Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-21 / 32. szám
4. oldal. KOMAROMI LAPOK« 1034 április 21 Árverés. Budapesti Nemzetközi Vásár május 4— CAOl no lit37301 broHv07mDnváPrUis 28^101 május 22ng a vásár- J\ß /O'UO UluLudi nGUi GLlllCUj igazolvány felmutatása elleiiébenv Dunaparl. Délelőtt. Ragyogó nap. Hetivásár. Az egyik üzlet előtt nagy tömeg szorong. Úgy odaszorul a falhoz, mintha légnyomás taszította volna előre. A nyakak a levegőbe merednek, a kezek a zsebekben kotorásznak, — egy férfi áll magas széken a boltajtóban s harsányan kiáltozik. Félős, hogy a férfit egyszer letolja a tömeg a székről s a kikiáltó beleesik a paradicsomba s a liszteszsákba, amely a háta mögött vár uj gazdára. Árverés van. Árverezik a boltot. A kikiáltó, roppant figyelem közben, babkonzervet emel a levegőbe. — Babkonzerv, három korona. Három korona először... Nem felel senki. Licitálni senki sem mer, a közönség törekvése az olcsó vásár, a kikiáltó szándéka a magas ár. A közönség csökönyös, nem mozdul. Három másodszor ... — Tartom a hármat! — vállalkozik egy illető. — Tessék licitálni... — Majd bolond vagyok! —■ Hárqm harmadszor ... Tessék. Ebben a hangnemben folyik a vásár. A közönség óvatos, de azért mindent megvesz, azt is, amire nincsen szüksége. Főképen férfiak mernek vásárolni. Egy vékony férfi két doboz száriból tésztát vásárolt, darabját kellő ötvenért, aztán tanácstalanul nézett körül. Ebben a pillanatban a zöldségárus kofák irányából vad szoknyasuhogás hallatszik, s egy képéből kikelt nő rohan az árverezők tömegébe. — Mit vettél? kérdi a férfitől. — Két doboz tésztát... — mondja az bátortalanul. Az asszony megnézi a száraz tésztát s a tenyerébe önt belőle egy keveset. — Hogy' vetted? — Kettő ötvenért... Ebben a pillanatban kei el a harmadik doboz tészta, de azért csak kettő tizet adott a vevő. A suhogós asszony arca elkeltül s dühösen támad neki a férfinak: Látod? Milyen hülye vagy, más megkapja kettőért, neked ez is kettő ötvenbe kerül... — Az is kettő tíz volt... Mindegy! Mit avatkozol bele a nők dolgába? A hölgy szemmellátliatóan dühös az elherdált nyolcvan fillér miatt. Még dohog egyideig, zörög, dörtnög, magánszorgalomból. A férfi ekkor csendesen kibontja a tésztát s gondosan, mintha öntözne vele, kezdi elszórni a földön. Tésztát vet. És sikert aratott. A tömeg érdeklődése feléje fordul, halk röhej, a férfi a második dobozt bontja. Ezt azonban nem veti el, hanem, amikor már minden figyelem rajta van, elkiáltja magát: — Nesze, egy kis drága levestészta! —- s azzal falhozvágja az egész dobozt. Csak úgy ropogott az aszfalt. lása ez, romantikus gőz, amelyae» éppen nincsen szükségünk. mintha mindem spany®ltárgyu film csakis:, bikaviadalt, csakis, féltékeaységi harcokat, csakis Don. Ki hótót ábrázolna, mintha német film: nem. kelletne Tirol, óh Tirol, csupasz; térd, magas hegy és. vastagbokáj.u Geeteheu né Ékül, mintha az olaszból csak a nápolyi nap topót látnálak s mintha Prágából, csali egy óriási kaédli látszana... micsoda ferde' beállítás, hamis fény, illuziórontás és micsoda kártevés es egy nemzet számára. Egv filmrendező, aki nem tudja* hogy a magy ar »uricigány imi miniden este szmokingban