Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-17 / 22. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK « 1934. március 17 kel párlcsoportja. úgymint ;i cseh és német agrárpárt és a esdi és német szociáldemokrata párt diklátorkodása kell a kormány töl)l>i pártjaiban és amelynek lehel tulajdonítani az ellenzékbe vonult Kramár-párlnak a kormányból történi kilépését is. A halálbüntetés módosítására vonatkozó javaslat az alkotmányjogi bizottság előtt. A képviselőház alkotmányjogi bizottsága csütörlőkön iilést larlott. amelyen az életfogytiglani fegyház és a halálbüntetésről szóló törvényes renholnap. folyó hó 18-án tartja meg rendes évi közgyűléséi. A vezetőség jelöléseinek megejtésére a grémium elnöke egy értekezletet hívott össze, amely egyhangúlag és közfelkiáltással újból Fried Jenői kívánta elnöknek jelölni. azonban Fried kijelentette a jelenlevők legnagyobb meglepetésére, bogy bármennyire jól esik is neki a vele szemben megnyilatkozó bizalom, a jelölési nem fogadja el. Indokolásában megmásíthatta» elhatározását ismételten kiemelve, hogy lelkiismeretes munkálkodása alatt megtette kötelességét. de belefáradt, és idejéből amelyet most a Grémium vezetése teljesen lefoglalt, lobi) időt óhajt szentelni családjának. Blau. Kreska. L/.ike. Reimer slb. választmányi lagnk felszólalásukban kérték az elnököl, hogyha rövid időre is. vállalja továbbra is a Grémium vezetését, amely díszes, de sok munkával összekötőn állás Fried kezeiben van ezidöszerinl legjobban elhelyezve. A lefolyt értekezielről csak ennyit tudtunk meg. értesítési a Grémium nem adott ki. ami szokatlan, meri eddelkezések módosítására irányuló szenálus-halúrozalol tárgyalta. A szenátusnak ez a határozata már betek óla feküdi elintézetlenül az alkotmányjogi bizottság előtt s hogy most a bizottság foglalkozoll vele. azl igazolja, hogy a nemzetgyűlésnek nincs sok munkája, botolt a kormány több gazdasági javaslatot Ígéri be. A halálbüntetésről szóló novellán kívül elintézendő még a kevésbé jelentős javaslatok közül a hatvanötéves bírák kényszernyugdíjaztatásáról szóló javaslat is dig ezt mindég meglette, az okát nem tudjuk. A magunk részéről leszögezhetjük. bogy a Komáromi Kereskedelmi Grémiumnak oly agilis, munkabíró és szervezőképességű elnöke, mint Fried Jenő egyhamar nem le.sz. a vezetőséget a lelépő elnök váratlan elhatározása nagyon nehéz feladat elé állította, hogy helyéi megfelelően töltse be. hogy a komáromi kereskedővilág oly tagját helyezze ezen díszes pozícióra, aki tudásával, akaraterejével. de egyúttal ambícióval és energiájával a Grémium mai nívóját ne csak fenntartsa, hanem emelje is. mi kép azt a most letépő elnök tette. Fried elnököt úgy ismerjük, akiben meg voll a feltétlen korrektség, nyílt, gyorsán gondolkodó szervezőképesség, az alkotni akarás, de alkotni tudás is. mindenkivel szemben igazságkeresés és minden kereskedői igazában segílette. aki hozzá, illetve a Grémiumhoz fordulI akár panasszal, akár valamelyes jogsérelem orvoslásáért. Ha tényleg belefáradt, megérdemli a pihenési, de ismerve munkabírását és inunkakedvét. ezt őróla senki sem hiszi el... A kereskedelmi Grémium, valamint a komáromi keivskedőlársadalom sokáig fogja hiányát-érezni, de ha díszes állásál a legnagyobb fájdalmunkra olt is hagyja, mégis hozzá fogunk járni tanácsért, segítségért. Hzl ő, mini az esel nők sem tagadhatja meg. Reméljük, kívánjuk és