Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-12-13 / 99. szám
oß'yf'fHW évfolyam Nzprdn, 1033. ^pfipmbpr 13. 90. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP CTMMggaasBggaBwwMi'tin —— Előfizetés) ár csehszlovák értékben: äffelybeiä és vidékre postai szétküldéssé) s^ésa évre SS K5, félévre 48 Rí-, negyedévre 29 Kg. - Külföldén 129 Kg. EgTMSzám ára 1 korona. Alapított*! TUBA JANOS. Eelelös !6ts*rk«sxtői GAAL GYULA 9r. Szerkesztő: BAHANYAY JÓZSEF dr. Sőmoökafársaki ALAPI GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Ipar és mezőgazdaság Komárom, december 12. A csehszlovákiai közgazdasági politika vezető tényezőinek ma a legnagyobb problémája az, hogy az ipar és a mezőgazdaság kérdéseit lehetőleg összehangolják és ezzel az árhadjáratol megnyerjék, vagyis az olcsóbbodás folyamatának zsilipjeit megnyithassák. Ebben az irányban hangzottak el fontos nyilatkozatok vezető állások ban levő politikusok és kormányférfiak részéről. Ez azonban nem olyan könnyű feladat, mint amilyennek az első tekintetre látszik. Itt van, hogy csak példának hozzuk fel, a szén árproblémája, amely nagyon is összefügg ugv az ipar, mint a mezőgazdaság kérdésével. A szén árnívóját a munkabérek, a szállítási viszonyok és a közterhek, a külön szénadó, valamint a szociális terhek konjunktúrája szabja meg. Ez a mai relációk szerint olyan árnívót eredményez, hogy a külföldi szén is olcsóbb és úgy az ipar, mint a mezőgazdaság drágán fizeti. Ez pedig nagyon lényeges tétele mindegyik gazdasági ágazatnak. Az a tervezet, hogy a szénárakat a kormány szabja meg a mai munkabérek leszállítása nélkül, a közterhek leszállítása nélkül és a tarifális engedmények nélkül, arra vezet, hogy ez az iparág is megbénuljon, mert a termelés irrentabilitására vezet. Az iparra nézve minden felelős kormánytényező abban egyezett meg, hogy a kivitel szervezendő meg új piacok keresése utján, mert a régi piacok a krízis következtében elvesztek. Mindenesetre ez lenne a legfontosabb tennivaló, sőt egy lépéssel továbbmenve az volna a helyes közgazdasági építési sorrend, hogy a kereskedelmi szerződések megköttessenek, amint erre a közgazdasági érdekképviseletek már hosszú ideje, hogy rámutattak. Azonban ma a külkereskedelem annyira összezsugorodott, hogy egy szerűen kompenzációs üzletekké vált, ami távolról sem meríti ki az egymás mellett élő államoknak közgazdasági viszonyát és egymásrautaltságát. Mezőgazdasági téren Csehszlovákia elérkezett az önellátáshoz és most már kénytelen korlátozni mezőgazdasági termelését, hogy a túltermelés rossz következményeit mezőgazdasági termelése felől elhárítsa. Ámde a megegyezésnek az ára mindenütt az, hogy az érdekelt államok feleslegeiken akarnak első sorban túladni. így azután fantasztikus tervek merülnek fel a gyakorlati életben is a szomszédos államokkal való kereskedelmi viszonylatokban, például Románia ragaszkodik ahhoz, hogy gabonafölöslegének egy részét Csehszlovákia vegye fel, mert csak ebben az esetben tudja ipari behozatalát az idevaló termékekből fedezni. És erre az illetékes körök hajlandók is, de olyan körülmények közi, hogy az átveendő román gabonát az antwerpeni nemzetközi búzatőzsdén értékesítik. Ugyanezt kívánja Jugoszlávia is és a Magyarországgal megkötendő kereskedelmi szerződésnek is alighanem ilyen előfeltételei vannak. Természetesen az önellátás mellett erre szükség nincsen és gazdáink mindennemű