Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-10 / 20. szám

Lapunk mai siáma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza O tv eiiötddikéTfolyam._________________ pPIIP^LAPÖK Alapítolla: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak; VLAPY GYULA dr. és Fl'LöP ZSIGMOND. Középenrépal kibékülés ? Előfizetési ár csehszlovák érlékben: Helyben és vidékre posta! szétküldéssel egész évre 8® Ké. félévre 49 Ké. negyed­évre 20 ívé. — Külföldön 120 Ké. Egyesszára ára 1 korona. Komárom, március 9. Az elkövetkező napok, lehetséges, hogy Középcurópa életébe változá­sokat hoznak. A dunai kérdésben Mussolini kezdeményezésére érte­kezlet lesz Ilómában Ausztria és Magyarország között. Mint cseh la­pok írják, igen valószínű, hogy a római tanácskozáson nemcsak a közvetlenül érdekelt három hida­lom. hanem a kisautóid képvisele­tében Beues is részi vesz, egyrészt, hogy a köztársaság és Olaszország közt az utóbbi években ellanyhull viszonyt felélénkítse, másrészt pe­dig hogy tárgyalásokat folytasson arra nézve, hogyan lehelne a dunai államoknak megértőbb gazdasági politikát folytatni. Tudott dolog, hogy' a gazdasági kisautóid, amelynek ellensúlyozá­sára készült az osztrák-magyar megegyezés, e nélkül a két állam nélkül nem tökéletes alkotás és piatonikus szálakból van összesző­­ye, amelyek a gyakorlatban aligha fognak olyan eredményeket pro­dukálni, amelyek Középcurópa gazdasági életét kedvezőbben be­folyásolhatnák. Franciaország az újabb időben kétségtelen kifejezé­sét adta annak a kívánságának, hogy Olaszország és a kisautóid közeledjenek egymáshoz és így le­het megértenünk, hogy a római ta­nácskozásokban Benes, eset­leg, mint megfigyelő, avagy mint a kisantant megbízottja vesz részt. Talán nem is annyira ezek a gazdasági tanácskozások, melyek jelentőségét lebecsülni nem lehel, — hiszen a diplomáciai érintkezés nem abból áll, hogy a parlament­ben vagy egyik bizottságában kül­ügyi nyilatkozatot olvasnak fel és erre jó sokat alusznak a diploma­ták, — hanem inkább a kölcsönös és személyes érintkezés közvetlen­ségében van a tárgyalások sikeré­nek a ieholősége. Ámde az adott esetben egy még ennél is nagyobb probléma kerül igen valószínű, megvitatásra és ez Ausztria hely­zete. Nem tudjuk eldönteni, hogy ebben a pillanatban melyik álla­mot érdekli jobban Ausztria hely­zete: Németországot-e, vagy Olasz­országot, avagy Franciaországot, avagy a klsantantot, vagy annak legközvetlenebbül érdekelt tagját, Csehszlovákiát. Az a körülmény, hogy a római találkozó időpontjá­ban Papén német alkaneellár is Hóinában lesz, azt bizonyítja, hogy Ausztria kérdése is benne van a tanácskozások pontjaiban. Nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy Franciaország keze mennyiben van benne a rómui tanácskozásban, de a*ok a hírek, hogy Párizs szabad kézét ad Rómának a tanácskozá­sokban, azt bizonyítja, hogy e két hatalom között előzetes megegye­zés jött létre Ausztria kérdésében, esetleg a középeurópai kérdésben is. Alikor Benes erről a napokban nyilatkozott, úgy fejezle ki magát, hogy hajlandó Mussolini vezetése alá álkuii, ezt sokan nem fogták fed helyesen és abba bizonyos élt magyaráztak bele. holott így telje­sen érthető udvariassági aktus, ami azt sejleli, hogy a megegyezés Mus­solini tekintélye alatt jön majd létre. Akármint áll is a dunai helyzet, az