Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-02 / 61. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK< 19d3. augusztus 2. tekben törleszthetik adósságukat a lakók, akik azonban augusztus 1-től kezdve az esedékes házbért előre nem fizetik meg, azok ellen megindítják a kilakoltatást eljárást. A tanács elment a türelem legvégső határáig, helyesebb lett volna, ha már előbb elhatározza magát erre a lépésre. mert végre is tisztába kell lenni azzal, hogy a város vagyona nem Csáky szalmája, amelyből mindenki harácsolhat ellenszolgáltatás nélkül. Több mint egy milliói invesztált a város ezekbe az épületekbe és még a kamatja sem térül meg a beruházási összegnek, holott az amortizációt a befolyó bérjövedelemre bazírozta a város akkor, amikor a munkásházakat. a szükséglakást és az árúcsarnokokat megépíttette. A város olyan súlyos helyzetbe került, hogy nem térhet ki az elől, hogy adósait, a sok halasztásadás után a törvény erejével kényszerítse kötelességének teljesítésére. boree. csönös bizalom ki fog fejlődni. És mindennemű érdekellentét esetén egymást jobban megbecsülő emberek fognak szembenállni és nem hisszük, hogy ez ne válna hasznára a nemzetek érintkezésének, azt ne tegye osiszollabbá, fairebbé, igazságosabbá s így békésebbé. De még egy kell hozzá, az, hogy egymást ismerjük, egymásnak nemzeti karakterét, jellemvonásait, mert csak akkor tudjuk megérteni egymás cselekvésének, gondolkodásának indítékait. Az emberek közt — úgy az egyének, mint a nemzetek közt — a félreértések leggyakrabban abból jönnek, hogy saját magunk lelki beállítása, szokásai, felfogása szerint Pár nap múlva a Cserkész Világtáborozáson. Gödöllőn és Budapesten lesznek a világ körülbelül 40 nemzetének fiai. A cserkészet ezen nagy összejöveteleinek, amelyek négy évenként tartatnak meg s amelyek közül a gödöllői a negyedik lesz, az a célja, hogy a világ különböző nemzeteinek a cserkészgondolatban nevelt ifjúságát összetartsa és egymáshoz közelebb hozza, hogy baráti kapcsolatok fűződjenek köztük és hogy ezáltal lassanként hozzásegítse a világot ahhoz, hogy a nemzetek maguk is egymáshoz közelebb jussanak, egymást jobban, könnyebben megértsék. A cserkészet jól tudja, hogy annak ellenére, hogy rendkívül rövid idő — 25 év — alatt hatalmas mozgalommá fejlődött, a cserkészek száma két és félmillió, akik közt 600.000 a felnőtt férfi, mégis ez az erő a világ népességéhez még csekély és a mozgalom szándékainak és valódi lényegének ismerete még távolról sem olyan elterjedt, hogy a világ mai rendjének reparálására valami vérmes reményt táplálhatna. De a cserkész abban a mértékben, melyben képes rá, igyekszik ebbeli kötelességét teljesíteni és ezek a világösszejövetelek, jamboreek a fiúk összejövetele mellett ezt a propagandacélt is szolgálják: megismertetni a cserkészetet, irányelveit és céljait a világ előtt. Megismertetni különösen a cserkészet módszerét, azt az utat, amelyet a természet rendjéhez alkalmazkodva, maga előtt lát és járni akar és amely sokban eltér attól, amit általában képzelnek akár a cserkészetről, akár a világ békéjének megteremtéséről és megerősítéséről, amelyet a cserkészet szolgálni kíván. A cserkészet nem teoretikus! A cserkészetről sokan azt hiszik, hogy nemzetközi pacifista mozgalom. Ez bizonyos értelemben igaz, mert minden világmozgalom nemzetközi is. hiszen minden nemzet résztvesz, vagy résztvehet benne. És pacifista is, mert hiszen a megalkuvást, a békét munkálja emberek, nemzetek, vallások, osztályok között. De a cserkészet nem mindenáron nemzetközi és pacifista mozgalom, azaz nem az e két szó gyakran használt értelmében, hanem nemzeti mozgalom és ezeket a közös célokat is minden egyes cserkészet nemzeten keresztül szolgálja. Aki majd megnézi a gödöllői világtábort, látni fogja azt, hogy minden nemzet cserkészetének megvan a maga erősen nemzeti jellemvonása, sajátossága és ami fő, nemzeti tartalommal van telítve. A világbékét a nemzeti érzés kiirtásával, »világpolgári« neveléssel nem lehet elérni. Minden gyermek tudja a történelemből, hogy a legtöbb háborút nem is nemzeti ellentétek, hanem dinasztikus, gazdasági, vallási ellentétek és érdekek miatt vívták gyakran saját véreikkel szembenálló oondottierik. Ha egyik ellentét-rendszer elmúlik, jön a másik. A problémának súlypontja nem itt van. Nem abban, hogy milyen rendű a jelszó, amelyet zászlóikra írnak s egymás ellen visznek az emberek, hanem abban, hogy a jelszavak ne legyenek üresek ,hanem legyen tartalmuk; azok, akik hangoztatják, ne üresen, mások után értelmetlenül ismételjék, hanem önmaguk értsék és megbecsüljék azt, amit zászlóikra írnak és hogy egymásban ezeket a meggyőződéseket tiszteljék. Egymás meggyőződését pedig akkor lehet tisztelni, ha egymás becsületességéről, őszinteségéről meg vagyunk győződve. A lényeges tehát egyrészt az, hogy a nemzeti érzés ne váljék frázissá, azzal ne éljünk vissza, illetve ne használjuk más célok leplezésére, hogy igazságosak legyünk, tiszteljük másban azt, amit magunk is gyakorlunk. Ebből a nemzetközi érintkezésben egy nagyobbfokú tisztességnek, fair-ségnek kell kifejlődnie és ez mindenesetre szolgálni fogja a világbékét. De ehhez az szükséges, hogy az ifjúságot úgy neveljük, hogy a fairséget és tisztességet a legfőbb egyéni, honfiúi és emberi kötelességnek és önmagára nézve a legfőbb dísznek is tekintse. Ha sikerül ifjakat ilyen értelemben nevelni és különböző nemzetbeli, hasonlóan nevelt ifjakat egymással összehozni, ezek közt a köl-Ma már nincs olyan komáromi ucca, amelyből nem érkeztek volna be panaszok hozzánk, hogy azt az uccát nem öntözik és leírhatatlan a por, a piszok, amelyet az örökös komáromi szél állandóan főikavar és bevisz szembe, szájba, orrba, tüdőbe, mellbe és szellőztetni se lehet a lakásokat, mert nincs a földnek olyan háziasszonya, szobalánya, aki győzné a portörölgetést, mert a nyitott ablak állandóan önti be a port, a szemetet. A múlt napokban föllépett kánikulában a város minden igyekezete is kárba veszett volna az öntözés terén, mert amig végére ért az öntöző kocsi mondjuk a Nádor uccánalc, az elején már megszáradt az úttest és kezdhették újra elölről az egészet. Hogy állandóan vizesek legyenek a komáromi uccák, ahhoz még húsz öntöző autó kellene. Ezt a luxust még gazdag város se bírná el, nem hogy olyan szegény város, minő Komárom, amely fizetési kötelezettségeinek is nehezen tud eleget tenni és a tisztviselőit is csak késéssel tudja fizetni. Tegyük fel, hogy volna a városnak még húsz öntöző autója, akkor se sikerülne a mai rendszer mellett a komáromi uccákat rendszeresen öntözni, mert a vízművek nem tudnának annyi vizet termelni, hiszen a múlt heti kánikulában is nem egyszer csak csöppent és nem is csűr rant a vízvezetéki csap még a földszinti lakásokban is. Hát mit szóljanak a szegény emeleti lakók? A mostani uccai öntözés is nagyon megdézsmálja a vízmű szolgáltatta vizet. Itt csak az segítene a bajon, ha az öntöző kocsik a vizet a Dunából, vagy a Vágból vennék föl. Ez esetben bármennyit őntö-z nénelc is, a vízmű ezt nem venné észre. Amint már előbb mondottuk, az aszfaltozott Nádor uccán magán is folyton járhatna az öntöző kocsi, hogy az ucca pormentes legyen, de tessék ítélünk. A cserkészet a nemzetek közti béke célját azzal igyekszik szolgálni, hogy egyrészt a fiúkat jó állampolgárokká, jó hazafiakká, becsületes, tisztességes, emberbarát és minden életkörülmények közt fair emberekké igyekszik nevelni, másrészt — és éppen ezért világszervezet —, hogy a különböző nemzetek ifjait összehozza, hogy kölcsönösen megismerjék egymás gondolkodásmódját és azokat az öröklött, tradicionális, környezetbeli és egyéb adottságokból következő okokat, amelyek a másiknak gondolkodásmódját kiformálták és irányítják. A békét nem egyesek, nem jelszavak, hanem csak mi magunk, mindnyájan megjavulásunk által szerezhetjük meg. venni olyan mellékuccát, ahol rossz vagy egyáltalában nincs kövezet. Az ilyen uccáknak lakói hiába panaszkodnak, mert lehetetlenség az igényeket kielégíteni, mert némelyik ucca a Niagarát is elnyelné, nem hogy au öntöző kocsi vizét. Szóvá kell tennünk azt a meggondolatlan eljárást, amelyet nem egyszer látunk a kövezetlen uccákon. Az ilyen óceánban ha házat javítanak, a faltörmeléket, a vakolatot nem fuvarozzák ki a szeméttérre, hanem egyszerűen kihordják az uccára és ott elteregetik. És mi lesz ebből a faltörmelékből? Sár? Hiszen, ha csak sár lenne, de ennél sokkal rosszabb lesz. A kőműves habarcs. malter miből áll? Homokból. Ila ilyen maltertörmeléket az uccára visznek, ott a napsugarak szétporlasztják és lesz belőle, ami volt, homok és azon a helyen kis Szahara, homoksivatag lesz és a folytonos, örökké tartó szélnek van mit széthordani a szárnyain. Klasszikus példája ennek az uj Szahara sivatag képződés a Szent András uccában, a templom háta mögött. A múlt hetekben a bencés székház udvarának falát javították és a régi maltert lekaparták. Ezt a faltörmeléket nem hordták el, hanem régi komáromi szokás szerint széthányták az uccatesten. A napsugár már elvégezte bomlasztó munkáját, a darabos törmelék homokká vált és ott pompázik a város közepén a legújabb homoksivatag, amely bokáig érő homokjával nehezíti meg az arra járást és a szél állandóan kavarja és a templom háta mögötti sivatag homokjából jut bőven a Nádor uccának is, pedig ott esetleg eleget öntöznek. A Szent András ucca lakói aztán hiába panaszkodnak, hogy keveset öntöznek, mert azt a homoksivatagot kár is öntözni. Az ucca lakóinak akkor kellett volna tiltakoznia, amikor azt a nagy mennyiségű faltörmeléket nem hordatta ki a város, hanem az uccán teregettette szét. Hiszen azelőtt ott eléggé letaposott agya-Miért kell nekünk, komáromiaknak annyi port és piszkot nyelnünk?? Komáromban mesterségesen készítik a homoksivatagokat. — A kövezetlen uccákra hordják a faltörmeléket, amiből homok és por lesz. — A kimeríthetetlen kavicsbányát, a Dunamedrét nem ismeri a komáromi uccarendészet. — Homok a kavics helyett. — Az uccabéliek tiltakozzanak ezentúl a törmelék uccára való hordása ellen. — Panaszok az öntözés ellen, pedig nem ott van a hiba. — Ma már az összes uccák fölemelték panaszaikat. — A vizmű nem fogja sokáig birni. Saját tudósítónktól. Komárom, augusztus 1. gos föld volt és annak most vége. Azt a komáromi rossz szokást, hogy a faltörmeléket az uccára szórják ki, meg kell szüntetni, mert hiába vannak aszfaltos és esetleg jól öntözött uccáink. ha azok közelében a mellékuccákat faltörmelékkel javítják. Ászéi csodálatos messzire elviszi a homokot és a közönség nem is sejti, hogy miért nyel annyi port. Az uccák lakói tiltakozzanak minden ilyen törmelék kihordása éllen az uccára. Ha már ezt régebben beszüntették volna Komáromban és rendes kaviccsal töltötték volna föl a kövezet nélküli uccákat, ma kevesebb port kellene nyelnünk és nem kellene azt a panaszt hallanunk, hogy nem öntöznek eleget az uccákon. Augusztus elseje volt, tehát hónap eleje, amikor csurog még az árokban is a pénz és röpködnek a holdban a nagybankok, egyszóval augusztus elseje volt tegnap. Elseje: varázs-szó, az embernek bevásárló-képzetei és pénzdobáló emlékei vannak, elseje: azt hinnéd, a boltokban hegyin-hátán az ember és mindenki bevásárolt, adósságot fizet. Ilyenkor adnak az emberek pénzt olyasmiért, ami nem múlhatatlanul szükséges, kis semmiségek és régen vágyott álmok válnak valóra ... Elseje ... Mentél volna végig a Nádor uccán: egyetlen egy boltban nem volt ember, a kávéházban a pincérek a zivataros felhőket nézegették, az üzletek ajtajában még csak nem is álldogáltak a kereskedők, hanem benn hüsöltek a pult mellett, lehetőleg mással foglalkoztak: szép kézimunkák készültek, regényeket lapoztak mások, valaki unalmában barackmagot tört, többen beszélgettek boltok homályában, csupa kongás, megannyi üresség, szél és kánikula ... bágyadt szellő lopakodik az uccaközökön, az emberek nem is mutatkoznak, elbújtak, olvasgatják azt a pár garast, amit még meghagyott a krízis ... Tegnap elseje volt... A rendőrség elfogta az éjjel működő uccai festőművészeket. — Rendzavarás nélkül folyt le a kommunista nap. — A komáromi rendőrség huzamos idő óta kereste azokat a titokzatos mázolóművészeket, akik az éj leple alatt különböző színekben festik tele a komáromi aszfaltot, házak oldalát s a kerítéseket. Ezek éjjel titokzatosan működni kezdtek, csöbrökkel, ecsetekkel jelentek meg a csendes uccákon s kommunista feliratokkal lepték meg reggelre a várost. Olyan ügyesen csinálták, hogy a rendőrség nem tudta eleddig őket kézrekeriteni. Keddre virradó éjjelen a rendőrség fokozottabb figyelemmel volt és sikerült egyszerre három festőművészt elfogni, akik a szódagyárnál, törvényszéknél s egyéb alkalmas helyeken festették jelszavakkal tele az aszfaltot épen. Bekerítették őket, azok csöbrökkel menekültek, de a biciklis rendőrök gyorsabbak voltak s kézrekeritették Fehérváryt, Schlaart és Székelyt. A harc hevében Schlaar mésszel öntötte le az egyik rendőrt. Erre átadták az ügyészségnek. — Az augusztus elsejei kommunista nap különben minden rendzavarás nélkül a legteljesebb nyugalomban folyt le, a rendőrség, a katonaság és a csendőrség egész nap riadókészüitségben volt, de kivonulnia sehová sem kellett. tivaua *» tériéi»« • legjobb nagy» * Komáromi Lapokat
