és kihallgattam őket. Kiderült, hogy még előtte való nap délben egy százlábú csípte meg az öreg kezét gombászás közben. Minél tovább vizsgáltam az öreg négert, annál jobban győződtem meg arról, hogy már menthetetlen, az egész méreg réges-régen felszívódott a szervezetébe és így a Calmette-féle injekció sem segíthet már. De azért adtam neki. A szomszéd sátorban kényelmes fekvőhelyet készítettem számára és egész éjjel áthallatszott a fájdalmas nyögése, majd hörgése, míg végül hajnal felé elcsendesedett minden. Hajnalban elcsendesedett az öreg néger örökre. A reggeli után eltemettük szegény ördögöt és én újból elővettem a fiút, hogy most már pontosan mondjon el mindent, a halálos balesetről. Megmaradt ama állítása mellett, hogy az apját egy körülbelül ujjnyi hosszú, koromfekete százlábú csípte meg gombászás közben, amelyiknek fehér volt a feje. Miután ilyenféle százlábút nem ismerek, kételkedésemnek adtam kifejezést a fehér fejet illetőleg, mire ezt a hízelgő válasM kaptaih: — De igen, uram, épp olyan fehér volt a feje, mint a te arcod és százával vannak ott az ,őserdőben ilyenek..v, .
