Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-01 / 52. szám
1933 jú'ius 1. 5. oldal. Iskoláink beszámolói. i. A Sz. Benedekrendi Kath. Gimnázium. Gidró Bonifác igazgató gondos szerkesztésében egész vaskos kis könyv számol be a komáromi Sz. Benedek- Rend Kath. Gimnáziumának az 1932— 33. iskolai évről való működéséről. A tanintézetnél működtek az igazgatón kívül: Bíró Lucián, Csapó Antonin, Gödör Kap. János, dr. Hajdú Lukács, dr. Horváth Cézár, Pataki Maurus, Sárosy Etele bencéstanárok, dr. Borka Géza, Harmos Károly, Kocsis Károly, Koval Béla, Zavatzky Antal, Valach Ferenc, Sohár Ottó és Krizsán József világi tanárok. A tanintézet valláserkölcsi nevelést nyújtott a tanítványoknak, ebben a munkájában támogatta a dr. Lestár István igazgató vezetése alatt álló kath. fiúinternátus is, melynek 60 bennlakó tanulója volt. Úgy a fegyelmi, mint a tanulmányi állapot, valamint a tanulók egészsége semmi kívánnivalót sem hagyott fenn. Érettségi vizsgálat volt a tanintézetben szept. 13., febr. 6. Sztolárik Máté tanügyi főtanácsos elnökletével és junius 19—24 közt Wallo Albert lévai gimn. igazgató elnökletével és ez alkalommal kitüntetéssel érettek lettek: Barczi József, Bugyi Géza, Greschner Jenő, Grósz Anna, Horvatovich Hedvig, Klein Imre, Lénár Lajos, Nagy László, Psenák András, Vajlok Sándor és Zórád Elek, 11 tanuló, 29 érett lett, javító vizsgára utasítottak 3 tanulót: összesen 43. Iskolai ünnepélyeket tartottak Vrchlicky cseh költő és műfordító emlékére, Arany János centennáriumán, a köztársaság és annak elnöke ünnepein és a Pribina emlékünnepet. A tanintézet kebelében működtek a Mária Kongregációk, a Czuczor Gergely önképzőkör, a Jókai cserkészcsapat, a Vöröskereszt, végül az énekés a zenekar, mely Bíró Lucián illetve Krizsán József vezetése alatt számos alkalommal mutatta be tudását a nagy nyilvánosság előtt is. A diákszociális ügyeket a Segítő Egyesület intézte és a Diákmenza látta el. A Segítő Egyesület megközelítően 15.000 korona összeggel segélyezte az arra rászoruló érdemes tanulókat. A Diákmenza, mely Gödör K. János igazgató kiváló működése alatt 18 diákot látott el az iskolai év folyamán, Komárom város példásai1. vezetett intézményeivé fejlődött. Az intézet tanulói közül 13 részesült Király József volt pécsi püspök ösztöndíjalapítványából, 15 tanuló az országos hivataltól nyert ösztöndíjat, mig a Pálffy ösztöndíjból 15 tanuló részesült, az ösztöndíjak összege 19100 koronát tett ki. Ezeken kívül az intézet igazgatósága számos könyvjutalmat, nyolc 50 koronás pénzjutalmat adott, amelyekhez a Virágoskert szerkesztősége, Földes Samu, Neuhauser Jenő, Spitzer Béla, a Liturgia és dr. Alapy Gyula is járultak adományaikkal. Király József csicsói plébános 500 korona adományt küldött az intézetnek két VIII. oszt. tanuló jutalmazására. A szavalóversenyek díjaihoz a Komáromi Kaszinó, Rohonyi Oszkár dr., Tromler Miklós és Földes Samu járultak jutalomdíjak kitűzésével. A tanintézetbe beiratkozott 567 tanuló, akik közül 553 maradt az iskolai év végén és pedig 501 rendes és 52 magántanuló. Ezek közül komáromi 156, szlovenszkói 352, kárpátoroszországi 4 és külföldi 41, anyanyelv szerint magyar volt 550, német 2 és csehszlovák 1 tanuló, vallásfelekezet sze-Keresek 3 szobás modern lakást. augusztus 1-re Címem a kiadóban. > KOMÁROMI LATOK« rint így oszlottak meg: r. kath. 371, görög kát. 4, evangélikus 16, reformálás 95, izraelita 67. Előmenetel szerint: kitünően alkalmas 101, alkalmas 327, nem alkalmas 36, javító vizsgát tehet 85, pótvizsgát tehet 3. Az Értesítő ezek után a következő iskolai évre vonatkozó tudnivalókat öleli fel és közli a jövő iskolai évben használható iskolakönyvek