óhajtjuk, hogy a holnapi közgyűlésig változtassa meg elhatározását Fried Jenő és viselje díszes lisztét továbbra is ahogy mondják az emberi kor legvégső határáig«. spébé. A komáromi izraelita hitközség 1933-ban. Komárom, március Ifi. Most küldte szét a komáromi izraelita hitközség tagjainak a mull évi működéséről szóló tartalmas jelentéséi, amelyet, az április 22-én délelőtt 10 és ló órakor tartandó közgyűlés fog tárgyalni, határozatképtelenség esetében pedig az egy hét múlva ugyanezen időpontban tartandó közgyűlés, mely tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes. A hitközség elöljárósága kimerítő jelentésben számol be az elmúlt év eseményeiről az általános közgyűlésnek. Kegyeletes szavakkal parentálja el Abelesz Ernő hitközségi alelnököl, akiben áldozatkész és példás tevékenységű vezető tagját gyászolja a hitközség. Igen súlyos veszteséget jelentett továbbá a hitközségre Balog Dávid földbirtokos halála is. akinek jótékonysága és a hitközség ügyeiben való iigybuzgósága általában ismeri volt. Majd a jelentés az összetartásra buzdítja a hitközséget az ártó és lámádéi ellenséges törekvésekkel szemben. Minden feladat közül az első a vallás magasztos céljainak támogatása, melynek célja kiszabadítani az emberi az anyagiasság béklyóiból és felemelni az istenség léiének magas régióiba. A hitközségi képviselőtestület március 22-én tartóit ülése megválasztotta a választási bizottságot és elnökéül Kellner Gyulát. A képviselőtestület választása május 14-én példás rendben folyt le és május 21-én dr. Kiadsz Artúrt egyhangúlag, közfelkiáltással választotta meg a hitközség elnökévé, akit ez alkalommal melegen és szeretettel ünnepeli. Majd az elöljáróság alakult meg Fried Jenő. Kellner Gyula. Kincs Izidor, Nádor Ernő, Singer Dezső dr.. Stern Bernál és Zsombor Kornél tagokból. A belesz Ernő alelnök halálával az első alelnöki állási Raab Mihály dr. ügyvéddel, a tanügyi bizottság elnökével töltötte he. aki nagy tevékenységet fejtett ki a hitoktatás intenzívebbé tétele érdekében. Waldmann Ernő főrabbi előadásai ésszentirás magyarázatai nagy és maradandó hatást tettek az ifjúságra és Telkes Mihály ifjúsági énekkara, melyet lelkes munkával képzett ki. az istenitiszteletek méltóságát emelte. A templom jótevői sorában Fleischmann Miksa és neje, dr. Kruusz Artur hitközségi elnök és neje, özv. Adler Izidorné. Neu Ödön, Blau és Franki cég. Fried Jenő, Nádor Krnö. Weisz József és Weisz Testvérek tűntek ki, míg övz. Kurzmann Sámuelné hírneves egyházi énekszerzők müveit ajándékozta a hitközségnek. A hitközség tevékenységéi semmi zavaró körülmény nem gátolta és kép-A Komáromi Kereskedelmi Grémium Fiatalság. Irta Csathó Kálmán. Volt nekem egy nagyon kedves, öreg barátom, aki egyszer belémkarolt a korzón, sétaközben és azl mondta: Tudod, mi a legszebb és legcsodálatosabb ezen a világon, az. hogy minden esztendőben vannak tizennyolcéves leányok! Minden esztendőben... Majd. miután elgyönyörködött egy kis ideig ebben a gondolatban, sőt méginkább a körülöttünk sétáló tizennyolcéves leányokban, hozzálelle: Nem baj. hogy megvéuülnek, terem a helyükbe másik! Ez természetesen régen történi. Ma ez. az. utolsó két mondat aligha jutott volna eszébe. Inkább az új csoda tűnt volna fel neki. hogy a leányok nem vénülnek. sőt az. asszonyok sem. Mi ezen nem csodálkozunk. mert már megszoktuk, mint az automobilt, vagy a rádiói. Észre se vesszük már egyiket sem. De bizonyos, hogy szegény Vilmos bácsit, ha cgv nap bejöhetne a temetőből és végigsétálhatna a városon. csak az lepné meg egyedül! Mert mi ehhez képest a technika valamennyi vívmánya'? Mindezt azért teszem szóvá, mert a fiatalság égető problémáin elmélkedve, megdöbbenve ütköztem bele abba a megcáfolhatatlan igazságba, hogy manapság nincsenek öregek. Legalább is öregasszonyok. Legfeljebb a szegényem berek között. De már bálokon például egyetlenegy öregasszonyt sem lehet látni. Nem azért, mintha a mamák nem mennének el manapság a bálokba, hanem azért, mert a mai mamák nem öregek. Én legalább, aki éppen azért meutern el néhány bálba az idén, hogy ezt a pletykál ellenőrizzem, nem latiam köztük egyetlenegy öreget sem. Sőt, ha őszinte akarok lenni, nem is láttam mamát, csak csupa fiatal leányt, akik közül legfeljebb a személyes ismerőseimről tudtam, hogy valójában nem azok. hanem marnák és a leányuk is ott láncol valahol. Az idegenek közül azonban egyikről sem bírtam megállapítani, hogy hálózó leány-e, vagy mama. Egyidősek voltak valamennyien. Hajdanában ez cgv kicsit másképp voll. De milyen máskép! Emlékezem például Zsófi nénire, a Juliska m a m áj ára. Mintha most is hallanám, amint édesanyámmal diskuráll egyszer a szomszédszobában. Én akkoriban még azzal gyanúsítottam a felnőtteket állandóan, hogy van valami titkuk, amit nekem nem akarnak elárulni, tehát figyelni kezdtem, lidgv hátha megtudhatok végre valamit. De csalódtam: a titokról nem eseti szó, csak Juliskáról. Juliska abban az. időben jóval idősebb volt nálam. Annyival, hogy már felnőttnek számított. Mellesleg szólva, ez a korkülönbség azóta elcnyészetl közöttünk egészen, sőt ál is alakult a Juliska javára. Most ugyanis egy idő óta sokkal fiatalabb nálam. Tehát, mondom. Juliskáml volt szó. Édesanyám azl mondta: Na de, ha szereli... Ha Lajosi szereti! Zsófi néni ingerülten felelte: Ha szereti is! Mi az a szerelem'? Ma van, holnap nincs! Elszáll a fiatalsággal. Aztán ill marad a gond! I)e Zsófikám. próbálta meggyőzni édesanyám. Emlékezzél csak! Téged is hozzá akartak erőltetni egy gazdag emberhez és le mégis ahhoz mentél, akit szerettél! Éppen azért. válaszol! Zsófi néni. Nem akarom, hogy a lányom is olyan boldogtalan legyen, mint én. Bár szótfogadtani volna szegény anyámnak. De sok késő bánattól megmenekültem volna! Mennyi gondtól... Akkor, azokban a napokban lalán boldogtalan lellem volna, kisírtam volna a szememéi Gusztiért, de nem vénültem volna meg időolőtt. Nézz rám. negyvenhárom éves vagyok és hatvannak látszom! Ebben igaza is volt. Sőt lalán optimista is volt, amikor hatvanat mondóit, meri ha visszagondolok rá, hetvenre is becsülném a mai szemmel. Fésülve mindig úgy voll, mintha éppen mosdani készülne: kis. kemény kontyba voll csavarva a haja a fejebúbján. Feketében járt. magasnyakú ruhaderékban és földigérö szoknyában. Amellett őszintén kövér voll, színtelen és ráncos arcú. Csak a hangja csengeti a vita hevében fiatalosan. Nagyon sajnálom szegény Juliskát. mondta édesanyám. Tegnap beszéltem vele. Keservesen sírt. Zsófi néni konokul megmaradt elhatározása melleit: Jobb, ha mosl sír. Sírja ki magát, azl nem bánom, csak menjen hozzá Marcihoz. Marci komoly ember, szépen keres, amellett rendes, megbízható. La jos haszontalan lump! És fiatal is Juliskához. Csak öl évvel idősebb nála. Sohase jó az. ha egy aszszonynak lúlfiatal az ura. Mért az asszonyok, sajnos, túlhamár vénülnek. Nézd meg az én Gusztimat. Még ma is fiatalember hozzámképcst. Pedig valójában tíz esztendővel öregebb nálam. 4 Édesanyámban volt egy kis regényes hajlandóság. És mivel nála a Zsófi néni és a Guszti bácsi házassága úgy volt elkönyvelve, mint a szerelem diadala, nem szívesen engedte, hogy ettől az illúziótól megfosszák. Most így beszélsz, Zsófikám, szólóik De ha a szívedre teszed a kezed, be kell ismerned, hogy mégis csak nagyon boldog voltál Gusztival. Zsófi néni sóhajtolt: Egy darabig... Talán... De mostanában! Csak a gond, lelkem. Meg a féltés. Az örökös féltés. Ili elhalkult a beszélgetés, a többit nem értettem. De már nem is voltam rá kiváncsi. Mi érdekes tehet abban, hogy Zsófi néni félti Guszti bácsit? Ezt Indiám úgyis. Elegei mulattam rajta, hogy mindig meleg sálokai csavargatott az ura nyakára és kánikulában is rá akarta erőltetni a felsőkabátjál. És még az a haja vele, hogy fiatal hozzáképest ? Hiszen, ha öregebb lenne, még jobban féltből né! A Juliska sorsa azonban ettől kezdve engem is élénken foglalkoztatott. El voltam keseredve, mikor megtudtam, hogy édesanyámnak a közbenjárása nem használt semmit, szegény leánynak le kellett mondania Lajosról és hozzá kellett mennie Marcihoz, akit már lábatlanban ki nem állhattam. Annál jobban meglepett aztán, mikor azt láttam, hogy Juliska egy cseppet sem bánik úgy a vőlegényével. mintha nem szeretné. Egy szép napon ugyanis Zsófi néniék eljöttek hozzánk Marcival együtt, hogy megismerkedjünk velük. Marci azonban alig jutott hozzá, hogy bárkivel is beszéljen Juliskán kívül, aki teljesen lefoglalta. Ha nem hallottam volna előzetesen az édesanyám meg a Zsófi néni beszélgetését, esküdni mertem volna rá. hogy halálosan szerelmes belé. Később, az esküvő után, megtudtam, hogy ez csak leltetés volt. Köteles komédiázás, amire Juliska rá volt kényszerítve. Ezt ő maga árulta el, mikor egyszer azl gondolva, hogy úgysem értem meg, azl mondta előttem édesanyámnak: Tudja, kedves néni, az éh életemnek már úgyis vége. Halóit vagyok. Koporsóban fekszem. .. De nem vádolok érte senkit, legkevésbé mamát, aki jól akart. Halott vagyok, hál hallgatok. Mosl már forró részvétet éreztem Juliska iránt és komolyan aggódtam érle. 0 azonban hősiesen viselte sorsát és nemcsak, hogy bele nem hervadt a boldogtalanságba, hanem ellenkezőleg, virulni kezdeti. A sáppadi, jelentéktelen leány egy pár esztendő alall ragyogó szépasszonnyá teljeseden. Csak a hajaszíne voll még egy kicsit fakó és a foga voll egy cseppet rendetlennövésíí. Ez volt az egyeben hiba rajta, de talán éppen ez teile annyira vonzóvá, bájossá. Meg valami enyhe szomorúság, ami az egész lényéi elárasztotta és arra készleteb minden férfit, hogy kutassa ennek a szomorúságnak az okát és megpróbálja eloszlatni. Marci ezzel szemben egy-kettőre megöregedett. Amint mondják, agyondolgozla magát, belerokkant az íróasztalnál való görnyedésbe. Tízévi házasság után olyan voll Juliska mellett, mintha az apja volna. Csak rájuk kelleti nézni, világos volt, hogy a viruló, szép fiatalasszony nem is lehet más, csak boldogtalan ennek az öreg férjnek az oldalán. Amit különben Juliska be is vallói! az édesanyámnak: Nincs nekem egyebem, kedves néni, csak a kis leányom! Érte élek, neki, végétté, miattá! Ha ő nem lenne, nem is volna semmi célja és érlelnie az élelemnek. De azl akaróin, hoav ő boldogabb legyen
