Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-21 / 32. szám

Xiapunk mai száma a Jövő heti teljesMádié-mnsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 33. szám. Szombat, 1934. áprilisi 31. KOMÁROMI LÁM POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ké, félévre 40 Ké. negyed-Alapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAlJ GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ke. Egyesszám ára 1 korona. Főmunkatársak.: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Franciaország hajthatatlan Komárom, április 20. A küszöbön álló leszerelési kon­ferencia elölt a francia álláspont megingod. Egy kis időre érvénye­süli a liberálisabb álláspont a nagy, győztes állam, Franciaországgal szemben és úgy iálszolt, hogy Né­metországnak, a helvenmilliós ál­lamnak százezer főnyi katonaságát biztonsága szempontjából három­százezerre mégis sikerül! felemel­nie. Anglia voll a közvetítő és úgy látszik, kárbaveszett a fáradsága. Franciaország szilárd, tnerl a ka­tonai felfogás győzöd és Angliá­nak megizenték a nemet és azt, hogy Németországnak a népszö­vetségbe vissza kell térnie. A vasod, rossz fiúnak bűn­hődnie, vezekelnie kell. Egyenjogú­ság lehet a papíroson és a béke­­szerződésekben, de a gyakorlat­ban nincsen egyenjogúság. A gya­korlatban az örökérvényű és meg­­másíthallan szerződések élnek a legyőzötlek szántára és a győztesek nem hajlandók egyenjogúságot ad­ni a legyőzőiteknek. Mi is az egyenjogúság, amit olyan sűrűén hangoztatnak mostanában: a nemzetek egyenlősége politikai, gazdasági és kulturális téren min­den korlátozás nélkül. Ha egyen­jogúak a nemzetek, úgy mindegyik­nek joga van biztonságáról is gon­doskodnia. Ámde a legyőzöd álla­moknak, Németországnak csak százezer katonái szabad tartania, repülőgépeket nem szabad gyár­tania, Ausztriának, Magyarország­nak és Bulgáriának pedig har­mincezer főnyi zsoldos katonái a belső rend fenntartására, tartalé­kok nélkül. Franciaország már le­szerelt a saját állítása szerint, ami annyit jeleni, hogy négyezer kato­nai repülőgépe van és már nincsen egymillió, hanem csak félmillió ka­tonája fegyverben. Szövetségesei szintén szabadon fegyverkeznek. Ez volna a francia egyenjogúság. Európa nemzetei azonban nem ezt érlik az egyenjogúságon, ha­nem értik katonai (éren is, tehát az egyenjogúság — a békeszerző­dések szerint is — azt jelenti, hogy a már leszerelt legyőzöd államok mintájára a győztes államok is szállítsák le ebben az arányban ka­tonaságaik számát. A békeszerző­déseknek ezt a rendelkezését tizenöt éven ál nem valósították meg, a népszövetség elszabotálta és ami kor összeült a leszerelési konferen­cia, ottan a nemzetek egyenjogú­sága feled vitatkoztak. A leszere­lési konferencia arra való. hogy a franciák különleges biztonsági fel­tételeit elfogadja, tehát sem Lo­carno, sem Kellogg-paktum, sem a német ünnepélyes kijelentés, hogy EIzász-Lolharingiáról örökre le­mondanak, — mind nem elég. A különleges biztonsághoz lariozik mindenekelöd Anglia garanciája, amelynek vállalnia kellene háborús konfliktus esetén a kontinens béké­jének helyreállítását, vagyis Fran­ciaország katonai támogatását. Nem valószínű, hogy a sziget­­ország még egy háborút csinálna végig Európában, amely az angol érdekekkel merőben ellenkezik. Franciaország határvédelmét meg­számlálhatatlan miiliárdda! a sváj­ci határiéi kiépítette a belga hatá­rig. sőt most újabban azt az elha­tározást állapítják meg. hogy a ten­gerpartig folytalják a halár meg­erősítéséi. Franciaországnak szö­vetségesei vannak, amelyek — Len­gyelországul és Belgiumot bele­értve — kélszerannyi katonát és hadigépel tudnak egy esetleges há­borúban kiállítani, mint Francia­­ország. Mindez azonban nem ele-Komárom, április 20. Egyesült ellenzéki pártjaink parlamenti klubülése. A z országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a szepesi német párt közös parlamenti klubja április 24-én, kedden délután Prágában a parlamenti klub helyi­ségében értekezletet tart. Április 24-én képviselőházi, április 25-én szenátusi ülés. A képviselőház elnöksége ellialá­­rozta, hogy a képviselőházat április 24-ére hívja össze. A szenátus elnök­ségének határozata szerint a szenátus pedig április 25-én, szerdán délután 4 órakor tartja plenáris ülését. Az elnökség a plenáris ülés napirend­jére a gépek és szerszámok vámked­vezményéről szóló törvényjavaslatot és a svájci kereskedelmi pótegyez­ményt tűzte ki. Ezenkívül két men­telmi ügyet is tárgyalnak. Jövő év tavaszán országos, járási és nemzetgyűlési választások lesznek. A kormány németnyelvű félhivata­losa, a Prager Presse a szociáldemok­­rala párt végreh aj főbizottságának ülésével kapcsolatban többek között azt írja, hogy a csehszlovák és a német szociáldemokraták vezető té­nyezői elhatározták egy szűkebb bi­zottságnak kiküldését, azzal a céllal, hogy a politikai együttműködés elvé­nek megfelelően a politikai refor­mok kérdésében is közösen járjon