Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-16 / 100. szám
1933 december 16. »KOMAROMI LAJPOK« 3. óidat. A: gépkapitalizmus niegrendszabályozása De Czech miniszter legutóbbi par latoén ti beszédében mondotta a kővétkezőket: A negyvenórás munka bét bevezetése nélkül nem remélhetjük azt, hogy legyűrhetjük a munka nélküliség rémét.« Dr. Czech miniszter ezen beszédéből világosan láthatjuk, hogy valami újság történt a csehszlovák gazdasági életben. Bár egy fecske nem esi nál nyarat, mégis örülnünk kell, hogy a miniszter megértette Roosevelt példáját és útmutatását. Mert a munkanélküliség egyre súlyosbodó problémáit, máskép, mint a gép diktatúrájának megtörésével, megoldani nem lehet. Vagy ócskavassá alakul át automatikusan a leállított munkagépek tömege, vagy anarchikus kitörésekkel óriási méretű géprombolás következik be, ha a munkanélküli embertömegek muiikábaállííását valami módón keresztülvinni nem lehet. Az északamerikai Unió diktátorelnökéi, Roosveltet. valamint az ő gazdasági munkatársát, Johnson tábornokot illeti meg a világtörténelem egyik legnagyobb gazdasági elhatározásának és kezdeményezésének az érdeme, hogy gazdasági szabadság és egyéni vállalkozás korlátlan munkafeltételei helyébe diktatórikus úton a redukál! munkaidőt és a minimalizált munkabéreket (minimális órabér 10 cent, kb. 8-9 Ké) léptette életbe. Roosevelt tehát csúfosan megbuktatta a gazdaságbölcselőket; de azok maguk is elbuktak az elmúlt tíz esztendő alatt elvenhedt elméleteikkel és az úgynevezett gyakorlati közgazdászok megbuktak terméketlen tanácskozásaik következtében. Mert mi sem egyszerűbb, mint belátni azt az igazságot, hogy ha a gép a saját termelőképességével meg tudja hatványozni az emberi munka teljesítőképességét, akkor nem az embert kel! kidobni munka nélkül az uccára, hanem a gép munkateljesítményének fokozásával arányosan csökkenteni kell az emberi munka igénybevételét'anélkül azonban, hogy az emberi munkára fordított munkabért a legkisebb mértékben is csökkeiitenők. A gép öncélú termelése a gépkapitalizmus legszörnyűbb gazdasági eltévelyedése; a gép csak akkor termelhet, ha van fogyasztó ember, aki a gép termését át tudja venni. A genfi munkaügyi hivatal már évekkel ezelőtt hatalmas statisztikai anyaggyűjtés alapján arra a végső» konklúzióra jutott, hogy a munkanélküliséget másként, mint a munkaidő megrövidítésével — kiküszöbölni nem lehet. Az ember nem azért termelte ki a gépet, hogy éppúgy 8—10, sőt 12 órát robotoljon a munkagép mellett, mint a múlt század primitív kapitalisztikus korszakában. A hat órás munkanap egy csapásra eltűnteti a munkanélküli milliókat. Sajnos, ezeket a primitív igazságo kát az öreg Európa nem érti meg még toost Seiri érdem Szerint. A nagykapitalista Egyesült Államok egyszerű igazságokkal, gátlásmentesen dolgozó diktátorának kellett a világ és elsősorban Európa számára megmu tatni az egyetlen kivezető út at, a mai nagy gazdásági kataklizmából. Dr. Czech miniszter elfogadta Roosevelt igazságait. Belátta ő is, hogy a gazdasági világválság (elfogulatlan szakemberek véleménye ez) a mun kagépnek ék az emberi munkának egyenlőtlen küzdelmére vezethető vissza. A munkagép az istenített tőke korlátlan jogainak jegyében rabszolgává és munkanélkülivé lelte az őt megteremtő embert és nyilván valóvá lett, hogy a könyvtőkék állal reprezentált munkagépek amortizációs tértié egyre növekvő munkanélküli segélyt jelentett a géptőke szó mára. Ha dr. Czech miniszternek tényleg sikerül majd, Roosevelt példáját követve, az egész vonalon bevezet Csehszlovákiában a negyvenórás munkahetet és a minimalizált munkabéreket, akkor Csehszlovákia gaz daSági élete fordulópontjához érkezett és a gazdasági válságból komoly kibontakozást remélhet. (d. e.) A megszelídített dohány. 'Az első hosszú nadrág, az első csók és az első cigaretta — ezt a három serdülőkort emléket holta napjáig sem felejti el az ember, jóllehet az első szippantások utókövetkezményei nem tartoznak a legkellemesebb reminiszcenciák közé. Akkor még heves rosszullétlel, émelygéssel, hányássíd tiltakozott a fiatal szervezet a dohány mérge ellen, de csakhamar megbarátkozott vele. Való igaz, hogy megrögzült dohányosok is délnek sokszor az emberi kor legvégső határáig, de ez csak szervezetük átlagon felüli szívóssága mellett bizonyít, amivel ellenállnak a méreg romboló erejének, mert bizony a dohányfüsttel nap mind nap a testbe kerülő nikotin apránként rombolja, őrli, marja a szervezetet, különösen az idegrendszert és a vérkeringés szerveit. Idővel a nikotin olyan szükségletévé válik a dohányosnak, mint a morfinistának a morfium, aki a megszokás folytán a halálos adag többszörösét is baj nélkül elbírja. De a nikotin túlzott élvezete a legerősebb dohányost is leverheti lábáról és veszélyes mérgezést okoz, melynek nem ritkán halál a vége. Mindenki ismeri, tudja, hogy adó hónvzás káros és mégis Kamcsatkától Portugáliáig, az Arktisztól az Antarktiszig, az egész földkerekségen füstölnek. Mióta a világ áll, a szenvedély mindig erősebb volt a józan értelemnél, miért legyen másképpen ép a dohány esetében? Az azonban tény, hogy a tudósok már régóta törik a fejüket, miképpen lehetne kihúzni a dohány méregfogát, azaz hogyan lehetne a káros nikotintartalmától megszabadítani. Németországban már a múlt században kísérleteztek azzal, hogy a nikotint vízgőzzel való kilúgozással távolítsák el, mások vegyileg akarták megölni a mérget, 1900-ban pedig Kissling Richard, a legnagyobb dohány vegyészek egyike, a dohánylevelek hevítését ajánlotta. Az azóta eltelt, több mint három évtized alatt a különböző fizikai és kémiai nikotincsökkentő eljárások meglehetős tökéletességre emelkedtek és ma már rendes kereskedelmi cikk a csökkentett nikolintarlalmú dohánynemű. Ezzel azonban a kérdés még nem nyert végleges megoldást. Mert nagyon bajos a dohány nikotintartalmát tökéletesen eltávolítani, úgyhogy egyszersmind a dohány ízét, zamatát, élvezetét adó aromalikus anyagok is el ne pusztuljanak, vagy legalább is meg ne változzanak. Németországban, Karlsruhe melleit, Forcliheimbeu van egy intézet, mely kizárólag a dohány termesztésével, nemesítésével kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkozik. Vagy másfélszázezer dohánypalántában valamennyi ország dohányfélesége képviselve van itt és az intézet tudósai tanulmányozzák, milyen összefüggésben áll a növények nikotintartalma termesztésük külső körülményeivel. Azt a felfedezést telték, hogy a növény életviszonyainak megfelelő változtatásával érzékenyen befolyásolható a dohánylevelek nikotintartalma. Trágyázással — különösen, ha klór is van a trágyában — és más művelési eljárásokkal a rendesnél sokkalta mérgesebb dohányokat lehet termeszteni; mig a közönséges dohánylevélben legfeljebb ha 5—5.8°/o a nikotin, a forchheimi intézetben tenyésztett dohánylevelekben 12% is van a veszedelmes alkaloidából. Persze ez már nem való emberi élvezetre, hanem rovarírtőszer készül belőle, növényi élősdiek ellen. De ha felfelé, akkor bizonyosan lefelé is mehetünk a dohány nikotintartalmának szabályozásában s csakugyan, erős öntözéssel, sürŰn-ültetéssel, árnyékolással és melegházi termesztéssel elérték, hogy a növények nikotintartalma jelentékenyen csökkent. Ezen z utón továbbhaladva, eljutottak olyan dohányfajtákhoz, melyek űgv-A karácsonyi kalács beh jó illatú Természetesen pompásan ízlik is. Gondosan is készítették. Bizony - anyus ért a sütéshez. Soha más nem kerül bele, mint a jó CSEMEGE MARGARIN szólván egyáltalán nem tartalmaznak nikotint. Kémiai és fizikai behatás nélkül, pusztán élettani úton sikerüli megszelídíteni a dohányt minden erőszakos kezelés nélkül, kivonni mérgező tartalmát. Amellett pedig, mint a próbaszívási kísérletek mutatták, az ilyen dohánynemű tökéletesen megtartja természetes zamatát és nem fertőzi meg a helyiségeket a dohányfüst kellemetlen bűzével. Csak ;i szenvedélyes dohányos tudja igazán értékelni a tudománynak ezt a csodálatos diadalát a természeten, amivel megfosztotta egyik legfontosabb élvezeti szerünket mérgező erejétől, de meghagyta benne mindazt, ami jó es kellemes a dohány kék i üstjében. A tudósok remélik, hogy néhány esztendő múlva a dohányos világ már gyakorlati hasznát is'élvezheti tudományos eredményeiknek. Rheumás fájdalmak és fájdalmas nőibajokgyógykezelése rövid hullámokkal SZANATÓRIUM Dr. SELYE KOMÁRNO, DEÁK-UTCA 3. 4f8 Telefon sz. 68. — Elfogták a máktolvajokat. Még az őszi szezonban eüoptak Messinger Béía komáromi birtokos raktárából ismeretien tettesek 10 mázs ^ mákot. A rendőrség nyomozott ezügy-' ben s a tetteseket Kuklis Miklós és Kuklis Gusztáv személyében elfogta. megint mondja, helvet Jó, jó, mit cserélt: áll meg?-- Csak mondja, Brassai Pál Cassius: Hát Cassius Avégre élt, hogy tréfa és nevetség Gyanánt szolgáljon Brutusnak, midőn A fájdalom s rossz vére üldözik? Most megint jött a helycsere, aztán a dörgés: ÜruUts: Ezt szólva rossz vér űzött engem is. Cassius: Ha ennyit vallasz, fogjad jobbomat. Brutus: És szívemet vele! Pali bácsi várt. Befejezte. Érezte, tudta, hogy jól csinálta. Milyen jól! Fejébe megint tűz csapott, a gerince fájt, mint régen. De lába megroggyant és a szemébe, jó, öreg, pislogó szemébe forró könny szökött, ö, emlékek, tapsok, Zsekszpir... Várt. Az igazgató lassan feltápászkodott: — Hát jöjjön holnap. Az öreg színész felhördült. Nagyon mélyről, egész a gyomrából kiáltotta ... egyszer... mint Adám, a forradalmi jelenetben ... a nyaktiló előtt, ór jást vesztesz el!.. .« így: — Ne küldjön el í De a hangja megcsuklott. A nyakát behúzta, torkát megköszörülte és csendesen mondta még: — Nem voltam jó? Talán? No, azért. Hát ne küldjön el! Mit csináljak magával? Milyen szerepet adjak? ...- Akármicsodát! Látta, Cassius voltam! Hát várjon. Még-filmen is kipróbáljuk. Bekiáltott egy világosítót. Kigyújtatta a legnagyobb reflektor fényét és egy kis, házi színpadra zuhogtatta. Aztán ebbe a fényzuhatagba feltolta a színészi. Szembe az operatőr gépe már csendesen kattogni kezdett. Most játszón! Mit? Brassai Pál összehúzta ráncos arcát, a fény sütötte. Alulról alig hallotta: Cassiust! Amit ott bent oly szépen szavalt. Csak gyorsan, gyorsan, már fut a film. Mozogjon... Némán... Ne nézzen a reflektorba! Játszón. Erős arcjátékot kérek! És mozgást, mozgást, mozgást. Elég. Brassai Pál elindult. Állt. Ott állt szavak nélkül. Zsekszpir nélkül! Összecsuklott. Remegni kezdett és üres szája lefittyedt, a karja lelógolt. Két válla tehetetlenül rángatózott. Most mintha késsel szúrták volna az öreg két szemébe. A reflektor fénye marja ar arcát. Kötéllel veri, csapkodja a szemét. Pislogni is alig tudott már. Sír. És rémült rebbenéssel bújik el felkapott karja mögé. — Elég. Köszönöm. Hallotta alulról. A gép berregése is elállt, a reflektor fénye kialudt. Ott didergelt a sötétben. Valaki tesegiletle a színpadról. Remegve, tétován ment, a szeme egészen gyuladt volt mán — Otthon tegyen rá borogatást. - mondta a direktor és betuszkolta egy sötét kamrába. A filmet rögtön előhívják. A vetítőgépbe teszik és itt mindjárt te is pergetik előttünk. S a lepedőn már ott állt Cassius. Rongyosan, öregen. Megcsuklott lábbal, szőrös, sovány arcán fájdalmas fintorokkal. A szája lefittyedt, szegletén széles, fekete repedéssel egész a torkáig szaladt. A füle elállt. És zacskós, könnyező szeme üresen pislog. Borzasztó. — Úgy látszik, a szemem, a szemem már nem birja... Ezt a fényt. De máskülönben... hiszen látja, igazgató úr. Egészen derék Cassius valék. Felálltak és szótlanul mentek az irodába. Pali bácsi összeszedte a fényképeit, némán belegyömöszölte a táskájába és ki botorkált a filmvárosba. Haza sietett. A szeme fájt. Ijesztőn meregette az útra. Csak amikor az utolsó palánkol is elhagyta már és egész bizonyosan egyedül volt. gyorsan belezokogoti a "kabátujjába. TT X T m T T.7" A Ingyen karácsonya lesz, ha Slovenkánál vásárol, mert az olcsó árak I I I %/ M 1^1 1% i\ mellett megtakarított összegből ingyen feldíszítheti karácsonyfáját. w XVi jfl. A legszebb ajándék Slovenkától egy ajándék-csomag. Ajánlunk-----------------------------------------------------------------erre a célra gyári fióküzletünkből divatos ingeket, pyjamát, új mintájú pullóvereket, selyem sálokat, nyakkendőket, asztali garnitúrát, bőrkeztyűt. — Kötő pamutokból minden színben nagy raktárt tartunk. KOMÁRNO
