Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-16 / 100. szám
4. oldal. »KOMÁROMI LAPOKc 1933. december 16, Komoly hideg van! 437 Óvja a lábát, melyet fagyásiéi legbiztosabban a féle hócipő és posztócipő véd meg. Kaphatók Kő 15 —, 39*— árban Komárno, Nádor^ucca 15, sz. Az fizietek nyitvatarftáaa a karácsonyi vásár ideje alatt. A Járási Kereskedelmi Grémium elnöksége közli, hogy az országos hivatal a grémium kérelmére a közönség karácsony előtti bevásárlásainak és ellátásának megkönnyitése céljából az 1933. dec. 14-én kelt 317844 33-13. odd. számú rendeletével megengedte, hogy az üzlethe’yiségek, valamint a piaci árusító helyek folyó hó 17-én, az úgynevezett „aranyvasárnap“-on déli szünet nélkül esti 18 óráig, és a december 24-ére eső vasárnapon, karácsony elönapján ugyancsak déli szünet nélkül este 17 óráig egyfolytában nyitva tarthatnak. Ugyancsak fenti rendeletével engedélyezte az országos hivatal azt is, hogy az üzlethelyiségek a karácsony előtti hét többi napjain, vagyis december 18 tói (hétfőtől) december 23 ig (szombatig) a déli szünet idejében is nyitva tarthatók. A 8 órai munkaidőről szóló törvény rendelkezései szigorúan betartandók. Egyben közli a grémium elnöksége, hogy az országos hivatal 1933. dec. 15-én kelt 332 303/33—13. odd. számú rendelete értelmében az üzletek dec. 25-én és dec. 2ó-án, vagyis karácsony első és másodnapján zárva tartandók. Robinson Cruzoe szigetét az idén elkerüli a karácsonyi hajó. Ismeretes, hogy Robinson Cruzoe szigetének neve Juan Fernandez, de kevesell tudják, hogy ennek a Szigetnek hosszú évek óla pontosan (57 lakója van és hogy ezek évenként egyetlen egyszer jutnak érintkezésbe a külvilággal, akkor ugyanis, ha karácsony felé az arra járó angol hajó a sziget közelében kiköt és partraszállítja az érdeklődő idegeneket. Ekkor azután a bennlakók az idegeneket keresztül-kasul vezetik a Robinson viselt dolgai óla hírnévre szeli telt barlangokon, megmutatják nekik az óriásrákokat, sétapálcákat és bunkósbotokat adnak cl, mig a legfőbb üzletet a kis postahivatal csinálja, ahová az idegenek utoljára érkeznek, hogy a világ minden tája felé a képeslapok tömegét küldjék szét. Maga az, amit az idegenek egy napos tartózkodás alatt képeslapokra, levelekre és bélyegekre kiadnak, elég arra, hogy a sziget szerény közigazgatását, útjavításait és egyéb beruházásait egy esztendőre fedezze. A lakosok pedig az idegenvezetésből keresnek annyit, hogy téli holmijukat ugyanezen a hajón beszerezhessék. A múlt évben a válság következtében már megcsappant az idegenek száma, az idén pedig azt az értesítést kapták a sziget lakói, hogy az általános válság -következtében nem jelentkezett elég érdeklődő erre az útra. Miután azonban a konjunktúra Angliában éppen az utóbbi hetekben jobbra fordult, nincs kizárva, hogy mégis akad elég jelentkező arra, hogy Robinson szigetét felkeresse. A lapok szeretettel foglalkoznak ennek az ügynek a propagálásával. Az egyik lap gondokbamerült ábrázattal mutatja be Juan Fernandez lakosait, akiknek az arca a másik kép szerint: felvidul, amikor hallják, hogy a nagyvilág tehetős emberei az idén som hagyják őket magukra. Aoró hirdetések. SZIGETKERT a híd közelében és egy ház az Eötvös-uccában eladó. Bővebb felvilágosítást dr. Mihola Ferenc ügyvéd nyújt. 4 >4 DUNAPART 19. szám alatt (Kohn Jakab házában) elsőrendű alma kapható, már 10 kg vétetné! ts 2*5'\ 3 — KC-ért kg.-kéot. 465 Felhők és sugarak. Egy jó barátom életprogramja: Az emberek általában szépek akarnak lenni és jól akarnak élni. Én jó akarok lenni és szépen élni! A féltékenység már azért is oktalan, mert sokszor ráirányítja a figyelmet valakire, akire az, akit az oktalan féltéssel gyötörnek, eddig nem is gondolt. Gyakran kérdik a költőtől: »Hogyan írja ön a verseit?