Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-28 / 25. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1934. március 28. A városi tanács üléséből. gikus munkál, amellyel Schmidt Viktor összehozta az alkalmi kitűnő zenekari, hogy megoldhassa azt a nehéz feladatot, amelyet dicséretes célul maga elé kitűzött A nehéz karok külön 1Kitanítása és a zenekarral való összedolgozása, a zenekarok két önálló külön száma: Erkel F.: Hunyadi László opera nyitánya és Mozart: Figaro lakodalma, ezenfelül még egy olyan plusz, amiért kétszeresen kell őt dicsérnünk és neki teljes elismeréssel Két percnyi csend háborúban elesett A csehszlovák Vörös Kereszt Egyesületek Szövetsége, úgy mint a múltban, ezidén is felhasználja a húsvéti ünnepek áhítatát, hogy a világháborúban elesett hősök emlékére és a béke eszméjének ébrentartására ünnep séget rendezzen. A hősi halált halt kedveseinkről való megemlékezés legszebb és legmagasztosabb megnyilvánulása a békesség, a csend! Komáromban, ép úgy, mint a köztársaság minden városában és községében, a helyi Vörös Kereszt egyesület rendezi és szervezi nagj'szombaton délben, pontosan 2 perccel 12 óra előtt a »kétperces ünnepi csend -el és ezúton is felkéri a város lakosságát, hogy a megemlékezés komoly méltóságának és ünnepélyességének emeléséhez hozzájáruljon. A különböző felekezetek templomaiban levő »hősök emléké -nél cserkészek fognak szombaton délelőtt háromnegyed 12-től 12 óráig díszőrségei Bonyolult s régen húzódó sikkasztási bünpört tárgyalt a komáromi kerületi bíróság dr. Krizs-tanácsa. Az »gy előzményei még 1930-ra nyúlnak vissza s minden fázisát nagy érdeklődés kísérte. Dunaradvány községben a voll bíró s a volt jegyző összejátszott, pénzt sikkasztott s nem tudott a pénzzel sohasem elszámolni. A képviselőtestület egyik tagja kezdett nyomozni az elveszett pénz után s ezzel kapcsolatban az ügynek számos mellékhajtása is fakadt, még az egyházi hatóságok is foglalkoztak néhány mellékhajtással. A rosszul vezetett falusi közigazgatás képe bontakozik ki a tárgyalás menetéből. Haag József Dunaradvány községnek jegyzője, Kalácska Lajos bírája volt 1930- ban. Egyizben hatvanezer korona érkezett a község pénztára számára postán. A pénzt a jegyző nem adta át a pénztárosnak, hanem sajátmaga »kezelte« a bíróval együtt. Kalácska Lajos a vád szerint csak 45.000 koronát adott ál a jegyzőnek, 15.000 koronát »kölcsönvett« a jegyző beleegyezésével, akinek először azt mondta, hogy a pénzt adóba fogja befizetni. A jegyző nyugtát sem kért. A pénzt később keresni kezdte a községtanács, amire a jegyző elővett fiókjából két takarékpénztári könyvet s azt mondta, ott van a pénz. — Különben sem kell félni, — hizlalta a jegyző a képviselőtestületet, — most örököltem Magyarországon löbbczer hold földet s annyi a millióm, mint a pelyva... Aki gyanúsítani nier, azt lecsukatom ... A börtönnel fenyegetett községtanácsból azonban mégis kiszivárgott a sikkasztás ügye s mikor a rovancsolást megejtették, tetemes összeg hiányzott a kasszából. Kalácska bíró beismerte hogy nála van a pénz, a jegyző adta neki kölcsön. A tárgyalás folyamán újabb vallomások hangzottak el: úgy a bíró, mint adóznunk. A zenekar szintén tel adata magaslatán állott. A közönség, amelynek soraiban majdnem az egész város társadalmának képviselőit oil láthattuk, nem maradt adós Schmidt Viktornak, hanem minden számot lelkes tapsviharral és éljenzéssel honorált. Reméljük, hogy ez az osztatlan siker további lelkes munkára buzdítja a lehetséges karnagyot és kiváló karát. fMo.) és béke a világhősök emlékére! állani, a városháza előtti téren pedig ugyanezen időben a 12. gyalogezred közkedvelt zenekara larl hangversenyt Janata zászlós-karnagy vezénylete alatt. Három perccel 12 óra előtt a hajógyár szirénái egy hosszú és három rövid bugással jelzést adnak, majd a városháza tornyában a 3. tüzérezred harsonásai »vigyázz -t fújnak, amikor is 2 percre minden munka, minden forgalom megszűnik, ko esik, járművek állva maradnak. A 2 percnyi csend elmúltával