el a két párt. A szociáldemokraták számolnak azzal, hogy a jövő év gendő a francia biztonsághoz, ah­hoz még más garanciák is szüksé­gesek. Vájjon ez-e az egyenjogúság értelme a nemzetek között, azt ál­lapítsák meg a jogászok katonai szakértők nélkül. Mert a katonai szakértők véleménye sodorta Euró­pái az elé a szakadék elé, ahol ma áll. És ha Németország nem hajlan­dó elmenni a Népszöveiség főbi­zottságának ülésére, ahol a lesze­relés, biztonság, egyenjogúság in­tézteinek el a francia hatalom kí­vánsága szerint. — ha ehhez eset­leg Anglia sem járul hozzá: akkor elölről kezdődik a circuluszvizició­­zusz, ami már nélkülözi a komoly­ságot. Hiszen nagy érdek fűződik a békéhez, azt mindenki belátja, de úgy békét csinálni, hogy egy állam sem akar leszerelni, igazán nem lehet. Ki csodálkozik azon, hogy ilyen körülmények közölt nemcsak Németország, amely leg­inkább van veszélyeztetve, hunéin minden leszerelt állam a felfegy­verzést kívánja. márciusában új választások lesznek és pedig úgy az országos és járási képviselőtestületekbe, mint a képvi­­seiőházba és a szenátusba is ugyan­ekkor választanák meg a szenátoro­kat. A feltevés ugyanis az, hogy az országokban és járásokban tavasszal ejtik meg az új választásokat, azért, mert az országos és járási képvise­letek választási időszaka hat évvel megalakulásuk után, nem pedig hat évvel az 1928. december 2-án lefolyt választások után jár le. A szociál­demokratákon kívül más parlamenti pártok is hajlanak ai'ra a feltevésre, hogy ezzel egyidejűleg a nemzetgyű­lésbe is megtartják az új választá­sokat. A képviselőházi választások az alkotmány értelmében a jövő évben különben is esedékesek, mert 1935. évben lejár a képviselőház részére megállapított haléves választási idő­szak. A kormány gazdaságpolitikai törvényjavaslatai. A szociáldemokrata körökből ere­dő hírforrások szerint a kormány né­hány gazdaságpolitikai törvényjavas­latot készít elő. A legközelebbi idő­ben elkészül az önkormányzati szer­vek szanálásáról szóló törvényjavas­lat, továbbá a mezőgazdák szanálá­sára vonatkozó törvényjavaslat is. A szociáldemokraták törvényt követel­nek azoknak a munkanélkülieknek szanálására is, akiknek kisbirtokuk van, amelynek fentartásáról a mun­kanélküliség következtében nem ké­pesek gondoskodni. A legközelebbi ni iiiiiiiiiiimi»wiiiwiiiii—ii imn in"i ii m in ■—unni..mi ihii'eh— n mii'Wii—1! m míii'i—nmini POLITIKAI SZEMLE szerdán és szombaton feladatok közé tartozik az a nagy­szabású törvényjavaslat is, amely végrehajtja a szociális biztosításról szóló törvény novelláját. A magyar—csehszlovák kereskedelmi tárgyalások a jövő héten kezdődnek Budapesten. Friedmann dr. megha­talmazott miniszter, a csehszlovák de­legáció vezetője nyilatkozott a P. M. H.-nak és többek között kijelentette, hogy mivel Benes külügyminiszter­rel még nem volt alkalma a buda­pesti tanácskozások ügyében beszélni, csak ha ez megtörténik, teheti meg a tanácskozásokkal kapcsolatos disz­pozíciókat. — Ma még nem mondhatok egye­bet — jelentette ki Friedmann mi­niszter —, mint annyit, hogy cseh­szlovák részről őszintén kívánjuk a két állam közötti kereskedelmi kap­csolatok kimélyítését. A legutóbbi ta­nácskozások óta aránylag nagy idő telt el, azóta a helyzet mindkét rész­ről megváltozott s minden körülmé­nyek között üdvös hatással jár, ha kölcsönösen megismerjük egymás kí­vánságait, óhajait és követeléseit. A budapesti kereskedelmi tárgyalások rövidesen megkezdődnek és remé­lem, hogy kölcsönös megelégedéssel érnek majd véget. Mint értesülünk, Friedmann mi­niszter ]>énleken utazott Budapestre. Lajstromozni fogják a politikai pártokat. A Prager Presse írja, hogy a kor­mánypártok várják, hogy a politikai pártokat lajstromozni fogják, amely olyan törvényben fog kifejezésre jut­ni, amelynek értelmében a politikai pártokat jogi alapra helyezik. A lap szerint a törvény »rendet teremt« a kis politikai pártokkal is. A pártok lajstromozására eddig még nem hoz­tak határozatot, mert a koalíciós pár­tok közölt erre vonatkozóan folyó tárgyalások még korántsem nyertek befejezést és a vita még csak a laj­stromozás elvének megállapítása körül folyik. A legközelebbi választásokra oly mértékben akarják előkészíteni a politikai talajt, hogy elejét vegyék a politikai élet szétforgáesolödásá­­nak. A pártok a koncentráció hiá­nyának tudják be, ha a képviselőházi választásokra 30—32 jelölőlistát állí­tanak fel. Esak a járási önkonnányzalnkal szanálják. Az eladósodott önkormányzati szer­vek szanálására vonatkozó hírekkel kapcsolatban a Cseszke Szlovo azt írja, hogy az önkormányzatok szaná­lásáról szóló törvény legkésőbb jövő hónap, tehál május folyamán elké­szül. A lap további közlése szerint a belügyminisztérium kidolgozott egy javaslatot a járási önkormányzatok szanálásáról. E javaslat szerint a cseh és morva Zemská banka, a cseh és morva Jelzálogbank közösen új bankot lélesítenének Csehszlovák Or-

Next

/
Thumbnails
Contents