Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-12 / 38. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljesRádió-mftsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 38. szám. _______________Szombat, 1934. május IS. MAROM LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ke. negyed- | Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Távol kelet villámai. Komárom, május 11. Alig az öreg Európa nem bír kiszabadulni a békeszerződések le­­reinletíe helyzetből, a leszerelés­ből, addig távol keleten a japán vi­lághatalmit diktálja parancsait Kí­nának és a többi nagyhatalomnak. Japán nem tűri, hogy a hatalmak Kína belügyeibe avatkozzanak és annak fegyvert szállítsanak. Japán nem tűri azl sem, hogy a tengeri hatalmak fegyverkezzenek és beje­lenti a saját fegyverkezését is a tengeren, hogy olt egyenrangú el­lenfél maradhasson. Japán nem tű­ri, hogy »egyes« hatalmak a kínai területen repülőterekéi létesítsenek és azl hadirepülőkkel felszereljék. Ezek az egyes hatalmak: Amerika, Anglia és Franciaország, inert ezek segítik Kínál különféle koncesz­­sziókért, amelyek most veszélyben forognak. De bál u nagyhatalmak i> védik érdekeiket ntég az ázsiai elv ellenében Is, mert pénzük van Ázsiába fektetve és kereskedelmi érdekeik forognak kockán. Alikor pár hónappal ezelőtt Moszkvában hangzott el Japánnal szemben a »nem tűrjük«, akkor a japán hadügyminiszter édeskés hangnemben és a legbékésebb han­gon válaszolt, hogy Japán így a békéi akarja és amúgy nem akar háborúi. Akkor ugyanis Japán még nem volt készen, ahogy most sín­esen még készen. Flottája, Itadire­­pülöi azonban már épülnek és ott cirkálnak a kínai vizeken, ahol egyeduralmát akarja megalapítani a sárga nagyhatalom. Az a hang­nem azonban, amelyet ma hasz­nál, minden más, csak nem béke­­szerető. Ez a hatalmakat — értjük a tengeri nagyhatalmakat — Ame­rikát és Angliát arra kényszerítik, hogy fegyverkezzenek, mert a mér­kőzés csak a távol Kelet vizein történhetik meg. Japán nem boesátkozhatik bele szárazföldi háborúba Oroszország­gal, amely keleti határait megerő­sítette és azokon csapatokat vont össze, hogy sakkban tartsa a hábo­rús hajlamú japán imperializmust. Hátában érzi a kínai seregeket, amelyek még mai megbomlott álla­potukban is veszedelmet jelentené­nek reánézve. Ámde a tenger sok­kal jobb terep a flották számára és ott az győz, aki jobban fel van készülve. Az angol—japán tengeri szövetség már a múlté. Anglia ép­pen úgy, mint Amerika segíti Kí­nát felfegyverkezni és ezzel nem Igen hajlandók elismerni azt az el­vét, melyet Japán hirdet, hogy Kí­na kizárólag az ö protektorátusa alá tartozik. Ilyen államok vitték az első sze­repet a népszövetségben, mint Ja­pán, amely minden szentimcnla­­lizmus nélkül viszi keresztül hó­dító politikáját. Korea után követ­kezett Mandzsuország és a végső állomás Kína lenne, ha a tengeri nagyhatalmak megállási nem pa­rancsolnak Japánnak. Valószínű azonban, hogy nincsen kimondva Japán részéről az ulolsó szó. Le­hetséges, hogy a hatalmak közös fellépése ntég lehűtheti a háborús fészkelödést, mely a katonai párt körében észlelhető. Ha nein sike­rülne, akkor tényleg lángbaborul­­na a távol Kelet és Nyugat tétlen szemlélője lenne az ádáz küzde­lemnek. Az összes konfliktusok magva Kína, az, amelyet két év előli Ja­pán megtámadott és amikor a nép­szövetség kiküldői! bizottsága meg­állapította Japán bűnösségét, sie­tett a népszövetségből kilépni, de egyetlen katonája sem ment vissza a kínai területről, a népszövetség felszólítására. Ekkor kapta a nép­szövetség az első sebet. A másodi­kat Németország ejtette rajta, ami­kor a leszerelési konferenciát el­hagyta és kilépett a népszövetség­ből, mert egyenjogúságát elismerni vonakodtak a konferencián. Ilyen körülmények közt ül össze — va­lószínűleg utoljára — a leszerelési konferencia, ahol leszerelni nem fognak ugyan egyetlen katonát sem, de elvi határozatokat hoz­nak. Ez a körülmény azt mulatja, hogy a háborús világszellem nem csillapodott el, a nemzetek nem­hogy közeledlek volna egymáshoz, de másfél éviized óla eltávoztak. Távol kelet példája mutatja, hogy mit ér a béke, amelyben olyan képmutató államokat, mini Japán, képmutató diplomaták, az Adalsi márkik képviseltek. NI int a forró nyári estéken a szemhatáron inesz­­sze fények villognak, távoli égihá­­ború jelei, úgy látszanak Európa egén is a japán villámok egyes ei­­kázásai. Kívánatos, hogy a távoli zivatar ne zavarja meg a nyugati levegőt és annak eléggé nyomot! atmoszféráját. POLITIKAI SZEMLE Kontárom, május ti. Csehszlovák—magyar gazdasági tárgyalások. A csehszlovák kereskedelmi delegá­ció már harmadik hete tárgyal Bécs­­ben, ahol az osztrák—csehszlovák ke­reskedelmi egyezmény létrehozásán fá­radozik. E bécsi tanácskozásokkal egy­idejűén Friedmann csehszlovák meg­hatalmazott miniszter Nicki magyar meghatalmazott miniszterrel tárgyal a hivatalos gazdasági tárgyalások ügyé­ben. Az előzetes tárgyalások során több fontos kérdést sikerült tisztázni s most már rövidesen megkezdik a magyar csehszlovák gazdasági ta­nácskozásokat. Ezúttal, mint azt már megírtuk nem végleges kereskedelmi szerződésről tárgyalnak, hanem csak kompenzációs egyezményt készítenek elő a tárgyaló felek. Nicki Alfréd dr. meghatalmazott miniszter, a magyar kereskedelmi delegáció vezetője, a ma­gyar delegáció több tagjával együtt hétfőn ismét Becsben lesz s a cseh­szlovák delegáció az osztrák főváros­ban folyó osztrák—csehszlovák tanács­kozásokkal párhuzamosan megkezdi a magyar -csehszlovák gazdasági tárgya­lásokat is. Elsősorban az a cél, hogy öt-hat hónapra szóló kompeuzációs egyezményt hozzanak létre mintegy 80—100 millió csehszlovák korona ér­dekben. Dérer igazságügyminiszter É szlovák autonom iá élten. A prágai Pritomnost-klubban teíő­­adfct tartott Dérer Iván dr. igazság­ügyminiszter a szlovák aulonómista törekvésekről. Dérer beszédében ki­fejtette, hogy a magyar és hungarista iK'folyás mélyebb nyomokat hagyott a szlovák lélekben, mint a csehekkel való 15 esztendős együttélés. A szlovák szeperatizmus — szerinte — a szlo­vákságnak a magyarokkal való együtt­élésének korcs gyermeke. A közigaz­gatási autonómia ellen elvi kifogás nincsen. A politikai autonómia azon­ban az önrendelkezési jogot, a szlovák nemzet szuverénitását juttatja kifeje­zésre. Egy önálló Szlovenszkó, vagy az önállóságért harcoló Szlovenszkó — mondotta Dérer, — csak játékszer lenne azok kezében, akik Szlovenszkó kárára szeretnék magukat megjutal­mazni. Az önálló szlovák nemzetnem lesz független nemzet s a csehszlovák egység tagadása pusztulásba sodorja a szlovák