Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-28 / 34. szám

Lapnak mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza mm , Ötvenötödik évfolyam._________ 34. szám. ___________ Szombat, 1934. április 28. POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 K5. negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ki. Kgyesszám ára 1 korona. Komárom, április 27. Barlhou francia külügyminisz­ter, a nagy kabinet küldötteként látogatást tett Varsóban, hogy a lengyel szövetség értékéről tájéko­zódjék. A lengyelek az utolsó évek­ben nagyon is határozott külpoliti­kát folytatnak, mely nem a párisi politika függvénye. Ismerik erejü­ket, tudatában vannak nehéz föld­rajzi helyzetüknek, amely védeke­zésre utalja őket. A szövetséges messze van és első sorban maguk­nak kell a védelmükről gondos­kodniuk. Ez az elgondolás szabta meg a lengyel külpolitika új irá­nyát, amely nem szaladgál Párisba utasításokért, hanem cselekszik, ahogyan azl az ország érdekei kí­vánják. • Ennek a politikának az eredmé­nye a Szovjetek Oroszországával kötött megnemtámadási szerződés és legutóbb a németekkel kötött Iá rnadásl kizáró szerződés is. Mind­ezek meglepelésszámba mentek Pá­­risban is és bebizonyosodott a ré­gi közmondás, hogy ha Mahomed nem megy a hegyhez, akkor a hegynek kell mennie Mahomedhez és így Karlbou külügyminiszter lett látogatási Varsóban, ahol szí­vesen fogadták a lengyelek, akik­nél jobban és melegebben barát­kozni már csak a magyarok tud­nak. Beck ezredes és Pilsudsky marsall azonban kemény diók, aki­ket nehéz feltörni és bizony Bar­­thouuak is alkalma voll ezt tapasz­talnia. A francia lapok kommen­tárjai mögöll kirajzolódik a mai Lengyelország képe, amely nagy­­halalomnak érzi magái és Francia­­országgal mindenben egyenlő ka­tonai téren. Ezzel a halálommal tehát csínján kell bánni és Bar­­thou is ehhez alkalmazkodott, ami­kor nagyon kedves és udvarias módon viselkedett. Lengyelország állja a francia szövetséget bizonyos fentarlások­­kal és ezek a német és orosz meg­nemtámadási szerződésekből foly­nak. Nem barátja a népszövetség­nek, botolt a francia külpolitika ezen sarkallik és a leszerelésről is különvéleménye van. Katonai téren a lengyel hadsereg teljesen független és kizárólag a lengyel nagyvezérkar utasításai alá van rendelve. Ezeket leszámítva Len­gyelország Franciaország oldalán áll. Ezek a rideg lények, amelye­ken Barlhou hízelgő bókjai sem változialnak. Franciaország ezek után tisztában lehet, hogy Lengyel­­ország katonai szempontból mek­kora értéket jelent számára. Ezt az értékel semmi szín alatt sem sza­bad lekicsinyelnie. vendége. Franciaország kormánya Beck ezredesi, aki a háború után kato­nai állásé volt Parisban, akkor ki­utasította. Ma Beck a lengyel kül­ügyminiszter, aki a korábbi édes­kés lengyel külpolitika helyébe a markáns tettek programját léptette és Lengyelországot izoláltságából kivezette. Lengyelország nagyhata­lom és nem olyan nagyhatalom, amely máról holnapra lesz azzá, hanem olyan, amelynek megvan a megfelelő katonai súlya is. Ma a íelfegyverzelt béke korszakában ebből a nézőpontból kell megfi­gyelni az eseményeket. Lengyelor­szág nem venné szívesen, ha a szovjet küldölte a népszövetség­ben helyet kapna, viszont Német­ország megalázásának is ellene­­inond, ezek szerint a lengyel ál­lam az európai békén munkálko­dik és annak koinbaliáns részese. Mosl látjuk csak. bogy a kis­­antanl csalogatása miért volt hiá­bavaló évtizeden keresztül, meri Lengyelország nem lépett be és nem is fog belépni ebbe a szövet­ségbe. Nemcsak, hogy céljai nem azonosak vele, hanem egy nagy-Komárom, április 27. Törköly József dr. képviselő a köztársaság védelméről szóló törvény novellázását követeli. A képviselőház csütörtökön tartott ülésén csekély érdeklődés mellett tár­gyalták le a (napirendet. A legújabb csehszlovák—francia kereskedelmi pót­­egyezmény és a választási bíróság tag­jainak kártalanításáról szóló javaslat volt napirenden, de a szavazást, mi­vel kevesen voltak a képviselők, el kellett halasztani. Majd a halálbünte­tésről és az életfogytiglani fogházbün­tetésről szóló törvénynovellára vo­natkozó javaslatot tárgyalták, amely­nek folyamán fölszólalt Törköly József dr. magyar nemzet ipárti képviselő is, aki beszédében a köztársaság védel­méről szóló törvéng egyes rendelkezé­seinek Szlovenszkóban és Ritszinszkó­­ban való végrehajtásál bírálta és kö­vetelt" a törvény novellázását. A kép­viselőház legközelebbi ülését május 3-án csütörtökön délután tartja. Nem javasolja a mentelmi bizott­ság Szüllő dr. kiadatását. A képviselőház mentelmi bizottsá­ga tárgyalta Szütlö Géza dr. keresz­tényszocialista párti képviselő men­telmi ügyét, akit a pozsonyi állam­­ügyészség a rendtörvény 2. paragra­fusa alapján kért kiadni, mert bizo­hataloni nem léphet be három ki­sebb hatalom szövetségébe anél­kül, hogy ezzel nagyhatalmi állá­sát és tekintélyéi ne veszélyeztetné. A lengyel önállóság csorbát nem szenvedhet