Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-29 / 60. szám
2. oldal. »KOMÁROMI LAPOK« 1933. július 29. Középeurópa újjáalakulása és a kormánypárti Venkov. A csehszlovák kormányhoz közelálló Venkov c. agrárlap külön cikkben foglalkozik Gömbös magyar miniszterelnöknek római tárgyalásaival és a következőket írja a „Középeurópai álom“ c. cikkében: — Középeurópa újjáalakítását könynyü papiroson keresztülvinni, a gyakorlatban az nem fog menni. Akik a kisantantra mutatnak s azt javasolják, hogy csatlakozzanak hozzá a többi dunamenti államok, elfelejtik, hogy az ami a kisantantot egybefüzi, Magyarországot és Ausztriát eltávolítja tőle. A kisantanl államai azért alakítottak egységes csoportot, hogy megvédjék azt a területet, amit nekik a békeszerződések biztosítottak. Ilyen egyesitő erőről azonban Magyarország és Ausztria szempontjából nem lehet szó. Ausztria ugyan elismerte a kisantant államok határait, de Magyarország ettől húzódozik s a nemzetközi politikában állandóan hangoztatja azokat az igazságtalanságokat, amelyek őt a békeszerződések által érték. Szép feltételek volnának azok, amelyek alapján Magyarország és Ausztria hajlandónak mutatkozna ehhez a középeurópai csoporthoz csatlakozni, — fejezi be a lap a cikket. A takarékossági bizottság az egyetemeken több tanszék beszüntetését. kívánja. A parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság működését kiterjeszti a főiskolákra is és ezeknél is megtakarításokra törekszik. A bizottság egyik indítványa szerint a prágai német és csehszlovák egyetem teológiai fakultását széjjelválasztják az egyetemektől és az olmützi teológiai fakultással egyesitik. Olmützben tehát teológiai főiskola keletkeznék. Ehelyett a két prágai egyetemnek csak négy-négy fakultása lenne (jog, orvostan, bölcsészet és természettudomány), a brünni cseh egyetemnek pedig jogi és bölcsészeti fakultása. A teschen-liebwerd német mezőgazdasági főiskolát, a prágai német műszaki főiskola megszüntetése után, a brünni német technikumnak rendelnék alá. A takarékossági bizottság még azt is javasolja, hogy minden főiskolán csak 20 százalék külföldinek legyen szabad tanulnia. Nem főhet be magyar könyv. A könyvkereskedők panasza. — Kulturhatárzár pénzügyi okokból. — A magyar könyv is kereskedelmi árucikk lesz? Bizonyos idő óta magyar könyvet behozni nem lehet, akár engedélyezett, akár fordítás, akár szakkönyv, akár imádságos könyv legyen az, mert magyar könyv behozatalára devizát nem engedélyez a Nemzeti Bank. Tehát csakugyan életrekel Csapeknak, a hires cseh Írónak a terve, hogy a jövőben ez is alku tárgya lesz a két állam között, akárcsak az üveg, a hízott sertés, vagy a mezőgazdasági gép. A kompenzációs tárgyalásoknál tehát majd a magyar könyvek helyett a cseh kereskedelmi szakértők porcelánt és táblaüveget ajánlanak fel. Tovább is folytathatnék ezt az esz-Vizit. Irta: Csathó Kálmán. Mariska felvette a zöld ruháját és bement az ura szobájába: — Péter! Készüljön! Megyünk... Péter dünnyögve tápászkodott fel a kanapéról: ( — Hová? 1 — Tóthékhoz. Még a múlt héten megbeszéltük, hogy ma odamegyünk! — Akár beszéltük, akár nem, én ma nem mehetek sehová, mert dolgom van... — Azt látom! Alszik! — Azért alszom, mert álmos vagyok ... és mielőtt hozzáfogok a dolgomhoz, ki kellett magamat aludnom... Meg kell csinálnám a Baranyai-ügyben a felterjesztést. Már is a körmömre égett. Én most nem mehetek sehová... — Na de engedjen meg, éppen nyolc napja, hogy nálunk vol-> lak... Ma az utolsó nap, hogy viszszaadjuk (a Vizitjüket... Nem lehetünk olyan parasztok, nem sérthetjük meg őket!.... öltözzék és menjünk... — Nem öltözöm, nem megyek. A Tóthék kedvéért ne,m fogok reggelig fennmaradni. Semmi közöm hozzájuk! Nekem se, neked se! Hagyjanak engen békében! Fütyülök rájuk! — Azt megteheti, de majd csak azután, ha levizitelt! Azt azonban nem akarom, hogy miattad rám is azt mondják, hogy paraszt vagyok. Vedd fel a zsaketedet, aztán gyere ... — Zsaketet? Még mit nem? Megyek így, ahogy vagyok... Sötétkék ruhában. — Hát gyere sötétkék, vagy akár narancssárga ruhában, csak gyere. Nem engem fognak megszólni, hanem téged. — Ma már nem szólnak meg senkit ilyesmiért. Még azért se, ha lyumecserét, ha nem lenne olyan lealázóan szomorú. A könyv, a kép, a szobor, tehát az irodalmi és művészeti alkotás eddig nem volt vámtárgy és azt szabadon lehetett egyik államból a másikba átvinni. A magyar kisebbség eddig akadálytalanul olvashatott Pengős regényeket, amelyek nagy része ugyan nem nyújtott irodalmat, csak szórakozást. Most már ez sem jöhet be, de épen így nem jöhet be Petőfi Sándor és Ady Endre, vagy az e földben gyökerezett Tompa Mihály és Arany János, nem lehet behozni Jókai Mórt, akinek centennáriuma idején egy cseh lap lelkendezve azt irta, hogy Jókait kas a könyöke. Ma mindenki leépít ... A fene egye meg azt is, aki ezt a szót belevitte a magyar nyelvbe. Leépít. Micsoda marhaság. Magyarul lebont. Úgy is fogom mondani ezután! — Pedig ez van magyarul. És, ha az emberek marhák, arról én nem teltetek. És mégis csak rettenetes, hogy nekem pont ma kell Tóth Jeremiásékhoz menni, ha van kedvem ,ha nincs. És még öltözzem is! A fene... — Ne ordítson és ne káromkodjék... Arról én igazán nem tehetek, hogy a Tóthék eljöttek ide és!... — Eljöttek, mert minden ok nélkül elkezdtél velük kedveskedni és meghívtad őket... ' — Nem hívtam! Eszem ágában sem volt. Nem tehetek róla, hogy mindenáron barátkozni akartak velünk... Mindjárt az első percben közrefogtak ott Kelemenéknél a vacsorán és addig példálózgaltak, hogy ■ lehetetlen lett volna azt nem mondani nekik, hogy jöjjenek el... — Szóval mégis meghívtad őket... — Meg. mert muszáj volt! — És én most ezért menjek el hazulról, mikor annyi a dolgom, hogy azt se tudom, hogy hol a fejem. — Ha nem bridzseznél annyit, ráérnél mindenre! Az a buta kártya, az az oka mindennek! Péter, aki már közben öltözött, mérgesen vágta földhöz a cipőjét: — Most már még ebbe is bele kötsz? Az egyetlen szórakozásomba? Persze, mert sohase dolgoztál életedben semmit, és fogalmad sincs róla, hogy mi az, ha valaki dolgozik ... — Mit 'dolgozzam? Küld jeni el a cselédet és álljak oda súrolni? Tudom te ezt szeretnéd! Szógálót csinálni belőlem!... Csakhogy... akkor ne vettél volna el éppen engem. Hanem mindjárt egy szakácsnőt... Azzal legalább kedvedre gorombáskodhatnál is. De velem nem fogsz. Nem fogsz! Érted! Megfordult; kiment és bevágta az ajtót. Péter éppen felelni akart, de már nem volt kinek. Tíz perc múlva parádéba öltözve nyitott be a feleségé: hez: — Kész vagy? — Az asszony, akinek már a fején volt a kalap, szó néL> kül kezdte magára venni a kabátját. Péter egy pillanatig nézte, aztán megszólalt, vészjóslóan csendes hangon: I — így akarsz jönni? Ebben a ruhában? Az asszony némi szünet után felelt csak. Akkor is csak annyit: — így! — A hangja sértődött volt és ellenségesen recsegett. Péternek a fejébe szaladt a vér: — Miért nem felelsz rendesen, ha kérdezlek? — Mit feleljek ilyen buta kérdésre? Azt mondtam, így! Igenis így megyek! — Na, na, na! Micsoda hang ez? Mit ordítasz? Azt akarod, hogy a szomszéd a hírünket vigye? — Maga ordít. Egyebet se tud, mint ordítani... De ha más ki meri nyitni a száját... — Nézze fiam ... — "Nem nézek semmit... És most már nem is megyek!... Én nem bánom!... én megpróbáltam... Magával nem lehet. Én ezt nem bírom ... Nekem elég volt! Menjen dolgozni, vagy, bánom is én, kártyázni... Péter megnézte az óráját: — Nézze fiam, most már erre a veszekedésre nincs idő. Ezt majd elintézzük azután, de most menjünk ... Azok is bizonyosan várnak bennünket és... — Hát várjanak!... Megmondtam, Hogy nem megyek. Maga mehet, ha épen a nemzetközi szellemi együttmunkának útjait kívánja támogatni. Az angol Pen Club az egész világ Íróit egyesíti szervezeteiben. Vájjon mit szólnak mindezek ehhez a legújabb intézkedéshez, amely Csehszlovákia magyar kisebbségét megfosztja kultúrájának legfontosabb tényezőitől! Mindig azt vetették szemünkre, ha panaszainknak hangot adtunk, hogy nem vagyunk objekjivek. De ehhez igazán nem kell kommentár, mert minden nemzethez tartozónak meg kell értenie, hogy mit jelent az, ha elzárják irodalmától. Olyan súlyos sérelme ez nemzetünknek, hogy ezt föltétlenül és sürgősen orvosolni kell. Vagy van viszonosság a nemzetközi életben, vagy nincs. Ha eddig volt a könyveknél, a szellemi termékeknél, azt máról holnapra megszüntetni nem lehet, mert szellemi táplálék nélkül élni nem lehet. Reméljük, hogy a kiélezett kérdés nemzeti kisebbségünk javára nyerhet megoldást. Ha nem, akkor nemzeti kisebbségünk tudni fogja további kötelességét, htgyan védje meg kulturális jc gait. kedve van, de én magával ebben az életben soha többet, sehová! Azzal elkezdte lerakni magáról a kabátot, kalapot és idegesen tépte lefelé kezéről g kesztyűt. Péter nagyokat nyelvé nézte, egyszer aztán meg— Nézd, Mariska! Magad mondtad, hogy el kell mennünk Tóthékhoz okvetlenül. Rávettél, beláttam, hogy igazad van, hát mármost ne csinálj ilyen komédiát... Azt nem bánom, hogy ezt a ruhát meg ezt a kalapot leveted és valami rendesebbet veszel fel... Annyi időnk még van, de most már siess... Mert az éjféli vizit még nem divat Magyarországon és ... — Mi az, hogy rendesebbet? Ez a ruha a legutolsó divat és a kalapom is ... Ma hozták haza, dir akt erre a vizitre vettem ... Mindenkinek őrülten tetszik... * — Őrülten tetszhetik is, de józanul nem 1... ha azt akarod, hogy veled menjek... — Nem akarok semmit. Itthon akarok maradni. Engem nem fog agyonszekírozni! Hagyjon nekem békét! Hagyjon békét! — De nézd fiam... — Elég volt! Elég volt! Érti? Ne szóljon hozzám többet. Ne szóljon, ha jót akar, mert én bizonyisten elájulok. ha még egy szót szól... Menjen ki! Menjen ki kérem és hagyjon magamra ... — De Mariska... Erre már csak egy sikoltó szó volt a felelet, de olyan, hogy Péter ijedten hátrált ki a szobából: — Menjen! — És nyomban utána fordult a kulcs a zárban, jeléül annak, hogy a diplomáciai érintkezés meg van szakítva. Péter mérgesen dobta le magáról a zsaketet: * — Hát én azt se bánom!-Nekem így is jó! Sőt annál jobb! Legalább állampolgárnak tekinti és neki acsehszlovákság az állampolgárságot adományozza. Egyelőre azonban még nem tartunk itt, hanem a tényt már leszögezhetjük: a csehszlovák kormány nem enged át magyar könyvet, illetve nem folyósít magyar devizát magyar könyv vásárlására. Ne beszéljünk itt most kereskedelmi érdekekről. Ez zavarná az egész eszmecsere hangulatát. A kereskedő épen úgy fog a jövőben is adót fizetni, mintha a magyar könyveket szabadon hozhatta volna be. De ez. üzleti kérdés, amely ebben a pillanatban nem érdekel, bár erről is lehetne , beszélni. < A súlyossága ennek a deviza tila-1 lomnak abban áll, hogy elvágja a | szellemi összeköttetést a magyar iro- j dalommal, tudománnyal és művészettel, ■ szóval a magyar kultúrával. Most már 1 azt kérdezzük a huszadik század ne-j gyedik évtizedében, hogy ez lehetsé-« ges-e? Mert az megértjük, hogy nem < eresztik be a magyar sertést és a magyar búzát, mivel a két állam közt vámháboru van, a csehszlovák kormány felmondta a kereskedelmi szerződést' negyedfél esztendeje és azt nem sietett \ pótolni. Azt is megértjük, hogy a ma-, gyár bor nem jöhet be, mert arra héti korona vámot vetnek most literenként, amiért Magyarországon két liter tokaji' bort adnak. Ezzel szemben Magyarország nem engedi be a cseh szövetet, a cseh üveget és a szenet. De eddig a vámháboru nem terjedt ki a szellemi területre és mindkét állam kölcsönösen kicserélte szellemi termékeit Azt hisszük, hogy ha valaki Magyarországon Csapekot akarja olvasni, kap rá cseh valutát az ottani Nemzeti Banknál, hogy meghozathassa.Ittmagyar könyvre nem adnak devizát. Keressük a békeszerződésekben azt a paragrafust, amelynek alapján ezt az intézkedést meg tudnók érteni, — de nem találjuk. A kisebbségek kulturális életét okos intézkedések szabályozzák, amelyek még akkor is sokat jelentenek, ha azokat nem hajtják végre maradéktalanul. A kisebbségnek joga van kiélni kulturális életét teljes mértékben, ha ezzel a közrenddel, vagy törvénnyel szembe nem kerül. De milyen törvényt sértene Petőfi Sándor és melyik rendőri szabállyal ütköznék össze Arany János? A Népszövetség kebelében megalakult a szellemi együttműködés ligája is, Rockefeller fejedelmi adománya \ gyerekek gyorsan megír tik: Oetker-pudding a egjobban izük. Amit gyermekek megbecsülnek, azt ók tlöbb pontosan megvizsgálják. Ezért ügyeljetek figyelmesen, úgy, mint ezen gyermekek, arra, hogy mindig ä .Világos fej“ csomagolást kapjátok. Akkor nem leltet tirontani. Akkor az egy Oetker-pudding lesz. Dr. Oetker-féle puddingpor minden szakmabeli üzletben kapható. Ha véletlenül nem volna raktáron úgy a legközelebbi elárusítóhely dinét kívánatra szívesen közli: Dr. A. Oetker, Brno.
