Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)
1934-02-17 / 14. szám
6. oldal 1934. február 1 7, HÍREK Elmúlt már hamvazószerda s így bátran megírhatjuk, hogy' régen volt ennyi mulatság, teaest, előadás a környéken, mint az idén. Úgyis keserű ez a világ, — gondolta mindenki, mulassunk tehát egyet! És így tőn vígság... Az idei vigalom a krízis jegyében született és múlt ki: nem a nagy bálok uralkodtak, hanem a kis estélyek, a teadélutánoknak s a bizalmasabb jellegű mulatságoknak volt sikerük, amelyen nem kell annyit költeni s amelyen meg lehet jelenni egyszerűbb öltözékben is... Ilyen bizalmas kis összejövetelről Partosujfalu sem eshetett el. A báli krónikákban ugyan nem szerepelt, előzetes jelentést, meghívót nem adott ki a partosujtelepi táncvágyó fiatalság, frakk se kellett a megjelenéshez, sőt az egyszerű fekete ruha sem volt kötelező és autós gavallérok nem szálltak ki a partosujtelepi, alias kabátfalvai Vigadó előtt, mégis csuda jól mulattak... Most már írjuk meg, említsük még ezt a parlosújtelepi mulatságot, amelyet egy élelmes szakember rendezeti az egyik kabátfalusi, alias partosujtelep hivatalos helyiségben, vasárnap délután, grammofónzene mellett. Hogy Pista volt-e a szervezője, avagy Samu, nem is fontos, mert fontos egyedül a vig kedély ilyenkor s az megvolt. A hivatali komoly szobában tartották a kis tánc-összejövetelt, örülünk neki, hogy ezen a komor helyen vigadtak, hálistennek, hogy alkalmuk volt egy kis szórakozásra s magunk sajnálnánk legjobban, ha baj származna belőle. Ha már iskolája nincs a kabátfalusiaknak, legalább ötórai teája legyen. Jegyezzünk fel egy másik farsangi érdekességei is: bált zene nélkül... Ez jiedig a tulsóféli Komáromban esett meg, a Korzó-kávéházban. Az egyik sportegyesület táncmulatságot rendezett a kávéházban s úgy gondolták, hogy a kialkudott teremben benne foglaltatik a muzsika is. A muzsikusprímás pedig azt gondolta, hogyha vele külön nem állapodnak meg, akkor alighanem van már zenésze az egyesületnek s leszerződött máshova. Hogy rövidek legyünk: a sportegyesület megkezdi a mulatságot, csak éppen zene nincs, mert azt a tisztimulalságra hívták. Nosza, azonnal futtatnak jazz helyett cigányért, de az sem volt kapható, mert az meg egy harmadik mulatságon van foglalkoztatva. Uiktum-faktum, a sportegyesület táncosai egybegyűltek, zene azonban nem volt. Telefonáltak Pestre, onnan sem szabadulhatott egy zenekar sem. A társaság egyideig várakozott. Néhánvan visszakérték a pénzüket, végül fölkerekedett az egész táncgyülekezet s mindenki ment olyan vidékek felé, ahonnan muzsikaszó hangzott... Mert farsangi bál elvégre azért van, hogy táncoljon is az ember... — A város vezetői Pozsonyban és Prágában. A város vezetői: Csizmaiza György városbiró és Kudelka József áll. főjegyző a héten három napig Pozsonyban és Prágában tartózkodtak s úgy az országos hivatalban, mint a különböző minisztériumokban és a Központi Biztositó Intézet prágai igazgatóságánál elintézés alatt levő városi ügyekben eljártak. — Az evangélikus templom istentiszteleti rendje a böjti szent idő /. vasárnapján, február 18-án: reggel V28-kor istentisztelet; délelőtt 10 órakor ünnepi főistentisztelet szentbeszéddel és az Úrvacsora szentségének kiosztásával (végzi: Jánossy Lajos esperes); délután 3 órakor istentisztelet prédikációval és ünnepi könyörgéssel. — Minden pénteken esti 6 órakor böjti ájtatosság Krisztus Urunk kínszenvedését tárgyaló prédikációval. — A mindennapi istentisztelet a böjti szent időben is mindig pontosan reggel V2S órakor kezdődik. — Eljegyzés. Kohn Mihály gabonakereskedő (Nagyölved) és Neuhauser Margit (Komárom) jegyesek. (M.k.