kétségtelen, bogy a római ta­nácskozás előbbre viszi ennek a megoldását, mert csaknem lehetet­len az, hogy két gazdasági alakulás létesüljön a Középduna mentén, amelynek sikere csak akkor volna biztosítva, ha azok egymással meg­egyeznének. Miután hasztalan volt az az igyekezete, hogy Ausztri­át megnyerje tagul, azt volt kényte len megérni, hogy mindkét közép­­dunai állam az olasz érdekszféra Komárom, március 9. Kedden nyílt meg a tavaszi ülésszak. Március 6-án kedden tartotta a kép­viselőház a tavaszi ülésszak megnyitó első ülését, amelyen a kormány ki­osztotta a visszleszámítolási és lom­bardi» tézet megszervezéséről szóló törvényjavaslatot. Ugyancsak ezen az ülésen osztották ki Cserny belügymi­niszternek válaszát, Törköly Jó­zsef dr. magyar nemzeti párti képvi­selőnek a párt szepsi nagygyűlésének feloszlatása tárgyában beadott inter­pellációjára. A miniszter a gyűlésen jelenvolt hatósági kiküldöttnek eljá­rását nem tartja kifogásolhatónak, és a kívánt intézkedésre nem lát okol fenforogni. Az ülésen letárgyalták a csehszlovák német gazdasági egyez­ményt. amelyet a képviselőház tu­domásul vett. A visszleszámitoló és loinbardintézet megszervezése. A csehszlovák kormány a gazda­sági válság okozta pénzpiaci, nehéz­ségek elhárítására és a hiteligények kiegyensúlyozására megszervezi a csehszlovák visszleszámitoló és lom­­bardintézelet, amelyre vonatkozó tör­vényjavaslatot kedden terjesztette he a képviselőházba. A javaslat célja a váltó- és lombardhitelek nyújtása és közvetítése pénzintézetek számára, az állampapírok piacúnak rendezésére hatni s résztvcmii az állami hitel­­műveJelekbeu, továbbá értékpapirok­körébe csatlakozott. Innen volt a kisantantnak Olaszországgal szem­ben való elhidegülcse, melyet egyik tagállamnak, Olaszország szom­szédjának szubjektív érzései is fo­kozlak. Franciaország a középeurópai békét akarja és meg akarja szün­tetni a inai állapotot és ezért fut le Prágából a külügyminiszter sza­­lonkocsija Rómába, hogy ennek a békének a szálai összeszövődjenek. Hogy a megegyezésnek ára van, az kétségtelen. Minden alkuban nyer­nie kell valakinek, de az is lehel, hogy az összes alkuvó felek nyer­nek. Hogy a politikai kérdések is szóba kerülnek, azt kétségtelennek kell tartanunk. És így — a nép­szövetségen kívül —, melynek Olaszország amúgy sem nagy ba­rátja, lehetséges, hogy olyan egyez­mény jöhet létre, amely Középeu­­rópa mai súlyos helyzetén segí­teni alkalmas. Hogy a játékból nem maradhat ki a (hma} kérdésnek egyik leghatalmasabb komponense, Németország, azt is bizonyosnak keli tartanunk. A dunai kérdést vagy teljesen lehet megoldani, vagy sehogyan. kai kereskedni, de csak annyiban, amennyiben ez az intézet hiteltevé­kenységével összefügg. A kormány különös engedélyével, amennyiben ezt a közérdek megköveteli, az intézet pénzintézetek és más vállalatok fel­számolását is végezheti, vagy ebben közreműködhet. Pénzintézetek veszte­ségeinek rendezésére irányuló segé­lyek nem tartoznak az intézel hatás­körébe. Az intézetei igazgató-választ­mány vezeti, amely egy elnökből, kél alelnökből és kilenc tagból áll. Az igazgató-választmánynak tagja az ál­lam egy képviselője, a Nemzeti Bank főigazgatója, a postatakarékpénztár kormányzója, a Zcmská banka vezér­­igazgatója, három pénzintézeti képvi­selő, a szociális biztosítást központ és az általános