Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-28 / 25. szám

1934. március 28. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. nősen az attikaiak hekatomba áldo­zatára emlékeztet. Valósággal Juliálius császár hek atomijaihoz volt ez a nagy tömegpusztítás hasonló, amikor is száz marhán kívül száz oroszlánt és száz sast is föláldoztatott. Ács közeli községben pár nap le­forgása alatt harminc tehén hul­lott el gyanús körülmények kö­zöli és pedig azon tehenek közül, amelyek kijártak a legelőre. A községben azonnal megtermett a gyanú, hogy a tehenek mérgezésban pusztultak el. A gyanúnak is megvolt az alapja, mert az ácsi határ vadászati jo­gát bíró vadásztársulat a kárté­kony vadak kipusztítására fosz­forméregnek az elszórására ka­pott engedélyt künn a határban. Vannak, akik azt állítják, hogy eb­ből a méregből jutott u legelőre is és ettől a méregtől hullottak el az ácsi tehenek. A mérgezést bizonyította Ferenczy Antal állatorvos is, aki kezelt ilyen beteg tehenet, amelyen még időben gyomormosást végzett és a gyomor váladékában kimutatható voll a mé­reg. Az idejében alkalmazott gyomor­­mosás megmentette a tehén életét. A károsult gazdák Pyber Kálmán dr. ügyvéd útján pert indítottak a vadásztársaság elten és 2000 pengő kártérítést követelnek. Előzőleg már exhumáltak néhány elhull tehenet. Az Országos Vegyvizs­gáló állomáshoz felküldött zsigerek­­ben találtak foszformérgei is. A mostani főtárgyaláson nem hoz­lak még Ítéletet, mert előbb a szak­orvosnak. dr. Miklóssy Miklósnak és a bírósági szakértőnek, Keleti József ál­lategészségügyi felügyelőnek a véle­ményét akarják meghallgatni. Összesen 26 tanút hallgattak ki, de csak közvetett tanúvallomások vannak arra nézve, hogy a fosz­forméregből a községi legelőre is jutott. Az ácsiak izgalma tehát a legközelebbi tárgyalásig még csak fokozódik. Rendőri krónika. Újabban számos besurranó tolvaj s baromfitolvaj működik Komáromban. Megfogni nehezen lehel okol. mivel rendszerint alkalmi tolvajok, akik a kedvező pillanatot kihasználva lopnak el kisebb értékeket, ékszert, pár ko­rona készpénzt, ruhát. — koldulás ürügyével közelítve meg a házat. A jó szomszédok baromfit emelnek el, gyorsan megsütik, még mielőtt nyo­mára jöhetnének a tolvajnak, a házi­szarkák ragadós kezét sem lehet min­dig megfogni... A napokban Pinka Rozália hajósuccai lakásán járt egy ismeretlen besurranó, aranygyűrűt s 15 korona készpénzt lopott. — Ugyan­csak számos kisebb baleset történik munkaközben is, ez a tavaszi munka nekilendülését mutatja. Binder Jakab az Apályi szigeten dolgozott s egy ta­licska a hüvelyk ujját zúzta össze. — Godal Ferenc a pályaudvaron dolgo­zott, árút rakott át s a térdét sértette meg erősen. — Viszlai Lajos a kikötő­ben sérült meg a kezén, zsákolás köz­ijén. — A benedülői házcsoportban majdnem komoly gyermektragédia tör­tént. Urban Erzsébet, kétesztendős kisleány a szomszédokat kereste föl s az egyik szomszédasszony házánál talált egy bögrét. Belekóstolt s lugkö­­nhlatot ivott. Szerencsére, csak keve­set s így csupán könnyebb sérüléseket szenvedett. — Tűz is volt 20-án Komá­romban. A Megve-uccában a Széchy­­ház egyik üres üzleti kirakatának fa­anyaga gyulladt ki, valószínűleg el­dobott égő cigarettavégtől. A lűz nem volt veszélyes, könnyen elolthatták, a kár jelentéktelen. Néhány kisebb ünnepi« verekedést jegyez még föl a rendőri krónika: szomszédok vesztek össze s jelentették fel egymást a rend­őrségen. — Vakmerő oláhcigányok. A na­pokban négy oláhcigány beállított Cson­tos Ervin érsekujvári kereskedőhöz,amig egyik cigány alkudozott valamire, a másik három egy félzsák porcukrot elemeit. A kereskedő neje segítségért kiabált, de akkorra már a tolvaj cigá­nyok árkon, bokron túl voltak. A Csehszlovák Légióbank XIII. rendes közgyűlése 1934. március 25-én az Obecní díun Smetana termé­ben dr. 11 a.se Rudolf generális elnök­lete alatt 273 összesen 55225 részvényt és ennek megfelelő 11,015.000.