Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-25 / 33. szám
2. oldal »KOMÁROMI L'APOKc Állami lobogók előírás szerinti kivitelben kaphatók Spitzer Sándor könyv- és papirkereskedésében Komárom, Nádor utca 29. sz. alatt Hogyan készülnek a „zürichi árfolyamok“? aki átvágta magát az extra Hungáriám zsíros gyűrűjén, aki megindult »az Értől az Óceánig: az vitte olyan nagyra, mint a nyugati nemzetek fiai! Voltak s vannak Julián barátaink, Körösi Csorna Sándoraink, Magyar Lászlóink, Zichyjeink, — ahogy voltak Benyovszkyjaink is, de valamenynyire mienk Stein Aurél is és a világon szétszórva, idegen talajban, de pompás virággá nőivé még mennyien! Mi, akik a közélet áskálódásait látjuk, s tanúi vagyunk kis szélhámosságoknak és nagy »anyagi üzletnek« Csikágótól Moszkváig, mi, akik látjuk Európában, hogy kifogytak az önzetlen lelkek s mindent csak a profit, a kis haszon s a nagy zsákmány jelent, mi, akik egyre ritkábban vagyunk tanúi nagy gesztusoknak s önzetlen cselekedeteknek, akik látjuk, hogy Génitől Kutyabagosig lassankint nem történik egy kézmozdulat ingyen s lelkesedésből, — értetlenül nézünk vissza a múlt messziségébe, ahol Körösi Csorna Sándorok pislákoló faggyú mécse fénylik, a Csorna Sándoroké, akik étlen-szomjan, vajjal kevert penészes tea mellett, takarókba burkolózva ülnek évekig, csak azért, hogy megtudják: hogyan hívják tibeti nyelven a lelket s a testet s mit mond a lhassai láma, ez a titokzatos keleti férfiú ... Csak a tapasztalt lélekkutató tudná megfejteni a Körösi Csornák különös, tiszta régiókban élt lelkét... (szv.) A komáromi neolog izr. hitközség évi rendes közgyűlése. Komárom, — április 24. Vasárnap, április 21-én délelőtt tartotta meg a komáromi izr. hitközség évi rendes közgyűlését. A hitközségi tanácstermet szinültig megtöltő tagok előtt dr. Krausz Arthur hitközségi elnök lelkes szavakkal nyitotta meg a közgyűlést, lendületes beszédében méltatta az elmúlt év eseményeit, majd rámutatott a zsidóságot érintő problémákra. A világesemények megmutatták, — mondotta dr. Krausz beszédében — hogy a zsidóságnak össze kell tartania, ápolnia kell vallását, ősi tradícióit, mert csak igy tudja magát megvédeni a külső támadásokkal szemben. A jelenlevők lelkes ovációkkal fogadták az elnök magasszárnyalásu beszédét. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az 1933. évi zárszámadást, majd a vezetőségnek megadta a felmentést. Az 1934. évre szóló költségvetést az elnökség javaslatának elfogadásával állapították meg. A közgyűlésre beérkezett több indítványnak az elnökség által javasolt elintézése után a közgyűlés véget ért. — Minőségáruk, olcsó árak ELBERT-nél. Poupplin-ing 29, Bemberg-selyemből 35, női ernyő 29, divat börkeztyii 18.50, sporting 12 Kő, stb. Az összes I kül- és belföldi I divatlapok | szabásmintái I kaphatók, méret szerint megrendelhetők a SPITZER-féle könyvesboltban Komárno-Komárom, Nádor ucca 29. Zürichben csak értéktőzsde van; természetesen felvetettem azt a kérdést, hogyan jönnek létre a híres »zürichi devizaárfolyamok«, amelyek húsz év óta iránjutják a világ valutáinak a sorsát. A válasz meglepő volt: a valutaárfolyamok nem nyílt tőzsdén, hanem a bankok és az elsőrendű bankcégek egymásközötti forgalma alapján alakulnak ki. Az első hírek délelőtt tíz órakor érkeznek Bécsből, Budapestről, Prágából; Párizsban és Londonban. ahol az időszámítás szerint ilyenkor még csak reggel kilenc óra van, teljes a nyugalom. A legelőkelőbb zürichi bankcég, amelynek tulajdonosa a zürichi tőzsde elnöke és amelynek helyiségei a híres Bankhofstrasse-ra nyílnak, egy ötablakos, hatalmas sarokszobában bonyolítja le a devizaforgalmat. Furcsa iroda ez, ahová a zürichi tőzsde elnökének a szívességéből végigkísérhetem a mai viharos devizaforgalmat: fantasztikus rendetlenségben öt íróasztal egymásnak