nyugdíjintézet egy kép­viselője s végül az életbiztosítási inté­zetek egy képviselője. A tagok mű­ködési ideje három év, akik nem le­helnek a nemzetgyűlés tagjai. Az in­tézet működése felett felügyelő bizott­ság őrködik, mely egy elnökből, kél alelnökből és öt tagból áll. Az intézet feladatának teljesítésére a következő anyagi eszközök fognak szolgálni: a az állam százmillió korona betét­tel részesedik az intézet alapításában, ezzel a vagyonnal kezeskedik az ál­lam mindenekelőtt az intézet kötele­zettségeiért ; b a pénzintézetek és biztosító inté­zetek köteles betéteiből; c a viss/.leszáinífolás és lonihurd-Szerkeszlőség és kiadóhivatal Nádor-«. 28. Mr ff jelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton hitelből és d) kölesönökből, mindenekelőtt pénztári utalványok, rész-, kötelez­vény- és záloglevelek kiadásával szer­zett pénzekből. Valamennyi pénzintézet, amely be­téteket fogad el könyvecskékre, kö­teles e betétállománya növekedésének 10 százalékát az intézetben mindaddig elhelyezni, amíg a bank egész ilyen betétje eléri betétállományának 5 szá­zalékát s a bank köteles ezt a betét­jét ezen a színvonalon állandóan fenntartani. A szociális biztosító köz­pont és az általános nyugdíj intézel kötelesek az intézetben állományuk növekedésének 10 százalékát mind­addig letenni, míg betétjük összege eléri egész vagyonuknak 5 százalé­kát. Végül a biztosítók díjlartalékuk növekedésének lő százalékát tartoz­nak az intézetnél elhelyezni, mig tar­talékuk összege az egész tartalékállo­mányuk 10 százalékát elérte. A nevezett intézetek kötelesek a betét előírt magasságának elérése után azt továbbra is fentartani és meghatározott időben ki kell mutat­­niok betéteik, illetve vagyonuk és tartalékjaik állományát. A betétekért, valamint a betétek kamataiért az ál­lam szavatol. Egyidejűleg a pénzügy­miniszteri felhatalmazzák, hogy az intézetnek adott más kölcsönöfeért MIO millió koronáig állami garanciát vállaljon. Az intézet nem fizet külön kereseti adót s ügyeit a prágai Zem­­ská banka intézi, de az intézet vagyo­nát külön kell kezelni s az. elszámo­lás is külön történik. A l örvény javaslatot a képviselőház csütörtöki ülésén mindkét olvasásban elfogadták.. Benes dr. külügyminiszter találkozása Mussolinival. A csehszlovák külpolitikában érde­kes eseményt készítenek elő. A kor­mány tervbe vette, hogy Benes dr. külügyminiszter meglátogatja Musso­lini olasz miniszterelnököt. Ez az el­határozás Mussolininek a Duname­­dence gazdasági egységének megte­rem lésére irányuló kezdeményezésé­vel vau kapcsolatban, mert a cseh­szlovák kormány is érzi, hogy eb­ben a kérdésben szükséges új orien­tálódás céljából közeledést keresni a fasiszta Olaszországhoz, amellyel ed­dig nem alakult ki olyan légkör, amely közelebb hozhatta volna ezt a nagyhatalmai Csehszlovákiához. A szocializmusnak az utóbbi időben Franciaországban és Ausztriában szenvedett végzetes veresége után a prágai külpolitikában mindjobban ér­vényesül a polgári pártok befolyása, ami bizonyos irány változási fog je­lenleni a külpolitikában. A polgári pártok, elsősorban az agrárpárt nyo­mására egészen új kurzus indult meg az olasz viszonylatban és Benes dr. már a közeli betekben Rómába uta­zik. A miniszterelnökhöz közelálló Yecser című lap így jelenti be áz. POLITIKAI SZEMLE EBSÄf

Next

/
Thumbnails
Contents