Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-03-03 / 18. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes R adió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam. 18. szám.___________________Szombat, 1934. március 3. Előfizetési ár csehszlovák ériekben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 Ke. negyedévre 20 Ive. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLöP ZSIGMOND. Talán mégis sikerül... Komárom, március 2. Az angol kormány dicséretes buzgalommal látott hozzá a holt pontra jutott lefegyverzési egyezmény megvalósításához és ebből a célból igazságügyi miniszterét, a topccsétőrt elküldöttc a nagyhatalmakhoz tárgyalni. Ezek a tárgyalások Berlinben, a legsúlyosabb helyen kezdődtek és az angol miniszternek meg kellett győződnie, hogy az ördög mégsem olyan fekete, mint amilyennek azt festik. A német kormánnyal való tárgyalás szívélyes formák közi és érdemleges eredményekkel végződött, amelyeknek birtokában Eden miniszter Rómába sietett. Itt sem kellett valami nagy akadályokat leküzdenie, mert az olasz kormány is elfogadta, — miként Németország is — az angol lefegyverzési tervezetet kiinduló pontnak. Hiszen az angol tervezet volt az, amely annak idején a hatalmaknak teljes elismerésével találkozott, az angol leszerelési tervet tette Németország is magáévá, de amikor tárgyalásra került a dolog, az angol kormány gyengeségéből a franciák annyi módosítást tettek rajta, hogy ez nem volt többé már az angol javaslat, hanem francia javaslattá változott és ezért Németország levonta a következményeket, otthagyta a leszerelési konferenciát és utána a népszövetséget is. Angliának súlyosan éreznie kellett, hogy nem végzett tökéletes munkát és azért most helyrehozni kívánja, amit még lehet. Elindult tehát kormánya képviselője a kontinensre, hogy a nagyhatalmaknál próbálkozzék és azoknak álláspontjait egyeztesse. Németországban, Olaszországban sikerrel járt az út és megérte a fáradságot. Utolsó állomása az angol miniszternek Párizs, és egyúttal a legnagyobb feladat is itt vár reá. Ismernie kell a francia kormányoknak a leszerelés körül elfoglalt sajátos álláspontját, amelyben mindenkor a biztonság kérdése kerül előtérbe és e körül forgatják azután az egész problémát. A különleges francia biztonság az, amely másfél évtized óta akadálya a leszerelés munkájának, amelyet a békeszerződések írtak elő Európa nemzetei részére. Most új kormány van Franciaországban és annak komoly, megállapodott korú tagjai talán a kérdést nyugodtabban és tárgyilagosabban lesznek képesek elbírálni, mint az eddigi, különféle befolyások alatt álló kormányok. Ez a kormány talán mérlegelni fogja az eddigi megállapodásokat, amelyek a locarnoi egyezmény és a Kellogpaktumból folyólag elvezettek azokhoz az ünnepélyes nyilatkozatokhoz, amikor a német birodalom elnöke és miniszterelnökei kijelentették, hogy EIszász-Lotharingiáról lemondanak, arra igényt soha nem tartanak és a nyugati határok megváltoztatásában megnyugosznak. Ez eddig nem elégítette ki a francia kormányokat és meg ezen felüli különleges biztonsági garanciákat is követeltek. Nagyon természetes, hogy Németország is a maga biztonságát becsüli annyira, mint a többi államét és így érthető az, hogy a mai kereteket tágítani kívánja, nagy obbszámú katonaság felett akar rendelkezni. Németország biztonsága sokkal kevésbbé van biztosítva, mint Franciaországé. A franciák titkos fegyverkezéseket lobh an lónak a szemükre, a németek pedig a nagyon is nyilt és állandó fegyverkezésre hivatkoznak ezzel szemben Franciaország részéről. Nagyon is szükséges volt, hogy ezeket a céltalan és meddő polé-Komárom, március 2 Március 6-án kezdődik a tavaszi ülésszak. A koalíciós párlok lapjai egybehangzóan jelentik, hogy a nemzetgyűlés őszi ülésszakát március 6-án a köztársasági elnök kéziratával berekesztik és ugyanazon napon megnyitják a parlament tavaszi ülésszakát. Március 6-án a nemzetgyűlés mindkét háza ülést tart. A tavaszi ülésszak elején a kormány több gazdasági vonatkozású javaslatot akar a parlamenttel elintéztetni. Többek között az agrárok követeléséről is szó van és pedig a tejgazdálkodás és a müzsírlermelés szabályozására vonatkozó javaslatok elintézéséről, — továbbél a munkanélküliek produktív segélyezésére vonatkozó javaslatról, a visszleszámítolási intézet létesítéséről, a munkaközvetítő hivatalok kiépítéséről, az önkormányzati testületek pénzügyi segélyezéséről, a kartellárak megréndszabályozásáról, a kamatláb csökkentéséről és a kollektív szerződések biztosításáról szóló javaslatokról. Minthogy azonban a felsorolt javaslatokra nézve eddig még a kormánypártok között sem sikerült megegyezést létesíteni, egyelőre nem lehet azt tudni, hogy a javaslatok közül melyik kerül legelőbb a parlament elé. miákai megszüntetve, Anglia