nemzeti gondolatot. A revi­zionisták nem hiába propagálják folytatta az igazságügyminiszter, a sz’ovenszkó' eu'.o. óxi i szükségességét, mert az imperialista politika tudja, hogy az autonóm, vagy a független Szlovenszkó csak elsőfoka lenne a múlt­hoz való visszatérésnek. Most tartotta első ülését az egy évvet ezelőtt megalakult takaré­kossági bizottság. Egy évvel ezelőtt alakult meg a par­lamenti takarékossági és ellenőrző bi­zottság és csak kedden tartotta első plenáris ülését. A bizottság elnökévé Deren képviselőt választották mfeg. A választmány eddigi munkájáról Klouda Szerkesztőség és kiadóhivatal Xádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton dr. szenátor alelnök lett jelentést, amely felelt beható vita folyt. A je­lentéssel, amely a választmány eddigi munkájának csak nagy általánosság­ban való képét adta, a bizottságnak sem a kormánypárti, sem az ellen­zéki tagjai nem voltak megelégedve és ennek felszólalásaikban nyíltan ki­fejezést is adtak. Különösen az a kö­rülmény keltett elégedetlenséget, hogy a jelentés nem terjeszkedett ki a ta­karékossági választmány által az ál­lamháztartásban elérendő megtakarí­tások végett összeállított tervezet rész­teleire és hogy a tervezettel szemben milyen állást foglalt el a kormány, vé­gül pedig hogy milyen takarékossági intézkedéseket foganatosítottak eddig. Éles bírálatban részesült a kormány­­párti és ellenzéki tagok részéről az a tény is, hogy a takarékossági bizott­ság ülését egg év előtti megalakulása óta első ízben hívták össze. Feltűnt, hogy a bizottság ülésén, amely reggel 9 órától délután 2 óráig tartott, a kor­mány egyetlen tagja sem vett részt. Az építést előmozdító törvény novellája. A népjóléti minisztérium az építő­iparban uralkodó munkanélküliség enyhítésére póttörvényt dolgozott ki az építőtevékenységet támogató régebbi törvényhez. Eszerint a régi törvényben foglalt könnyítések tekintetében kis­fa kősókkal híró háznak tekintendő olyan ház is, melyben túlnyomóan lakás-konyhák, vagy iO négyzetméte­res szoba-konyhás lakóisok vannak. Ilyen építkezésekre támogatást csak községek, vagy jogi személyek kap- Iiatnak, ha a község is pénzügyileg érdekelve van és a lakások szegény emberek részére szólnak. Az építési járulék 3—4 százalék lehel, ha a köz­ség a l>ér csökkentéséhez evenként legalább az építkezési költség egy szá­zalékával hozzájárul. A novella sze­rint adóengedmények és adókedvez­mények is kaphatók. Az adóengedmé­nyek 50.000 lakosnál nagyobb közsé­gekben házjavításokra nyerhetők, ezekért 1935. április végéig kell fo­lyamodni. A kereskedelmi miniszter belföldi gazdasági konferencia tartását sürgeti. Dost ál cl: János kereskedelmi mi­niszter rádió-beszédében ismertette a gazdasági helyzetei. A miniszter be­szélt a valulaszabályozásról és ennek következményeiről, majd a következő­ket adta elő: — A gazdasági válság következté­ben a csehszlovák köztársaság export­­forgalma erősen visszaesett. Az 1933. év kivitelének mennyisége az 1929. év­­adatához viszonyítva, 71.5 százalékkal esett vissza. Az exportforgalom tehát négy év alatt egyharmadára csökkent. Ilyen nagyarányú csökkenés egyetlen európai állam területén sem fordult elő. Belgium kivitelé 47, Olaszországé 39, Németországé 38 és Svájcé 36 szó-

Next

/
Thumbnails
Contents