Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-12-09 / 98. szám

2. oldal »KOMÁROM! LAPOK« 1953. (tf c»mhf*r 9 í É TUNGSRAM 9 SCHAUB PHILIPS HAVEL BLAUPUNKT j"| TRIOTRON fl rádiókészülé- I kék raktfira. % 415 MIILLEH rádió , elekfro- és mechanikai s?aküziel raktáron tart bármilyen legmodernebb rádiókészüléket és ízléses csillán. Olcsó és garantált jó akkumuláíoríöltés Szak­szerű átalakításokat és javításokat 1 éves jótállás melleit a legolcsóbban végzem. MÜLLER KURT, Vármegye-u. 10. Tekintse meg üzletemet! I hető. A szónok szerint nincsen messze az az idő. amidőn a valutáris bűvész­kedéseknek véget kell vetni. Vala­mennyi államnak vissza kell térnie az aranyvalutához. Ismét provizórikus elintézés a lakóvédelmi törvény ügyében. A koalíciós pártok hetes bizottsága tanácskozást folytat a lakóvédelmi tör­vényről. de eddig nem jutott ered­ményre. A polgári pártok fölfogása élesen összeütközik a szocialisták föl­fogásával. Az agrárok és a cseh nem­zeti demokraták azt követelik, hogy a lakásvédelem 1934. január 1-én, vagy július 1-én szűnjön met/, míg a szocialista pártok a szegény emberek­re hivatkozva, ellenzik ezt a kívánsá­got. A néppárt közvetítő szerepel jál-A Katolikus Akadémia mérlege. Az elmúlt pénteken befejeződött a hath. Akadémia őszi programmja. Azok előtt, kik a Katholikus Akadé­mia esti előadásain resztvettek, nem kell bizonyítani az elgondolás sikerét öt héten keresztül, minden kedden és pénteken zsúfolásig megtelt termek arról tanúskodnak, hogy a katholikus lársadalom megértette a rendezőség szándékát. Egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy a gazdasági vél ág megszüntetéséért dúló harcban tulajdonképen a világnézetek vívják meg a maguk élet-hqlálharcál. Ily értelemben igaza van Foerster-nek. mikor azt mondja, hogy a szociális kérdés elsősorban pedagógiai kérdés. Ugyanis a szociális kérdés amely a szűk látókörű marxista-materialista ideológia szerint csupán a gyomor kérdése csak tisztalátású és a he­lyes cselekvéshez szükséges szabad­sággal rendelkező emberek tudják megoldani. Épen azért minden olyan akció, mely az igazság terjesztésének szolgálatába szegődik, egyúttal a társa­dalom jobb. emberibb sorsának meg­teremtését munkálja. Ezt a gondolatot az emberi léleknek ösztönös megérzésével fogta fel az a nagyszámú munkás résztvevő is, akik egyúttal frappáns bizonyítékot szol­gáltatlak arra. hogy nemcsak kenyér­rel él az ember, hanem minden igével, mely az igazságot terjeszti. Az utolsó három estén Borka Géza dr. és Hajdú Lukács dr. két-két elő­adással. Kocsis Károly és Nemesik Valter pedig ogv-egy előadással sze­repeltek. Borka Géza dr. egyik estén szelle­mes és szemléletes módon foglalko­zott az öröm és a szomorúság szociá­lis. valamint egyéni kihatásaival, má­sik alkalommal pedig az akaratnak. provizóriumot terjesszék ki július 1-ig és addig állapodjanak meg a pártok a végérvényes tervezetben. A provi­zóriumot valószínűleg elfogadják, de a három szobás lakások védelme már most megszűnik, továbbá annak a jö­vedelemnek határát, amelynél a la­­kásvédeiern véget ér. 50.000 koroná­ról néhány ezer koronával azonnal le­szállítják. Január első felében lesz a gazda­sági kisantant konferenciája. A kisantant gazdasági tanácsa csak január első jeléhen ül össze, mert Benes dr. külügyminiszter, a konfe­rencia elnöke, karácsony előtt nem ér rá. A végérvényes időpont kérdésé­ben megindult a tárgyalás az illetékes kormányok között. mint a legértékesebb lelki készségnek szerepét és jelentőségét fejtegette. Hajdú Lukács dr. Prohászka Otto­kár. a boldogemlékű püspök, a nagy zseni és lánglelkü apostol csodálatosan nagyszerű emberi kvalitásainak és sok­rétű munkásságának volt ihletett tol­mácsa. A nagy egyéniségnek vonzó, felemelő hatását intuitive tudta meg­érzékeltetni a hallgatósággal. Kocsis Károly gimnáziumi tanár az esztétika köréből választott előadásá­ban a művészet és élet kapcsolatait fejtette ki. Elemzés alá vette a mű­vész lelki állapotát az alkotás és a műélvező érzelmeit az élvezés hangu­latában és megállapította, hogy a kettő: a zseni és a közönség harmó­niája a lélek mélyén élő. emberi és igaz' érzelmek realizálásán keresztül érhető csak el. Az öt hetes előadássorozatot Nem­esik Valter előadása zárta be, aki a katholikus szociális progammot fej­tette ki .XI. Pius pápa Quadragesima Anno kezdetű körlevele alapján. A napjainkban dúló gazdasági há­ború, a kizsákmányoltak és a kapi­talisták harca megnyugtató megoldás­hoz nem vezethet, mert mindkettő el­hanyagolja, sőt tagadja a természetjo­got és a kinyilatkoztatást. A marxista és liberális-kapitalista társadalom­­szemlélet egyformán materialista és ugyanazokkal az erkölcstelen eszkö­zökkel dolgozik a hatalom megőrzése illetőleg megszerzése érdekében. Min­den vallásos lélek érzi, hogy nem az osztályharc és osztálygyűlölet, nem ki­zsákmányolás és rideg kalmárszel lem révén, hanem a testvériség és igazsá­gosság szempontjainak konzekvens levonása és gyakorlati keresztülvitele, mélyrenyúló és a lelket is szem előtt tartó szociális reformok által lehet csak a ma kiáltó ellentéteit és egyen­lőtlenségeit megszüntetni. A Katolikus Akció szellemében tar­tott ismeretközlő előadások sokkal mé­lyebb hatást gyakorolnak az egyház­­társadalmi életre, mint arra a rende­zők számítottak. Ez a körülmény egy­úttal azt a kötelességei is rója a Kat­holikus Akció vezetőségére, hogy a bevált és öl hét alatt méltán népsze­rűvé lett előadásokat a téli hónapok­ban folytassa. így elégítheti ki a töme­gek tudásszomját és igy viszi bele a legkülönbözőbb társadalmi rétegekbe a felébredt katholikus öntudatnak nagy szociális felelősségérzetét és fe­gyelmezettségéi. Ezek az előadások nem az emberi sokszor alacsony ösz­tönökéi ébresztgetik. hanem az em­beri lélekre, az igazi humánumra hatnak, mely a keresztény öntudatnak elválhatatlan kísérője. Az Akadémia rendezése körül Nem­esik Valter tanár szerzett igaz meg­becsülésre méltó érdemeket. Előadói­nak legszebb erkölcsi jutalma a meg­jelent hatalmas tömegek nem lankadó érdeklődése" legyen. k. a. — Szenved Ön rheumában? Kér­jen tanácsot orvosától, hogy mit tegyen ez ellen és vásároljon ALPA menthol sósborszeszt. Az Alpa-masszázs Önnek enyhülést szerez, meggyorsítja a vér­keringést, biztosítja a test számára a szükséges táplálékot, erősíti az izmo­kat és jótékonyan hat az idegekre. — ízlésünk el van kényeztetve. Torták és tésztáknál sem nélkülözhet­jük a nekünk különösen jóleső izeket, íegyen ez citrom, mandula vagy rumiz. A háziasszony azonban nem mindig rendelkezik ezekkel, gyakran néhány csepp miatt 1 egész citromot kellene feláldozni Az okos háziasszony ennél­fogva szívesen használja a dr. Oetker­­féle sütőolajokat, amelyek citrom, man­dula és rumizben kaphatók és amelyek­ből néhány csepp is elegendő ahhoz, hogy a torta vagy aprósütemények tésztája a megfelelő izt megkapja. Szerfölött kiadós, használatban takaré­kos, mindig kéznél, ezek oly egyesített előnyök, amelyeket bizonyára minden háziasszony meg fog becsülni. Ezen készítményekkel belföldi gyárunknak, a dr. Oetker-féle tápszerműveknek Brünn­­ben, sikerült a háziasszonyok által már rég érzett hiányt pótolni. Kérjen keres­kedőjénél dr. Oetker-féle sütőolajokat, 1 üvegecske ára csupán 80 fillér. Litvinov. Elutazott már Amerikából, ahol az Egyesült Államokkal békítette ki, husz­­szú harc. evolúció és főként a szük­ség kényszerítő hatása alatt, a Szov­jetuniót. A két unió kibéküli a Ja­pántól való félelem hatása alatt; a két kollektív gondolatvivő: Roosevelt és Litvinov megszövegezték az egyez­séget. Ez dokumentálja egyúttal a Szovjet új útra térését, amely út azon­ban nem előre, hanem hátra és lefelé visz. Mert sokkal kevesebb közéleti és nemzetközi erkölcstelenség van ab­ban. ha egy győzelmes forradalom minden ellenfelét kivégzi, mini abban, ha egy rendszer csak ártatlan ellenfe­leivel végez, csak azok legyőzésében mutál nagyságot, de a nagy ellenfe­lekkel szövetséget köt és azokat saját nemzete nyakára szabadítja. Ez a szinte meglepetésszerű össze­­ö!étkezésé Amerikának és a Szovjet­nek még le sem tűnt a nemzetek kö­zötti élet színpadáról, amikor máris újabb izgalmas meglepetések kerin­genek a levegőben. Litvinov, szakítva a Szovjet eddigi irányelveivel, a fasiz­mus dicsőséges hazájába. Itáliába, ha­józott a Gonte di Savoia fedélzetén és Európa legnagyobb diktátorával, Mus­solinival tárgyalt. Sől az olasz királyt is meglátogatta. Micsoda disszonancia ez.!!) Eddig szólnak a hírek. így dolgozik a Szovjet és Litvinov. Valami nehéz belső nyomás és a külső veszedelem kényszerítette a szov­jet népbiztosokat, hogy ügynökeiket békejobbal szétküldjék a világba és a két leghatalmasabb ellenséggel kibé­küljenek. Ugyanis a kezdetleges, a ro­mantikus marxizmus a maga tökélet­len egyoldalúságában szörnyű öldök­lések árán úgy-ahogv tartja még ma­gát Oroszországban. Míg azonban a saját eresze alatt a rémuralom fo­gyasztó légkörében elpusztítja a faj minden önmagát jelentő megmozdu­lását, kifelé la:san-lassan magára övez­te a régi cári nacionalizmus és impe­rializmus egész fegyvertárát és kész feledni szociális irányát, csakhogy a világhatalmak csoportosulásaiban kép­viselhesse a maga gondolatát. Otthon még vérpad és börtön az osztályrészük azoknak, akik a régi szik és azt ajánlja, hogy a jelenlegi Az utolsó kívánság. Irta ifj. Bókay János. Nagy Bálint emberi ölt. .Megölte haragosát, akivel évek óta perlekedett, nyolc hold miatt, elfíi'c meg­fontolt szándékkal ölte meg. mint azt a törvény megállapította. Lesből támadt rá. napszállta után, és fejszével három hatalmas csapást méri fejére. A törvény halálra ítélte Nagy Bálintot. Pedig Nagy Bálint nem volt gonosz ember, ha ugyan a tanuk igazat vallottak. Italos, indulatos, izgága ember volt, vére gyorsabb volt az eszénél, de szerette az asszonyát, szerette a fiát. mint ahogy mindent szeretett, ami az övé volt, a földjét, a tehe­nét, a lovát és vasárnaponként eljárt a templomba ünneplő ruhában, elénekelte a zsoltár! és komoly arccal hallgatta a papol. — Megértette? Nagy Bálint lassan felemelte lecsüggedi fejét és rámeresztette világos paraszttekintetéi a bíróra; ajka megnyílt kissé, mint aki türelmesen várja, hogy a kiejtett szó értelme megvilágosodjék előtte. —> Megértette az ítéletet? kérdezte a bíró és koppantott a ceruzájával. Nehéz paraszt teste megrázkódott, mini ahogy a fa összeborzad, amikor a favágók kiássák a gyökerét, egykedvű