támasztva, egész berendezésük mindössze egy sereg ceruza, egy sereg árfolyamlap, üres írótömbök és mindegyik asztal mellett az ezüstösen csillogó telefonkészülékek egész arzenálja: van asztal, amelyiken öt különféle telefonkészülék sorakozik egymás mellet!. Ha impresszionista festő festené le ezt a nagyvilági uccára nyíló óriási szobát, nem festene róla egyebet, mint fényes fekete kaucsuk és ezüst telefonkészülékeket a hozzájuk való hosszú színes zsinórokkal. Mozdulnak a százmilliók DélelőLt tizenegy órakor elevenedik meg Zürich első devizairodájának forgalma. Különleges zajok hallatszanak, kattognak az írógépek, suttognak az egyik telefonapparátuson, bömbölnek a másikon, az egyik hivatalnok tarka szvetterben két telefonkagylót illeszt egyezerre a két füléhez s hol ideheszél, hol -oda-beszél. miközben a kezével jegyzi az innen és onnan kapott adatokat. A távoli asztaloknál a pénzárfolyamok átszámoló gépeinek könynvű csattogása hallatszik, az egyik Íróasztal mellett egy fiatal, gyűrött ruhájú svájci bankhivatalnok fojtott hangú rövid, izgatott rendelkezései hangzanak el, ő ennek az irodának a deviza-főnöke, szúz- és százmilliók mennek át a kezén délelőtt 10 és 12 óra között. Megkérdezem, mennyi a jövedelme? Kétezer svájci frank havonta a fizetése, de jövedelme jutalékokkal együtt ötezer frankig is felmegy. Az egész irodának minden józansága mellett is van valami titokzatossága: a pénz csatornáinak rejtélyes moraja az, ami átviharzik rajta és amely minden információból és minden üzletkötésből kimorajlik. A telefonok szüntelenül csöngenek. Árfolyamokat jelentenek Párizsból és Bukarestből. Az egyik hivatalnok kagylóján- üdvözlések hangzanak, ismerős bécsi és párizsi cégek felé, de tárgyilagosan, nincs semmi beszélgetés, rögtön az árfolyamok következnek, térjünk a dologra uraim. Az írógépek zajtalanul kattognak, az átszámológépek a mellékaszlaloknál zizegnek, angol fontot számítanak át pesetára és román leüt francia frankra. A telefonzűrzavarban folyton kihallani a pengő, a silling, a márka, a dinár nevét. Ismerősöm, az iroda vezérkari főnöke, az egyes fekete ezüstben csillogó telefonapparátusok fölött kiadja a rendeleteket: ennyiért adhat sillinget, ennyiért vehet márkát. Sokszor hallom ezl a szót is »pengő«, — de izgatott érdeklődésemre csak langyos mosoly’ a válasz. Ebben a pillanatban berreg a telefon: 11 óra 23 perc. A devizairoda főnöke nyomtaton blankettát tol elém, amelyen előre nyomtatva áll. hogy milyen a londoni deviza megnyitási árfolyama 11 óra 20 perckor, — azután lázasan kezd jegyezni. Kiderül, hogy a londoni megnyitás pillanatától számítva három percen belül itt vannak a Űrömmel írom le ezeket a sorokat, mert egy törekvő és értékes kultúrmunkát végző egyesület kapott nagyon kedves, meleg otthont. A komáromi tanonciskola önképzőköre, amely hivatva van a jövő iparos nemzedék tudását, intelligenciáját, kultúrabeli előrehaladásál mivelni, eddig úgyszólván a szellemi hajléktalanok közé tartozott, nem volt néki állandó otthona és főképpen nem volt neki saját színpada, amely felett, minden más egyesülettől függetlenül rendel-' kezhetett volna. Az ifjúság nevelésében, a kultúra fejlesztésében pedig nagyon fontos tényező a színpad. Egy-egy műkedvelő előadás szereplői játszva és ambícióval sajátítják cl az. élet, az emberekkel való helyes, ildomos érintkezés, a helyes beszédmodor, a kellemes megjelenés, a helyes gesztus, a kellő hangsúly, a mások előtt való kellemessé, rokonszenvessé való tevés száz és száz szabályát, követelményét. Hogy a mindegyre megnehezedett súlyos életviszonyok között a korral haladni akaró iparosnak és mindenkinek milyen nagy szüksége van erre, arról felesleges beszélni. Nagy már, szinte túlhajtott a versengés az életegzisztenciák között és a létért való küzdelemben mindig döntő