— Kő részvénytőkét képviselő részvényes je­lenléte mellett lett megtartva. Khyn József vezérigazgató részle­tes beszámolója az intézet 1933. évi üzleti működéséről a kedvező üzleti eredményekre való tekintettel, melye­ket rendkívül nehéz gazdasági viszo­nyok közepette értek el, köszönettel lett tudomásul véve, mire a közgyű­lés a tárgysorozat többi pontját egy­másután jóváhagyta. Az 5,172 598.65 Kc-l kitevő nyereség­ből az intézel a szokásos dotációk után fjo/o százalék osztalékot, azaz részvé­nyenként 12.— Ké-át fog fizetni. Végül az intézet igazgatóságába az alábbi részvényesek lettek megválaszt­va: Khyn József vezérigazgató, Ilo­­rá k Károly építészmérnök, Klatovy és Kuk la József igazgató, akiknek működési tarlama lelelt és újból lettek megválasztva. A kilépő Síp Ferenc helyeit H á s ck Rudolf, Jablonec n/Nisou, lett megválasztva. A felügyelőbizottság kilépő tagjai Vondrák Vencel és Rűzicka Tivadar mérnök újból választattak meg. Az igazgatóság alakuló gyűlésén, mely a közgyűlés ulán tartatott meg, elnökül Rase Rudolf generális, I. al­­etnöknek dr. S Irak a Ágoston, II. al­­clnöknek Zavadilík Szaniszló lett megválasztva. A „Vasárnapi Újság" utóda. 1854-1934. A Franklin Társulat ősi könyv­­nyomtató műhelyében nyolcvan esz­tendővel ezelőtt, 185 4 március 5-én kerüli ki a sajtó alól az akkori .Ma­gyarország legszebb és legnagyobb képes irodalmi folyóiratának, a Va­sárnapi Ujság-nak első száma, Irá­nyával, hangjával mindjárt megindu­lása ulán megnyerte a közönség tet­szését. Az írók éppoly örömmel sze­gődlek zászlaja alá, mint az olvasók. Az elnyomott hangulat dacára a ben­ső lelkesedés meleg napjait éltük ak­kor! — írja egy éviized miiilával az első szerkesztő, Pákh Albert. A Vasárnapi Újság fel karol lalása kor­szakol képez időszaki sajtónk törlé­­netében. Egészen új mozgalom és pezsgő élei támadt az irodalomban. Maga Jókai Mór, aki bosszú időn ál főmunkatársként jegyezte a lapot. Nagy Miklóshoz, a Vasárnapi Újság több mint negyven éven át volt szer­kesztőjéhez intézett egyik levelében így emlékezik meg ennek az elindu­lásnak történeti pillanatáról: Vissza­­emlékszem a Vasárnapi Újság életbe­lépésének első napjaira. Én leltem volna valósággal az első szerkesztő­je, de nevemet nem volt szabad a lapra kiírnom: a legtöbb magyar író el voll tiltva a hatalom által a szer­kesztéstől. Most szabad a sajtó. Meg­látszik a lapon. A Vasárnapi Újság európai színvonalra emelkedett s túl­szárnyalja sok külföldi pályatársát. A magyar közönség liáladatos is érte. Nagy Miklós elárvult szerkesztői író­asztalát a nagytudományú Hoilsy Pál örökölte és ekkor Mikszáth Kálmán neve mint főmurikalársé szin­tén odakerült a Vasárnapi Újság élé­re. Hatvannyolcadik évfolyamát fe­jezte be a Vasárnapi Újság, amikor a háború utáni zűrzavaros viszonyok következtében a Franklin Társulat kénytelen volt megjelentclését cgy­­időre szüneteltetni. Tizenkét évi szünetelés ulán a Vasárnapi Újság hagyományait híven követve, a régi szellemben, de új tar­talommal s az ujságcsinálás mai szín­vonalán, 1933. őszén útjára indult a Tükör képes havi folyóirat. Megin­dításával a Vasárnapi Újság kiadó­­tulajdonosa, a Franklin Társulat, a művelt olvasóközönség közóhajának tesz eleget. A Tükör havonként 80 -100 oldal­nyi terjedelemben, minden számában száznál több művészi képpel