Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-17 / 14. szám

1 i 934. február 17. »KOMÁROMI LAPOK« Nagy kabaré-est a Népkonyha javára A Földes színtársulat tagjainak, helybeli magyar és szlovák műkedvelőknek közreműködése. Komárom, február 16. A város által megindított nyomor­­enybitő akció legfőbb intézményének, a városi Népkonyhának kiadásai igen nagy mértékben veszik igénybe úgy a városnak, mint a társadalomnak anyagi erejét és támogatását, de az akció ve­zetőinek minden alkalmat meg kell ragadniok, hogy ez az emberbaráti szo­ciális intézmény további fenntartásának biztosítására megfelelő anyagi eszköz állhasson rendelkezésére. Már az akció megindításakor elhatározta a vezetőség, hogy a tél folyamán művészi nivón álló estélyt fog rendezni, amelynek jövedelmét a Népkonyha fenntartási költségeire fordítják. Ezt az estélyt a Legényegyletben február 24-én, jövő szombaton, este fél 9 órakor rendezik, amelynek változatos és nívós műsorát úgy állította össze a rendezőség, hogy az minden tekintetben a legkellemesebb szórakozást biztosítja a közönségnek és az estély kiváló közreműködői ma­gukban véve is garantálják a legfénye­sebb sikert. A kabaré-esten nemcsak Földes Dezső színtársulatának legkitűnőbb tagjai vesznek részt nivós művészi számok­kal, hanem a komáromi magyar és szlovák műkedvelők elismert képviselői is közreműködnek, amely körülmény Saját tudósítónktól. A komáromi esküdtbíróság gyer­mekgyilkossági esetet tárgyalt, amely­nek néhány részlete s mozzanata ki­emelkedik a többi gyermekgyilkossági esetek közül. Grollmusr Erzsébet me­­gyercsi szolgálólány meghitt viszonyba került évekkel ezelőtt egy csallóközaranyosi le­génnyel s a meghitt viszonynak gyümölcse is lett. A gyermeket a komáromi kórházban szülte meg a lány, egészségesen eltá­vozott mindakettő. A leány Megyercs­­re ment, mivel Komáromban gyerme­ke miatt nem kapott helyet. Megyer­­csen Alföldi Mihály családjánál akarta elhelyezni a gyermeket, de ezek ma­guk is kilencen vannak és így az új­szülött gondozását nehezen vállalhat­ták. Bánatában megindult gyalog Ko­máromba, hogy gyermekét a Vörös­­kereszt gondozására bízza. Borka Géza népszínművének nagy sikere Komáromfüssön. B o r k a Géza dr. pályanyertes szin­­művét nagy sikerrel adták Komárom­füssön a műkedvelők. Erről kaptunk egy kedves tudósítást, melyet teljes egészében leközlünk: Lelkes közönség előtt játszották el f. hó 11-én a komáromfüssi műkedve­lők, a tüzoltótestület rendezésében, dr. Borka Géza »Gerde Tamás leá­nya« című pályadíjat nyert népszín­művét. Az elmúlt 10 év alatt szinre­­kerültek itt a legjobb magyar nép­színművek, mint pl. A falu rossza, Piros bugyelláris, Sárga csikó, Veres hajú. Kintornás család, Betyár ken­dője, Felhő Klára, Katóka őrmester­­né, Falusi verebek stb. Nem volt te­hát könnyű a rendezőségnek, mikor olyan darabot akart előadásra válasz tani, amely az eddigiek nívóján áll­szintén hathatósan járul hozzá a siker­hez. Az alant ismertetett műsor arról tesz tanúságot, hogy a február 24-én tartandó nagy kabaré-est minden izé­ben hatalmas sikerrel fog záródni. Biz­tosra vehető, hogy Komárom város közönsége a legnagyobb készséggel fogja támogatni a város ezen nemes célt szolgáló rendezését, amelynek tiszta jövedelme a városi Népkonyha javára szolgál. A kiváló műsoru kabaré-est műsora a következő: 1. Zeneszám. Előadja a Nyugatszlovenszkói Magyar Színház és Dallos Miklós egyesitett zenekara. 2. Zombory Klára és ifj. Nagy Jenő fel­léptével „Katalin“, vígjáték 1 felv.Irta Fodor László 3. Szlovák számok: Éne­kel SÍ. Olga Cadová, szaval Jo2o Janik. 4. „A brazíliai ültetvényes“ Vígjáték 1 felv. Irta Nóti Koroly. Szereplők: ifj. Mihályi Ernő, dr. Honti Sándor, Remé­nyi János. 5. „Énekek és táncok“ R. Mihályi Vilcsi, Csillag llus, Gergely Irma, Nagy Gábor, Gábor György, dr. Honti Sándor. 