Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-24 / 24. szám

I Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádiö-mftsort tartalmazza ** Ötvenötödik évfolyam.________ 24. szám, ______ Szombat, 1934=. március 84, Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ke, félévre 40 Ké. negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JANOS. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A prágai visszhang. Komárom, március 23. A római három állam közöli létrejött gazdasági megállapodások várható visszhangot keltettek egész Európában és így Prágában is, mely mint a régi dunai monarkia egyik utódállama szintén nagy ér­dekeltséggel rendelkezik a középeu­rópai kérdés, helyesebben a dunai államok kérdése megoldásában. Be­nes bevárta a római határozatokat és meghallgatta Mussolini beszédét is és ennek hatása alatt készítette el expozéját, amely csaknem kizá­rólag a római témakörrel foglalko­zik Várható volt az expozé Benes részéről, aki külpoliti­kai koncepcióiban a kisantantot annyira egységesítette, hogy az nagyhatalmi jogokat követel magá­nak, gazdasági téren pedig a kis­­anlantol szintén egységbe kívánta foglalni, amelynek tudományos és közgazdasági színezete várakozás­teljes reménységeket nyújtott és nem is a jóakaraton múlt, hogy praktikus eredményei egyelőre a legszerényebbek. Ami Benes nyilatkozatában leg­feltűnőbb, ez Németország felé hangzott el és ez elárulja azt, hogy a közeledés Csehszlovákia és Né­metország közt figyelemreméltó. Benes, aki még évekkel ez­előtt az »ansluszt« casus belli-nek minősítette, most fesztelen köny­­nyedséggel foglalkozik ezzel a kér­déssel, amely ma nem jelent akko­ra veszedelmet, mint korábban je­lenthetett. Bencs is a független Ausztria híve és ez a független Ausztria nem nagyon örvendett az expozénak. Az a tény, hogy Benes úgy Ausztriával, mint Magyaror­szággal szemben objektív állás­pontot foglal el, abban a feltevés­ben erősít meg, hogy Benes a ro­ma i gazdasági megegyezés ellenére sem adta fel ezzel a két állammal való együttműködés lehetőségét Ez majd meg fog látszani az Ausztriá­val kötendő kereskedelmi szerző­désben, amelynek tárgyalása előtt ált a két állam, a magyar kereske­delmi szerződés tehetőségei pedig a négy éves gazdasági elzárkózás után a korrekt gazdasági viszony lehetőségeit lesz hivatott visszaál­lítani. Magáról a római gazdasági meg­egyezésről kevés szó volt az expo­zében nyilván, mivel azt az elért eredmények után lehet csak tárgyi­lagosan megbírálni. Amint a gaz­dasági kisantant óvatosan nyitva hagyta az ajtót, hogy az érdekelt államok ebbe a szövetségbe belép­jenek, a római megállapodás is ilyen klauzulákkal van kiegészít­ve. Mindez azonban csak forma, mert amint a gazdasági kisantant nem remélheti azt, hogy Ausztria és Magyarország tagjai legyenek függetlenségük feláldozása nélkül, épen úgy bizonyosra vehető, hogy a kisantant államok sem kívánkoz­nak belépni a római szerződés ke­retébe. A dolog természetesen egészen inás helyzetet teremtett és meg­változtatta az eddigi helyzetet. Ausztria eddigi gyenge gazdasági helyzete a szerződéssel megszilár­dult, Olaszország támogatásában részesíti és Magyarország is el tud­­je helyezni gabonafölöslegéi, ami számára létkérdést jelentett. Ezek a kis államok ilyenformán megerő­södtek és helyzeti energiájuk is nö­vekedett. Egyenrangú gazdasági ha­talommá váltak a gazdasági kis­­antanttal szemben azzal a különb­séggel, hogy a római szerződés löbh gazdasági praktikumot jelent. Bencs tartózkodásának körülmé­nyeit abban kell keresnünk, hogy nem kíván elzárkózni egy esetleges gazdasági megegyezés lehetőségei elől és nem akarja felégetni a hi-Komárom, március 23. Uj csehszlovák—magyar ke­reskedelmi tárgyalások kü­szöbén. Bencs dr. külügyminiszter szer­dán a nemzetgyűlés mindkét házának külügyi bizottságai előtt expozét mon­dott a külpolitikai helyzetről. Előadá­sának magvát az osztrák probléma képezte és az expozé során többek között azt is bejelentette, hogy Cseh­szlovákia kereskedelmi szerződési tár­gyalásokat kezd Ausztriával és most Magyarországnak is felajánlja a ke­reskedelmi szerződés tárgyalásának azonnali megkezdését. Ugyanezen időben Budapestről je­lentik, hogy a csehszlovák kormány budapesti követe március 17-én kö­zölte a magyar kormánnyal, hogy a csehszlovák kormány hajlandó újabb szén, koksz és gyümölcs kompenzá­ciós egyezményről tárgyalni és hogy ez alkalommal az állandó és végleges kereskedelmi szerződés előkészítése is sorra kerülhet. A csehszlovák kö­vet közölte a magyar kormánnyal azt is, hogy a magyar kereskedelmi de­legációt Prágába hívják meg ezekre a tárgyalásokra. Erre a bejelentésre a magyar kormány azt válaszolta, hogy az újabb szén-, koksz- és gyü­mölcs kompenzációs egyezményről bármikor hajlandó tárgyalni. Ami