kék szemében megrebbent az iszonyat, sú­lyosan lecsüngő nagy tenyere kinyílt, mintha meg akarna fogódzni valamibe. Fuldokló hörgés szakadt ki torkából. Megértette. Vagyis később sem tudta megérteni. Nagy Bálint nem gondolt soha még a halálra. Élt, dolgozott, szeretett és gyűlölt, ösztönösen, vére szerint, állati módra, tartott az Istentől paraszti istenfélelemmel, mert tudta, hogy ő fogja az ekeszarvát és a buza­­mázsa mérlegét, de a halálra nem gondolt, mert az ember esze csak az életre szolgál s mert éppúgy irtózott a felesleges gondolatoktól, mint a felesleges szótól. Ha vén korában hal meg, amikor már lejárt a munka, a szerelem, a perlekedés ideje, alkalmasint nyugodt egykedvűséggel fogadta volna a halált, mint az élet természetes következményét. Úgy halt volna meg, mint Isten minden teremtménye, aki igaz frigy­ben élt a természettel, félelem és lázadás nélkül. Akkor sem gondolt a halálra, amikor agyonverte haragosát. Útjában volt az ember, szemel veteti jó­szágára, félre kelleti lökni. El kelleti pusztítani, mint valami kártékony férget, amely ette az életét, így kívánta a vére, az egészsége, a becsülete. Gyilkos­ság? Halál?... S hogy ezzel a halállal önmagái is megölheti? Nem. erre igazán nem gondolt. Legföljebb a csendőrökkel számolt, amint kakastollas csákóval és feltűzött szuronnyal beviszik a városba, a .bíróhoz, kivallatás végett. Egy-kél évi börtön, talán. az idő súlyát nem ismeri a paraszt, az asszony majd el­látja ezalatt a földet, állatokat és a gyereket, van hozzá ereje, aztán folytatódik a végtelen élet, ott, ahol elhagyta, munkával, incselkedéssel, borral, zök­kenő nélkül, s az akadály sincs többé. De halál? Most nézett először szembe a halállal. Most, amikor a bíró megkérdezte tőle, hogy érti-e az ítéletei, mikor szigorúan ránézeti és kopogott a ceruzájával. Most megértette a szól és a mögötte sötétlő eszméletlen borzalmai, megértette, hogy hurkot dohnak a nya­kába és kitaszítják az életből. Úgy tombolt a börtönében, mint a jászolhoz kötőit állat, amikor az istálló fedele lángban áll felette. Egyetlen gondolata ,egyetlen tébolyult akarása volt: menekülni a haláltól, a megsemmisüléstől. A végle­ges megsemmisüléstől, a megfelebbezhetetlentől, a jóvátehetetlentől. Most átka lett az a paraszti józan­ság, az a brutális realitás, amely áldása volt életének: csupasz valóságukban látni a dolgokat, átható fáty­lak és sallangok nélkül. A halál neki csak a süket és vak semmi volt, a teljes eszméletlenség, a nemlét. Paraszti lelke messze került Istentől, most. amikor az már nem adhatott meg esőt, napfényt, bő termést, gyermekáldást. Nem volt mibe kapaszkodnia: gyalá­zatosán félt a haláltól. Ez a döbbenetes, őrjöngő halálfélelem, ez a .tehetet­len, állati vergődés megrendítette a Fiatal ügyvédet, akinek a diplomáján még alig száradt meg a tinta s a lelkén még nem vont kérget a megszokás, Segí­teni! Segíteni ezen az emberen, segíteni rajta, ha százszor gyilkos is, megmenteni a gyötrelemtől. Pró­bálta vigasztaló szóval, de Nagy Bálint süketen hall­gatta s közbe-közbe felüvöltött, elbődült: nem aka­rok meghalni! Papot sem kívánt. Csak az ügyvédet engedte ma­gához, az ügyvéd ravasz ember, hátha kifundál valami csalafintaságot. De amikor meglátta a pelyhes­­állú gyerekei, akinek a szemében ott rémüldözött a saját végzete, újra tombolni kezdeti. * Elrohant a siralomházból: nem bírta hallgatni. Kergette, üldözte az üvöltés a varos zsivaján kérész-

Next

/
Thumbnails
Contents