Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-10 / 20. szám
2. old at 5KOMÁROMI LAPOK« 1934. raárc’us lé. érdekes eseményt: A csehszlovák olasz tárgyalások kérdése igen fontos -stádiumba kerül. Diplomáciai körökből arról értesülünk, hogy Olaszország kedvező magatartást tanúsít a csehszlovák külpolitika eme íordola• óival szemben. A Csehszlovákia és Olaszország közti tárgyalásokból mindkét államra nézve aktívumot várnak.* Belép a szlovák néppárt a kormányba? A prágai koalíciós lápok arról írnak-, bogy a szlovák néppárt vezetői Malyp-el.r miniszterelnökkel tárgvalnak abból a célból, hogy a párt helyet foglaljon a kormányban. A miniszterelnök kedden fogadta Hlinka András képviselőt, a szlovák néppárt vezéréi, akivel hosszabb ideig folytatóit tanácskozást. A tárgyalásról nem szivárgott ki semmi pozitív hir. tie a koalíciós lapok nagy politikai jelentőséget tulajdonítanak a találkozásnak. Politikai körökből vett értesülés szerint a cseh agrárpárt a cseh nemzeti demokraták ellenzékije vonulása illán a szocialista csoporttal szemben nem érzi magát elég erősnek és ezért szívesen látná valamelyik polgári csoportnak a kormánytöbbséghez való csatlakozását. Malypelr miniszterelnök a Hlinka-páriol szerelné megnyerni e célra s azért kérette magához a párt vezérét. A kormánybalépés kérdését még nem intézték el, maga a szlovák néppárt sem határozol! még az ügyijén és hír szerint ebben a kérdésben a szlovák néppártban nincs meg az egységes elhatározás. Itlinka állítólag az autonómia ellenében hajlandó volna a kormányba lépni, de a pari ifjabb tagjai inkább ellenzékben akarnak maradni a választásokig. A kormány németnyelvű félhivatalosának értesülésé szerint a tanácskozás Szlovenszkó gazdasági és politikai konszolidálásának föltételeiről folyt. Komárom város lakosainak száma az 1930. évi népszámlálás szeriut 21.158. Lélekszám szaporulat fiz év alatt 3.443. A statisztika csehszlovák gyarapodást mutat a magyarság számának csökkenésével szemben. Komárom, március 9. Az országos statisztikai hivatal állal kiadott hivatalos kimutatás szeriül Komárom városában az 1930. évi n(:pszámUiláskor ci város kínosainak száma 91.158 lelek volt. Ebből csehszlovák állampolgársággal híró lakos 19.899, idegen állampolgár pedig 1.266. A csehszlovák állampolgársággal bíró lakosság nemzetiség szerint a következőképen oszlott meg: esehszl. nemzetiségű 5.335 . 26.82° o' maggar nemzetiségit 12.6 i5 . (67157°g) v. émet nem zd iség ű 1.021 5.150,D orosz nemzetiségű 25 0.13Ó/O) zsidó nemzetiségű 653 3.280/0) cigány nemzetiségű 186 0.93 0/0) egyéb nemzetiségű 21 0.12%) összesen 19.892 lakos. Összehasonlítás céljából közöljük az 1921. évi népszámlálásnak Komáromra vonalkozó adatait, amelyek a kövei kezek : 1921-ben a város lakosainak száma volt 17.715. akik közül i polgár volt 83). liegen állam Nemzetiség szerint következőképen oszlott meg a lakosság: esehszl. nemzetiségű volt 2.111 muggar nemzetiségű mill 13.58) német nemzetiségű volt 729 zsidó nemzetiségű volt 128 más nemzetiségű 29 összesen 16.881 lakos. A két kimutatást összehasonlítva, megállapítható, hogy a hivatalos adatok szerint Komárom város lakossága Hz év alatt 3M3kiI yyarapgéoH. Ez a gyarapodás a csehszlovák lakosság javára törlént, amennyiben a kimutatás szerint 2.92) lélekkel szaporodott. A csehszlovákok között szerepelnek természetesen a helyőrségben szolgáló nagyszámú csehszlovák katonák is. Feltűnő szaporodást mutat a zsidó lakosság is. amelyből 525-el többet mutat ki az 1930. írni statisztika, mint a tíz évvél ezelőtt végrehajtott népszámláláskor. Akkorugyan-Hajszálait, szemölcseit véglegese n, nyomtalanul eltávolítja villannyal Bibel Rózsi kozmetika Kooaárno, Hajnal u. 5 (Ssikvízgyár mellett). 504 Legmodernebb szépségápolás. — Ráncos, pattanásos, mitesszeres arcok kezelése. — Tartós szempillafestés, szemöldökformázás. Estélyi kikészítés. 1 ittoii! Olcsó ÉlMsm. is csak 128-an vallották magukat Komáromiján zsidónak. 