Komáromi Lapok, 1934. január-június (55. évfolyam, 1-52. szám)

1934-02-17 / 14. szám

Lapunk mai számft & jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Ötvenötödik évfolyam.______________________ 14. szám. _______ Szorot>at^_l^34-^febrqát^l7. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 86 Ke, félévre 40 Kö. negyed­évre 20 Ke. - Külföldön 120 Ki. Kgyesszám ára 1 korona. Vlapította: TUBA JANOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA tlr. Szerkesztő: BARANYAY .fŐZSEI" tlr. Főmunkatársak: ALAPY GYULA tlr. és FÜLöP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Komárom, február 16. Még nem hallgattak el a fegyve­rek Ausztriában és így bajos törté­netet írni az olt fortén! esemé­nyekről, amelyek egész Európát megrázkódtatták. Amikor ezt mégis megkíséreljük a logika hideg esz­közeivel boncolva a történteket, talán sikerül világosságot deríte­ni azokra a titkos rugókra is, ame­lyeket a felületes szemlélő nem lát meg és így nem is vehet tekintet­be. Minden részvétünk azoké, akik ennek a zendülésnek akaratlanul sodrába kerültek és ott életüket vesztették. Az ártatlanul kioltott emberi életek mindenkor azokat vádolják, akik ezért felelősek. A szociáldemokrácia szerepe ép­pen Ausztriában volt olyan, amely a legélesebb bírálatra adntl okot. A megszerzett hatalom birtokában voltak egyideig, tie helyüket át kel­lett adniok, mert rideg és merev osztálypolitikáf miveitek a többi társadalmi osztály rovására. Ma­gának Bécsnek a példája mutatta, hogy an nem szabad a közéletben és a közigazgatásban egyoldalú osztálypolitikát folytatni olyan ál­lamban, mely tradícióinál fogva sem lehet szocialista annak marxi értelmezésében. A háború után Bécs lett az a több. mint kéteshírü európai központ, ahová minden állam menekültjei, forradalmárai Igyekeztek és ott szőtték tovább nem is kétértelmű politikai ter­veiket. A szociáldemokrácia oszt­rák formája képviselte a támadó lendületet, a háború után gyáván alkudott meg a kapitalizmussal és ennek a mozgalomnak az élén nem tisztalelkű Jaurés-ek, hanem csak az Adler Viktorok és Bauer Gusz­távok állottak. Hogy Adler Viktornál, a vezér­nél maradjunk, aki a Sacher ét­teremben fényes délben puffan­­totta le az ott békésen ebédelő osztrák miniszterelnököt, ez nem volt forradalmi cselekmény, ha­nem közönséges gyilkosság, fis ez a véreskezíí ember ott maradt to­vábbra is a párt élén. Hogy mit csináltak egy hosszú évtizeden ke­resztül Bécsben, arról majd halla­ni fogunk, ha a Seilzok és Breit­­nerek üzelmeit és úgynevezett kommunális politikáját tárgyalás alá veszik, akik hatósági úton hi­vatalosan fosztották ki Beesnek háztulajdonosait és jobbmódú pol­gárait, hogy azokból felépítsék a Kari Marx és Goethe házkolosszu­­sokal a kék toronnyal, ahonnan a beépített gépfegyver-ágyakból tűz alatt tudták tartani az utcát. Ezi a kommunizmus csele­kedte meg azt, amire nem találunk példát, hogy állig felfegyverkezett és mikor az állami hatóság a fegy­verek után kutatott, azt elővette és a hatóság ellen fordította, ami a harc megindítását jelentette. A harcot nagy és súlyos áldozatok árán leverte a kormányhatalom. He képzeljük el az ellenkezőjét, ha a harcban nem marad alul az osztrák szociáldemokrácia, mi lett volna ennek a következménye: proletárdiktatúra Európa közepén. A marxizmus megmutatta igazi ar­­eát, Ausztriában az állam ellen Komárom, február 16. A köztársaság elnöke kinevezte az uj Malypetr kormányt. A szerdán tartott minisztertanács­ban a miniszterelnök jelentést tett a politikai helyzetrőL a közeli parla­menti és kormányteendők program­jának tárgyalásával kapcsolatban. Malypetr miniszterelnök megkísérelte még egyszer a cseh nemzeti demo­krata párttal való megegyezést, azon­ban ez nem sikerült. A miniszterta­nács ezek után elhatározta a kormány lemondását. A miniszterelnök a köz­­társasági elnök elé terjesztette a kor­mány tagjainak kérelmét, hogy őket mentse föl hivataluktól. A köztársasági elnök a kormány lemondását elfogadta és egyben Malypetr miniszterelnököt megbízta az új kormány megalakítá­sáról. Malypetr miniszterelnök estére meg­alakította a kormányt, amelyben a régi miniszterek, kettő kivételével, va­lamennyien helyet foglalnak. Malousek di\ kereskedelemügyi és Cerny János dr. belügyminiszter váltak ki a kabi­netből. Dérer Iván dr., Meissner dr. és Czech dr. más tárcát kaptak. Masaryk köztársasági elnök estére kinevezte a második Malypetr-kor mányt, amelynek tagjai a következők: miniszterelnök Malypetr János, kül­ügyminiszter Benes Ede dr., belügy­miniszter Cerny János dr. (új), igaz­ságügyminiszter Dérer Iván dr., ke­reskedelemügyi miniszter Dostálek Já­nos mérnök, vasutügyi miniszter Be­­chyne Rudolf, posta- és távirdami­­niszter Franke Emil dr., közmunka­ügyi miniszter Czech Lajos dr., föld­­niívelésügyi miniszter Hodzsa Milán dr., nemzetvédelmi miniszter Bradács Bohumir, népjóléti miniszter Meissner Alfréd dr., közegészségügyi miniszter Srámek János dr., pénzügyminiszter Trapl Károly dr., iskolaügyi minisz­ter Ivrcmar János dr. (új). Az új kormány tagjai a távollevő Beries dr. külügyminiszter kivételével, — este letették a hivatalos esküt. Az fordult és forradalmi utón akarta magához ragadni a hatalmat. Me­lyik állam az, amely ezt eltűri? Az osztrák marxisták példája intő példa lesz sokáig arra, hogy a me­rev pártdiktalura az állam kere­teit feszíti szét. Az állam nem ön­cél, mint a marxizmus, magasabb­­rendűségének érvényt kell szerez­nie. A kis Ausztria ebben példát mutatott. Az áldozatokért azonban azok felelősek, akik tizenöt éve csi­nálják a forradalmat Európa kö­zepén s akik kámforrá változtak, amikor híveiket a mészárszékre ve­zették. új kormány csütörtökön mutatkozott be a képviselőházban és a szenátus­ban. Törvényjavaslat a tényleges kato­nai szolgálati idő megbasszabbi­­tásáról. A kormány törvényjavaslatot nyúj­tott be a képvíselőházban, amellyel módosítják a véderőtörvény egyes ren­delkezéseit. A javaslat értelmében megváltoztatják a hadseregbe való be­osztásról szóló rendelkezéseket, meg­változtatják az aktív katonai szolgá­lat megkezdésének időpontját, vala­mint a katonai kiképzést, tekintettel az aktív katonai szolgálat megkezdé­sének új terminusaira, amelyeket a katonai igazgatás még ebben az év­ben be akar vezetni. A törvényjavas­lat indítványozza a hivatásos tisztek védkötelezettségének új rendezését oly értelemben, hogy ez a kötelezettségük nem esne időbeli korlátozás alá, még nyugdíjaztatásuk esetén sem. A tör­vényjavaslat továbbá még indítvá­nyozza a póttartalékokról szóló ren­delkezések részben leendő módosítá­sát. A törvénynek végül lehetőséget kell nyújtania arra, hogy abban az esetben, ha a kivételes viszonyok meg­követelik a soronkívüli tényleges szol­gálatot, az eddigi három érfolyam he­lyett a tartalék és a póttartalék öt legfiatalabb évfolyamát hívhassák be tényleges szolgálatra. A novella mó­dosítja a véderőtörvény büntető ren­delkezéseit is. Az uj kormány benyújtotta a kép­viselőházba a valutanovellát. Malypetr új kormánya bemutatko­zott a nemzetgyűlés mindkét házában s benyújtotta a valuta szabályozásá­ról szóló törvényjavaslatot, mely a korona aranytartalmát 16.66 százalék­kal leszállítja. A javaslat kimondja, hogy minden jogi kötelem, mely ko­ronában szólt, továbbra is változatla­nul megmarad, vagyis az új korona 1:1 arányban lép az eddigi korona helyébe. A kormány ezt úgy magya­rázza, hogy ezzel kiegyensúlyozta a korona külföldi nagyobb és belföldi kisebb vásárló ereje közti különbö­zeiét és így a belföldi árak százalé­kában változásnak nem kell bekövet­keznie. Sem a betétek, sem a bérek nem szenvednek ezzel csökkenést. Ezszerint mialatt a korona külföldi értéke egyhatoddal csökkent, addig Ixdföldi értéke változatlan marad. Lakóvédelmi provizóriumban állapodtak meg a pártok. A február végén lejáró lakóvédelmi törvény meghosszabbításáról folyta­tott tanácskozások azzal az eredmény­nyel záródtak, hogy a politikai minisz­terek bizottsága újabb lakóvédelmi provizóriumban egyezett meg, amely 1935. év végéig marad érvényben. A megállapodás szerint a háromszobás lakásoknál a lakóvédelmet megszün­tetik és azokat 1934. december 31-ke után föl lehet mondani. Azokat a há­romszobás lakásokat, amelyeknél egy szoba műhelyül szolgál, csak 1935. március 31-ike után lehet fölmondani. A lakóvédelmei az összes lakásoknál ugyanazon szempontból ítélik meg. Ha a lakónak évi 36.000 koronánál na­gyobb megadóztatott jövedelme van, de még egy személyről kell gondos­kodnia, a lakóvédelem kiterjed reá, különben a lakóvédelem 24.000 ko­ronánál nagyobb adóköteles jövedelem esetében megszűnik. A kis műhelyek 1000 korona jövedelmi adóig tovább­ra is védve vannak. Ha a jövedelmi adóvallomás 4—7000 korona, akkor 20 százalékkal, 15.000 koronáig 70 szá­zalékkal és 15.000 koronán felül 150 százalékkal lehet a lakásokat a há­ború előtti bérrel szemben emelni. A háztulajdonos nem köteles pót­lakást rendelkezésre bocsátani, ha a lakásra a maga vagy gyermekei ré­szére van szüksége, vagy átalakítás vált szükségessé. Még egyes kisebb módosításokról folynak a tárgyalások, de egyebekben a törvény fontosabb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. Krofta meghatalmazott miniszter nyilatkozata az ausztriai forradal­mi eseményekről. Krofta dr. meghatalmazott minisz­ter, a külügyminiszter állandó helyet­tese a képviselőház csütörtöki ülésén nyilatkozón az Ausztriában lezajlott forradalmi eseményekről. A miniszter kijelentette, hogy »mi Ausztria ügyei­be egyáltalán nem avatkozhatunk be. Elterjedtek olyan vad hírek, hogy ta­lán Ausztriába hadseregek vonulnak he rendcsinálás céljából. Ez teljesen fantasztikus és lehetetlen. Arról is be­szélnek, hogy a magyar-osztrák hatá­ron magyar hadsereg vonul föl és Burgenlandba akar bevonulni. De semmi ilyen dolog nem történt. Mi­helyt valamely más állam átlépi a ha­tárokat, vagy beavatkozik az osztrák viszonyokba, akkor többé nem hall­gatnánk. Ez sem jelenti azonban, hogy POLITIKAI SZEMLE Az osztrák belháború.

Next

/
Thumbnails
Contents