import ellen tiltakoznak a saját termelésük jólfelfogott érdekvédelme szempontjából. A csehszlovák agrárpárt már az ellen is harcol, hogy Magyarországból olyan gabonakészletek jöhessenek be, amelyek az ittlakó magyar nemzetiségű állampolgároknak a határmenti birtokain termett s amely mintegy ötezer vaggont tesz ki az agrár becslés szerint. Maga Hodzsa is ez ellen foglal állást és az agrársajtó úgy állította be ezl, hogy ötezer vaggon gabonát »becsempésztek« volna. Tud jak jól, hogy a határmenti forga lom ellenőrzése olyan, hogy azt kijátszani nem lehet és itt legitim behozatalról van szó, amelyet az itteni lakosok magyarországi földjeik termése gyanánt hoznak be. Ezeket a nehézségeket igen nagy feladat legyőzni és eleget tenni annak a kívánságnak, hogy az olcsóbbodás folyamata meginduljon Néhány iparcikkben az tényleg látható, de nem vesszük észre az úgynevezett elsőrendű fogyasztási cikkeken. Már pedig mindenkor ezeken van a hangsúly, azokon a cikkeken, amelyeknek a fogyasztása nélkül a legszegényebb emberek sem élhetnek meg. A problémát szociális szempontokból tehát itt kell megfogni és a döntéseket ezen a vonalon létrehozni, de minél előbb. POLITIKAI SZEMLE Komárom, december 12. A magyar problémáról beszélt Benes dr. külügyminiszter Érsekújvárt. Benes Ede dr. külügyminiszter csütörtökön este Érsekujvárott, a Szokol egyesület termében előadási tartott, amelyben a magyar problémával foglalkozott. Előadása során többek között a következőket mondotta: A régi Magyarország területi integritása elkerülhetetlenül és örökre megsemmisült, a nemzeti eszme európai megszilárdulása következtében.“ E fejlődésből nincs visszatérés. Európában nincs komoly politikus, tudós, történetíró, filológus, publicista vagy diplomata, aki csak egy pillanatra is mérlegelné a régi magyar területi integritás lehetőségét. Amint a leghatározottabban visszautasítjuk azt a magyar politikát és propagandát, amely a miénk után nyúl, ugyanúgy nem volna méltó hozzánk, a győzelmes nemzethez, ha nem volnánk megértéssel a mai Magyarország súlyos helyzete és nemzeti fájdalma iránt. Súlyos lélektani, politikai és erkölcsi problémát jelent az öntudatos magyar hazafi számára, hogy megértse az új európai fejlődést, elfogadja azt és megbéküljön azzal. Éppen ezért mindig az volt a véleményem, hogy megértsük a magyarok hazafias érzését és erkölcsi vonatkozásban érthetővé tegyük számukra a sors elkerülhetetlen elfogadását. Nincsenek ellenséges érzéseink a magyar nemzettel szemben, nem gyűlöljük a magyarokat, a jövőben érdekeink megint találkozhatnak és ezért nyugalomban akarjuk bevárni, amíg az idő meggyógyította azokat a sebeket, amelyeket a háború és a forradalom okoztak. Magyarországon sokszor nem értették meg, ha nálunk ilyen beszédek hangzottak el. Nekünk nincsenek aggodalmaink senkivel szemben, másrészről jó viszonyra törekszünk. Még a mostani propaganda sem zavar bennünket és nem térít el békés, de szilárd politikai Hiúnktól. A gazdasági kisantant tanácsa január 8-án ülésezik. Benes dr .külügyminiszter, a kisantant állandó tanácsának elnöke, a kisantant delegátusait 1934. január hó 8-ára Prágába hívta össze a gazdasági kisantant első ülésére. Nem esőkként a munkanélküliség Csehszlovákiában. Az állami munkaközvetítő hivatalok kiadott jelentése szerint a munkanélküliek száma november hóban KA2.100-ra emelkedett, ami az idényszerinti növekedés tekintetében várható is volt. Tavaly, 1932. novemberben (308.810 és 1931. novemberben 937.650 volt a munkanélküliek száma. Összehasonlítva a kimutatott statisztikai adatokat, meg lehet állapítani, hogy Csehszlovákia az egyetlen ipari ország, amelyben a munkanélküliek száma a múlt évihez viszonyítva nem csökkent. Egyszázalékos pótadót vetnek ki a munkanélküliek javára. A cseh nemzeti Ceské Slovo úgy értesült, hogy a kormány még a ka* rácsonyi szünet előtt törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé a jövedelmi és a kereseti adó 1 százalékos pótadójáról. A pótadóból befolyó teljes jövedelmei a kincstár az önkor-SzerkesziGséf és kiadóhivatal Nádor-n. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton mányzati testületek részére utalja ál és az önkormányzati testületek ezt az összeget a munkanélküliek segélyezésére kötelesek fordítani. Már régebben híre kelt annak, hogy a kormány a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra inségadót szándékozik kivetni, így tehát a munkanélküliek javára kivetendő pótadót nem lehet újdonságnak tekinteni. A nevezett lap szerint a törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése után csak a jövő év végéig marad érvényben. Bezárult a Jeszo kiállítás. A Jeszo vezetősége nem azonosítja magát bizonyos Mikulásnapi-csomagok küldőivel. Vasárnap, december 10-én bezárult a JESZO kiállítása a Kultúrpalotában. A kiállításnak szép erkölcsi sikere volt, s hogy az anyagi siker ezt nem követté, abban részint a nehéz gazdasági helyzet, másrészt a komáromi társadalom egyre jobban fokozódó közönye a hibás. A kiállított műtárgyak közül sokkal több cserélhetett volna gazdát akár vétel, akár cserebere utján, sajnos, ez nem történt meg s, így Komárom csupán egy szép kiállítás erkölcsi értékével lett gazdagabb. Társadalmunknak az a része, amely lelkesedni tud: elszegényedett, amelynek pedig módjában volna még magyar értékeket menteni, az fásult. A ST)kal emlegetett komáromi kultúra — mondjuk meg bátran — újabban fiaskót szokott vallani. A kiállításnak nagyon sok látogatója volt s a JESZO szervező lelke, Karmos Károly mindent megtett, hogy a kiállítás alkalmával rendezett összejöveteleken a közönség jólérezze magái. * A JESZO vezetősége itt közli: sajnálattal értesüli arról, hogy a Mikulás-ajándékok közé néhány Ízléstelen, nem odavaló ajándék csúszott be. Sajnos azonban, a JESZO nem gondolt arra, hogy az ajándékozóknak ízléstelen intenciói is lehetnek, jóhiszeműségében csak a csomagok kézbesítésére vállalkozott, nem volt módjában a csomagok tartalmát is megtekinteni. Egyes izléstelenkedők játékál nem szabad összetéveszteni a JESZO elveivel. A JESZO, mint olyan egyetlenegy csomagot sem küldött, a csomagokat kibontani sem ideje, sem joga nem volt. A JESZO kéri azokat, akik megbántva érzik magukat, tekintse ezt a kilengést az illető küldő meggondolatlan jókedvének, de semmiesetre sem a JESZO vagy Harmos Károly hibájának. A JESZO vezetősége az ilyen küldeményekkel semmiféle közösséget nem vállal. — Százévesek faluja. Az a helység, ahol a legtöbb százévesnél idősebb ember él, itteni lapok szerint kétségkívül Verbász macedóniai falu. A lakosok száma itt alig négyszáz, de nem keresebb mint 19 aggastyán meghaladja a száz esztendőt. A falu legidősebb Lakosa 109 éves. A 90 és 100 év között levők száma 25. Két év óta a faluban csak egyetlen haláleset történt: egy kis gyermek halt meg.