6. Mihályi Lici és Éöldes Dezső felléptével: „Őfensége szobája“ Tréfa. Irta Vadnay László. Helyárak: 1 hely 15 Ké, 11. hely 10 Ké, földszinti álló 6 Kő, karzat 4 Kő. Felülfizetéseket a Népkonyha javára köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. Komárom, február 16. gyermek nélkül fog megérkezni Komáromba. A gondolatot tett kö­vette: követ kötött a pólyára s bedobta gyermekét a folyóba. A kisgyermek elmerülését már nem tudta nézni, rémülten sietett el a szín­helyről. A lelkiismeretfurdalás annyi­ra elővette, hogy két hónap múlva önként jelentke­zett a csendőrségen. Addig azonban titkolni tudta a dolgot, azt mondta ismerőseinek, hogy a gyer­meket a Vöröskereszt gondozza, mivel természetes apja nem gondoskodott róla. A csendőrök annakidején kutat­tak is a holttest után, de nem talál­ták. A kihallgatott orvosszakértők a cselédlány elmeállapotát beszámítha­­tónak mondták, az esküdtek azonban arra a kérdésre, hogy beszámíthatat­lan volt-e a lány, igennel feleltek s így a bíróság a lányt felmentette. Az ügyész felebbezett s a bűnös fogva­­tartását kérte, amit a bíróság elren­delt. jón. Sikerrel oldották meg e nehéz kérdést, amikor több ajánlott darab közül választásuk éppen a »Gerde Ta­más leányá«-ra esett. Az előadás igen jól sikerült, amit nem csupán a sze­replők nagy igyekezetének lehet kö­szönni, hanem — és főleg — a darab kitűnőségének. Nem is azért fogtam kézbe a tollat, hogy kultúrmunkánk­­ról tudósítást küldjünk, hanem hogy amikor az író: dr. Borka Géza előtt hálás tisztelettel hajtjuk meg az elis­merés zászlaját, ugyanakkor a darab­ra felhívjuk a kultúra kedvelőinek és művelőinek figyelmét! Nagyon ké­rem Szerkesztő Urat, használja ki ez alkalmat és méltassa e népszínművet a Komáromi Lapok hasábjain. Nagy szolgálatokat fog tenni ezzel nemcsak a magyar kultúrának, hanem azok­nak is ,akik falun színdarabokat akar­nak rendezni. Mert nehéz és fele­lősségteljes a mi feladatunk: nem csu­pán az unalmas téli estéken az ifjúsá­got nemes szórakozással elfoglalni, hanem a darab lejátszásával az egész falunak kul túr eseményt, kulturünne­pet rendezni. Mi ideális »színigazga­tók« vagyunk: nem az anyagi siker­re lesszük a hangsúlyt, hanem az er­kölcsire! Célunk, hogy a kacagtató, derűt keltő események mellett — í komolyabb elem is érvényesüljön, hogy a szórakozás mellett erkölcsi ízlésünk is finomodjon: szívünk-lel­­künk nemesedjen. Dr. Borka nép­színműve mindenképpen megfelel ez igényeknek. Kacagtató figuráival ál­landó derűben tartja a hallgatókat s ugyanakkor az események mély lé­lektani fejleményeivel a bensőnkbe markolnak. Nincs benne semmi szó­szátyárkodás, semmi fölösleges, min­den alak, minden szó, minden ese­mény logikusan összefügg, megokolja és okozza a véget... Alakjai igazak, élnek: az itt maradt hadifogoly-szolga szerelmi bánatában italban keres vi­gasztalást s hogy azt előteremthesse, lopásra is vetemedik. Midőn ezt fel­fedik, tagad, hazudozik, fenyegetőd­­zik, majd a lelkiismeret mardosására megtörik, bocsánatot kér. Az utolsó mondatáért van az előző mind és hogy a templom pénzéhez nyúlt Ger­­dében a lelkiismeret munkáját meg­indítsa s igazolja... Hány Gerde Ta­más van közöttünk, ki kész kivetkőz­ni egyszerű, becsületes énjéből, kész elhanyagolni, adósságba süllyeszteni takaros gazdaságát, feláldozni gyer­meke boldogságát, csakhogy nagyra­­vágyását kielégítse a rangos szerep­léssel — az »előkelő«-vel. — Gerde Anna fellengzős kijelentései, szív-ver­gődései ismerősek a mai falusi lány előtt, aki, ha csak egy kicsit is kü­­lömb a többinél, már kevesli a föld­műves férjet, úri, vagy legalább is városi asszony szeretne lenni. Kedves ismerősünk »Máli nenne« is — a min­dent kiszaglászó öregasszony — sok­szor kever pletykát, de éles szemével, hegyes nyelvével sokszor a közer­kölcs őre is, akire szüksége van a falunak, miként a közéletnek az egészséges kritikára. E színmű kiállítása is igen alkal­mas. Lejátszható a legegyszerűbb vi­szonyok között, de beleillik a legfé­nyesebb, legművészibb keretekbe is. Élénkíthető tánccal (Annuska magyar tánca, Jankó orosz verbungja), fes­tői népviselettel színezhető (a temp­lomból kiözönlő asszonyok, lányok). Szerepeltethető benne teljes énekkar (az utolsó felvonásban templomi ének stb.). Egy szó, mint száz: Borka dr. népszínműve megérdemli, hogy szín­­rehozzák! Megérdemli, hogy ismert, kedvelt legyen; megérdemli, hogy a népszínművek gyöngyei között em­legessük. Halljuk, hogy van Borka Géza dr.