játszik, aki nem tudja, hogy kurucsüveges huszártiszt nem táncol sarkantynsesizrnában lángot s aki nem tudja, hogy nem mindennap születnek grófnők, akik a cigány prímással hajlandók elmenni akár a szomszéd szobába is.. És ha születik ilyen, akkor betegnek születik, ha pedig valaki beteg, az ne kerüljön filmre! Láttál már, jámbor olvasóm, a külföldön pirosruhás, aranysuj lásos zenekart, amely nagydobbal és egy keserves nagybőgővel dolgozva, ezt a feliratot hordja a nagydobon: Hungarian Gypsy Musik—Zigeunerkapelle—Musique Zigan« — és azután a vörös frakkokba, sárga zsinórokba bujtatott muzsikusokból halkan kiszól a ferencvárosi jassz fiú, mert amint a ruha hamis, úgy hamis a cigány is, de éppenígy hamis a film is, amely róla szól. Európa benne van a cigányproblémában, pedig, ha meglátná, hogy a kisvárosi cigány mennyire nem az a suj lásos, lobogós ember, akinek képzeli s ha személyesen tapasztalna végig egy oláhcigánykaravánt, amikor a karaván vén íő-A cigánygrófnő. Nem láttam az utóbbi hét filmjeit, a Jazzkirály annyira filmszerű, színes, zenés, kedves darab volt, hogy ezután illett a szünet, a pihenő, mint a jó tokaji után az ötperces elmélkedés. — de jóakaratúan figyelmeztettek a filmirodalomnak újabb remekeire . amelyek láthatók voltak mifelénk s a környéken. A társadalomkutatót érdekli. hogy a társadalom, — ebben a pillanatban a szlovenszkói lateiner osztály s ami ennél lejebb következik. — egyszóval a társadalom mivel szórakozik, mi mulattatja az úgynevezett népet s a még úgynevezettéül) intelligenciát, mik a kedveltebb filmjei, mi ríkatja meg s mi készteti nevetésre. Feljegyezzük, hogy Újvárait passiójáték s hipnotikus boxmeccs zajlott le egyszerre, megírtuk, hogy Gúlán négyszólamban dalolnak az em berek, (lám, itl még a bicska is bczáródik egyszer), hogy Komáromban egymást üldözi a sok műkedvelés, emiatt aztán egész helyi kultúránkat elnevezhetjük amatőr-kultúrának; de kiváncsiak vagyunk a népszerűbb filmekre s a véleményre is: mi tetszik s mi nem tetszik közönségünknek? Megjegyezzük azt, hogy a helyi mozivállalat sohasem tehet egy film jóságáról .vagy rosszaságáról, a mozivállalat csak azt hozza, ami a közönségnek kell. vagy amit a gyár rákényszerít a közönségre. A mozivállalkozó nem gyárthat filmeket s nem utasíthatja ki Brigitta Helmet Szlovcnszkóról... így hát a filmgyár és a filmíró ellen szól filippikánk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a filmgyár vezetősége nyugodtan fog tudni azért aludni, mert lapunkban kételyek merülnek fel a filmgyár vezetőjének elmebeli állapotát illetőleg s azl is tudjuk, hogy a gyár nem rendül meg alapjaiban, amiért itt-ott azl a prepozíciót vetik fel. hogy a gyár robbanjon fel s-a filmrendezői rövid utón ki kell végezni. Most térünk tehát mondanivalónk velejére. Velőtlen dologról velősei állítani nehéz. Mégis kimondjuk velősen és magyarán azl, amit információink szerint mindenképen el kell mondani: a külföldön készült magyar filmek legtöbbje a legvelőtlenebb alkotás, amelyet a mozi feltalálása óla az emberiség elkövetett. Hl van például egy film, a mely a napokban pergett le. Nem vagyunk kiváncsiak a címére sem: »Cigánygrófnő, vagy