1930-ban pedig már 653 zsidó nemzetiségű lakosa lett városunknak. Szaporodást mutat a német nemzetiség is. mely 29.vel lett több és új nemzetiségnek jelentkeztek a cigányok, akik 186-án kerültek be a statisztikába. A népmozgalmi statisztika hivatalos kimutatása szerint a városunkban élő magyar lakosság száma csökkent és pedig 939 leiekkel, amit azonban azzal lehet magyarázni, hogy a zsidók egyrésze és a cigányok, akik magukat eddig a magyarokhoz számították, külön nemzetiségnek vallották magukat. Ezenkívül sok magyar család, mivel állampolgárságot nyerni nem tudott, kénytelen volt Komáromból időközben eltávozni. De azt is meg lehet állapítani, hogy a staliszlikában kimutatott 1.266 idegen állampolgár 96°/o-a magyar nemzetiségű, amely körülmény az ill lakó magyarok tényleges számának megállapítását kedvezőikül üI befolyásolta. mmm A szocialista orientáció. Komárom, március 9. Az agrárpárt lapjai — - nem kis káröröm nélkül azt adják hírül, hogy iolcg Franciaország kívánságára megszűnik a csehszlovák köztársaság külügyeinek szocialista orientációja. Tudói! dolog, hogy Benes Eduard is egyik szocialista pártnak a tagja és ez az irányzat a pártemberen keresztül áradt szét a külpolitikai akciókban. A világhelyzet azonban nagy változásokon ment keresztül és a legutóbbi ausztriai események megértették azt a többségi elhatározást, melyet az agrárok követeltek, a külpolitikai orientáció megszüntetését. Ez az orientáció volt az, amely megnehezítene az Olaszországgal való normális diplomáciai viszonyt, hiszen számos esel fordult elő, amikor Olaszország diplomáciai képviselője tiltakozott az ellen az írási modor ellen, amelyet a szocialista sajtó Olaszországgal cs államférfiaival szemben magának megengedett. Ennek most már vége lesz cs a szocializmus szorosan az állam belterületére korlátozódik, a külpolitikából pedig kiszorul. Csehszlovákiának közvetlen szomszédjával, Ausztriával legalább is tűrhető viszonyban kell élnie, ezt a viszonyt nem zavarhatja meg az a több, mini ellenséges sajtókampány, amely Ausztria mai vezető államférfiul ellen irányul. A diplomáciának mindig alkalmazkodnia kell a lényekhez és szubjektív érzésektől sohasem vezettetheti magát. A csehszlovák köztársaság körül van véve olyan államokkal, ahol a szocializmus többc-kevésbbé megszűnt közéleti és állampolilikai tényező lenni. így Németország. a már említett Olaszországon kívül, továbbá Lengyelország, Ausztria, sőt legbensőbb szövetségesei közül Románia és Jugoszlávia sem tekinti a szocializmust állami léte fontos tényezőjének. Igv be kellett következnie az új irányzatnak, amikor a szociáldemokrácia elérkezett nagy elszigeteltségéhez Csehszlovákiában. Hermafrodita életéről sokat lehetne beszelni, azonban most nem az a célunk, hogy a szociáldemokrácia nemzetközi vagy nemzeti célkitűzéseiről, pacifista vagy militarista arculatáról vitatkozzunk. A külpolitika simulékonysága a min-Szállnak a madarak. Irta Bibó Lajos. I. Mindig a piac felöl jött s ahogy u Misic boltjánál feltűnt hosszú, kajla alakja, amint botjával tapogatva a járdát, két rossz gólyalábát dobálta, a kölkök megbújtak a puskaszín mögött s a falnak lapulva várták. Mikor az a nagy, nyomorék ember odaért, egyszerre szétrebbenlek s jó, biztonságos távolságból rázendítették : — Gólya! Tarjáni gólya! A boldogtalan, aki még kicsit hibás is volt, megfenyegette a kölköket: Meg-á-jjatok! hebegte nagy erőlködéssel. - Fog-fogja-lak csak inog! A gyerekek vihogtak. Az egyik fölmarkoll a kocsiút szélén a sárból és megcélozta Gólyát. A ragadós nehéz sár éppen fején találta a nyomorultat. Gólya! Gólya! • visítoztak és a térdüket verték rettentő örömükben. Gólyának lógott a nyelve, összeszorította fogail és nekilendült. Futni nem bírt, csak hajigálta lábait és csavarta előre felső testét. A gyerekek henteregtek a kacagástól. Szél. az öreg fukar, akinek négyszáz hold földje volt a nyomásszélen s egyszer evett csak napjában, mert még magától is sajnálta az ételi, kint állt a kapuban s odaszóll a gyerekeknek: Ehnönnyetök. mert iningyár közétök vágok. A lurkók megszeppentek és húzódni kezdtek a kút felé. Gólya! Moe!... kiállott még egyszer valamelyik. kinyújtva a nyelvéi s a következő pillanatban valamennyien futni kezdtek. Gólya csapkodta szöges botját a járda kövein