« Erre a kérdésre éppen úgy nem lehet felelni, mint ahogy a bimbó nem tudna felelni arra, hogyan bomlik virággá? Az anyagi gondokat is úgy megszokhatja az ember, ha nincs — szinte hiányzik. A cigaretta az a szenvedély, amelyről egy életen keresztül, mindig — holnaptól kezdve szokik le az ember. Kis párbeszéd. — Hallottad, hogy Péter megint kibékült Boriskával? — Nem lep meg. Sokszor, ha hosszú raboskodás után kiszabadulnak a rabok, — visszakivánkoznak a börtönükbe ! Az emberek nem szeretik a féldolgokat. Ezért ellenszenves például a — monokli. Ha valaki azon kezd tűnődni: hogyan lehetne a szerelmesét »megtartani . akkor el is veszítette. A gőg: hasonlatos a bika viadal vörös posztójához. Amikor aztán a bika döfni akar, •— a posztóval együtt elszaladnak előle. Aki azzal indul el hazulról, hogy most: »szakítani fogok«... az békülni megy. — Ez is hogy megvénült, — mondja az öregember a kortársára. De az >is« szócskát csak udvariasságból teszi hozzá. Ha találkánk van és az illető nagyon késik, egyszerre olyan emberek jönnek felénk, akik — hasonlítanak rá! Sokan nem azért nem szakadnak cl megint szerelmesüktől, mert talán titkon még mindig imádják, hanem azért, mert félnek attól, hogy esetleg másvalakit boldogíthat az az érzelem, — amely már neki nem kell! A dival: a légii bér álisabb rabszolgatartó. Egykedvűen tűri, hogy kritizálják, kigúnyolják, kinevessék, —• mégis az történik, amit ő akar! EgyidŐben szokás volt gúny tárgyává tenni két témát: az időjárást és a háztartási gondokat. Úgy, hogy nem is igen mernék társaságban erről a két dologról beszélni. Oktalanság! Igen fontos és igen érdekes téma mind a kettő és nagyon helyesen teszik az emberek, ha megbeszélik. Vannak emberek, akik meg vannak sértve, ha nem kelt föltünést a hölgy, akivel megjelennek. És ha föltünést kelt: akkor pláne meg vannak sértve, ve. Van egy Láthatatlan Orvos, aki állandóan receptet ir minden szív minden fájdalmára. A recept mindig egv: »Idő. idő, idő!...« F. I. Könyörülő szereletünnep a ref. egyháznál. Komárom, december lő. A komáromi református keresztyén egyház mélyen megindító szeretőiünnepélyt rendezett vasárnap, december 10-én a Jókai uccai templomban a hívek és az érdeklődő közönség cgybcgyült nagy seregének jelenlétében. Ennek az ünnepélynek keretében számolt be az egyház arról a nagyszabású könyörületes munkáról, melyet elsősorban az egyház, másodsorban pedig a beírnisszió terén buzgólkodó különböző szervek fejtenek ki az egyház szegényeinek, elhagyatottjainak, árváinak s általában a támogatásra szorulóknak megsegítésére és istápolására. A könyörülő szeretet ez ünnepe egyben nemescélú propagandáid szolgált az emberbaráli jócsel ekedetek minél szélesebb területen való gyakorlásának fokozására. Az ünnepélyt a hívek éneke vezette be, akik a 71. dicséret első versét (lm bejöttünk ...) és a LXXXIX. zsoltár első versét (Az Úrnak irgalmát...), énekelték el. Tóth Kálmán ref. segédlelkész ábítatos imája után Fiilöp Zsigmond főgondnok nyitotta meg az ünnepélyt, bensőséges szavakkal üdvözölvén az igen nagy számban egvbegyült híveket és a tcstvcrfelekezetek részéről megjelenteket. Megnyitójában rámutatott a keresztyén embernek magasztos kötelességére, amely embertársának segítésében és készséges támogatásában nyer kifejezést, s mely az evangélium tanítása szerint »egymás terhének hordozására irányul. A krisztusi szeretetnek gyakorlati megvalósítása az egyház által akkor történhetik meg, ha állandóan és szüntelenül végzi az emberbaráli ,segítő munkát, ha felemeli az elesetteket, felkarolja a nyomorultakat és istápolja a nélkülözőket. A komáromi ref. egyház a legnagyobb áldozatkészséggel állott mindenkor a szegények mellé és úgy maga, mint a kebelében működő szervek