az, hogy az illető értelmes, tanult, intelligens, jómodorú és jómegjelenésű-e, vagy sem. Ennek a nagy életkövetelményre való előkészítés egyik hathatós eszköze a színpad és a műkedvelő előadás, ahol nemcsak a szereplők, hamegnyitó kurzusok. A szomszéd asztalról hetven lelefonberregés: — Wien 56.30, Budapest 63.20, Párizs 20.37, Inlands-Mark schwach. Ismét hetven helyről hallani a dinár, a frank, a dollár árfolyamait. — Angol fontban nagy a kereslet, az a nagy divat, — mondja nekem a híres devizairoda vezérkari főnöke. — Mindenki angol fontot vesz, a francia, a svájci frank és hollandi forint tulajdonosai valamennyien angol fontba fekszenek bele, mert az már stabil és a legrosszabb esetben is csak néhány százalékkal mehet vissza, míg a hollandi forintban és a francia frankban van még jó 30 százalék veszteség lehetősége. Berreg a telefon. Valaki angol fontjaiért színaranyal rendel. — Színaranyat is kapni Zürichben, — mondja szakadozottan a devizairoda Napóleonja, — de már távolról sem olyan könnyen, mint eddig. Párizsból vagy Londonból kell beszerezni az aranyat, meri a svájci Nemzeti Bank, bár bankjegyei száz' százalék erejéig arannyal vannak fedezve, megszüntette az aranyérmek és az aranylemezek kiadását. Az aranykereskedelem változatlanul szabad Svájcban, de a svájci Nemzeti Bank a saját aranyait nem adja cl. A megvásárolt aranyiakat. a tőkések nem tartják Svájcban, sőt Franciaországban sem, mert attól léinek, hogy a svájci, vagy a francia kormány kiadja az arany beszolgáltatási rendeletet és ezért a tőkések Londonba küldik aranykészleteiket, sőt az utolsó időben új divat alakult ki: Palesztinába, Tel-Avibe küldik az aranyat, ahol az angol liberális pénzügyi fenhatóság alatt mindig minden korlátozás nélkül rendelkezhetnek az aranynyal. ... Közben folyton szól a telefon, kattognak az apró valutaátszámító gépfegyverek, csattognak az írógépek, jelenlétemben kötnek le félmilliós, milliós üzleteket svájci frankban, dinárt változtatnak át angol fonlra és pont déli 12 órakor, amikor a zürichi templomok tornyaiban megkondul a déli harangszó: megindulnak az egész világon a rotációs gépek: »Délben 12 órakor ezek voltak a zürichi devizakurzusok:...« B.Gy. 1934. április 25 nem a néző közönség is sokat tanul. Minden darabban van egy-két komikus figura, amelyek ellentétben a darab hőseivel és rokonszenves alakjaival, megmutatják, hogy az életben, milyennek kell és milyennek nem szabad lenni az előre haladni akarónak. Hála a komáromi Ipartársulat és a Komáromi Iparos Kör lelkes és megértő vezetőségének, a komáromi iparos tanonciskola önképzőköre az Ipar társul at székházában egyr végtelen kedves otthont, szép termet és igazán nagyon csinos színpadot kapott, ahol önképzőköré összejöveteleiket, szinielőadásaikat, felolvasásaikat és egyéb előadásaikat megtarthatják. Kaptak egy vonzó, csinos otthont, ahova lelki gyönyörűséggel léphetnek be és a honnét nem sietnek távozni. A színpad és a színházterem ünnepélyes fölavatása vasárnap történt meg igen meleg és őszinte keretekben. Ez alkalommal a derék gárda Zilahy Lajos, az írói pályáját Komáromban kezdő nagy magyar író halhatatlan becsű színművét, a »Süt a nap« címűt mutatta be. A minden ízében pompásan sikerüli előadás előtt Koezor Gyula, a komáromi Ipartársulat agilis és népszerű elnöke nagy szónoki lendülettel elmondott beszéd kíséretében adta át a helyiséget és a színpadot az Ipartársulat, illetve az Iparos Kör nevében a tanonciskola törekvő önképzőkörének. Elmúltak azok az idők — mondotta Koezor elnök, - mikor a Szinpadavatás az Ipartársulat székhazában. Otthont kapott egy törekvő és értékes műkedvelő gárda. - A komáromi tanonciskola sikerűit előadása. - A „Süt a nap“ cimű vígjátékot adták elő. - Fényes erkölcsi és anyagi siker. Saját tudósítónktól. Komárom, április 24.