komolyan a cselekvés terére lépjen és számonkérje a hatalmaktól, hogy mi a szándékuk a lefegyverzéssel. Ismét Franciaországon múlik tehát a lefegyverzés sorsa, aminthogy az esztendőkön keresztül is rajta múlott. Eden lordnak a feladata, hogy meggyőzze Párizst efelől. Bizonyára kifejti, hogy Európa zsákuccában van, ahova a francia kívánságok és rendkívüli követelések vitték. A biztonsággal űzött állandó akadályversenyen elbukik maga a leszerelés ügye, ha a francia taktika nem vállozik. A nemzeteknek be kell látniok, hogy ha így haladnak, akkor mindegyik újabb kívánsággal lép elő és a lefegyverzés elvi szerepe is illuzóriussá lesz, viszont a súrlódási felület sokkal erősebb. A le nem szerelés állapota ébresztgeti minden nemzetben a vágyat, hogy jobban fegyverkezzék és a saját határait jobban védje. Ebből a zsákuceából kell kimenekülnie Európának, hogy a béke felé tehessen újabb lépéseket. Ha ebben afran ciák vezetni kívánnak, azt hisszük, szívesen sorakoznak fel utána a nemzetek. Törvényjavaslat a munkaidő szabályozásáról. A kormánynak szociális természetű intézkedései közül főként a gazdasági élettel összefüggőek állanak a tárgyalások előterében. Ezek körébe tartozik a munkaidőről szóló törvényjavaslat is. Ebben a törvényjavaslatban a W órás munkahét bevezetéséről van szó és az erre vonatkozó indítványok abból indulnak ki, hogy a munkaidőről szóló új törvény csak a gazdasági válság idejére bírna érvénnyel, hogy azután újra a normális 8 órás munkanappal váltsák fel. A törvény továbbá nem is bírna általánosan kötelező hatállyal, mert ez csak nemzetközi egyezmény alapján volna lehetséges. Kompromisszumos megoldásra gondolnak, amely a szakszervezetek és a vállalatok között létesítendő fakultatív egyezményekhez kötné a munkaidő megrövidítését. A kérdést úgy akarják a legcélszerűbben megoldani, hogy állami és nyilvános beruházási munkálatok odaítélésénél arra köteleznék a vállalatokat, hogy a munkát nagyobb számú munkásra osszák fel. Nincs ok a drágításra. Malypetr miniszterelnök fogadta a prágai községi tanácsot, amely memorandumot nyújtott át a kormánynak POLITIKAI SZEMLE Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton az élelmiszerek megdrágításának megakadályozása céljából. A miniszterelnök a küldöttség előtt kijelentette, hogy semmi ok sincsen az árak megdrágítására, nevezetesen pedig a napi élelmiszerek árainak fölemelésére és biztosította a küldöttség tagjait, hogy a kormány az ilyen kísérlettel szemben a leghatározottabb állást foglalja el. Tudomására adta a küldöttségnek, hogy a kormány már kiadta a rendeletét, amelyben a politikai hatóságokat megbízta, hogy szigorúan járjanak el azokkal szemben, akik az élelmiszerek alaptalan megdrágítását megkísérelnék. A minisztériumok hatásköri vitájának kinövése. A VeéerUí Geské Slovo című, Benes dr. külügyminiszterhez közel álló cseh nemzeti szocialista lap legutóbbi számában cikket ír a minisztériumok hatásköri vitájának egyik legutóbbi káros kinövéséről, amely nagyon sok állástalan fiatal mérnök érdekét sérti. A nevezett lap szóról-szóra a következőket írja: »A mérnökök szervezete mozgalmat indítóit, hogy a fialal állástalan mérnököknek állást szerezzen. Nem is annyira ekzisztenciáról van szó, hanem csak arról, hogy az idők múlnak" s a kitanult fiatalok, akiknek nincsen alkalmuk gyakorlati foglalkozásra, lassan elfelejtik mindazt, amit tanultak. Ma pedig az álláskeresőnél bizonyos gyakorlatot kívánnak meg. Hol vegyék ezt azonban ezek a fiatalok, amikor több évi gyakorlattal bíró tapasztalt mérnökök közül is nagyon sokan állás nélkül vannak. Végül is megegyeztek a hatóságokkal abban a tervben, hogy a fiatal mérnököket beosztják az egyes közhivatalokba, ahol előkészítenék az országútak, vízszabályozás, közhasznú villanytelepek stb. munkálatait. Minthogy az ezzel fölmerülő kiadások a munkanélküliek segélyezésére fordított összegekhez viszonyítva nem voltak nagyok, e pénz előteremtését meg is Ígérték. Az akciót azonban mindezideig nem lehetett végrehajtani, mert két minisztérium vitatkozik azon, hogy melyiknek hatáskörébe tartozik a döntés. A pénz tehát megvolna, de nem intézték még el, hogy kinek kell ez ügyben döntenie, így a fiataloknak még várni kell.« Ezt egy kormánytámogató lap írja... A gyáriparpolitika revizióját követeli a Venkov. A cseh agrárpárt ismert lapja a Venkov a kormány új gazdasági politikájával kapcsolatban foglalkozik a gyáripar kérdésével és annak a véleményének ad kifejezést, hogy a csehszlovákiai gyáripar-politikát gyökeres revízió alá kell venni. A lap véleménye szerint néhány gyáripari ág tevékenységét át kell szervezni és egyes termelési ágakat le kell építeni. Erre a revízióra a megváltozott gazdasági viszonyok miatt van szükség. A Venkov nézete szerint az államfordulat
