Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-29 / 60. szám

Xj apunk mai szama a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza — Otvennegyedlk évfolyam._______________________60 szftm __________Szombat, 1933. jnlins 39 Előfizetési ir csehszlovák értékben: “Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 Ki, félévre 40 Ki, negyed­évre 20 Kö. — Külföldön 120 Kö. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20, Megjelenik hetenként kétszer: Bömunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. szerdán és szombaton Ä nagy takarékosság Komárom, július 28. Pénzünk, az nincsen, tehát taka­rékoskodnunk kell. Ezt az axiómát halljuk minden alakban a felelős kormányférfiak részéről. Hula volt miniszter pedig azt számította ki, hogy az autó közel fél milliárd kárt okoz az államvasutaknak. En­nek ellensúlyozására beszerzett te­herszállító autókat és ezekkel kí­vánta a nagyobb városokban az az árukat a házhoz fuvarozni. A miniszterségben utóda, egy Bechy­­ne nevű szociáldemokrata az egészet visszacsinálta és eladta a teherautókat valószínűleg jól Ie­­szállitoil áron. így takarékoskodó nak a miniszterek a maguk felfogá­sa szerint, de ha ezt egy privát gazdaságban csinálnák, az illetőt aligha dicsérnék meg érte. A hagy takarékosság már elju­tott az egyetemekig. Természetesen itt is Szlovenszkón spórolnak és a pozsonyi egyetem egyik fakultá­sát szűntetik meg, ezenkívül a brünni német műegyetemet és egyéb német főiskolákat. Ha most véletlenül magyar egyetemünk len­ne, minden bizonnyal beszüntet­nék, mint feleslegeset. A magyar iskoláknak egész sorozata, százai hiányzanak, középiskolára, polgá­ri iskolára épen mégegyszer any­­nyira lenne szükség, mint amennyi van, számarányunk szerint ez meg is illetne bennünket, ha ugyan a szlovenszkói népszámlálás har­madfélév óta tartó lázas munkája majd azt nefyn fogja megállapítani felőlünk, hogy itt tulajdonképen nincsenek is magyarok, hanem ezerszáz év óta elmagyarosodott szlávok. Mi nem vagyunk a takarékos­ság ellen, sőt annak nagyon örven­dünk, mert ha kevesebb az állami költségvetés kiadása, talán keve­sebb lesz az állami adó előírása is. A takarékossági bizottságnak azonban egyet ajánlanánk a szíves figyelmébe. Jöjjön ide és nézze meg, hogy a Csallóközben egy magyar iskolában százharminc gyermek szívja egymás elől a le­vegőt délelőtt, a másik százhar­minc meg délután és ezek öt, hat kilométerről járnak abba az isko­lába, azután nézzék meg az ugy;­­nevezett kisebbségi iskolapalotá­kat a magyar nyelvterületen, a Garam, az Ipoly völgyében és a Duna mentén, ezekbe tíztől húsz gyermek jár, de magyar is akad köztük. Ahol a magyar kisebb­ségnek nem harminc, hanem száz iskolakötelese van, oda nem került kisebbségi iskola, holott a tör­vény is azt rendeli, hogy harminc iskolaköteles esetén iskolát kell állítani számukra. A takarékossági bizottság már végigment az összes 'hivatalokon és megállapította, hogy azokban nincsen felesleges tisztviselő. Ezt el is hisszük. Például a magyar bíróságoknál olyan személyzethi­ány van, hogy az már a közér­dek súlyos rovására megy. Hiszen van olyan bíróság, ahol egy te­lekkönyvi ügyet egy év alatt sem intéznek el. De hogy rámutassunk a bíróság túlterhelésére, a legfel­sőbb közigazgatási bíróságnál egy­­egy panasz elintézése két-három esztendőt vesz igénybe. Itt nem lenne szabad takarékoskodni. Mind­össze a hadgyakorlatokat töröl­ték és igaz, hogy ez is néhány száz milliót szokott azelőtt fel­emészteni. Nem találjuk a munkanélküli se­gély leszállítását időszerűnek, mert csak aki a nyomorúságot ismeri, Komárom, — július 28. A magyar nemzeti pártnak joga van az ifjúság szervezésével foglalkozni. Az országos hivatal a múlt héten betiltotta a magyar nemzeti párt „fiatal magyarok munkacsoportjának“ további szervezését és az addig alakult cso­portokat feloszlatta. E sérelmes intéz­kedés miatt Szent-Ivány József azonnal lépéseket tett Cerny dr. belügyminisz­ternél, múlt szombaton pedig a párt elnöki tanácsa eljárt Szlovenszkó or­szágos hivatalában a rendelet vissza­vonása érdekében. A további tárgyalá­sokkal Jaross Andor országos ügyve­zető elnököt bízták meg, aki a napok­ban fölkereste Országh József elnököt és Cerno József főtanácsost, az egye­sületi ügyek előadóját, akikkel tanács­kozást folytatott. A tárgyalások ered­ményeként a következők állapíthatók meg: az országos hivatal elismeri azt, hogy a magyar nemzeti pártnak joga van saját keretén belül az ifjúság szer­vezésével foglalkozni. Kerülni kell azonban azt, hogy az ifjúsági szervezet katonai alakulat látszatát keltse és ki kell küszöbölni az egységes jelvény­­viseletet is. A magyar nemzeti párt egyébként ifjúsági szakosztályának szervezési szabályzatát a hatóság ré­széről fölmerült kívánságoknak meg­felelően át fogja alakítani. XJj rendeletek a gazdasági fel­hatalmazási torvény alapján. A kormány a parlamenti szünet alatt a gazdasági fölhatalmazási törvény az tudja, hogy mit jelent ma el­venni valamit attól, akinek keref­­sete nincsen. A mezőgazdasági munkások talán a kedvező ter­mésviszonyok következtében meg­kereshetik téli szükségleteiket ke­nyérben és burgonyában, de a vá­rosi munkás ettől is meg van fosztva. A munkanélküli kölcsön­ből minden helyre kellene jutni, ahol munkanélküliek vannak akár államsegély, akár kölcsön alakjá­ban, mert mindenhol szükség van építkezésre és minden város örömmel fogadná a csekély kama­tozású kölcsönt. Az állami takarékosságnak azonban következménye a magán­­gazdálkodásnak a takarékossága, ami azonban a köz szempontjáé­ból nem lehet előnyös. A költeke­zés, a vásárló képesség és kedv, fcsak ez hozhatja meg a kívánt pénzforgalmat. Ma a pénz elrejtő­zik és egy igen jelentékeny része úgy elbújik, hogy nem lehet rá­találni. A miniszterelnök mutatott rá ennek a helytelen gazdálkodás­nak a veszedelmére. alapján több rondeletet készít elő Leg­jobban előrehaladt a munkanélküliek segélyezésének reformjáról szóló ren­­áelet, amelynek részletes alapelveit a legutóbb tartott minisztertanács már jóváhagyta, mely után a politikai mi­niszterek megállapították az egyes ren­delkezéseket. A genti rendszer szerinti támogatáshoz való állami hozzájáru­lásról szóló rendeletet már áttették az érdekelt minisztériumokhoz és ezek fogják kidolgozni a rendelet végleges szövegét. Ezzel összefüggésben a mun­kaközvetítés újjászervezésének kéráé­­sével is foglalkoznak, amit a felhatal­mazási törvény alapján szintén a ren­delettel fognak végrehajtatni. Befejezés előtt áll a termés biztosí­tására vonatkozó rendelet is. Itt a gabonaszindikátus meghosszabbításá­ról, a rozs árának alátámasztási akció­járól, a gabonaraktárjegyek kérdéséről és a fapiaci áresések megakadályozá­sáról van szó. A liberális hitelpolitika érdekében is készül egy rendelet. A politikai miniszterek szerdán fog­lalkoztak azzal a munkaanyaggal, hogy megállapodjanak arra nézve, milyen ren­­áeletek a legsürgősebbek gazáasági éráekből. A halaszthatatlan rendelete­ket még e héten ki akarják adni, mert a kormány tagjai két hétre szabad­ságra akarnak menni. Fontos tárgya a politikai miniszterek tanácskozásának az a memorandum, amelyet a pai lamenti takarékossági bizottság terjesztett elő azokról az irányvonalakról, melyek szerint a kia­­áásokat csökkenteni kell és a lefara­A takarékosságnál nem lenne szabad a nemzeti kisebbségek ká­rára megtakarításokat végezni, mert ezzel a megoldatlan kisebb­ségi probléma csak növekedik súly­ban és zavarja a nemzetek nyu­galmát. Holott a helyes politika nem lehetne más, mint a nemzete­ket különösen kulturális téren ki­elégíteni. A legnagyobb befektetés­nek bizonyulna, ha a hiányzó ma1- gyár iskolák egy része kiépülne. A mi nézetünk az, hogy ez takaré­kossági szempontokkal el nem odázható, mivel azokra máreszr tendők óta van szükség. Igen jó benyomást tenne, ha a szlovenj­­szkói városok szomorú helyzetén segítene a kormány, mert ezek a legrosszabb helyzetbe kerültek. Lakosaik nagy része áldozataiét! a gazdasági válságnak, amelynek rombolásai ellen már az államnak is védekeznie kell a takarékosság jelszava alatt. A takarékosság azon­ban kétélű kés, amely sok helyen sebet is ejt és óvatosan kell vele foglalkozni. gásokról, melyeket az államigazgatás egyes ágazatainál végre kell hajtani. Mik a kisantant céljai — Benes dr. szerint. Benes dr. csehszlovák külügymi­niszter interjút adott a párisi „Excel­sior“ c. lapnak s többek között a kö­vetkezőket mondotta: — A kisantant uj egyezményét államszövetségnek ne­vezték el, ami azonban még korai megállapítás. De tényleg elképzelhető, hogy a kisantant negyven milliós la­kossága egyetlen blokkot, egyetlen politikai egységet fog képezni Cseh­országtól kezdve egészen a Feketeten­gerig. Egyelőre a gazdasági összeköt­tetéseket fogjuk Prága ipari, Belgrád és Bukarest tisztán mezőgazdasági ér­dekei között a preférenciális rendszer­rel szabályozni. Politikai vonatkozásban az alapelveket lefektettük a prágai konferencián. Már 1918-ban gondolt Masaryk elnök egy középeurópai uni­óra, amely a csehek, a jugoszlávok, a lengyelek és a görögök államai között létesült volna. A kisantant szorosabbá tétele a következő célt szolgálja: 1. Államainkból szoliá egységet teremteni, hogy mint ilyen a nemzetközi viszony­latban is felléphessen; 2. ennek az egységnek középeurópai gazdasági programot adni. Ami az osztrák kér­dést illeti, épúgy ellene vagyunk Auszt­ria és Németország egyesülésének, mint Ausztria és Magyarország politikai közeleáésének. Eszerint a kisantant legfőbb célja még ma is Magyarország és Ausztria talpraállásának megakadályozása. Ez azonban nem egyedül a kisantant ál­lamaitól függ. POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents