Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-02 / 61. szám
Ötvennegyedik évfolyam, 61. szám, Szerda, 1933. angnsztns 8. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: helyben ős vidékre postai szétküldéssel sgész évre 81 Kö, télévre 40 Kö, negyedévre 20 K5. - Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmankatársak: ALARY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nódor-u. 2S. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A pótadót elviszik a bankok FOLITIKAI SZEMLE Komárom, augusztus 1. A komáromi járás választmánya ismételten lefoglalta a városi adózó polgárságnak községi pótadó befizetéseit az állami adóhivatalnál a város hitelezői, a kölcsönöket nyújtó bankok javára. Ezzel a város legjelentékenyebb jöveJ- delmétöl megfosztva tovább döcög a nélkülözések és a nincs bizonytalan útján. Erről azonban egy szót se ejtenek azok, akik ebben leginkább érdekelve vannak. Csak azt halljuk, bogy nyolcmillió követelése van a városnak, amelyet azonban behajtani nem lehet. A haszontalan küldöltségesdik mellett nem ártana, ha ez a nyolcmillió vagy annak legalább is egy része, — a mobilizálható rész — a város pénztárába kerülne. Mert minél több millió lesz a »követelés«, annál kevesebb pénz lesz belőle, ha azt kellően nem szorgalmazzák. A községi pótadói behajtja az állam, abból kevés megyen veszendőbe, de a községi dijak nagy része, amiért a város nyújt is ellenszolgáltatást, a künnlevő milliókat növeli. A küldöttségjárás meggyőzhette a város helyzetéért felelős tényezőket, hogy az célra nem vezet, mert a szociáldemokrata miniszterekből sem lehet pénzt kimuzsikálni. Holott az állam kórházi betegápolás címén milliós összegekkel tartozik a városnak. Nagy őszszeggel adósa a városnak ugyanezen a címen a kerületi munkásbiztosító pénztár is, amely járulékait elég erélyesen hajtja be a munkaadókon. A város ezekkel az adósokkal szemben nem kísérelte meg eddig követeléseinek behajtását, holott az bizonyára eredményre vezetne. Az egyre rosszabbodó helyzet mellett a képviselőtestület munkája egyre illuzóriusabbá lesz és eredményeket fel nem mutathat. A költségvetés felett felesleges vitákat folytatni, mert az előirányzatok felelt a járási választmány dönt és azok egy részét a hitelező bankok javára lefoglalja. Ilyen körülmények közt felborul maga a működési program is, mert az alkalmazottak és a nyugdíjasok illetményeinek kifizetése is eshetőségektől függ a felborított költségvetés mellett. Nem sok reményt lehet fűzni ahhoz, hogy ez az állapot a közel jövőben megváltozik. Ma az állítólagos rekrimináció sem használ és többet ér egy egészséges terv, mint a legalaposabb kritika. Pedig a rckrimináeióra soha annyi oka nem volt a kisebbségnek, mint az adott helyr zetben, amikor bankok viszik el az adózó és közteherviselő réteg adóteljesítményeit. Az adósságok megvannak, azokat tehát fizetni kell, az ellenzéki kritika elégszer mulatott rá a gazdálkodás nagy hátrányaira és most hasztalan hivatkozik arra, hogy beteljesült, amit annak idején hirdetett. I)e ilyen körülmények között a kezdeményezést azoktól várja, akik a helyzetért felelősek;azoknak erkölcsi kötelessége megkeresni a kiutat a mai helyzetből. A pótadót másfél évig figyelmen kívül kell hagyni, ami évenként egymilliónak felel meg. Le kell azonban rögzíteni azt, aminek a befolyása bizonyos és egy redukált költségvetéssel dolgozni a jövőben, így azonban a bevételek körül vannak a bajok, azon igen nehéz segíteni. Az állam némi sikertelen kísérletezés után rátért arra az útra, amelyet kikerülnie nem lehetett: a takarékosságra. Azt gondoljuk, hogy a város mai gazdasági helyzetében sein igen lehet más utat választani, mint a takarékosságot. Ezzel ha nem is mindent, de lényeges eredményeket lehetne elérni. Mindenekelőtt az üzemi gazdálkodásokat szükséges alaposan átvizsgálni, mert a legtöbbet itt lehet megtakarítani. A járási választmányt is súlyos felelősség terheli, meri a város költségvetéseit nem vizsgálta felül azzal a rigorozitással, amint azt a mindenkor beadott felebbezések kívánták. Általában a költségvetés ellen beadott felebbezéseket a városházának szélsőséges elemei lekicsinyléssel kísérték, bár az országos hivatal ismételt döntései, amelyek a felebbezések alaposságát igazolták, a felebbezők alapos munkája mellett szólnak. A járási választmány, mely végre is jobban ismerheti a helyi viszonyokat, mint az országos hivatal, a költségvetéseket alaposabb bírálatban részesíthetné. Ila a járási választmány a költségvetést a realitások mérlegére állítaná, akkor azon sokat kellene változtatnia. Csak az a kár, hogy a költségvetések felülvizsgálata csupán formai alapon megy végbe és az érdemleges bírálat így elmarad. A bankok kamatai és törlesztési részleteire letiltott városi pótadó ügye legyen memento a városnak most összeállítandó költségvetésére nézve, amelyben a legnagyobb takarékosságnak kellene érvényefsülni, hogy a milliós pótadó bevétel ellensúlyozható legyen. Sajnos azonban, a helyzet súlyosbodik, ha a legújabb beruházások esedékessé lett részleteit is fizetni kell. Ilyen körülmények között rendkívüli eszközökkel kell rendet teremteni a város megingott háztartásában. Komárom, augusztus 1. A minisztertanács számos rendeletet hagyott jóvá,. A pénteken megtartott minisztertanács a felhatalmazási törvény alapján számos kormányjavaslatot és rendeletet hagyott jóvá. így jóváhagyta többek között az orvosi kamarák megváltoztatásáról és kiegészítéséről szóló kormányjavaslatot. Meghosszabbították a Jugoszlávia és a csehszlovák köztársaság között az utazási forgalomra létrejött megegyezéseket. Tudomásul vették azokat az intézkedéseket, amelyek a köztársaságnak a Posenban rendezendő szláv higiéniai kiállításra vonatkozólag történtek. Majd elhatározta a minisztertanács, hogy a népszövetség üléseire kiküldöttek számát a minimumra korlátozzák és pedig csak a hivatalos szakképviselőkre. Jóváhagyták a rendkívüli -felhatalmazási törvény alapján a behozatali jegyekről szóló előírások ideiglenes megváltóztatásáról, a mezőgazdasági bérletek bérrendezéséről, a földbirtokok csődeljárásának ideiglenes rendezéséről szóló kormányjavaslatokat. A szlovenszkói és ruszinszkói záró óra rendezéséről szóló kormányjavaslatot Komárom, augusztus 1. Komárom város kritikus anyagi helyzete egy év óta különösen súlyos gondokat okoz a város vezetőségének, amely a legnagyobb megerőltetéssel igyekszik eleget tenni sokféle irányú kötelezettségének, de sajnos, ez az igyekezet csak a legminimálisabb mértékben jár eredménnyel, mert ahhoz, hogy a város fizetési kötelezettségének eleget tudjon tenni, föltétlenül szükséges volna, hogy a város adósai is fizessenek, ez azonban nem történik meg, azt lehet mondani, hogy ez kiment a szokásból. Mindenkinek fizetnek, csak épen a városról feledkeznek meg az adósok. De nemcsak az adófizetők nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, — bár ezek nagy része az állami adókat ha nagy nehezen is, de megfizeti, — hanem azok sem tartják kötelességüknek fizetni, akik mint a város lakói, vagy bérlői, a törvény értelmében előre tartoznának a házbért vagy boltbért kifizetni. Ma úgy áll a helyzet, hogy a városi házak lakóinak 95 százaléka lakbérhátralékban van, némelyik több ezer koronával tartozik a városnak, amely hátralék természetesen az előző évekről szaporodott /el, úgy hogy a lakbérhátralék 175A73 koronát tesz ki, mig az árusító csarnokok bérlőinél maradt hátralékos bértartozás 18.010 koronára rúg. A lakbérhátralékosok ügyének megvizsgálására egy bizottságot küldött ki a tanács, amely az összes lakásokat szintén jóváhagyták, épen úgy a munkanélküliek támogatásához való állami hozzájárulás végleges rendezéséről és végül a kartelltörvény és a kartell regiszter pontos rendelkezéseiről szóló javaslatokat. Minisztériumok összevonása, tisztviselők számának csökkentése. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság terjedelmes memorandumában javaslatot tesz többek között a minisztériumok és a tisztviselőkről is. A bizottság javasolja, hogy az unifikációs és a közegészségügyi minisztériumokat szüntessék meg, a posta és vasutügyi minisztériumoknak, valamint a közmunkaügyi minisztérium egyes osztályainak egy egységes közlekedési minisztérium keretében leendő egységesítését sürgeti. Csökkenteni kívánja az állami tisztviselők számát, továbbá a központi hivatalok reprezentációs kiadásait és személyi automobiljainak számát. A közalkalmazottak fizetéséhez nem akarnak hozzányúlni, csak a különböző cimeken fölvett pótilletményeket, valamint az utazási diétákat akarják redukálni. megvizsgálta és egyben a hátralékosok vagyoni helyzetét és fizetési lehetőségét is vizsgálat tárgyává tette. A város a bizottság feladatának megkönnyítésére kikérte a kerületi belegsegélyző intézet komáromi pénztárától a városi munkásházakban lakó munkásokra vonatkozó munkabejelentési adatokat, amelyek segítségével több lakóra nézve megállapítást nyert, hogy 1928. 1929. 1930. és 1931. években több- kevesebb ideig volt foglalkozásban (volt olyan is, aki 1928. és 1929-ben 365 napig dolgozott), de a. lakbért nem fizette, sőt 1929-ről is elmaradt. A bizottság jelentéséből kitűnt, hogy nem annyira a keresethiány, mint inkább a nemtörődömség folytán maradt a legtöbb bérlő hátralékban. amelynek megtérítését hiába sürgette a város, a lakók a nagy munkanélküliségre hivatkozva, nem fizettek. A városnak szinte könnyelműségig menő nagy türelmével annyira visszaéltek a munkáslakások lakói, hogy még az ügyvédi felszólításra sem reagáltak és igy került a város most abba a helyzetbe, hogy közel kétszázezer korona hátralékot kellene behajtania az adósaitól, akik ha felmentek a városházára, mindig kaptak a jóindulatú vezetőségtől halasztást, amivel a fizetni nem akaró hátralékosok szintén visszaéltek. A tanács foglalkozva a kérdéssel, hosszas vita után kimondotta, hogy az összes hátralékosokat felszólítja lakbérfizetési kötelezettségének aug. hó 1-től leendő pontos teljesítésére, a hátralékokra nézve engedélyt ad a tanács ,hogy 24 hó alatt havi részle-193.484 korona házbérrel tartoznak a város bérlői. A lakbérhátralékosok ügyében eljáró bizottság jelentése.