Galambos Zoltán lelkész bölcs irányítása mellett áldásos munkát fejlettek ki. Az egyház szegényeinek gondozásában cs támogatásában nagy érdemeket szereztek a Protestáns Jótékony Nőegylet, a Ref. Leányegylet, a diakónusok testületé és a diakonissza; mindezeknek működése az egyház nemesszívű tagjainak áldozatkészségével vált eredményessé. Az egyház a legutóbbi években 53.241 koronát fordított jólékonycélra és szegénygondozásra, amely összeg számokban is megmutatja a könyörülő szeretet munkáját. Végül a legszebb keresztyéni kötelesség teljesítésére, buzdította a híveket a főgondnok. A mély hatást keltő megnyitó után az Egyházi Első Énekkar Dürernek Vihar c. gyönyörű művét adta elő Teleki; Miklós karnagy vezényletével. Az újraszervezett énekkar művészi nívón mozgó precíz előadása ezúttal is megragadó hatással volt a templom közönségére, amely igazi lelki gyönyörűséggel hallgatta a kitűnő karnagy vezetésével előadott műéneket. Az egyház diakónus testületének három és féléves sikeres munkájáról Czibor Géza presbiter-diakónus számolt be. A diakónusok fontos templomi és bélmissziói szolgálatul teljesítenek felügyelnek a ref. szegényházra, gyűjtéseket végeznek az egyház és a szegények részére, állandóan látogatják a kavapusztai, cserhátpusztai és partos új telepi kálvinista testvéreket. Mint mindén évben, úgy az idén is nagyszabású gyűjtést rendeznek a szegények javára és felkérik az egy-i J3§Sí s! «r -w * 0 É sütőporral ház híveit, hogy elsősorban természetbeni, de ezenkívül pénzbeni adományokkal is támogassák a szegényakciót. Pap-Kovách Elemémó, a Prot. Jótékony Nőegylet lángbuzgalniú, fáradhatatlan elnöke a Nőegylet áldásos munkájáról nyújtott beszédes adatokat. Ez az egylet 53 év óta lankadatlan kitartással szolgálja a humanizmus nemes ügyét, minden évben állandóan havi segélyben részesít 31 aggot és szegényt, iskolásgyermekeket támogat tanulmányaik folytatásában és minden évben karácsony előtt ruhával és cipővel látja el az arra szoruló szegény iskolás gyermekeket. Ez évben is 80 tanulót iát el jó cipővel. A Nőegylet fennállása óta több mint 250.000 koronát áldozott a szegényekre és pótolhatatlan segítőtársa az egyháznak, amely csak hálával adózik az egylet fenköll gondolkozásé vezetőinek és nemeslelkű tagjainak. A Ref. Leányegylet működéséről Bajcsi; Lenke elnök számolt 1». Nyolcadik éve annak, hogy ez az egyesület rendszeresen résztvesz a belmissiós munkában és a szegény vasárnapi iskolás gyermekek felkarolásával szerzett eddig is maradandó érdemeket az egyház életében. Évenként rendezni szokott sikerült karácsonyi bazárjának tiszta jövedelmét a szegény gyermekek karácsonyának megszépítésére és boldoggá varázsolására fordítják. Évenként 150 gyermek kap ruhasegélyt és ugyanannyi szeretelcsomagot. Az egyesület buzgó tagjainak önzetlen és áldozatos munkálkodását a megsegített gyermeksereg szeretete és hálája jutalmazza meg. Az egyház belmissiós munkájában elismerésre méltó, odaadó munkát fejt ki Ivanics Ilona diakonissza, aki három éve dolgozik a komáromi gyülekezetben és szolgálja a Krisztust. Beszámolójában közvetlen szavakkal tárja fel azt a hivatást, ami a diakonisszára vár az elhagyatottak, a betegek és árvák gondtartásában. A várerődök, a Partosuj telep és más külvárosi részek nyomorban és Ínségben szenvedő embereinek viszi el a vigasztalás igéit, a szeretetnek adományait. De az ő feladata a cselédmisszió sok nehéz akadállyal terhelt munkája is. Halk, csendes, de áldásos munkája az egyház javára szol-, gal s méltó arra, hogy a legmelegebb! elismeréssel figyeljen föl reá az egyház. Az ünnep gazdag műsorán közreműködött Rácz Elemér sóki ref. lelkész, egyházkor, tanácsbiró, a kiváló' hegedűművész, aki a XC. zsoltárt és Goldmark Air c. áhítattal teljes mű-