a harsonások a városháza tornyában lefújnak és az összes templomok harangjainak zúgása közepette a tiszteletadás befejeződik. Vegyünk részt mindannyian e magasztos megemlékezésben, hagyjuk két percre munkánkat, tennivalónkat abba és állva, kalaplevéve áldozzunk két percnyi csenddel a hősök milliói emlékének, akik legdrágább kinc.sü-Komárom, március 27. a jegyző tagadták bűnösségüket s egymásra fogták a sikkasztást. — 1931-ben a község pénztárát feltörték, onnan hétezer koronát vittek el. még máig sincs meg a tettes... — állította a községi bíró, — tehát nem igaz. hogy én vittem volna el a pénzt. A segédjegyző azt vallotta, hogy az érdekelt felek, miután elköltötték a pénzt, azon tanácskozlak, honnan tegyék vissza, de semmi reményük nem volt arranézve, hogy valaha is előkeríthetnék a hiányzó összeget. A bíróság előtt mindkettő mentette magát s nem érezte magát bűnösnek. Bizonyossá lett azonban, hogy a nagyarányú sikkasztás megtörtént s ezért a bíróság az enyhítő körülmények figyelembevételével Haag Józsefet nyolchónapi, Kalácska Lajost héthónapi börtönre ítélte. Az államügyész súlyosbításért, a vádlottak a bűnösség kimondása miatt je Jentettek be felebbezést. — Tűz Udvardon. Az egyik éjjel tűz ütött ki Udvard községben Balogh Kálmán vendéglős udvarán, ahol először a szalma és szénakazlak égtek le. Aztán a tűz átcsapott a gazdasági épületekre és a dohányszáritóra is, amelynek mindegyike elégett. A tűz okát nem tudják. — Figyelmeztetés. A komáromi rendőrbiztosság a következő hirdetményt bocsátotta ki: Szlovenszkó területén utolsó időben ismételten előfordultak sajnálatos szerencsétlenségek, melyek talált és el nem sült katonai kézigránátokkal való nem óvatos bánásmód folytán következtek be. Nehogy jövőben hasonló esetek előforduljanak, óva intem a közönséget, hogy az esetleg talált gránátokhoz és hasonló tárgyakhoz hozzá ne nyúljon, hanem minden ilyen esetről rögtön értesítse a rendőrséget, mely gondoskodni fog ezeknek szakszerű és veszélytelen eltávolításáról. A szülőket felkérem, hogy gyermekeiket is ilyen irányban alaposan kioktatni szíveskedjenek. Komárom, március 27. A város tanácsa a múlt szerdáról elmaradt ügyeket március 27-én, kedden tárgyalta le Csizmazia György városbíró elnöklete melleti megtartotl ülésén. A nagyobb érdeklődési keltő ügyek között volt a belügyminisztériumnak leirata a város moziengedélye tárgyában, amely elutasította a várost ezen igényével. A tanács a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz panasszal él. a végzés elleti. Április elsején esedékessé válik a város házaiban nagyszámú lakás kiürítése, amelyeknek házbérrel tartozó bérlőit még a múlt évben arra Ítélte a bíróság, hogy a jelzett napon kötelesek az általuk lakott helyiségeket elhagyni. Az érdekelt lakók közül egynéhányan törlesztettek lakbérhátralékukból, nagyobbrészük azonban egyáltalában nem fizetett, még az Ítéletre sem. A tanács hosszabb vita után megbízta a városbírót, hogy a lakáskiürítést csak azoknál a lakóknál hajtsa végre, akik semmi jelét sem mutatták fizetési készségüknek s akikről megállapítható, hogy volt keresetük. dolgoztak és még sem törlesztetlek hátralékukból. Kürthv Gyula lemondásával megürült a városi gyepmesteri állás. amelyre pályázatot írt ki a város. Az állást a keddi tanácsülésen töltötte be a tanács. Hat pályázó közül id. Johannes z Károly asztalost, akinek hég gyermeke van, bízta meg a tanács agyepmesteri teendőkkel, amely 11 napi próbaszolgíllattal jár. Az országos katonai parancsnokság ismét átírt a városhoz, hogy a katonakórházi kerti barakot helyezze át a város. A Deák Ferenc ucca rendezésénél ugyanis a város elvállalta a kórház kerítésénél álló fabaraknak a kert belsejében kijelölt helyre való áthelyezését, mivel azonban a város súlyos anyagi helyzetében az áthelyezéssel fölmerülő költségekre “nincsen fedezet, a tanács újabb egy évi halasztás iránt tesz felter jesztést az országos katonai parancsnoksághoz. A Deák Ferenc ucca szabályozására a fogház kertjéből is kapott egy