Grófi prímás«, — valami ehhez hasonló, kár följegyezni. Cigányprímásról és grófnőről van benne szó. Még mindig a Simay-hercegnő s a Rigó Jancsi-motivumokból élősködik az emberiség, fia cigányról s grófnőről hall, cigányt és grófot, hegedűt és villogó csárdást cl sem tud egymás nélkül képzelni sem a filmíró, sem a karinliai jámbor német, aki »wie romantisch! felkiáltással belevillog a magyar csárda legközepébe a filmen keresztül. Ez a fenínevezett film. amelyen a démoni Brigitte Helm volt a grófnő s amely filmben franciául beszéllek. spanyolul cigányoztak, amelyben akadl egy cigányzenekar, zongorával. gitárral, nagydobbal és lombfűrésszel, amelyben, hogy magyar legyen a levegő, megjelent egy pillanatra Pest ét a Dunaparl képe, amely-' ben oláhcigány módjára öltözött vad alakok rángatták a vonót s amelyben Mária Tcrézia-korabeli selyemhuszárok roptak s roptattak, ez a film, amelyben villogott a fokos, lengett a borjuszáj s amelynek horizontja mögött mélán bőgött a gulya s éppen bicskázoll a hortobágyi betyár, ez a film keveréke, szégyene mindannak, amit magyar romantikának szoktak nevezni. Sorozatos, szünetlen, pergő guerilla harcokat, tankos, gázlángos, harmincésfeles nagy offenzivákat keltene már indítani a magyar élet ilyen meghamisítói ellen. Még mindig a gulya-ménes jelenti a magyar horizontot, a villogó gatja és a lobogó betjár a személyeket, a kocsmagőz a levegőt, a cigányozás a kultúrát s a grófnő szerelme a magyar problémákat? A nemzeti értékek megcsúfonöknője tenyérből jósolni akar. akkor nem tévesztene össze minden dunamelléki embert a tzigánokkal... Hiszen egy jóképű, cigányos. kerek kis mulatság meg sem esett mifelénk emberemlékezet óta... A Hungarian Gypsy-Tzigan pedig elkeseredetten ül a Péró álmos akácfája alatt s miközben gyomra hallhatóan korog és hatgyermekes felesége vad ricsajt rendez a rendezetlen konyhában — azon gondolkozik, melyik' grófnő soros a ma csli szöktetésnél... (sz. v.) Gyilkos sági kísérlet miatt tartóztattak le Dunaszerdahelyen egy vendéglőst, valamint egy fiatal özvegyasszonyt. Dimaszerdahelv, április 20. Nagy szenzációja van néhány nap óla Dunaszerdahelvnek. A csendőrök gyilkossági kísérlet miatt letartóztatták Marczell János 55 éves vendéglőst és özvegy Szabó Júlia 35 éves asszonyt. A letartóztatás előzménye az, hogy a vendéglős cselédje megtudta, hogy a gazdája és a fiatal özvegy el akarják tenni láb alól Marczell elvált feleségét. A cselédleány elfutott az elvált Marczelinéhez, elmondta neki az esetet. Marczellné a csendőröknél feljelentést tett a férje s a fiatal özvegy ellen. A csendőrség nyomozni kezdett, majd letartóztatta a kél bűnösjelöltet. Marczell néhány évvel ezelőtt jómódú földbirtokos volt, időközben tönkrement s a még megmaradt pénzből vendéglőt nyitott. Feleségétől régebben elvált, most együtt élt a fiatal özveggyel. Az első aszszony azonban mindig megzavarta a szerelmeseket, Htjukba állt s ezért elhatározták, hogy megölik méreggel. Úgy Marczell t, mint az özvegyet beszállították a pozsonyi ügyészség fogházába. Nagy érdeklődés előzi meg a „Süt a nap“ vasárnap esti előadását. Mint már jelentettük, az ipariskola tanulói vasárnap este