Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-16 / 100. szám

1933 december 16. »KOMAROMI LAJPOK« 3. óidat. A: gépkapitalizmus niegrendszabályozása De Czech miniszter legutóbbi par latoén ti beszédében mondotta a kő­­vétkezőket: A negyvenórás munka bét bevezetése nélkül nem remélhet­jük azt, hogy legyűrhetjük a munka nélküliség rémét.« Dr. Czech miniszter ezen beszédé­ből világosan láthatjuk, hogy vala­mi újság történt a csehszlovák gazda­sági életben. Bár egy fecske nem esi nál nyarat, mégis örülnünk kell, hogy a miniszter megértette Roosevelt pél­dáját és útmutatását. Mert a munka­nélküliség egyre súlyosbodó problé­máit, máskép, mint a gép diktatú­rájának megtörésével, megoldani nem lehet. Vagy ócskavassá alakul át auto­matikusan a leállított munkagépek tö­mege, vagy anarchikus kitörésekkel óriási méretű géprombolás követke­zik be, ha a munkanélküli embertö­­megek muiikábaállííását valami mó­dón keresztülvinni nem lehet. Az északamerikai Unió diktátorelnökéi, Roosveltet. valamint az ő gazdasági munkatársát, Johnson tábornokot il­leti meg a világtörténelem egyik leg­nagyobb gazdasági elhatározásának és kezdeményezésének az érdeme, hogy gazdasági szabadság és egyéni vállal­kozás korlátlan munkafeltételei he­lyébe diktatórikus úton a redukál! munkaidőt és a minimalizált munka­béreket (minimális órabér 10 cent, kb. 8-9 Ké) léptette életbe. Roosevelt tehát csúfosan megbuk­tatta a gazdaságbölcselőket; de azok maguk is elbuktak az elmúlt tíz esz­tendő alatt elvenhedt elméleteikkel és az úgynevezett gyakorlati közgazdá­szok megbuktak terméketlen tanács­kozásaik következtében. Mert mi sem egyszerűbb, mint be­látni azt az igazságot, hogy ha a gép a saját termelőképességével meg tudja hatványozni az emberi munka teljesítőképességét, akkor nem az em­bert kel! kidobni munka nélkül az uccára, hanem a gép munkateljesít­ményének fokozásával arányosan csökkenteni kell az emberi munka igénybevételét'anélkül azonban, hogy az emberi munkára fordított munka­bért a legkisebb mértékben is csök­­keiitenők. A gép öncélú termelése a gépkapitalizmus legszörnyűbb gazda­sági eltévelyedése; a gép csak akkor termelhet, ha van fogyasztó ember, aki a gép termését át tudja venni. A genfi munkaügyi hivatal már évekkel ezelőtt hatalmas statisztikai anyaggyűjtés alapján arra a végső» konklúzióra jutott, hogy a munka­­nélküliséget másként, mint a munka­idő megrövidítésével — kiküszöbölni nem lehet. Az ember nem azért ter­melte ki a gépet, hogy éppúgy 8—10, sőt 12 órát robotoljon a munkagép mellett, mint a múlt század primitív kapitalisztikus korszakában. A hat órás munkanap egy csapásra eltűn­teti a munkanélküli milliókat. Sajnos, ezeket a primitív igazságo kát az öreg Európa nem érti meg még toost Seiri érdem Szerint. A nagy­kapitalista Egyesült Államok egysze­rű igazságokkal, gátlásmentesen dol­gozó diktátorának kellett a világ és elsősorban Európa számára megmu tatni az egyetlen kivezető út at, a mai nagy gazdásági kataklizmából. Dr. Czech miniszter elfogadta Roo­sevelt igazságait. Belátta ő is, hogy a gazdasági világválság (elfogulatlan szakemberek véleménye ez) a mun kagépnek ék az emberi munkának egyenlőtlen küzdelmére vezethető vissza. A munkagép az istenített tő­ke korlátlan jogainak jegyében rab­szolgává és munkanélkülivé lelte az őt megteremtő embert és nyilván valóvá lett, hogy a könyvtőkék állal reprezentált munkagépek amortizá­ciós tértié egyre növekvő munkanél­küli segélyt jelentett a géptőke szó mára. Ha dr. Czech miniszternek tényleg sikerül majd, Roosevelt példáját kö­vetve, az egész vonalon bevezet Csehszlovákiában a negyvenórás munkahetet és a minimalizált mun­kabéreket, akkor Csehszlovákia gaz daSági élete fordulópontjához érke­zett és a gazdasági válságból komoly kibontakozást remélhet. (d. e.) A megszelídített dohány. 'Az első hosszú nadrág, az első csók és az első cigaretta — ezt a három serdülőkort emléket holta napjáig sem felejti el az ember, jóllehet az első szippantások utókövetkezményei nem tartoznak a legkellemesebb re­miniszcenciák közé. Akkor még he­ves rosszullétlel, émelygéssel, hányás­­síd tiltakozott a fiatal szervezet a dohány mérge ellen, de csakhamar megbarátkozott vele. Való igaz, hogy megrögzült dohányosok is délnek sokszor az emberi kor legvégső ha­táráig, de ez csak szervezetük át­lagon felüli szívóssága mellett bizo­nyít, amivel ellenállnak a méreg rom­boló erejének, mert bizony a dohány­füsttel nap mind nap a testbe kerülő nikotin apránként rombolja, őrli, marja a szervezetet, különösen az idegrendszert és a vérkeringés szer­veit. Idővel a nikotin olyan szükség­letévé válik a dohányosnak, mint a morfinistának a morfium, aki a meg­szokás folytán a halálos adag több­szörösét is baj nélkül elbírja. De a nikotin túlzott élvezete a legerősebb dohányost is leverheti lábáról és ve­szélyes mérgezést okoz, melynek nem ritkán halál a vége. Mindenki ismeri, tudja, hogy adó hónvzás káros és mégis Kamcsatká­tól Portugáliáig, az Arktisztól az An­­tarktiszig, az egész földkerekségen füstölnek. Mióta a világ áll, a szen­vedély mindig erősebb volt a józan értelemnél, miért legyen másképpen ép a dohány esetében? Az azonban tény, hogy a tudósok már régóta tö­rik a fejüket, miképpen lehetne ki­húzni a dohány méregfogát, azaz ho­gyan lehetne a káros nikotintartal­mától megszabadítani. Németország­ban már a múlt században kísérle­teztek azzal, hogy a nikotint vízgőz­zel való kilúgozással távolítsák el, mások vegyileg akarták megölni a mérget, 1900-ban pedig Kissling Ri­chard, a legnagyobb dohány vegyészek egyike, a dohánylevelek hevítését ajánlotta. Az azóta eltelt, több mint három évtized alatt a különböző fi­zikai és kémiai nikotincsökkentő el­járások meglehetős tökéletességre emelkedtek és ma már rendes keres­kedelmi cikk a csökkentett nikolin­­tarlalmú dohánynemű. Ezzel azonban a kérdés még nem nyert végleges megoldást. Mert nagyon bajos a do­hány nikotintartalmát tökéletesen el­távolítani, úgyhogy egyszersmind a dohány ízét, zamatát, élvezetét adó aromalikus anyagok is el ne pusztul­janak, vagy legalább is meg ne vál­tozzanak. Németországban, Karlsruhe melleit, Forcliheimbeu van egy intézet, mely kizárólag a dohány termesztésével, nemesítésével kapcsolatos tudomá­nyos kérdésekkel foglalkozik. Vagy másfélszázezer dohánypalántában va­lamennyi ország dohányfélesége kép­viselve van itt és az intézet tudósai tanulmányozzák, milyen összefüggés­ben áll a növények nikotintartalma termesztésük külső körülményeivel. Azt a felfedezést telték, hogy a nö­vény életviszonyainak megfelelő vál­toztatásával érzékenyen befolyásolha­tó a dohánylevelek nikotintartalma. Trágyázással — különösen, ha klór is van a trágyában — és más mű­velési eljárásokkal a rendesnél sok­kalta mérgesebb dohányokat lehet termeszteni; mig a közönséges do­hánylevélben legfeljebb ha 5—5.8°/o a nikotin, a forchheimi intézetben tenyésztett dohánylevelekben 12% is van a veszedelmes alkaloidából. Per­sze ez már nem való emberi élve­zetre, hanem rovarírtőszer készül be­lőle, növényi élősdiek ellen. De ha felfelé, akkor bizonyosan lefelé is me­hetünk a dohány nikotintartalmának szabályozásában s csakugyan, erős öntözéssel, sürŰn-ültetéssel, árnyéko­lással és melegházi termesztéssel el­érték, hogy a növények nikotintar­talma jelentékenyen csökkent. Ezen z utón továbbhaladva, eljutottak olyan dohányfajtákhoz, melyek űgv-A karácsonyi kalács beh jó illatú Természetesen pompásan ízlik is. Gondosan is készítették. Bi­zony - anyus ért a sütéshez. Soha más nem kerül bele, mint a jó CSEMEGE MARGARIN szólván egyáltalán nem tartalmaznak nikotint. Kémiai és fizikai behatás nélkül, pusztán élettani úton sikerüli megszelídíteni a dohányt minden erő­szakos kezelés nélkül, kivonni mér­gező tartalmát. Amellett pedig, mint a próbaszívási kísérletek mutatták, az ilyen dohánynemű tökéletesen megtartja természetes zamatát és nem fertőzi meg a helyiségeket a dohány­füst kellemetlen bűzével. Csak ;i szenvedélyes dohányos tud­ja igazán értékelni a tudománynak ezt a csodálatos diadalát a természe­ten, amivel megfosztotta egyik leg­fontosabb élvezeti szerünket mérgező erejétől, de meghagyta benne mind­azt, ami jó es kellemes a dohány kék i üstjében. A tudósok remélik, hogy néhány esztendő múlva a dohányos világ már gyakorlati hasznát is'él­vezheti tudományos eredményeiknek. Rheumás fájdalmak és fáj­dalmas nőibajokgyógyke­­zelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DEÁK-UTCA 3. 4f8 Telefon sz. 68. — Elfogták a máktolvajokat. Még az őszi szezonban eüoptak Mes­­singer Béía komáromi birtokos raktá­rából ismeretien tettesek 10 mázs ^ mákot. A rendőrség nyomozott ezügy-' ben s a tetteseket Kuklis Miklós és Kuklis Gusztáv személyében elfogta. megint mondja, helvet Jó, jó, mit cserélt: áll meg?-- Csak mondja, Brassai Pál Cassius: Hát Cassius Avégre élt, hogy tréfa és nevetség Gyanánt szolgáljon Brutusnak, midőn A fájdalom s rossz vére üldözik? Most megint jött a helycsere, aztán a dörgés: ÜruUts: Ezt szólva rossz vér űzött engem is. Cassius: Ha ennyit vallasz, fogjad jobbomat. Brutus: És szívemet vele! Pali bácsi várt. Befejezte. Érezte, tudta, hogy jól csinálta. Milyen jól! Fejébe megint tűz csapott, a gerince fájt, mint régen. De lába megroggyant és a szemébe, jó, öreg, pislogó szemébe forró könny szökött, ö, emlékek, tapsok, Zsekszpir... Várt. Az igazgató lassan feltápászkodott: — Hát jöjjön holnap. Az öreg színész felhördült. Nagyon mélyről, egész a gyomrából kiáltotta ... egyszer... mint Adám, a for­radalmi jelenetben ... a nyaktiló előtt, ór jást vesz­tesz el!.. .« így: — Ne küldjön el í De a hangja megcsuklott. A nyakát behúzta, tor­kát megköszörülte és csendesen mondta még: — Nem voltam jó? Talán? No, azért. Hát ne küldjön el! Mit csináljak magával? Milyen szerepet ad­jak? ...- Akármicsodát! Látta, Cassius voltam! Hát várjon. Még-filmen is kipróbáljuk. Bekiáltott egy világosítót. Kigyújtatta a legna­gyobb reflektor fényét és egy kis, házi színpadra zuhogtatta. Aztán ebbe a fényzuhatagba feltolta a színészi. Szembe az operatőr gépe már csendesen kattogni kezdett. Most játszón! Mit? Brassai Pál összehúzta ráncos arcát, a fény sü­tötte. Alulról alig hallotta: Cassiust! Amit ott bent oly szépen szavalt. Csak gyorsan, gyorsan, már fut a film. Mozogjon... Né­mán... Ne nézzen a reflektorba! Játszón. Erős arc­játékot kérek! És mozgást, mozgást, mozgást. Elég. Brassai Pál elindult. Állt. Ott állt szavak nélkül. Zsekszpir nélkül! Összecsuklott. Remegni kezdett és üres szája lefittyedt, a karja lelógolt. Két válla tehe­tetlenül rángatózott. Most mintha késsel szúrták volna az öreg két szemébe. A reflektor fénye marja ar arcát. Kötéllel veri, csapkodja a szemét. Pislogni is alig tu­dott már. Sír. És rémült rebbenéssel bújik el felka­pott karja mögé. — Elég. Köszönöm. Hallotta alulról. A gép berregése is elállt, a ref­lektor fénye kialudt. Ott didergelt a sötétben. Valaki tesegiletle a színpadról. Remegve, tétován ment, a szeme egészen gyuladt volt mán — Otthon tegyen rá borogatást. - mondta a di­rektor és betuszkolta egy sötét kamrába. A filmet rögtön előhívják. A vetítőgépbe teszik és itt mind­járt te is pergetik előttünk. S a lepedőn már ott állt Cassius. Rongyosan, öre­gen. Megcsuklott lábbal, szőrös, sovány arcán fájdal­mas fintorokkal. A szája lefittyedt, szegletén széles, fekete repedéssel egész a torkáig szaladt. A füle elállt. És zacskós, könnyező szeme üresen pislog. Borzasztó. — Úgy látszik, a szemem, a szemem már nem birja... Ezt a fényt. De máskülönben... hiszen látja, igazgató úr. Egészen derék Cassius valék. Felálltak és szótlanul mentek az irodába. Pali bácsi összeszedte a fényképeit, némán belegyömöszölte a táskájába és ki botorkált a filmvárosba. Haza sietett. A szeme fájt. Ijesztőn meregette az útra. Csak amikor az utolsó palánkol is elhagyta már és egész bizonyosan egyedül volt. gyorsan belezokogoti a "ka­bátujjába. TT X T m T T.7" A Ingyen karácsonya lesz, ha Slovenkánál vásárol, mert az olcsó árak I I I %/ M 1^1 1% i\ mellett megtakarított összegből ingyen feldíszítheti karácsonyfáját. w XVi jfl. A legszebb ajándék Slovenkától egy ajándék-csomag. Ajánlunk-----------------------------------------------------------------erre a célra gyári fióküzletünkből divatos ingeket, pyjamát, új min­tájú pullóvereket, selyem sálokat, nyakkendőket, asztali garnitúrát, bőrkeztyűt. — Kötő pamutokból minden színben nagy raktárt tartunk. KOMÁRNO

Next

/
Thumbnails
Contents