Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-10 / 20. szám

2. old at 5KOMÁROMI LAPOK« 1934. raárc’us lé. érdekes eseményt: A csehszlovák olasz tárgyalások kérdése igen fontos -stádiumba kerül. Diplomáciai körök­ből arról értesülünk, hogy Olaszor­szág kedvező magatartást tanúsít a csehszlovák külpolitika eme íordola­­• óival szemben. A Csehszlovákia és Olaszország közti tárgyalásokból mindkét államra nézve aktívumot vár­nak.* Belép a szlovák néppárt a kormányba? A prágai koalíciós lápok arról ír­nak-, bogy a szlovák néppárt vezetői Malyp-el.r miniszterelnökkel tár­­gvalnak abból a célból, hogy a párt helyet foglaljon a kormányban. A mi­niszterelnök kedden fogadta Hlinka András képviselőt, a szlovák néppárt vezéréi, akivel hosszabb ideig folyta­tóit tanácskozást. A tárgyalásról nem szivárgott ki semmi pozitív hir. tie a koalíciós lapok nagy politikai je­lentőséget tulajdonítanak a találko­zásnak. Politikai körökből vett érte­sülés szerint a cseh agrárpárt a cseh nemzeti demokraták ellenzékije vo­nulása illán a szocialista csoporttal szemben nem érzi magát elég erősnek és ezért szívesen látná valamelyik pol­gári csoportnak a kormánytöbbség­hez való csatlakozását. Malypelr mi­niszterelnök a Hlinka-páriol szerelné megnyerni e célra s azért kérette magához a párt vezérét. A kormány­­balépés kérdését még nem intézték el, maga a szlovák néppárt sem ha­tározol! még az ügyijén és hír szerint ebben a kérdésben a szlovák néppárt­ban nincs meg az egységes elhatáro­zás. Itlinka állítólag az autonómia el­lenében hajlandó volna a kormányba lépni, de a pari ifjabb tagjai inkább ellenzékben akarnak maradni a vá­lasztásokig. A kormány németnyelvű félhivatalosának értesülésé szerint a tanácskozás Szlovenszkó gazdasági és politikai konszolidálásának föltételei­ről folyt. Komárom város lakosainak száma az 1930. évi népszámlálás szeriut 21.158. Lélekszám szaporulat fiz év alatt 3.443. A statisztika csehszlovák gyarapodást mutat a magyarság számának csökkenésével szemben. Komárom, március 9. Az országos statisztikai hivatal ál­lal kiadott hivatalos kimutatás sze­riül Komárom városában az 1930. évi n(:pszámUiláskor ci város kínosainak száma 91.158 lelek volt. Ebből csehszlovák állampolgárság­gal híró lakos 19.899, idegen állam­polgár pedig 1.266. A csehszlovák állampolgársággal bíró lakosság nemzetiség szerint a kö­vetkezőképen oszlott meg: esehszl. nemzetiségű 5.335 . 26.82° o' maggar nemzetiségit 12.6 i5 . (67157°g) v. émet nem zd iség ű 1.021 5.150,D orosz nemzetiségű 25 0.13Ó/O) zsidó nemzetiségű 653 3.280/0) cigány nemzetiségű 186 0.93 0/0) egyéb nemzetiségű 21 0.12%) összesen 19.892 lakos. Összehasonlítás céljából közöljük az 1921. évi népszámlálásnak Komárom­ra vonalkozó adatait, amelyek a kö­vei kezek : 1921-ben a város lakosainak száma volt 17.715. akik közül i polgár volt 83). liegen állam Nemzetiség szerint következőképen oszlott meg a lakosság: esehszl. nemzetiségű volt 2.111 muggar nemzetiségű mill 13.58) német nemzetiségű volt 729 zsidó nemzetiségű volt 128 más nemzetiségű 29 összesen 16.881 lakos. A két kimutatást összehasonlítva, megállapítható, hogy a hivatalos ada­tok szerint Komárom város lakossága Hz év alatt 3M3kiI yyarapgéoH. Ez a gyarapodás a csehszlovák la­kosság javára törlént, amennyiben a kimutatás szerint 2.92) lélekkel sza­porodott. A csehszlovákok között sze­repelnek természetesen a helyőrség­ben szolgáló nagyszámú csehszlovák katonák is. Feltűnő szaporodást mutat a zsidó lakosság is. amelyből 525-el többet mutat ki az 1930. írni statisz­tika, mint a tíz évvél ezelőtt végre­hajtott népszámláláskor. Akkorugyan-Hajszálait, szemölcseit véglegese n, nyomtalanul eltávolítja villannyal Bibel Rózsi kozmetika Kooaárno, Hajnal u. 5 (Ssikvízgyár mellett). 504 Legmodernebb szépségápolás. — Ráncos, pattanásos, mitesszeres arcok kezelése. — Tartós szempillafestés, szemöldökformázás. Estélyi kikészítés. 1 ittoii! Olcsó ÉlMsm. is csak 128-an vallották magukat Ko­máromiján zsidónak. 1930-ban pedig már 653 zsidó nemzetiségű lakosa lett városunknak. Szaporodást mutat a né­met nemzetiség is. mely 29.vel lett több és új nemzetiségnek jelentkez­tek a cigányok, akik 186-án kerültek be a statisztikába. A népmozgalmi statisztika hivata­los kimutatása szerint a városunkban élő magyar lakosság száma csökkent és pedig 939 leiekkel, amit azonban azzal lehet magyarázni, hogy a zsidók egyrésze és a cigányok, akik magu­kat eddig a magyarokhoz számították, külön nemzetiségnek vallották magu­kat. Ezenkívül sok magyar család, mivel állampolgárságot nyerni nem tudott, kénytelen volt Komáromból időközben eltávozni. De azt is meg le­het állapítani, hogy a staliszlikában kimutatott 1.266 idegen állampolgár 96°/o-a magyar nemzetiségű, amely kö­rülmény az ill lakó magyarok tényle­ges számának megállapítását kedve­zőikül üI befolyásolta. mmm A szocialista orientáció. Komárom, március 9. Az agrárpárt lapjai — - nem kis kár­öröm nélkül azt adják hírül, hogy iolcg Franciaország kívánságára meg­szűnik a csehszlovák köztársaság kül­­ügyeinek szocialista orientációja. Tu­dói! dolog, hogy Benes Eduard is egyik szocialista pártnak a tagja és ez az irányzat a pártemberen keresz­tül áradt szét a külpolitikai akciók­ban. A világhelyzet azonban nagy vál­tozásokon ment keresztül és a leg­utóbbi ausztriai események megértet­ték azt a többségi elhatározást, me­lyet az agrárok követeltek, a külpoli­tikai orientáció megszüntetését. Ez az orientáció volt az, amely megnehezí­tene az Olaszországgal való normális diplomáciai viszonyt, hiszen számos esel fordult elő, amikor Olaszország diplomáciai képviselője tiltakozott az ellen az írási modor ellen, amelyet a szocialista sajtó Olaszországgal cs ál­­lamférfiaival szemben magának meg­engedett. Ennek most már vége lesz cs a szocializmus szorosan az állam belte­rületére korlátozódik, a külpolitiká­ból pedig kiszorul. Csehszlovákiának közvetlen szomszédjával, Ausztriával legalább is tűrhető viszonyban kell élnie, ezt a viszonyt nem zavarhatja meg az a több, mini ellenséges sajtó­kampány, amely Ausztria mai vezető államférfiul ellen irányul. A diplo­máciának mindig alkalmazkodnia kell a lényekhez és szubjektív érzésektől sohasem vezettetheti magát. A cseh­szlovák köztársaság körül van véve olyan államokkal, ahol a szocializmus többc-kevésbbé megszűnt közéleti és állampolilikai tényező lenni. így Né­metország. a már említett Olaszorszá­gon kívül, továbbá Lengyelország, Ausztria, sőt legbensőbb szövetsége­sei közül Románia és Jugoszlávia sem tekinti a szocializmust állami léte fontos tényezőjének. Igv be kellett következnie az új irányzatnak, amikor a szociáldemo­krácia elérkezett nagy elszigeteltsé­géhez Csehszlovákiában. Hermafro­­dita életéről sokat lehetne beszelni, azonban most nem az a célunk, hogy a szociáldemokrácia nemzetközi vagy nemzeti célkitűzéseiről, pacifista vagy militarista arculatáról vitatkozzunk. A külpolitika simulékonysága a min-Szállnak a madarak. Irta Bibó Lajos. I. Mindig a piac felöl jött s ahogy u Misic boltjánál feltűnt hosszú, kajla alakja, amint botjával tapogatva a járdát, két rossz gólyalábát dobálta, a kölkök meg­bújtak a puskaszín mögött s a falnak lapulva várták. Mikor az a nagy, nyomorék ember odaért, egyszerre szétrebbenlek s jó, biztonságos távolságból rázen­dítették : — Gólya! Tarjáni gólya! A boldogtalan, aki még kicsit hibás is volt, meg­fenyegette a kölköket: Meg-á-jjatok! hebegte nagy erőlködéssel. - Fog-fogja-lak csak inog! A gyerekek vihogtak. Az egyik fölmarkoll a ko­csiút szélén a sárból és megcélozta Gólyát. A ragadós nehéz sár éppen fején találta a nyomorultat. Gólya! Gólya! • visítoztak és a térdüket ver­ték rettentő örömükben. Gólyának lógott a nyelve, összeszorította fogail és nekilendült. Futni nem bírt, csak hajigálta lábait és csavarta előre felső testét. A gyerekek henteregtek a kacagástól. Szél. az öreg fukar, akinek négyszáz hold földje volt a nyomásszélen s egyszer evett csak napjában, mert még magától is sajnálta az ételi, kint állt a kapuban s odaszóll a gyerekeknek: Ehnönnyetök. mert iningyár közétök vágok. A lurkók megszeppentek és húzódni kezdtek a kút felé. Gólya! Moe!... kiállott még egyszer vala­melyik. kinyújtva a nyelvéi s a következő pillanat­ban valamennyien futni kezdtek. Gólya csapkodta szöges botját a járda kövein és csakhamar eltűnt a Királyszék irányában. A száraz uccában lakott. Juci néninél, a vízhordó asszonynál. A városrészt Tarjánnak hívták, itt szü­lettek s itt éltek mind a ketten s Jánost — mert ez volt a becsületes neve ezért csúfolták tarjáni gó­lyának. ötven év körüli ember volt, ámbár sovány, beesett arca, ritka, rőt szakálla kevesebbnek mulat­ták, meg aztán, mint a legtöbb tökéletlen, akinek hiányzott a négy fertályból, legény számba ment, aki­vel a menyecskék is el tréfáltak. Ilyenkor János pis­logott, szíttá szaporán az orrát és röhögött. Maga se tudta miért, de az asszonyi szó és mosoly mindig megcsiklandozta, néha annyira, hogy szinte viszketett s rázta magát, miközben hol ide, hol oda kapott. Az öregek úgy emlékeztek, hogy annak idején, mert idétlennek született, kitelték, az anyja megriadt szörnyszülött magzatától és sorsára bízta. Az árva­szék neveltette aztán fel s kamasz korában szárnyára engedték. Koldulásból, meg a Juci néni kegyelméből éldegélt később János s vesződött a gyerekekkel, akikkel éppen elég baja volt. Állandóan a várost rótta, tavasszal azonban néha, amikor nagyon szépen sütött a napfs a verebek órák­­számra fürödtek a porban, kiült áz árok partjára és sütkérezett. Mikor aztán nyílt valahol a kapu s kióvakodott az utcára valamelyik gyerek, három vagy négy éves, amelyik még nem tudott mást, csak az orrát piszkálni és nézni nagy, tágranyilt szemekkel bele a világba, megmozdult az árok partján: — Gyc-gyc-rc ide t-te! A kis emberpalánták ilyenkor sivalkodva sza­ladtak be és felkéredzkedlek az anyjuk ölébe. Akadt azonban olyan is, amelyik nem ijedt meg, hanem amikor János hívni kezdte, előbb hátrált kedvesen néhány lépést, azután hirtelen odaszaladt. — Gye-gyc-gyere, — nyújtotta ki János a karját. Hanem ugvlátszik, mégis csak többet akart, mint amennyit lehetett, mert csak a levegőbe ölelt. Olyan gyerek nem akadt, aki egészen közel mert volna menni hozzá. Mert János mégis csak ijesztő volt. Az anyák oda is szóltak néha az emberüknek: Hogy az ilyen embőrt mög, ugyan mér enge­dik. Csak rémisztgeti ezöket a szögény gy erők őket. De János minderről nem tudott. Csak hívta, csa­logatta egyre őket. nyújtotta feléjük karjait s valami furcsa forróságot érzett a testében. Ha csak egyszer, egyetlen egyszer hozzáérhetne valamelyikhez. Hogy miért? Nem tudta, értelme nem terjedt odáig, hogy gondolkozhatott volna ezen, csak a forró vágyako­zás gyötörte. Egy na]) a Mucsi papucsos unokája leült vele szembe az árokpartra, János nem merte hívni, hogy menjen közelebb, mert félt, hogy a kisgyerek akkor felkel és hazaszalad. Nézte hát csak. Lapuló, gyáva remegéssel, lefogva clcsordult, nagy, meleg szereidéi. A gyerek szalmaszállal piszkálta az orrát és fi­gyelte Jánost. Az hukkot csinált a sárból és földhözvágta. .V ki­­vájl sár nagyot szólt. A gyerek nevetett. Jánoska másikat gyúrt és azt is hukkollatta. A gyereknek a könnyei csorogtak. A nyomorult most elkezdte a fe­jét ingatni, ide-oda dobálta magát, hogy mulattassa a gyereket. Az ártatlan kis szíve viharos sikoltozásá­val ujjongott. János most már elszánta magát. Levá­gódott az árokba, mintha csak játszana s odagurulva a kis poronty ele. hirtelen fölnyult. hogy elkapja. A gyerek kétségbeesett sikoltással ugrott föl. Mu~ csiné már rohant is feléjük. Pisti! Pisti! — kiállott rémülten s odaérve, hirtelen ijedtségében magához szorította és paskolni kezdte a gyereket. — Hát köll ncköd csavarogni. — Majd hirtelen Jánoshoz fordult. Nem mégy innen, le!... kapott föl egy nagyobb göröngyöt. A félkegyelmű reszketve meredt az asszonyra. Takaroggy!... — rivalt rá Mucsiné. — Mög ne lássalak többel itt, mert betöröm a fejedet. Vitte a gyereket haza. János nem mert megmoz­dulni. ült maradt egész estig. Akkor Juci néni, aki közben értesült a történtekről, jött érle. — Mit csináltál te? — állott meg előtte. János kuncogott. Nagy nehezen feltápászkodott és megindult Juci néni után. Az öregasszony előbb ért haza, már várta az ól előtt. János nz ólnál megállt, tétovázott. Juci néni rászólt: Ejnye* vörösödön el mérgében, hogy János nem mozdull. Az pislanloti még néhányat, aztán hesántikált

Next

/
Thumbnails
Contents