az dakal, lianem megmenteni akarja a megmenthetni. Csehszlovákiának nagy szüksége van úgy az osztrák, mint a magyar piacra. A cseh­szlovák ipar kiviteli körülményeire nem közömbös, hogy piacait a köz­vetlen szomszédságban találja fel. Hogy a magyar kereskedelmi szer­ződésnek felmondása milyen gaz­dasági károkat okozott a cseh ipar­nak, azt elég sokszor állapították meg a szakkörök és érdekvédelmi szervek. A külügyi tájékoztató nem emlé­kezett meg a lengyel viszonyról, a német viszonyról és hallgat sok olyan külügyiikérdésröl, mely ma Európa közvéleményét foglalkoz­tatja. Egy szava sincsen a lefegy­verzésről, mely ma a nemzetközi viszony legnagyobb problémája és nem emlékezik meg Oroszország elismeréséről és egyáltalában az orosz viszonyról. Nem a római gazdasági szerződés a legnagyobb és legfontosabb esemény ina Euró­pában, bár jelentősége elvitathat­tam hanem az európai béke kér­désének a ható erői azok, amelyek iránt teljes joggal érdeklődik az állam minden polgára. állandó szerződés előzetes tárgyalá­sait illeti, a magyar kereskedelmi de­legáció most Budapesten van elfog­lalva, azért nyomban nem irányítható el a magyar fővárosból, de ha Cseh­szlovákia delegációja Budapestre jö­hetne, akkor ezeknek a végleges ke­reskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalásoknak semmi aka­dálya sincsen. Magyar politikai és gazdasági kö­rökben nagy jelentőséget tulajdoníta­nak a csehszlovák kormány e felhí­vásának és úgy tudják, hogy ez a fölhívás logikai összefüggésben áll a magyar miniszterelnök legutóbbi ró­mai tárgyalásaival. Fölemelik a válaszlók kor­határát. Politikai körökben és a csehszlovák sajtóban sokat írnak mostanában a választások reformjáról. Tervbe vet­ték a kispártoknak kiszorítását a par­lamentből. A képviselők számát evég­­ből redukálni akarják, a szenátusba pedig az érdekképviseleti rendszert vezetnék be. A kormánypártok ta­pasztalatból tudják, hogy a válasz­tók legfiatalabb korosztályai mindig a legradikálisabb pártok hívei. A Slo­­venska Politika c. kormánylap érte­sülései szerint ezért a koalíciós pár­tokban olyan terv merült föl, mely szerint a választók korhatárát föl­emelik és a legfiatalabb választókat kizárják a választójogból. Ami a pár­tok regisztrálásának jelentőségét il­leti, ezt tisztázza a félhivatalos Pra­ger Presse, amely a Heinlein-párttal kapcsolatban azt írja, hogy a pár­tok lajstromába, mint ismeretes, csak »olyan pártokat fognak fölvenni, amelyek az állaimnál szemben abszo­lút pozitív álláspontot foglalnak el«. Ez a hír teljesen megfelel Malypetr miniszterelnök ismert szeptemberi parlamenti bejelentésének, amikor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány a pártokat föl fogja szólí­tani az állammal szemben elfoglalt álláspontjuknak a tisztázására, tehát ez az aktus a pártok regisztrálása kapcsán fog megtörténni. Másfélniilliárd korona az el­adósodott járásoknak. A belügyminisztériumban elkészült a járások szanálásáról szóló törvény­­javaslat, amelyet a tárcaközi tárgya­lások napirendjére tűztek. A iav....­­lat alapgondolata, hogy a járási ön­­kormányzati testületeket elsősorban azoktól az adósságoktól és fizetési kötelezettségektől kell mentesíteni, amelyeknek teljesítésére egyáltalában nincsen fedezetük. Ilyenek az építke­zések, közutak, kórházak, szegényhá­zak, iskolák és ezekhez hasonló köz­­intézmények fentartása. A jövedelme­ző, vagy jövedelmezővé tehető köz­­vállalatokat kihagyják a szanálási tervből. A legsürgősebb adósság, amelyet a járások vállairól le kell venni, körülbelül másfél milliárd ko­ronát tesz ki. Ennek kamataira és amortizálására évente 96 milliót kell majd fordítani. Ezt az adósságterhet a Zemská Bankánál fogják konver­tálni. A konvertálandó adósság ka­matainak és törlesztési részleteinek fedezésére olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyek nem a járásokat fogják terhelni, vagyis újabb pót­adók és illetékek nem lesznek, illetve azokat nem fogják emelni. A pótadók felső határa továbbra is 150 százalék marad. Kormányfélhivatalos a cseh néppárt és a szlovák néppárt fúziójáról. A kormány némelnyelven szerkesz­tett félhivatalosa azt írja, hogy a cseh néppárt és szlovák néppárt között egy idő óla tárgyalások folynak, ame­lyek a két párt együttműködését akarják lehetővé tenni. A tárgyalá­sok végső célja egy katolikus blokk létesítése. A lap értesülései szerint a tárgyalások már annyira előrehalad­tak, hogy az együttműködés kérdése elhatározott dolognak tekinthető. A Jxét párt közeledésének legfőbb aka­dálya a cseh néppártnak Micsura ve­zetése alatt álló szlovenszkói szár­nya. Ha ezt a kérdést mindakét fél­re nézve megnyugtatóan tudják elin­tézni, akkor a két párt fúziójának nem lesz akadálya. A szlovák nép-POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents