Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-19 / 57. szám

57. szám. Ötvennegyedik évfolyam Szerda, 1933. jnlins 19 Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 80 KC, félévre 40 KC, negyed­évre 20 KC. — Külföldön 120 KC. Egyesszám ára 1 korona, Hag^^aagMVjamaEi. 'Alapította i TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Kőmunkatársak: ALARY GYULA dr. és FCLöR ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-n. 29, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Két kormánynyilatkozat. Komárom, július 18 Az egyiket a kormányelnök tette. Malypetr nyilatkozata nem optimista, inkább lehangoló, mint meggyőző. Beismeri, hogy úgy a leszerelési, mint a gaz­dasági világkonferencia ered­ményei nagy csalódást keltet­tek az emberiségben és az elkedvetlenedés általános, még az egyes államokon belül is érezhető. Az óvatos nyilatkozat egyébként az állami költség­­vetésről mond általános jellegű kijelentéseket, amelyek azon­ban általában ismeretesek. Ez a kormánynyilatkozat pénteken hangzott el a sajtó képviselői előtt. Budweissban a cseh nemzeti szocialista párt gyűlésén két huszonnégy óra múlva Benes tartott beszédet, amelyben ha­tározott formában jelentette ki, hogy a csehszlovák köztársa­ság utolsó szakaszához érke­zett el annak a nagy gazdasági krízisnek, melyben ma Európa és az egész világ szenved. Ez a nyilatkozat azt is jelentené, hogy a világgazdasági krízis és az európai gazdasági káosz, amelynek a csehszlovákiai gaz­dasági krízis is egyik láncsze­mét képezi, az utolsó fázisához jut. Ezzel a megállapítással, melyet a világ legnagyobb gaz­­dászai még eddig nem ismer­tek fel, Benes kétségtelenül megelőzte őket. Csak azt az egyet nem szabad szem elől tévesztenünk és némileg az ingat meg bennünket a benesi tétel vita nélkül való elfogadá­sában, hogy két év előtt is tett hasonló nyilatkozatot, azonban a gazdasági válság nem alkal­mazkodott az ő felállított tör­vényeihez. Végül természetesen a de­mokráciát jelölte meg kivezető útnak, mely harcot jelent a szociális igazságosság érdeké­ben, továbbá a szabadság jel­szavát és tudatát. Meghatáro­zásának többi része kizárólag a cseh nemzet számára van fenntartva. Ezzel szemben a nyugati demokráciában egészen más jelenségek ragadják meg a figyelmünket. A francia szo­ciáldemokraták kongresszusán a jobboldaliak vezetője a most uralkodó erkölcsi krízisre utalt, amelyben nem hajlandó a fran­cia középosztályt és az ifjúsá­got kiszolgáltatni a marxista dogmáknak. Ez az őszinte szó­nok a szocializmus jövőjét a nemzeti eszme talaján keresi, amelytől a marxizmus elsodorta híveit. Londonban Mosley fa­sisztái rendeztek felvonulást, amit ezelőtt még egy eszten­dővel sem lehetett volna el­képzelni. A régi demokrácia elvéből mindenütt nagy enged­ményeket tesznek, vagy az államhatalomnak, amelynek ki­szolgáltatják a legértékesebb szabadságjogokat, vagy a tö­megeknek, amelyeket nem elé­gít ki a kollektivizmusnak szé­pen hangzó, ámde nagy belső ürességet takaró jelszava. Mert éppen a belső üresség adja meg neki a szép hangot, ami­kor megszólaltatják. A leggro-Komárom, — julius 18. A felhatalmazási törvénnyel fogják szabályozni a munkanél­küli segély leszállítását. A törvényhozás mindkét háza meg­kezdte nyári szabadságát, tehát bel­politikai szünet volna, azonban a kor­mány még mindig nem tudott egyez­séget elérni a munkanélküli segély le­szállítására nézve. A kormány illetékes miniszterei és a szakszervezetek veze­tősége között folyó tanácskozásokon még mindig nem sikerült az ellentétes érdekeket egymással összeegyeztetni, de elvben már a szakszervezetek is elismerik a csökkentés szükségességét és igy valószínűnek látszik, hogy a közeli napokban a kormány a felha­talmazási törvény alapján rendeletileg fogja szabályozni a segélyezés uj módozatait. A tárgyalásokból kiszivárgó hírekből bizonyosnak vehető, hogy a nőtlen munkanélkülieknek az állami segélyhozzájárulás eddigi mértékét a felére szállítják le, mig a czaládosok­­nál ez a csökkentés 40%-os lesz. Szű­kíteni fogják a munkanélküliek élelme­zési akcióját és szigorítják a segélye­zettek ellenőrzését, amit a járási hiva­talok és a csendőrség fog eszközölni. Az élelmezési akcióból kizárják mind­azokat, akik a genti rendszer alapján már segélyt húznak, vagy rokkant, illetve szociális biztosítási illetménye­ket kapnak, akiknek kis házuk van és azokat az idénymunkásokat, akik leg­alább az idény felét munkában töltöt­ték s végül mindazokat, akik saját hibájukból veszítették el munkájukat és azokat, akik a nekik felajánlott munkát nem akarják elfogadni. Meg­reformálják az állami rokkantsegélye­ket is és az igényjogosultságot csak a 30 százalékos rokkantság esetén isme­rik el, holott eddig már a 20 százalé­kos rokkantaknak is meg volt a jog­teszkebb látvány pedig a nyu­gati demokráciáknál a milita­­rizmus határtalan tisztelete, amelyet munkájának verejtéke emelt és növelt naggyá, hogy szétválasztja legyen a nemze­teknek. A beszámolók nagy ellen­mondásait nem is szükséges kiéleznünk. A gazdasági krízis megoldatlanságából annak vég­ső stádiumát kiolvasni csak­ugyan nagy feladat, amelyet egy külügyminiszter megtehet, de egy közönséges halandót ezért egyszerűen kinevetnek. Egyen azonban csodálkoznunk kell, a miniszterelnök azt a kijelentést kockáztatja meg, hogy a munkakölcsön céljaira sikerült a tőkét bizonyos fokig „lefölöznie". igényük az állami segélyezésre. Ez a rendelkezés legalább 30 ezer hadi­rokkantat érint közelebbről. Az uj rendelkezések augusztus 1-én lépnek életbe a fölhatalmazási törvény alapján rendeleti utón. Az uj rendtörvény julius 23 án lép életbe. A törvények és rendeletek gyűjtemé­nyének szombati számábaan tették közzé a köztársaság védelméről szóló törvény kiegészítését, a rendkívüli in­tézkedésekről szóló törvény novelláját és a sajtótörvény novelláját, illetve ki­egészítését. A rendtörvényt kiegészítő törvény és az uj sajtótörvény a közzé­tétel után nyolc nappal, vagyis július 23-án lépnek életbe, mig a rendkívüli intézkedésekről szóló törvény novellája a közzététel idejében azonnal életbe lépett. 700 millió korona deficit az államvasutaknál. A parlamenti takarékossági és ellen­őrző bizottság tanácskozásokat folytat azokról a sürgős megtakarításokról, amelyeket még az idei állami kiadá­soknál kell keresztülvinnie a kormány­nak. Az ülésen résztvesz Malypetr mi­niszterelnök is. A legnehezebb kérdést az államvasutak deficitjei képezi, amely a Lidové Noviny jelentése szerint ebben az évben meghaladja már a hétszáz millió koronát. A nevezett lap e jelen­téséhez hozzáfűzi, hogy az állam pénz­ügyi helyzete természetesen nehéz, en­nek ellenére semmi ok sincsen a na­gyobb nyugtalanságra. Ha keresztül­vezetik az állami kiadásoknál a szük­séges megtakarításokat, az idei költség­­vetési deficit sem lesz olyan nagy, hogy ne lehessen elviselni. A Lidové Noviny szerint „a mi viszonyaink az összes ne­hézségek ellenére oly egészségesek, hogy aránylag könnyen usszuk meg a mai kritikus időket“. Annál inkább szük­séges azonban, hogy a kormánynak és a parlamentnek legyen bátorsága meg­takarítások végrehajtására, amelyek az állam érdekében múlhatatlanul szüké­­gesek. Több uj rendelet készül a felha­talmazási törvény alapján. A kormány rövid időn belül több gazdasági vonatkozású rendeletet fog kiadni a felhatalmazási törvény alapján. Az a terv, hogy a rendeleteket még e héten elkészítik és a minisztertanács elé terjesztik, amelynek határozata után a rendeleteket közzéteszik. E rendele­tek között lesz a munkanélküliek tá­mogatásához való állami hozzájárulás csökkentésére vonatkozó rendelet és a munkaközvetítés uj terve. A rokkant­ellátás uj rendezéséről szóló rendelet, melynek értelmében a rokkantsági ha­tárt fölemelik és egyben a súlyos rok­kantaknak, mint a vakoknak létmini­mumát megállapítják. Rendelet fog megjelenni az állami üzemek gazdál­kodását illetőleg, amellyel azokat egészséges kereskedelmi alapokra akar­ják fektetni. Uj rendeletekkel fogják szabályozni a fontos pénzügyi kérdé­seket, amelyekkel a hitellehetőségeket akarják kibővíteni. Rendeleti utón meg­hosszabbítják és megreformálják a gabonaszindikátust és uj rendelkezé­seket adnak ki a behozatali jegyeket illetőleg. Novellizálják az útalapról szóló törvényt, a textiláruk forgalmi­adójának átalányozását és a kis sör­özőknek adott támogatásáról szóló kor­mányrendeletet. Kiadják továbbá azt a rendeletet, amely a produktív munkanél­küliségi támogatást kibővíti, a közsé­gekben és a járásokban végzendő szükségmunkákra egyszeri egy száza­lékos pótlékot szednek be minden adóköteles jövedelem után. A rendele­teket egymásután fogják közzétenni a törvények és rendeletek gyűjteményé­ben. Uj vámtarifa lépett életbe Az új vámtarifa novellája július 15-én lépett életbe. A rendelet nagyon érdekes rendelkezéseket tartalmaz. Számos, — eddig vám alá nem eső — árú számára állapítottak meg jelenté­keny vámokat, még egészen különle­ges fényképpapírok számára is. A búza vámja mázsánként 25 korona, a rozsé 50, árpáé 36, zabé 34 korona. A disznó vámja, 100 kilónként élő­súlyban 337 korona. Mivel általában az élőállatok ára 1930 óta 32 percent­tel esett, az ezeket illető vámtételeket is felemelték, kivéve a Romániával való forgalomban, ökrök és bikák vámja mázsánkint 204 korona, tehén 178, fiatal marha 167, friss hús má­zsájánál 408 korona. Természetes vaj mázsánkint 630 korona vámot fizet, disznó-, vagy libazsír nyersen 150, olvasztott 300 korona. A rendelkezések az importált árúknál legtöbb esetben ötvenszázalékos forgalmi adó-emelke­dést is kívánnak. POUnUl SZEMLE 9 T

Next

/
Thumbnails
Contents