é.h) »KOMAROMI LAPOK« — A keresztényszocialista szervezetek kulturelőadásai Komáromban. A keresztényszocialísták a komáromi körzeti titkárság helyiségeiben (Megye ucca 24. sz. 1. em.) minden héten megtartják néprr űvelő kulturestjüket, melyeket az érdeklődő közönség igen szép számban látogat. — Jövő héten 22-én, csütörtökön este 7 órai kezdettel a Technokráciáról lesz szabad előadás. Ezen téma igen fogja érdekelni a komáromiakat s igy a titkárság ez utón is meghívja tagjait, a keresztényszocialista munkásokat, valamint az általuk bevezetett vendégeket. — Eljegyzés Schaffer Olgi Léva, Franki Ignác Komárom- Dunaszerdahely jegyesek. M. k. é. h. — Gyászrovat. Komárom iparos társadalmának nagy gyásza van: Fehér János kiérdemesült szabó iparos életének 80. évében csendesen elhunyt. A megboldogult fiatalabb éveiben a városi tűzoltó századnak is tisztje volt és egy időben a tűzoltók oktatótisztje. Az iparos társadalomnak munkás és megbecsült tagjaként működött. Elhunytét fia, Fehér Lajos városi képviselőtestületi tag, szabó iparos és leányai gyászolják. Temetése vasárnap délután tesz a katolikus temető ravatalozójából. — Sikerült konferálás. Jeles műkedvelő főldink, Gruber Lőrinc húshagyó kedden ismét tomboló sikert aratott Magyarkomáromban, ahol egy vig farsangi esten konferált a tőle megszokott sziporkázó szellemességgel és egy pompás humoreszkét olvasta föl nagy sikerrel. — Tüzoltóadó a város javára. Azok között a külön városi, illetve községi illetmények között, amelyeket a törvény valamely község számára megenged, helyet foglal az úgynevezett tüzoltóadó is. A város képviselőtestületének egyik közgyűlése elhatározta a tíizoltóadónak szedését is és az 1929. évre beállították ennek hozadékát az évi költségvetésbe is. A közgyűlésnek ezen határozatát a Járási Hivatal 18746/1932. sz. végzésével jóváhagyta és mivel ezen végzés nemrégiben megérkezett a városhoz, a város számvevői hivatala kivetette a háztulajdonosok ellen, s a napokban megkezdték az erre vonatkozó fizetési meghagyásokat klkézbesiteni. Az uj adónak Devezetése érthető izgalmat kelt a háztulajdonosok között, akik ugyan átháríthatják azt az illetéket a lakókra, azonban az 1929. évre járó tüzoltóadót lehetetlen 1934-ben behajtani azokon a lakókon, akik azóta a lakásokból kiköltöztek, vagy pláne a városból is elköltözködtek. A tüzoltóadó késedelmes kivetése is súlyos anomáliáknak lesz a forrása, amelyeket helyesebb lett volna megelőzni s amelyekre gondolniok kellett volna azoknak a hatóságoknak, amelyek az uj városi illeték kivetését elhatározták és jóváhagyták. — A Komáromi izr. Jótékonyegylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok érkeztek: Löwinger Samu 5 kg. bab, 5 kg. árpakása, 5 kg. rizs, 3 kg. dara, 1 kg. ceres, N. N. 10 kg. hús, Kemény Emilné 20 kg. liszt, özv. Braun Arnoldné 100 korona, Weisz Jenő 10 kg hús, Fried Artur 50 korona, Goldschmied Vilmos 10 kg. hús. A nemesszivü adakozóknak a Jótékonyegylet elnöksége hálás köszönetét fejezi ki. — Szlovák tanítók hangversenye a Kultúrpalotában. Február 17-én, szombaton este 8 órakor tartja a tapolcsányi járás tanítóinak dalköre dalestjét a Kultúrpalotában. Műsorra kerülnek szlovák és cseh dalok. Vezényel dr. Körte Ferenc, bírósági tanácsos. — Országos vásár Komáromban. Ebben az évben az első országos vásárt február 19-én, hétfőn tartják Komáromban, amely alkalommal állat- és kirakodóvásárt tartanak. A Mátyás hetébe eső ezen országos vásár mérsékelt forgalmú szokott lenni. — Súlyos autógázolás az országúton. Molnár József huszesztendős cigánylegényt a hetényi országúton elütötte egy komáromi autótaxi. A legény súlyos bordatörést szenvedett és életveszélyes állapotban hozták a komáromi kórházba. A szemtanuk szerint a legény maga az oka a szerencsétlenségnek, mivel egy leánnyal kergetőzött az utón s szinte nekiszaladt az autónak A csendőrök kinyomozták a kolfai plébános megrablóit. Február 9-én Éliás István kottái plébános pénztárszekrényét akkor ismeretlen tettesek kifosztották. A tolvajok, akikről rögtön az volt a gyanú, hogy ismerősek a háztájékkal, először a ruhaszekrényt nyitották ki, onnan kivették a pénztárszekrény kulcsát .s kinyitották a pénztárt, amelyből tizenhatezer koronányi összeget vittek el. Majd. dolguk végeztével újból visszacsuktak mindent. A plébános feljelentésére a csendőrök nyomozni kezdtek s először is a szolgálóleányt fogták vallatás alá, aki azonban nem akarta elárulni, kik voltak a plébánia látogatói az utóbbi napokban. Négy napi pálinkával kiderítették a csendőrök, hogy a plébánia betörője négy kottái fiatalember volt, ezek közűi keltő: Juhász István és llornyák István a pap szolgái voltak, míg a másik kettő. Béták József és Cimbalik Sándor segédkezett nekik. A nyomozás Stevlik István vendéglőst tartja felbujtónak, akinél meg is találtak tizenötezer koronát, de a vendéglős tagadja, hogy bűntárs lenne. A tolvajok néni merték a pénzüket felhasználni, nehogy gyanússá legyenek, mindössze 20—30 koronát tettek zsebre. A négy betörő azt vallotta, hogy a kocsmáros búj tolta fel őkeL — A meghűléstől megóvja Önt ALPA mentholos-sósborszesz. Szeretne mindig egészséges és edzett lenni ? Vegyen „Alpát“ sértetlen plombával. — A Csallóköz településtörténete. Ezen a cimen tartott Alapy Gyula dr. történeti kutatásai alapján szerdán Pozsonyban előadást hatalmas érdeklődés mellett. Az előadásban felvázolta a Csallóköz őskorát a száz és száz vizfolyástól darabokra szaggatott területen, ahol az ősember évezredeken át élt, mint azt a kiásott emlékek bizonyítják. Leírta az ősember életét, foglalkozását, lakását, ruházkodását és a bekövetkezett nagy felfedezéseit a fémeknek, a bronznak és a vasnak, melyek életmódját átalakították. Majd a népvándorlás korát ismertette, amelynek számos emlékét őrzi még máig is a Csallóköz földje, főleg az avar korból. Felemlítette a komáromi, keszegfaival, megyercsi és gútai ásatások eredményeit, melyek a lovasnomádok ittélését bizonyították. Ezek után a Csallóközben található szláv nyomokról szólott, amelyek azt tanúsítják, hogy átmenetileg az avarokkal elvegyülve szlávok is éltek itt. Majd a magyar megszállás körülményeire és az ősmagyar életre mutat rá, de előadásának a legszemléltetőbb része az Árpádkor társadalmi életének rajza volt, melyben ismertette a kornak szigorú törvényhozását, társadalmi rétegeit, bíráskodását, igazgatását. Majd a községek keletkezését és a lakosok foglalkozási módját. A legrégibb községek nevei mind személyt jelentő tulajdon főnevek, ismertette a későbbi alakulásokat és a falvak neveinek régi képzőit, azok lassú fejlődését az Árpádkor végéig. A közönség lelkes tapsokkal jutalmazta a szabad előadást és nevében dr. Aixinger László tolmácsolta azt a kérését, hogy egy következő előadáson a csallóközi falvak és szerepet vitt családokról emlékezzék meg. — A harmónium a házi zene keretében címmel a prágai Radiojournal f. év február 26-án a német leadás alatt egy előadást közvetít. Az előadás a harmónium jelentőségének, mint szóló- és kisérőhangszernek, lesz szentelve. Bevezető szavakat mond Förster Manfréd, Georgswalde, mig a zenei részben Kade Emil (zongora) és Kade Alfonz (harmónium) szerepelnek. — Egy teljesen újonnan épült ház, mely áll 2 szoba, előszoba, konyha, fürdőszoba, pince és nagy udvarból, — 25 évig adómentes—a város egyik legszebb uccájában eladó. Érdeklődni lehet Eötvös-u. 48,b. Mulassátok a kezeteket! Tiszták-e ? Erre nagy súlyt helyez a tanító. A legegyszerűbbel, a kezek tisztaságával, kezdi el a gyermekek egészségtani nevelését. Az anya segít neki ebben, mert gondoskodik róla, hogy a gyermekek sokszor váltsanak fehérneműt. Gyakori mosással meggátolja, hogy a betegségek csírái kifejlődhessenek. Természetesen a mosáshoz oly szappant használ, amely kíméli a ruhát s melynek állandóan jó minőségében bízhatik. Ilyen a SCHICHT-SZAPPANí .SZARVAS VÉD3EGY — Természetellenes üzelmekkel vádolnak egy csallóközaranyosi gazdát. Az egész Keletcsallóköz közvéleményét foglalkoztatja egy feljelentés, amelyet a csallóközaranyosi csendőrség tett egy jómódú, feleséges csallóközaranyosi gazda ellen. Az illető L. T., a vád szerint fiatal legényeket csalt magához,, lerészegitette őket s visszaélt velük. Áldozatainak száma már nagyon sok volt, amikor a faluban rebesgetni kezdték a dolgot s a csendőrök utánanyomoztak az esetnek s előállították a szereplőket. Ezek között olyan is van, aki most katonai szolgálatát teljesiti. A csendőrséget névtelen följelentés igazította a helyes nyomra. A különös ügyben napokig tartottak a kihallgatások. — Szinelőadás Ekelen. Nagysikerű előadásokat rendezett az ekeli SzMKE február hó tl-én, 12-én és 13 án a katolikus iskolában. Színre került Szigligeti őrökszép népszínműve: A csikós, azonkívül két egyfelvonásos bohózat. A szereplők mind kitünően megállták helyüket és lelkes munkájukkal sikerre vitték a darabokat A rendezés nehéz munkáját a község fiatal plébánosa, Cseri István végezte, aki rövid ottléte alatt nagyon szép eredményeket könyvelhetett el. A község ifjúsága pedig szeretettel siet mindenben segítségére. A közönség minden alkalommal zsúfolásig megtöltötte az iskolát és igy teljes erkölcsi és anyagi sikert értek el ezúttal is. • — Majmok szétrágtak 10.000 silling bankjegyet. Bécsi jelentés szerint az Attersee mellett fekvő Unterachban történt: Dr. Kaplan tanár kedvtelésből két majmot tartott, amelyeket a nap bizonyos szakában kiengedett ketrecükből. Mikor egy nap a tanár a fürdőszobába ment és holmiját kint hagyta az Íróasztalán, a majmok szétrágták bőrtárcáját a benne levő 1 .000 siUing'vbankjeggyel együtt. —. Szerencsés megmenekülés, Műit hó 25-én reggel 9 órakor könynyen végzetessé válható, de szerencsés kimenetelű autószerencsétlenség történt Dunaszerdahelyen. Urbansky János bősi vezetőjegyző 3 bősi utassal Dunaszerdahelyre igyekezett autójával, a város elején levő sorompó, mely a szerdahely—komáromi vasúti vonalat van hivatva zárni — nyitva állott, az utolsó pillanatban azonban a vasúti őr hirtelen lezárta azt, mert a reggeli Pozsonykomáromi gyors veszedelmesen közeledett. Az autó ekkorra már oly közel ért a sorompóhoz, hogy bár kis sebességgel hal; dt és erősen lefékezett, mégis kettétörte azt. Mindössze egy méterre a sin előtt sikerült megállnia, amikor a gyors előtte elrobogott. Az autóban ülőknek, az ijedtségen kivül semmi bajuk sem történt, mig az autó is csak jelentéktelen rongálódást szenvedett. A szerencsétlenség oka a reggeli erős köd volt, mert a vasúti őr épen emiatt későn vette észre az érkező vonatot.