területet, amelynek vételára megfizetését sürgeti az országos hivatal. A város elismeri ezen kötelezettségét, azonban lehetetlennek tartja, hogy 281 A napokban valóságos búcsújárás indult meg a közeli Ács községből Magyarkomárom felé. A tömegből ilyen kifakadások voltak hallhatók: — Nekünk ő volt az egyetlen kincsünk és a lelketlen gyilkos mégis elpusztította. — Ilyen tömeggyilkosság még Amerikában se történt! — Harminc az áldozatok száma. — Valami kegyetlen halálnemmel kellene elpusztítani azokat, akik ilyesmire képesek. — Nekem valóságos kenyérkeresőm volt szegényke és mégis megölték — siránkozott egy szegény, egyedülálló öreg özvegyasszony. Ilyen és ehhez hasonló kifakadások törtek ki a tömegből, amely ment egyenesen a magyarkomáromi járásbíróság épületébe, ahol ennek a nagyarányú és nem minuégyzetölnyi területért járó egész őszszeget egyszerre megfizesse. Ezért a tanács Igó Aladár dr. előadó javaslatára oly értelmű fölterjesztés megtételét ajánlja a képviselőtestületnek, amelyben a város kérje a vételárnak 1934. junius 1-től havi 5000 koronás részletekben leendő megfizetését. Ezzel kapcsolatban az országos hivatal az országos hivatal értesítette a várost, hogy a törvényszék nem köteles az aszfaltozás járdaköltségének felét megfizetni. mert a Deák Ferenc ucca azelőtt rendezetlen voll. A tanács az országos hivatalnak ezt a véleményét nem osztja, mert a kérdéses uccában az aszfaltozás előtt már kövezett járda és csatornázás volt és ezért köteles a járdaköltség felét, úgy mint az ucca többi háztulajdonosai, a törvényszék is megtéríteni. Nagyobb vitára adott okot Virágú István szigeti kertbíró és társainak kérelme, amely az Erzsébet-szigeti főül fáinak kivágására irányult. A szigeti kerttulajdonosok azzal érvelnek, hogy a főút mentén álló évszázados, hatalmas fák terjedelmes lombozata állandó árnyékban tartja a kerteket, amelyekben ezért sem a növényzet, sem a gyümölcs nem érik meg. A tanács tagjai általában a tömeges kivágás ellen foglaltak állást és Csizmazia György városbíró, Dosztál Jakab Fülöp Zsigmond, Csevár Ferenc, Fried Jenő felszólalása után kimondotta a tanács, hogy nem teljesítheti a kérelmet. Azonban három kerttulajdonosnak indokolt kérelmére, akik közül kettő építkezik, sőt az egyik tulajdoni® 300 . koronát ajánlott fel. nagylelkűen a népkonyha javára, megengedte' a"tali ács, hogy az építkezésnél útban levő, egy-egy fát saját költségükön kivágassanak, de a fa természetesen a város tulajdonát képezi. F'ülöp Zsigtnond h. városbíró arra kérte a tanácsol, hogy az Erzsébetsziget főútját, amely igen el van hanyagolva, rendezze és tegye használhatóvá, annyival is inkába mert az a város egyetlen srlahelye nyári időben. Ezenkívül néhány gázlámpás fölállítását is javasolta, amire régóta nagy szükség mutatkozik. A tanács nevében Csizmazia városbíró kilátásba helyezte, hogy a kérelem a tavaszi útjavítási munkálatok során teljesíthető lesz. Komárom, március 27. dennapi pernek egyik főtárgyalása folyt le. Nem akarom a kedves olvasók fantáziáját tovább izgatni és nem akarom a képzelőtehetségüket más irányba terelni, tehát rátérek a dolog lényegére. Talán a bevezetésből emberáldozatokra gondolnak az olvasók, de be kell vallanunk, hogy ezúttal a rémregények után áhitozók igényeit le kell csökkenlenünk, mert itt harminc tehénről van szó, amelyek közül nem egy volt a család kedvence és nem egy szegény özvegyasszonyt látott el tejjel és volt a szegény asszonyoknak egyetlen támaszuk. Ha nem is emberáldozatról van itt szó, de azért ilyen nagyarányú állatmérgezés esete is ritkaságszámba megy a bűnök krónikájában. Ez valóságosan a görögök és külöket, eletüket áldozták fell A durtaradványi volt jegyző s volt községi biró a vádlottak padján. Három, év óta húzódó sikkasztási ügy, amely súlyos börtönbüntetéssel végződött. Saját tudósítónktól. Nagyarányú exhumálás Közel harminc tetemet ásnak ki és megvizsgálták a belső részeket, hogy talalnak-e bennük mérget. — Az első főtárgyalás most volt Komáromban. Saját tudósítónktól.