­­nak sok, kedves ifjúsági egyfelvoná­­sosa, cserkésztréfái stb. Némi átdol­gozással, sokszorosítással könnyeb­ben hozzáférhetővé — közkinccsé — kellene tenni! Állandó a panasz, hogy nagy hiány van itt Szlovenszkón ifjú­sági magyar színdarabokban. Serken­teni kellene a többi Borka-népszín­­mű megírására, illetve kiadására is! Komáromfüssi. Hangos Mozi Pausole király 365 felesége Emil Jannings Páris és Becs 365 legszebb asszonya. Rendező: Alexis Sranovsky. Díszlet- és kosztümtervező: Vértes Marcel. Az idény két nagy filmjét szokták emlegetni: King Kong és Pausole ki­rály 365 felesége. Mindkét film a han­gos filmtechnika csodáját zengi. Mind­két film szemkápráztató látványosság. Ez különösen vonatkozik: Pausole ki­rály 365 feleségére, melyet szombaton és vasárnap német változatban mutat be a Modem mozi. Alexis Sranovsky a világhíres orosz rendező minden fényt és pompát ösz­­szehalmozott ebben a filmben, mely­nek díszleteit Vértes Marcel, az euró­pai nevű festő készítette. Bécs és Páris 365 legszebb asszonyát értő szemmel válogatták össze és a káprázatos tö­megjelenetek annyira dominálnak a filmben, hogy Emil Janningsnak, aki Önmagát jelentette fel a cseléd­­leány, aki Keszegfalunál a Vágba dobta gyermekét. — Az esküdtszék felmentette. — Mikor azonban Keszegfalunál megpillantotta a Vágót, megfo­­gamzott benne a gondolat, hogy 5. oldal. A meghűléstől megóvja óvja Önt ALPA mentholos sósborszesz. Szeretne mindig egészséges és edzett lenni? Vegyen „Alpát“ sértetlen plombával! I Pausole királyt alakítja és az év mind a 365 napjára új és új, szebbnél szebb feleséget fogyaszt, szinte csak statiszta szerep jut. A tömegjelenetek azonban mindenéri bőven kárpótolnak. Pausole király 365 felesége csodá­latos művészi élmény! A híradó is korszerű, többek között a lengyel had­sereg díszszemléjét mutatja be. Páris fényei Dolly Haas. A kis Dolly Haas Párisba kerül. Apacstanyákon megfürdik a külváros mocsarában. De tiszta marad és bol­dogul. A párisi perifériák forrongó, lüktető élete bontakozik ki ebben a filmben, melynek műfaja: énekes és zenés kalandorkép. Bemutató hétfőn és kedden. Pat & Patachon a raketaautóbuszon Slágervígjáték 1.—, 2.—, 3.— és 4.— Ke olcsó helyárak mellett. Bemutató szerdán, csak egy napig! Kettőezer métermázsa, kitűnő réti széna kapható vagontételek­ben Tornaija állomásról szállítva. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet a megbízottnál, Sichert Károly-ná\ Rimaszom­bat, Rimavská Sobota. Színházi műsor: Földes Dezső színigazgató társulatá­nak előadásai a Kát. Legényegyletben: Szombaton délután: Tessék beszállni, nagy operett, Csillag llus, mint karnagy. (1 koronás helyárakkal.) Szombaton este: Csipetke, nagy op. Vasárnap délután: Dubarry, nagy operett. Vasárnap este: Mihályi Vilcsi juta­lomjátéka, Csipetke, nagy operett Mihályi Lici, Korai Juci, Földes Dezső felléptével. Hétfőn Reményi János és Rozs József jutalomjátéka: Füsti fecske, pom­pás vígjáték. Kedden: Csipetke, nagy operett. Szerdán: Nagy Gábor jutalomjátéka, Mihályi Lici fölléptével. Kaméliás hölgy, ifjú Dumas halhatatlan drámája. Eladó ...... vagy kiadó ház. Egy családi ház, mely áll 6 szoba, 3 konyha, élés­kamrából, nagy gyümöl­csös kerttel, elköltözés miattsürgősen eladó,vagy bérbe kiadó jutányos ár­ban. Tolnai ucca 25. sz^

Next

/
Thumbnails
Contents