és éppen azért mai ve­zetői, akik a demokratikus beren­dezésekei felcserélték a nekik job­ban megfelelő diklalőrikus élet­formákkal, szigorúan őrködnek afelett, hogy a lengyel népet szél ne tépje a belpolitika elágazó mun­kája. Ez megnövelte központi ha­talmát és az állam erejét. A bom­lasztó marxista pártokkal régen leszámollak és azok a kormány­zatra befolyási nem gyakorolnak. A francia udvariasság elvégezte a maga el­bájoló munkáját és Lengyelország két napig ünnepeit. Azonban min­den ünnepre hétköznapok szok­tak következni ésnemludjuk, hogy Barthou a lengyel emlékekkel meny­nyi-el lett súlyosabb. Mindeneseire az igazság súlyai azok, amelyek megterhelik az uta­zó diplomata táskáit. Ezt az igazsá­got Franciaország fokozottabban fogja érezni, amint azt Belgium­ban és most Varsóban tapasztal­hatta. A francia diplomácia első­rangú, de igazi győzelmet csak az igazság átülő ereje adhat neki. m os lapok közlése szerint Szüllő Géza dr. József főherceget jubileuma al­kalmából állítólag államsértő formájú üdvözlettel kereste fel. A képviselő­­ház mentelmi bizottsága úgy határo­zott, hogy nem javasolja a képviselő­­háznak Szüllő mentelmi jogának fel­függesztését. A negyvenórás munkahét bevezetése. A minisztertanács legutóbbi ülésén számos szociális és gazdasági termé­szetű szükségrendelet tervezetével fog­lalkozott és ismételten tárgyalták a munkatáborok létesítésének tervét, nemkülönben a negyvenórás munka­hét bevezetését is. Ez utóbbi kérdés­ben kompromisszumos megoldást ta­lállak olyképpen, hogy a heti mun­kaidőt ugyan leszállítják negyven órára, ugyanakkor azonban a mun­kabéreket a munkaadó csakis negy­ven óráért lesz köteles fizetni. A kor­mány reméli, hogy ezzel az intézke­déssel számos újabb munkaalkalmat sikerül teremteni, miáltal a munka­­nélküliség jelentősen enyhülne s ily­­képpen a munkanélküliek segélyezé­sére szánt összeget a produktív mun­kasegélyezés céljaira fordíthatják. A negyvenórás munkahetet a meghatal­­mazási törvény alapján kiadandó rendelettel vezetik be. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-U. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Csak kompenzációs egyezmény lesz Csehszlovákia és Magyarország között. A Friedmann Ernő dr. csehszlovák meghatalmazott miniszter és Nicki Alfréd magyar meghatalmazott mi­niszter között folyt csehszlovák—ma­gyar kereskedelmi tárgyalásokkal kap­csolatos előzetes tanácskozások befe­jezést nyerlek. A konferencián köte­lező erejű megállapodás nem jött létre. Valószínű, hogy az értekezlet alap­ján újabb kompenzációs egyezmény létesül a két állam között, amelynek keretén belül biztosítják az ostrau­­vidéki szén és a szlovenszkói fa ma­gyarországi 'kivitelét. A csehszlovák delegáció vezetője kormányának je­lentést tett a budapesti tárgyalások eredményéről, aminek alapján rövi­desen kitűzik a magyar—csehszlovák gazdasági tárgyalások időpontját. Ren­des kerekedelmi szerződés a két állam között belátható időn belül nem lesz. Friedmann dr. Budapestről Becsbe utazott, ahol az osztrák—csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat kezdtek meg, csal e tárgyalóink befejezés' után kerül sor újra Budapesten tár­gyalásokra. A fakivitelen kívül tárgya­lás lesz a két állam között kötendő fürdőegyezményről és a magyar—cseh­szlovák fizetési forgalom egyszerűsí­téséről is. Tejkiegyenlitési alapokat szervez a kormány. A piacoknak egyetemes lejellátása és a szilárd tejárak biztosítása céljá­ból tejalapokat akar a kormány megszervezni. Az erre vonatkozó tör­vényjavaslatot a képviselőház keddi ülésén osztották szét nyomtatásban a képviselők közölt. A tejalapok jogi személyek és székhelyük Csehország­ban Prága, Morvaországban Brünn. Szlovenszkón Pozsony és Ruszinszkón Ungvár lesz. Mindegyik alapot ku­ratórium vezeti, amelynek tagjait a íöldmivelésügyi, kereskedelmi és nép­jóléti miniszter nevezi ki. A tejki­egyenlítési alapba illetéket fizet az, aki a tejtermelőktől tejet és tejfölt vesz át és árusít olyan helyiségekben, ame­lyekben az április 20-án kelt tejter­melési kormányrendelet 10. paragra­fusa alapján tilos tejrendészeti leg nem kezelt tej árusítása s az árut tej, tejföl, aludt tej, joghurt, kefir alakjá­ban, nyers vagy pasztörizált, vagy fel­fűzött állapotban árusítja, vagy pedig más élelmiszerek céljaira iparilag föl­használja. Az illeték minden liter tej után 8 fillér, illetve a tejfölben fog­lalt zsiradéknak megfelelő tej-liter után két fillér. A kormány az illeté­kek magasságát az illetékes kurató­rium javaslatára országrészek szerint megváltoztathatja. Ha az illetéket nem a termelő fizette, akkor fel van jo­gosítva az összeget a termelőre átru­házni. Minden ezzel érvénytelen meg­állapodás érvénytelen. A kuratórium kérelemre paralizálhatja az illetéke-Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF, dr. Eőmunkatársak*! ALARY GYULA dr. és FtLöP. ZSIGMOND. Lengyelország POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents