Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-19 / 57. szám
2 oldal. 1933. július 19. »KOMÁROMI LAPOK« Ghyczy János dr. 1886-1933. I Mély gyásza van Komárom társadalmának. Egyik köztiszteletben és közbecsülésben álló tagja Ghyczy János dr. Komárom város tiszti főügyésze, vasárnap délben Budapesten, ahol súlyos betegségére gyógyulást keresett, szívbénulásban meghalt. Egy héttel ezelőtt, kedden lett rosszul, orvosai tanácsára még aznap Budapestre a bel gyógy ászali klinikára szállították s azonnal megoperálták, s dacára a legodaadóbb orvosi kezelésnek, nem lehetett megmenteni az életnek. Amilyen osztatlan részvétet keltett hirtelen történt megbetegedése, olyan nagy fájdalommal fogadta az egész város néhány napi szenvedés után bekövetkezett váratlan halálát. Ghyczy János dr. egyik jólismert, mindenki által becsült alakja volt Komáromnak, aki jogi tudásával, komoly és megbízható munkálkodásával, puritán jellemével nemcsak az ügyvédek körében, hanem a jogkereső közönség soraiban is tekintélyre tett szert. Azok közül az ügyvédek közül való volt, aki a reá bízott ügyeket a saját maga ügyeinek tekintette s aki minden tudásával, kifogyhatatlan energiával szolgálta ügyfelei érdekét. Mint a város tiszti főügyésze nagy buzgalmat és fáradhatatlan odaadást tanúsított minden ügyben, melyben szülővárosának érdekeiért kellett síkraszállania. Pártatlanságát minden esetben meg tudta őrizni és épen ezen pártok fölötti magatartásával érdemelte ki a képviselőtestület valamennyi tagjának tiszteletét. Mint az itteni magyarság egyik érdemes tagja, minden magyar nemzeli ügynek készen állott szolgálatára. Egyéniségénél és temperamentumánál fogva nem törekedett a vezető helyre, noha képzettségénél és képességeinél fogva hivatott lett volna arra is, de a nemzeti és faji kisebbségi életben minden igaz ügy lelkes támogatóra talált nála, fajához és nemzetéhez való hűséges ragaszkodása és szeretete példátmutató volt az itteni magyarság előtt. Halála nagy veszteséget jelent azokra az intézményekre, amelyeknek vezetésében ernyedetlen szorgalommal vett részt és fájó csapás a magyarságra is, amely egyik legjobb fiát gyászolja benne. Pótolhatatlan veszteség korai elhunyta hitvesére, szül. Pogrányi Sarolta úrnőre, aki a gyengéd férjet gyászolja és fiára Jánosra, aki a gondos jó apát siratja az elköltöződben. Testvérei Ghyczy Ferenc ny. ezredes és Ghyczy Kálmán banktisztviselő a legjobb testvért, ezeknek családjai és a kiterjedt előkelő rokonság a szeretett rokont gyászolják az elhunytban. Igaz fájdalommal és mély részvéttel értesültek a halálesetről az Ármentesítő Társulat és a Legióbank igazgatósága és tisztikara is, akikre halála jelentékeny veszteséget jelent. Ghyczy János dr. Komáromban született régi előkelő komárommegyei családból 1886-ban. Édesatyja giczi, assakürthi és ablanckürthi Ghyczy Mátyás törvényszéki bíró volt, akit még gyermekkorában elveszített. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát a komáromi szent Benedekrendi, a főgimnáziumot pedig a győri szent Bcnedekrendi főgimnáziumban végezte. Érettségi után a budapesti Tudomány Egyetemen jogra iratkozott be, ahol elvégezvén a jogot, sikeres ügyvédi vizsgát tett. 1912.-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját s ugyanezen évben vette nőül derfeli Pogrányi Sára úrhölgyet, néhai Pogrányi József árvaszéki elnök, volt országgyűlési képv. leányát. Az új ügyvédet nemcsak kartársai, hanem a közönség is nagy szimpátiával fogadták s rövidesen virágzásnak indult irodája. A háború kitörésekor hadba vonult s mint a 19. sz. közös vadászzászlóalj tartalékos hadnagya került kjj az északi harctérre. Éveken át teljesített szolgálatot a háborúban az északi és déli harctéren s mint főhadnagy és századparancsnok minden esetben derekasan állotta meg helyét. Vitéz magatartásáért a III. o. katonai érdemkeresztet is megkapta több más kitüntetéssel együtt. A háború után ismét átvette irodája vezetését, amely hamarosan fellendült. 1920-ban az Alsócsallóközi Armentesítő Társulat választotta meg ügyészévé, nagy tevékenységet fejtett ki a Koronabank vezetésében, mint a bank igazgatósági tagja, amely tisztét a Légióbank komáromi fiókintézeténél is, úgyis mint a bank ügyésze továbbra is megtartotta. Komárom város -képviselőtestületének közgyűlése 1928-ban választotta meg jogtanácsosává, ezen bizalmat a képviselőtestület 1932-ben nagy szótöbbséggel történt megválasztásával újra megerősítette. Halálával megüresedett a város tisztifőügyészi állása, amelyet a legnagyobb megelégedésre töltött be. ! 47 éves korában ragadta el tőlünk a halál, olyan korban, amikor még sok munka vár a dolgozni szerető férfiúra. Tragikus vége annál fájdalmasabb, s annál jobban kelti fel mélységes részvétünket. Legyen áldott emléke, melyet szívünkben őrzünk meg. * Ghyczy János dr.-t július 11-én délután szállították Budapestre, ahol Verebélyi dr. professzor belgyógyászati klinikáján még aznap megoperálták. A műtét után megállapították, hogy vastagbél átfúródás történt és hashártya gyulladás lépett fel. Az igen súlyos beteg megmentésére az orvosok mindent elkövettek, azonban végeredményben az orvosi tudomány kevésnek bizonyult. Az első három nap alatt sokat szenvedett a beteg, aki teljes szellemi képességének birtokában maradt, pénteken 'délelőtt igen rosszul volt, úgy hogy az utolsó kenetet is feladták. Pénteken délután jobban lett, az állandóan 39 fokot meghaladó magas láza is csökkent, megszűnt a csuklás és hányási inger es a bélműködés megindult. Szombaton egész nap jó Komárom, július 18 Földes Dezső színigazgatónak sikerült néhány estére, — a pozsonyi szezon befejezése után — vendégjátékra megnyerni Halmay Tibort, a világhírű magyar színművészt, akinek berlini filmsikerei közismertek. Halmay ma világhírű filmsztárja az UFA-nak. Halmayt a magyar közönség az pperettszinpadról is régóta ismeri. A párnapos turné során Komáromba is sikerült egyetlen estére ezt a nagy attrakciót megszerezni, ugyanis pénteken, julius 21-én este 8 órai kezdettel a Katholikus Legényegylet helységében előadásra kerül a Pesti Szinház legutóbbi nagysikerű háromfelvonásos operettje: »A menyasszony vőlegé-Saját tudósitónktóL Nagyon sokszor jut ki az újságírónak az a szomorú osztályrész, hogy szomorú eseményeket kell neki közzé tenni. A halál kaszája sose pihen és a halálozási rovat mindig megkívánja a maga áldozatát, mint valamikor a pogány istenség, a Moloch. A halálozási rovatnál azonban van még szomorúbb rovata is a lapnak, a szerencsétlenségek, a katasztrófák, a merényletek rovata, amely sajnos, mindig nagyobb terjedelmű lesz, mert a borzalmas események száma kétségbeejtően nő. Az alábbi híradásunk is ilyen borzalmas eseményről számol be, amely a sötét középkor kétségbeejtően szörnyű kinzóeszközének, kivégzési módjának a sötét emlékét idézi föl. hírek jöttek Budapestről és nagy volt a bizakodás az egész városban. Szombaton délután azonban váratlanul viszszaesés állott be, a beteg elvesztette eszméletét és egész éjjel agonizált. Vasárnap egész délelőtt küzködött a halállal, amely délben végre is győzedelmeskedett, s Ghyczy János szíve megszűnt dobogni. A halál híre a délutáni órákban terjedt el Komáromban és mindenütt a legnagyobb szomorúságot keltette. Ekkor látszott csak meg, hogy Ghyczy Jánost milyen sokan becsülték és szerették. Vasárnap délután érkezett meg az özvegynek távirata a város tanácsának címezve, amelyben jelenti férje halálát. Hétfőn már az egész város nagy megrendüléssel vette tudomásul a tragikus véget. A városházára, az Armentesítő társulat székházára, a Legióbank, a Kaszinó és Sportegylet helyiségére kitűzték a fekete zászlót, a kegyeletes gyász jelvényét. Ghyczy János dr. kihűlt porrészeit még életében kifejezett kívánságára Budapesten helyezik örök nyugalomra. Julius 19-én, szerdán délután 5 órakor fogják a farkasréti temető halottasházából a róm. kath. egyház szertartása szerint végső nyugalmára helyezni. Temetésén Komárom város vezetősége és tisztikara küldöttségileg fog részt venni, a szeretett jogtanácsos koporsójára koszorút helyez s gyászbeszédben búcsúzik el az érdemes tisztviselőjétől. A komáromi ügyvédi kar, amely külön gyászjelentést adott ki, szintén küldöttségileg fog megjelenni a temetésen, hasonlóképen az Armentesítő Társulat tisztviselői kara és a Légióbank helybeli fiókjának vezetősége. De megadják a végtisztességet a megboldogult komáromi jóbarátai is, akik közül többen leutaznak a temetésre, hogy búcsút vegyenek nye« (Dinom-dánom), melynek főszerepét Halmay Tibor játsza, aki nagyszerű, humoros alakításával, ragyogó énekével és akrobatákat megszégyenítő táncművészetével fogja gyönyörködtem a közönséget. A pozsonyban már bemutatott darab nagy sikert ért el és Komáromban is a pozsonyi prömjer eredeti szereposztásában kerül színre s a jobbnál-jobb főszerepeket Mihályi Lici, B. Mihályi Vilcsi, Bajnai Vera, Földes Dezső, ifj. Mihályi Ernő és Gábor György játszák. Jegyek elővételben Hermann Endre újságíródé jában kaphatók. 18, 12, 7 és 5 koronás áron. A nagy érdeklődésre való tekintettel ajánlatos jegyekről előre gondoskodni. A megrázó eset vidám gyerekjátékkal kezdődött a komáromiak kedvenc kirándulóhelyén, Tóvároson. A tatakerti állomás és a szintén kedvenc kiránduló hely, Baj között. Ezen a helyen áll a redukált üzemmel dolgozó téglagyár. A baji és tóvárosi gyerekeknek ez a kedvenc találkozási és játszási helye. Ide sietett Sváb Antal 12 éves, Baj községbeli tanuló is, hogy az arany szabadság alatt minél többet szórakozhassál A gyerekek fékezhetetlen jó kedvvel játszadoztak, amikor olyasmi történt, amely a gyermekek ajkára ráfagyasztotta a mosolyt. A kis Sváb Anti felült az egyik vontató kerékre és onnét beszélgetett társaival. A játszótársak agyában a rossz szellem valami pokoli gondolatot küllőié. Halmay Tibor egyetlen vendégjátéka Komáromban, pénteken Kerékbetörtek egy gyermeket! A sötét középkor hátborzongató emléke újult föl. - A vidám tréfa rettenetes vége. Komárom, július 18 dött. A kis Anti háta mögé sompolyogtak és hogy megijesszék, nagy erővel meghajtották a kereket. Már az első pillanatban velőtrázó sikoltázás rázta meg a levegőt. A kis Anti gyerek sikoltozott a nagy sebességgel forgó kerék küllői között, mert a kerék elragadta a szerencsétlen gyereket. A nagy lendületben levő kereket csak sokára tudták megállítani, akkorra már a szegény gyereket valósággal kerékbe törte. Több helyen eltört a hátgerince, a keze és a lába is eltörött, mint a kerékbetört emberé. Eszméletlen állapotban vitték a kórházba a szerencsétlen áldozatot. Állapota reménytelen. Az elhanyagolt határhid A külföldi utazó, akik exotikumok után kutatnak, fölöttébb meglepődnének azon, hogy a határmenti forgalom nemcsak komoly vasúti vonalakon, Dunahídakon és jólépített országutakon bonyolódik le, hanem úgynevezett szomszédos forgalomban a legkezdetlegesebb hidak és dűlőútak közvetítésével. A csehszlovák-magyar határon nagyszámban vannak ilyen primitív átjárók, amelyeket a két államhatalom különös jóindulata tart csak fenn, anélkül, hogy az átjáró útak s hidak karbantartásáról gondoskodnék. Az Ipolyon át több rozoga híd vezet és ezen bonyolódik le a határmenti falvak forgalma. Tekintettel arra, hogy az egyes községeknek a szomszédos országban is van birtokuk, az utak és a hidak fontossága nem kétséges. Szomorú híre van az Ipolyszakállasi hídnak, amely hosszú évek óta korhadozik s Csupán annyi történt hogy a két állam szomszédos hatóságai, hol rövid úton, hol a magas diplomácia segítségbevételével elhatározzák a híd újraépítését. A költségek tekintetében azonban sohasem jön létre megegyezés s így a híd évek óta csak terv maradt. Özvegy Nagy Istvánná járt a napokban szerencsétlenül a hídon, kéz- és lábtöréssel. Újabban pedig Lengyel János, ipolyszakállasi orvos, aki felesége társaságában vendégjüket kísérte át a hídon, a megbillent padlózatról hét méter magasból zuhant a folyóba. Szerencséjükre, a víz elég mély volt s így ki tudtak úszni a partra. A rozoga híd vastag padlózata utánuk zuhant s kis hijja, hogy agyon nem verte az orvost. A környező községek népe nem meri a határhídat használni, mert újabb emberáldozatoktól fél s a legnagyobb mezei munka idejében is az Ipoly folyó medrét használják útnak, ami a víz áradásakor veszélyes vállalkozás. Eltekintve attól, hogy a termés egy része a folyóba hull. Tavasz idején egy vállalkozó bejelentette, hogy megkezdik az új híd építését, a híd azonban még most sem készül. A híd két oldalán azonban az állami apparátus a fináncok képében szigorúan vigyáz minden buzakalászra s lassankint az egész határforgalom ezen a ponton, — s még több más ponton is, — megbénul, de a fináncok akkor is ott őrzik kis házacskáikban a vámárúkat. A híd pedig megjár minden fórumot a községházától a magas diplomáciáig, emberek hullnak el miatta, karok-lábak törnek, a bürokratizmus azonban él s aktákat gyárt. Princes fűzők, haskötők, melltartók mérték után, legjobb kivitelben ELBERTNÉL. A Komáromi Lapok menetrend kivonata megjelent és kapható a Spitzer-féle könyvesboltban. Ara 1 korona 20 fillér. — Érvényes május J5-től. — A diákfürdő felügyeletét f. hó 19-től—22-ig minden nap reggel 9— 1/21 és délután 722—6 óra között Pethő Sándor elemi iskolai igazgató látja el.
