Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-25 / 33. szám

1934. április 23. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldai. rossz tanulói és a vásott gyerekei azzal ijesztgették* hogy ha nem tanul jói, ha nem viseli magát jól, akkor iparos lesz. Ma már az iparos pályán Csák a képzelt, a tanult és művelt iparos boldogulhat. Ezt az előkészítő munkát végzi az önképzőkör, amely­nek munkájára a magyar kultúra ér­dekében az Isten áldását kéri. A zajos tapssal fogadott szép be­széd után a tanonciskola önképző­körének agilis vezetője, Zsolnay Bé­la tanár, a kör, Telkes Mihály, az iskola lelkes igazgatója, a tanoncisko­la nevében vette át a helyiséget és mindketten hálás köszönetét mondtak az áldozatkészségért. A tanonciskola tanulói hevében Végh Sándor lelkes és talpraesett beszédben mondott kö­szönetét a meghozott áldozatért és erős fogadalmat lesz, hogy a hozzá­juk fűzött reményeknek eleget is fog tenni az iparosifjúság. A kedves és lélekemelő ünnepség után elkezdődött az előadás, amely szép kerekdeden és gördülékenyen ment, minden zökkenés nélkül. A szép előadásért dicséret illeti meg a derék, lelkes szereplőkön kívül az is­kola és az önképzőkör agilis vezető­ségét és a rendezőt. Vázsonyi Istvánt, akik igazán derekas munkát végeztek most, amikor a hivatásos színészek csak nem rég fejezték be évadjukat és így a hallgatóság igényesebb és követelőbb, de ez nem volt baj, mert az előadás még ebből a szemszögből bírálva is jó volt. A liszteletes szerepét Habara Vil­mos komoly, a szerepéhez illő nívós alakításban mutatta be. Hasonlókép­pen játszotta meg a tekintetes asz­­szony tiszteletet parancsoló nehéz szerepéi Kriszti Jucika, aki fiatal leány létére igazi művészetet vitt l>e­­le öregasszony szerepébe. Aranyos, napsugaras, megkapó, leányos bájjal érzékíletle meg Sárika rokonszenves szerepéi Jancsó Rózsika, aki a szer­ző álérzésének a legfinomabb színár­nyalatait is vissza tudta lükröztclni. Német h Margit a kereplő nyelvű pos­tamesternél olyan élethűen adta, hogy játéka a valóságot érzékíletle meg. A beképzelt Jolánka alakítása Spirk Mariska előadói készségével egyike volt a legjobb alakításoknak. Varga János a forgalmista figuráját annyi rátermettséggel érzékítette, hogy ál­landóan derültségben tartotta a nagy­számú közönséget. Sebella Ernő, még a könnyek között is mosolygó, őshu­morú tanítót is igazán közvetlenül tudta megeleveníteni. Oroszt Ágnes a tanítónőben a lemondó, magával nem, csak a családjával törődő, dolgos asszony alakját megható clethüség­­gel rajzolta meg. A falusi gőgös, gaz­dag paraszt alakját, Hongé Juhászt Kovács László megkapó színekkel festette elibénk. Lukovics Annus a félszeg Juliska szerepet élethűséggel domborította ki. Tőrölmelszett, pom­pás játékot nyújtott Sovány Lajos, mint Sámson Mihály, aki a világot lá­tott és a falusi élet szűk látóköréből már kinőtt vitéz katonát, törekvő gaz­dát, majd szerelmes legényt a lelkek tükrében élethűen rajzolta meg. Ha nem tudtuk volna, hogy Lély Bözsi komáromi, hát azt kérdeztük volna, hogy melyik falusi tanyáról perdült oda a színpadra ez a tűzről pattant menyecske, olyan megvesztegető élet­­hűséggel adta Szűcs Marit. Nagyon jó volt Baranyay Lajos a Laji cigány szerepében, Dombi István mint ha­rangozó. Werthcim Ilonka, Dékány László, Klausz Ilonka, Herdics Cecil, Végh Sándor. Berecz Böske, Broczkv Zoltán kisebb szerepeikben is igen jók voltak. Külön meg kell dicsér­nünk a Sámson Mihály édes anyját, a fiát szerető, fiáért aggódó igazi édesanyát ol\ran élethűen, szívbemar - kolóan adó Herdics Cecíliát. A nagyszámú közönség, bár sokait már látták a darabot, a legnagyobb megelégedéssel és egy kellemes est sokáig visszatérő kedves emlékével távozott a jól sikerült előadásról, amelyet még néhányszor meg fognak ismételni. Ajánljuk a közönség szives figyelmébe. <bj> — Hatalmas kazalttiz pusztított a gyetvaí Lányi Gyula-féle nagybirto­kon, ahol egy hatalmas takarmány­kazlat gyújtottak föl eddig ismeretlen tettesek. A kazal teljesen elégett. A kár húszezer korona. 100%-os módon nemes termények zsiradékéból készült és 100%-os a könnyű emészthetősége is. És ezen fordul meg a doiog. Mert csak évek hosszú sorának tapasztalatai és a szigo­rúan higiénikus gyártási eljárás teszik lehetővé, hogy éppen a „Ceres" ad oly kevés munkát a gyomornak, hogy még a beteg és a íábba­­dozó gyönge gyomra számára is a „Ceres" különösképpen könnyen emészthető. a 10©%-os növény zsír CSAK EBBEN A CSOMAGOLÁSBAN ES A SCHICHT NEWEL ELLÁTVA VALÓDI Aki még a halottakat is fel tudná támasztani, ha a hatóság megengedné. A garamvölgyí „csodadoktor“ újabb esetei és 4 heti fogházbüntetése. Komárom, április 24. Most tárgyalta a komáromi kerü­leti bíróság a »garamvölgyi «csoda­doktor ügyéi. A »csodadoktor neve Z á m e c s ti i k Ferenc, foglalkozására nézvést gyári munkafelügyelő. Olyan ügyesen léped fel a garamvidéki köz­ségekben, hogy rendszerint hileli adlak neki. Erősítette ezt a hitel! az is, hogy a nemrégen elhunyt Zelenák János lekéri lelkész sokakat meggyó­gyított természetes gyógymódszerével. Zámeesnik megjeleni (larampáld. Ga­­ramkövesd, Kicsim! községekben s oil orvostanárnak adta ki magát, aki az elhunyt lekéri lelkész ro­kona. Vállalkozol! arra, hogy minden betegségei meggyógyít, söl még a halottakat is fel tudja támasztani! A falusi nép könnyen hisz a kuruzs­­lóknak s elhívták őt a betegekhez. A betegágynál nagy összegeket köve­telt. Az egyik helyen 1200, a másik helyen 1800 koronát kéri, néhány könnyebb esetnél 200 korona voll a kért díjazás. A falusiak ezúttal óvatosan visel­kedtek s nem igen fizettek, ha­nem megtelték Zámeesnik ellen a feljelentést. Zámeesnik valószínűleg még több he­lyen is működöd, sokan azonban nem merlek ellene feljelentést lenni. Zá­mccsnik részben telt csak beismerő vallomást s általában munkanélküli­ségével védckezeU. Azi volt liajlan­­csak beismerni, hogy orvosságok­kor! előlegeket. V bíróság előtt kijelentette, hogy a lekéri lelkésszel való rokonsága igaz, sőt gyógyítani is tudna, mert birtokában van a gyógyítás tu­dományának. de nem tehet sem­mit. meri a hatóság eltiltja ettől. Mivel már hasonló bűncselekmény miatt büntetve volt, négyheti foghá­zat kapott jogerősen. dó ért Budapesti Nemzetközi Vásár máju^ 4—14. CA0/ no llf 117001 fcí5íhjfS7mPnUáprilis 28-101 máius 22-'g a vásár- Jv /O'Uö UlU&Udl B.UUV u&lliüilj igazolvány felmutatása ellenében. A csailóközi gazda két veszedelme, a futrinka s a szárazság pusztít a gabonaföldeken. Komárom, — április 24. Nagy veszteség és rossz termés­­kilátások előtt áll a délszlovenszkói, de különösen a csallóközi gazda­közönség. Tekintettel arra, hogy a búzának van viszonylagosan a leg­nagyobb ára, a gazdák a tavaly mér­téken felül vetettek ősszel búzát. A búzát legnagyobbrészt olyan földeken vetették, amelyeken az előző évben is gabonát termeltek. Ennek a szokatlan vetési módnak szomorú következményei most je­lentkeztek. Azokon a földeken, ame­lyeken nem tartották be az úgy­nevezett „vetésforgót“, az elhibá­zott vetési mód következményei most mutatkoztak abban, hogy nagy mértékben lépett fel a drót­féreg s főleg a futrinka. A rovarok nagyrészt kipusztitották eze­ket a vetéseket, mégpedig oly nagy mértékben, hogy a gazdák kénytelenek voltak a fertőzött búzákat kiszántani s helyette tengerit vetettek főképen. Úgyszólván az egész Csallóköz, különösen Komárom környéke szenved e rovarok következtében. A károkhoz járul a szokatlan szárazság is, amely eddig különösen a rozsban csinált nagy károkat, amennyiban az abnormis hőség és szárazság folytán már a rozs egész alacsonyan ka­lászát hányja. Ha rövidesen nem lesz eső, akkor az összes mezőgazdasági terményekben óriási károk érik a gazdákat. Minden pénteken este 152 hal&szlé a Horváth-féle étteremben Dunarakpart. Kis adag 5— Ke. Nagy adag 9 — Ke. Ellenzéki pártjaink közös parlamenti klubjának ülése Prágában. Szüllő Géza dr. megemlékezése Tisza Istvánról. — április 24. Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt törvényhozóinak közös klubja tegnap délután a parla­mentben ülést tartolt Szüllő Géza dr. vezetésével. Szüllő Géza dr. az ülés megnyitása ulán, napirend előtt a következő be­szédet intézte a közös klub tagjaihoz: Vasárnap leplezték te Budapes­ten Tisza István szobrát. Pár szóval én is lerovom az itteni magyarok kegyeletét az ő nagy emléke iránt. Tisza István a magyar fajnak egyik legnemesebb és legkiválóbb kiválasz­tottja volt, számtalan erényével és kevés hibájával reprezentálta ezt a fajt. Most, midőn lerójjuk kegyeletün­kéi nagy emléke iránt, tesszük ezt azzal, hogy nyomdokán akarunk ha­ladni, rögös irtainkon mindenkor tel­jesítve magyar kötelességeinkéi. A Tisza család címerén olvasható ez a jelmondat: per severo kitartani , így fogunk mi is cselekedni! A klubéin ők szavait az egy hegyiül I örvény h őzök mél y megi 1! előd őssel hallgatták meg, majd áttértek az ak­tuális kérdések, folyó ügyek tárgya­lására és behatóan foglalkoztak a má­jus hó 24-ére kitűzött köztársasági elnökválasztás alkalmával elfoglalan­dó álláspontjukkal. A csehszlovák kormány tudomásul vette a kül­politikai kérdések meg­oldására Benes dr. által ajánlott irányelveket. — április 21 A tegnap esle tartolt minisztertaná­cson folytatták a pénteken megkez­dett programm tárgyalását és a vi­tát Benes külügyminiszternek a kül­politikai helyzetről tetl jelentése fe­lelt és megbeszélték a csehszlovák köztársaság és a többi államok, fő­képpen a szomszédos államok kö­zötti viszonyt is. A külügyminiszter felvilágosításai után, melyeket külö­nösen az utóbbi időben Lengyelor­szág és a csehszlovák köztársaság kö­zölt felmerült kérdések mindkét rész­ről elfogadható megoldásáról telt, a külügyminiszter jelentését egyhangú­an elfogadták. Egyidejűleg tudomásul vették a Benes dr. által a külpoliti­kai kérdések megoldását illetően ajánlott irányelveket is. — Jakob Wassermann: „Kerkho­­ven harmadik élete“. Az Athenaeum uj regénye. Kerkhoven harmadik élete csúcspontja és bekoronázása azoknak a nagy regényeknek, melyeket Wasser­mann élete utolsó éveiben alkotott. Ennek a hirtelen csucsraemelkedésnek első állomása a Mauritius-ügy, egy izgalmas Justizmord története, melynek csomóját a gyermek Etzel Andergast oldja meg. A gyermekből csodálatos tehetségű ifjúvá serdült Etzel Ander­­gastnak külön regényt szentelt az Író és ebben a regényben lép fel először Kerkhoven professzor. Ez a nagysza­bású, kivételes tudós, az emberi lélek betegségeinek és nyomorúságainak mély ismerője, felszabadultnak érzi magát a társadalom erkölcsi parancsai alól; egy férjes asszonyt vesz el férjétől, de a sors keservesen bünteti. Az imádott asszony megcsalja Kerkhovent tanítvá­nyával, Etzel Andergasttal. Amikor ez a gyorsan ellobbanó szerelem véget ér, Andergast megszökik s az asszony visszatér megbocsátó férjéhez, uj élet­helyzet teremtődik Kerkhoven számára. Önmagába zárt egész, nemes célkitű­zésekkel, emberfeletti küzdelmekkel és nagyon emberi csalódásokkal telt élet eposza, melyben az olvasó nemcsak hősének életét, hanem a maga életét is megtalálja Jakob Wassermann haty­­tyudalában, utolsó regényében. Ára 36 Ke. Kapható a Spitzer-féle könyves­boltban Komárno-Komárom, Nádor-u.

Next

/
Thumbnails
Contents