jelenik meg, elsőrendű magyar írók, tudósok és művészek közreműködésével. írók, költők, publicisták, ladósok, művé­szek, a.gyakorlati élei emberei, ri­porterek, rajzolók, fényképészek se­rege fárad és dolgozik, alkot és álmo­dozik, hogy hónapről-hónapra kiter­velje, megírja, papírra vagy fényér­zékeny lemezre rögzítse a Tükör új számának tartalmát, a magyar szel­lem átfogó képét. Bízvást mondhat­juk, hogy ilyen előkelő kiállítású fo­lyóirat eddig még nem volt és az is bizonyos, hogy ilyen olcsó folyóirat sem jeleni meg eddig soha. A tükör előfizetési ára egész évre 65 Ke. HÍREK Ki akar itt vonatra ülni? \ ideki resti. Ugyebár, méltóztatik tudni, milyen fogalomkört zár magá­ba ez a szó: resti ? Esetleg dialek­tusban így: rcslyi ■? A resti jelent pörköltöt lével, virslit forróan, pohár sori, deci bori, szénszagot, narancs­héjai, fröcskölő szódavizet, menet­rendet, bőröndöket, ottfelejteti kis csomagol, esernyőt, öreg süteményt s büdös sajtot üveg alatt... Minek is magyarázzuk. Restijeink szinlc egyenruhába vannak bujtatva, egyik kisebb, másik nagyobb, vége­redményben állulé) vendégek számára készült a helység, a legritkább csel­ben történik meg, hogy láncmulatsá­­g°4j vagy bankettet rendezzenek a restiben. Néhol a rosti étkezési s ivási foga­lom, nemcsupán áttoló inlézménv, itt hosszasan üldögélni lehel, másutt örül az ember, ha a restiből kikerülhet. Az újvári resti egyike a legelegán­­sabbaknak, legnagyobbaknak, ill jól főznek s újság is van a restiben ele­gendő, igaz, hogy magyarnyelvű leg­feljebb egy, tekintettel arra a kevés­számú ?; utasra, aki magyar nyelvű akad az újvári állomáson... A zólyomi: az kietlen sötét, a gá­lán iái: szomorú vendéglői szoba, a zsolnai: rohanásos, kosztja nem jó. a magyarkomáromi: állítólag kitűnő s hosszú időn át jó bormérő székhely volt. Egv ilyen vidéki restiben nagy lár­­sadalom foglall helyet. Gazdaembe­rekből állott ez a társadalom, jóked­vű illetőkből, akik ugyancsak vígan voltak. Pedig sem sorozáson, sem nagy vásáron nem jártak, alighanem bírósági tárgya lás sikerét ünnepelték, de olyan erővel ünnepelték, hogy es­te balkor kezdték el s tizenegykor még mindig benne voltak. Éjfélkor som hagyták abba. Nagy nőtaszóba keveredtek s mi­vel ez a resti véletlenül jóval éjfél után zár, nem tágítottak az atyafiak az ablak mellől. Még cigány is került elő valahon­nan, egv szál. Végre is a tulajdonos megkérdezi illően a nagy fogyasztóktól: Hova utaznak maguk, ha szabad kérdeznem, mert a tarisznyáról lá­tom, hogy nem idevalósiak ... — Persze, hogy utazunk, — vágja ki a szót hetykén a legfiatalabb. Csuda hetykék az idén valahogy a legények ... Hova utaznak? — Újvárba! De hiszen a vonal régen elment kétszer is! — bökken meg a gazda. Felrántja erre jobban a vállát a legöregebb mulató s fogheggyel ki­szól : Kiafcne akar itt vonatra ülni? Gyalog járunk mi, apám! (thyvi) — Nagyheti Istentiszteletek és szertartások sorrendje a róm. kát. katona templomban. Nagycsütörtö­kön d. e. fél 10 órakor ünnepi nagy­mise, utána az oltárok megfosztása. Nagypénteken 8 órakor a szertartások kezdete, utána csonka mise és a Leg­­méltóságosabb Oltáriszentség sirbaté­­tele. D u. 4 órakor Lamentációk és este 6 órakor ájtatosság a Szent Sirban. Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz-, víz- és húsvéti gyertya szentelése, utána 8 órakor ünnepi nagymise. Este 6 óra­kor feltámadás. — Husvétvasdrnap reggel 8 órakor diákmise, fél 10 óra­kor ünnepi nagymise. — Húsvéthétfőn diákmise és fél 10 órakor nagymise. Az összes szertartásokat és isteni tisz­teleteket dr. Theol. Forst Károly és a karnagyi tisztet pedig Wane Róbert városi tisztviselő látja el. — Nagypéntek ünnepe a ref. egyházban. A református egyház leg­nagyobb ünnepnapján, Nagypénteken, Krisztus keresztre feszítésének szomorú évfordulóján, mélységes gyásszal eltelve ünnepel a komáromi református egy­ház, amely e napon három istentiszte­letet tart. A Jókai uccai templomban Nagypénteken délelőtt 10 órakor Ga­lambos Zoltán ref. lelkész tart gyász­ünnepi istentiszteletet, délután 3 óra­kor Kapczy Tamás, a ref. teológia ün­nepi követe mond szent beszédet és este b órakor Galambos Zoltán ref. lelkész fart záróistentiszteletet. Az egy­ház nagyheti áhítatát a lapunkban már közölt sorrendben tartja egészen szom­batig bezárólag. — Nagycsütörtöki és nagypén­teki ünnepi istentiszteletek rendje az evangélikus templomban. Nagy­csütörtökön, március 29-én, az Úrva­csora Szentségének szereztetési napján: 1. reggel fél 8 órakor ünnepi isten­­tisztelet; 2. esti 6 órakor az 5. soro­zatos prédikáció: „Szomjuhozom!“ — közvetlenül a szentbeszéd után ünnepi vecsernye. — Nagypénteken, március 30-án, az Ur Jézus Krisztus engesztelő áldozatának és megváltó kereszt-halá­lának ünnepén, az evangélikus egyház legszentebb napján: 1. reggel fél 8 órakor ünnepi istentisztelet; 2. délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet szent­beszéddel, általános gyónással és az Úrvacsora Szentségének kiosztásával. Az istentiszteletet Jdnossy Lajos espe­res végzi. Énekel az egyházi énekkar. 3. Délután 3 órakor, az Üdvözítő halá­lának órájában a 6. sorozatos prédi­káció: „Elvégeztetett!“ — közvetlenül a szentbeszéd után ünnepi könyörgés, amelynek során megszólalnak Mikeás próféta alapján az Improperiák is. 4. Este 6 órakor a Megváltó sirbaté­­telének órájában a 7. sorozatos pré­dikáció: „Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!“ — közvetlenül a szentbeszéd után Jézus Krisztus teme­tési órájának ünnepi vecsernyéje. — Peszách-ünnepi istentisztele­tek. A komáromi izr. hitközség kultusz­­bizottsága értesíti a hitközségi tagokat, hogy az ünnepi istentiszteletek a kö­vetkező időkben tartatnak meg: Már­cius 30-án, az ünnep etőestéjén, d. u. 6 órakor hitszónoklattal; 31-én reggel 6 óra 30 perckor, délelőtt 9 óra 30 perckor, délután 4 óra és este 7 óra­kor. Április 1-én reggel 6 óra 30 perc­kor, délelőtt 10 órakor hitszónoklattal és délután 4 órakor. — Uj tánckurzus kezdődik Kőim­nek tánciskolájában április 3-án. —­­Husvét hétfőn pirostojás est. Április 8-án táncvizsga. — Dr. Körte Ferenc komáromi bírósági tanácsos, ismert zeneszerző uj szerzeménye kerül zöldcsütörtökön dél­után 4 órakor az összes csehszlovák rádió állomásokon bemutatásra. Ez a zenemű egy cseh rapszódia zenekarra és hangversenyzongorára készült, 1933. évben két hónap alatt. Vezényli Zdenek Folprecht nemzeti színházi karmester, mint vendég a zongorán játszik Ma­­cudzinski zongoraművész. Reméljük, hogy a komáromi közönség meleg ér­deklődéssel fogadja a népszerű zene­szerző uj művét. — Szinielőadás Káván. A kava­­pusztai műkedvelő ifjúság f. évi április hó 2-án, az áll. iskola tantermében jótékonycélű szinielőadást, Sebők Gyu­­láné vendéglőjében pedig táncmulat­ságot rendez. Szinre kerül A szökött katona. Irta Szigligeti Ede. Rendező: Trestyánszky Ferenc. Beléptidíj a szini­­előadásra: I. hely 4 Ké, 11. hely 3 Ke, állóhely 2 Ke. A táncmulatságra be­­léptidij vigalmiadóval együtt 6 Ke. — Kezdete este 5 órakor. Tekintettel a jótékony célra, felülfizetéseket küszö­­eettel fogad a Rendezőség. — Minőségáruk, olcsó árak ELBERT-nél. Poupplin-ing 29, Bemberg-selyemből 35, női ernyő 29, divat bőrkeztyü 18.50, sport­ing 12 Kí, stb.

Next

/
Thumbnails
Contents