fél nyolc órakor az újonnan épült ipartársulati szinházhelyiségben előadják Zilahy Lajosnak akadémiai pályadíjjal kitüntetett színművét, a Süt a nap-ot. A darab az új szinműirodalom jellegzetes darabja, melyben a tiszta és ideális falusi élet tükröződik vissza. Sámson Mihály jelenti a népi őserőt. Sárika, a liszleletes lánya jelenti a tiszta erkölcsöt. A két ember találkozása szimbolizálja az új életet, melyben nincsen más, mint mindent kiegyenlítő szeretet. Ez megnyilvánul a tanítónak, a falu szívének és lelkének a darab végén elhangzott kijelentésében: »Olyanok vagyunk, mint a föld az eke nyomán, keveredünk...« A liszleletes jelképe az igazi emberbarátnak, aki az egész falu baját magáénak tudja. Pongé juhász, a pénz és földéhes falusi típusa és megjelenik a falu eleven híradója, a pletykás postatnesterné, az író finom humorába csomagolva. Sok érzelmes és komikus rész változik, a darab valóban bizakodó, felemelő akkordokkal zárul. Az iparosság, amely a jövő iparos generáció neveléséért ezen uj helyiség építésével is dokumentálta áldozatkészségét, támogatni fogja a tanulóifjúságnak ezen dicséretre méltó törekvését, mellyel a saját önképzésén fáradozik és így az ifjúság biztos sikerre számíthat, ami az előzetes érdeklődésből is megállapítható. Jegyelővétel Balogh Gergely iparosköri pénztárosnál, Jókai u. Az érdeklődést tekintve, a rendezőség töbh előadásra számít. Nagyszabású tolvajszövet« kezet fölött ítélkezett a komáromi bíróság. Az első komáromi nő-ügyvéd szereplése a tárgyalóteremben. Komárom, április 20. A komáromi kerületi bíróság nagyszabású tolvajlási bűnügyet tárgyalt, amelynek a vádlottjai Rigó Mihály, Krakó Vince. Krakó Vincéné ebedi, Bruek Kálmán és Pásztor István kőhidgyarmali lakosok voltak. Rigó Mihály lolvajszövetkezetet alakított s a komáromi vasúti állomás egyik leplombált tchervaggonját feltörte s 15.000 korona értékű ruhaneműt lopott ki onnan. A kosár menyasszony kelengyéjét tartalmazta. Rigó társait el is fogták s elítélték. Rigó most felelt bűneiért, mivel a menyasszonyi kosár feltörésén kívül egy lévai üzlclbetörés is terhelte a lelkiismerelét. Krakó Vincével együtt fegyvereket loptak, majd grammofónt, ékszert, kerékpárt, készpénzt, ruhaneműt, szintén 15.000 korona értékben. Bruck Kálmán és Pásztor István orgazdaként szerepelt a feljelentésben. A terheltek egymás ellen teltek vallomást. A bíróság Rigó Mihályt kétévi fegyházra s dologházba utalásra. Krakót nyolchónapi börtönre, Krakónét báromhónapi fogházra, Bruekot egyhavi. Pásztori kétheti fogházra ítélte. A tárgyalás egyik érdekes mozzanata az volt, hogy az első komáromi női ügyvéd, dr. Grünfeld Erzsébet ezuttal mondta el szépen felépített, első kerek védöbeszédét. — Az erdő titka. A somorjai erdőben a kutyák egy helyet szimatolni, majd kaparni kezdtek. Ásni kezdtek ott és egy csecsemő hullájára bukkantak. A csendőrség kinyomozta a gyermek anyját, egy hajadon személyében, aki azt állítja, hogy a gyermek halva jött a világra. — Kifogott bulla. Száj) községben az egyik pénzügyőr egy csecsemő hulláját halászta ki a vízből. A csecsemőt valószínűleg a vizbefojtották. A nyomozás megindult a lelketlen anya kézrekerítésére.