és csakhamar eltűnt a Királyszék irányában. A száraz uccában lakott. Juci néninél, a vízhordó asszonynál. A városrészt Tarjánnak hívták, itt születtek s itt éltek mind a ketten s Jánost — mert ez volt a becsületes neve ezért csúfolták tarjáni gólyának. ötven év körüli ember volt, ámbár sovány, beesett arca, ritka, rőt szakálla kevesebbnek mulatták, meg aztán, mint a legtöbb tökéletlen, akinek hiányzott a négy fertályból, legény számba ment, akivel a menyecskék is el tréfáltak. Ilyenkor János pislogott, szíttá szaporán az orrát és röhögött. Maga se tudta miért, de az asszonyi szó és mosoly mindig megcsiklandozta, néha annyira, hogy szinte viszketett s rázta magát, miközben hol ide, hol oda kapott. Az öregek úgy emlékeztek, hogy annak idején, mert idétlennek született, kitelték, az anyja megriadt szörnyszülött magzatától és sorsára bízta. Az árvaszék neveltette aztán fel s kamasz korában szárnyára engedték. Koldulásból, meg a Juci néni kegyelméből éldegélt később János s vesződött a gyerekekkel, akikkel éppen elég baja volt. Állandóan a várost rótta, tavasszal azonban néha, amikor nagyon szépen sütött a napfs a verebek órákszámra fürödtek a porban, kiült áz árok partjára és sütkérezett. Mikor aztán nyílt valahol a kapu s kióvakodott az utcára valamelyik gyerek, három vagy négy éves, amelyik még nem tudott mást, csak az orrát piszkálni és nézni nagy, tágranyilt szemekkel bele a világba, megmozdult az árok partján: — Gyc-gyc-rc ide t-te! A kis emberpalánták ilyenkor sivalkodva szaladtak be és felkéredzkedlek az anyjuk ölébe. Akadt azonban olyan is, amelyik nem ijedt meg, hanem amikor János hívni kezdte, előbb hátrált kedvesen néhány lépést, azután hirtelen odaszaladt. — Gye-gyc-gyere, — nyújtotta ki János a karját. Hanem ugvlátszik, mégis csak többet akart, mint amennyit lehetett, mert csak a levegőbe ölelt. Olyan gyerek nem akadt, aki egészen közel mert volna menni hozzá. Mert János mégis csak ijesztő volt. Az anyák oda is szóltak néha az emberüknek: Hogy az ilyen embőrt mög, ugyan mér engedik. Csak rémisztgeti ezöket a szögény gy erők őket. De János minderről nem tudott. Csak hívta, csalogatta egyre őket. nyújtotta feléjük karjait s valami furcsa forróságot érzett a testében. Ha csak egyszer, egyetlen egyszer hozzáérhetne valamelyikhez. Hogy miért? Nem tudta, értelme nem terjedt odáig, hogy gondolkozhatott volna ezen, csak a forró vágyakozás gyötörte. Egy na]) a Mucsi papucsos unokája leült vele szembe az árokpartra, János nem merte hívni, hogy menjen közelebb, mert félt, hogy a kisgyerek akkor felkel és hazaszalad. Nézte hát csak. Lapuló, gyáva remegéssel, lefogva clcsordult, nagy, meleg szereidéi. A gyerek szalmaszállal piszkálta az orrát és figyelte Jánost. Az hukkot csinált a sárból és földhözvágta. .V kivájl sár nagyot szólt. A gyerek nevetett. Jánoska másikat gyúrt és azt is hukkollatta. A gyereknek a könnyei csorogtak. A nyomorult most elkezdte a fejét ingatni, ide-oda dobálta magát, hogy mulattassa a gyereket. Az ártatlan kis szíve viharos sikoltozásával ujjongott. János most már elszánta magát. Levágódott az árokba, mintha csak játszana s odagurulva a kis poronty ele. hirtelen fölnyult. hogy elkapja. A gyerek kétségbeesett sikoltással ugrott föl. Mu~ csiné már rohant is feléjük. Pisti! Pisti! — kiállott rémülten s odaérve, hirtelen ijedtségében magához szorította és paskolni kezdte a gyereket. — Hát köll ncköd csavarogni. — Majd hirtelen Jánoshoz fordult. Nem mégy innen, le!... kapott föl egy nagyobb göröngyöt. A félkegyelmű reszketve meredt az asszonyra. Takaroggy!... — rivalt rá Mucsiné. — Mög ne lássalak többel itt, mert betöröm a fejedet. Vitte a gyereket haza. János nem mert megmozdulni. ült maradt egész estig. Akkor Juci néni, aki közben értesült a történtekről, jött érle. — Mit csináltál te? — állott meg előtte. János kuncogott. Nagy nehezen feltápászkodott és megindult Juci néni után. Az öregasszony előbb ért haza, már várta az ól előtt. János nz ólnál megállt, tétovázott. Juci néni rászólt: Ejnye* vörösödön el mérgében, hogy János nem mozdull. Az pislanloti még néhányat, aztán hesántikált