jegyzékét. A néger, négerül Pozsonyban találkoztunk egymással, a néger, meg mi. Szinpatikus, derék néger volt, civilben zenész, hivatalos foglalkozására nézvést periig orvos. Mert vakard meg a négert, kibukkan a szaxofónos. Különös végzete Középeurópában a négereknek, hogy akármilyen műveit emberek, orvosok, vagy jogászok legyenek, végül mindegyik artista marad, vagy jazz-dobos. A mi négerünk Párisban végezte az egyetemet s Amerikából származott oda. De most Középeurópában dobol és bendzsózik. Ez még a jobbik eset, mert ismerek magyar orvost Pesten, aki télen, alighanem unalmában s szórakozásból, havat lapátol éjjelente az Erzsébet hid körül s a Nagykörúton. Németül beszélgettünk a négerrel, aki ezt a nyelvet törte, ellenben franciául és angolul remekül beszélt. Már mindent megtárgyaltunk, amit egy néger s egy szlovenszkói ember, mint közös témát, megbeszélhet. — Nos, most pedig beszéljen négerül ! mondtuk neki. A néger bámult s vigyorgott. — Hogy érti ezt? Úgy, hogy beszéljen négerül. Valami ilyet: nyassza, mbonga, dongbrah, vagy tfféle ... — Nem tudok négerül, — mondta a néger és még el sem szomorodott. Az őseimet úgy hozták rabszolgának Virginiába,r de én már elfelejtettem a nyelvet. (És büszkén kihúzta magát.) Én amerikai állampolgár vagyok 1 Számunkra ez valami egészen különös volt. Egy néger, aki nem tud ősei nyelvén Aki minden közösséget elszakított a Kongó folyó partjával, az ősi tam-tammal, a néger bánattal, — hisz a néger bánata is mély emberi bánat, — aki elfeledett egy nyelvet, amelyet ősei ezer esztendők óta beszéltek, aki beolvadt az angol kultúrába s idegen francia kultúrát szív. Felemás ember. Csak a szine fekete. A nyelve fehér. Milyen zavaros lehet világfelfogása, életnézete ? Nagyon sajnáltuk a négert, aki elfelejtett négerül. A néger azonban, mint mondom, művelt ember volt, évek óta jár köztünk s különféle lokálokban nagyszerűen megismerhette már Európát s a középeurópai embert. Mert visszavágott: — Az urak sajnálnak s lenéznek engem ? Miért nem néznek körül a maguk portáján ? Ismerek magyar embert, aki szántszándékkal felejtett el magyarul s ismerek családot, magyart, amelynek gyermeke már nem beszéli az önök nyelvét. Pedig nem is kellett erhhez a művelethez generációk sora, Én messzire szakadtam a törzsemtől, nálam még nem olyan csodálatos. De önök a törzs mellett maradtak s mégis elfelejtették a törzs nyelvét. Hogyan is van az a bibliában? Egy tál lencséért, sokszor csak egy barátságos nézésért... Hát csak ne nagyon feszegessük ezt a négerséget. .. Szólt és fütyörészni kezdett. A néger. Cigány futballisták Hallotta-e valaki a hirét a ROMA FC-nek? Alig valaki még s éppen azért sietünk megmagyarázni, hogy a ROMA korántsem jelent Rómát, nem az olasz főváros ez, hanem a cigányivadékok házihasználatu neve, a roma. Mit csinálnak a romák ilyenkor, nyár idején? Bizony, kevésnek adatott meg az a szerencse, hogy a „nyáron vá-A főgimnázium Értesítője Komárom város kulturális életének mindenkor élénk dokumentuma, mert mindenkit meggyőzhet arról, hogy falai közt komoly munka folyik, amit különben igazol az intézetnek messze földön elterjedt kitűnő hírneve is. A hivatása magaslatán álló tanári karnak mindenesetre ez a legszebb elismerés, amelyet az itt élő magyarság nyújthat. lyogot vetek, télen hegedülgetek“ örömében keresse kevés garasait, mert a vályogvetéshez építkezési kedv, hogy ne mondjuk, szilárd konjunktúra kell, már pedig kinek van pénze építkezni, ami meg a hegedülgetést illeti, elszedett a jazz minden kuncsaftot s ugyancsak tudományos romának kell annak lennie a zene terén, högy versenyt tudjon télen-nyáron hegedülni a nagydobbal .. . (Ámbár Komáromban ezt a szerencsétlen párosítást végigélvezhettük az utóbbi időben néhányszor s a fából vaskarikát is láttuk már a dzseszszesitett cigányzenekar alakjában A múlt héten az érettségi bálon jelent meg a cigányzenekar nagydobbal. Jó volt a zenekar dob nélkül s örvendtünk hallani, hanem amikor a nagydob is elböffentette magát, különösen a csárdásnál, akkor menekültünk a közelből. Mert a nagydobhoz is érteni kell s nem a banda legügyetlenebb tagjával, a legbotfülübb és ritmusérzékben leggyengébb fiatalemberrel kezeltetni ezt a fontos szerszámot. Különösen csárdásnál nem. Egyebekben meg voltunk elégedve a bandával. Mivel a romáknak általában rosszul meg, ők is megpróbálkoznak mindenféle lehetőségével a pénzkeresésnek s a törvényes csavargásnak. Így alakult meg Kassán a ROMA FOOTBALL CLUB, ami nem más, mint tizenegy elszánt cigánylegény vállalkozása, a "nagyvilágban. Futballozni mentek a kitűnő szakemberek s Csizek Václav kassai férfiúban menedzsert, impresszáriót és utimarsallt is találtak. Addig rúgták a gyöpön a labdát, amig akkorára nem nőtt a lábujj-bütyök-íudományuk, hogy külföldi turnéra vállalkoztak. Hiszen csak az ősök szerepét folytatták: azok a kezük munkájával, öt ujjuk billegtetésével szereztek külföldön sikereket, vörös dolmányban és sujtásos nadrágban, a kassai modern romák a lábuk fickándozásával szedik a borostyánt s a lábakra nem is kell vörös sujtásos nadrág, hanem sokkal olcsóbb kis bugyogó. Ki kezével, ki lábával, a dolog egyre megy. A kassai ROMA Fellendült egy nagyot s meg sem állt Észtországig, mert éppen az észtek voltak kiváncsiak a roma-együttesre. Azóta már valahol Tallin-ban rúgják az északi port. De nem kell aggódni: vittek hegedűt is. És, ha elfogy a láb tudománya, vagy lehengerelték már az összes északi rokonok minden jobb csapatát, akkor előveszik hónuk alul a brácsát meg a klarinétot s kezdődik az észtek tánca ész nélkül... Hát ilyen emberek ezek a mi romáink. Hogy a devla hullasson nekik napjában száz aranypénzt,.. (sz. v.) V ilágny el vek magántanulás utján való elsajátításra alkalmas nyelvtanok: Schidlof dr. „1000 szó“ módszere 10 füzet gyüjtőmappában Angol nyelvtan Kő 39.— Francia nyelvtan Kő 39.— Német nyelvtan Kő 52.— Olasz nyelvtan Kő 62,— Spanyol nyelvtan Kő 62.— Kapható: Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29 szám. HÍREK Éjszaka, ha berregnek a gépek... Kitűnő esetet mesélt el egy kisalföldi ismerősöm. Ismerősömék földbirtokosok és künn laknak egy tanyán. Mivel sokat utaznak, mindenfelé vannak jóismerőseik, akik közül a bizalmasabb barátokat meghívják egy kis kisalföldi nyaralásra. Egy-egy német, francia, olasz mindig akad vendégül, ha itthon tartózkodnak. A napokban egy francia mérnök érkezett hozzájuk, aki előtt ez a föld, a maga laposságával, ringó kalászaival, folyóival és mocsaraival teljesen ismeretlen, újszerű volt. Minden látvány nagyon megnyerte a tetszését, csak a paprikás csirkével s a töltöttkáposztával volt baja. Ezt is szerencsére megúszta azonban s szemmel láthatólag jól érezte magát. Nappal tudniillik. Éjjel azonban nem tudott aludni. Annyira nem tudott aludni, hogy reggelente, amikor asztalhoz ült, tiz méterről leritt róla az álmosság, a fáradtság, a kimerültség. — Nem tudok aludni, — panaszkodott negyednap, — akkora zajt csinálnak éjjel a gazdasági gépek, vagy nem tudom én, milyen gyár, amely a közelben dolgozik, hogy egész éjjel hánykolódom az ágyban. A házigazda csak csodálkozott, de nem szólt semmit. Éjszaka azonban figyelmesen kiment az udvarra s hallgatózott: ki járatja vájjon éjszaka a motort, vagy a cséplőgépet. De senki sem zavarta meg az éjszaka csöndjét. Mindamellett a francia vendég reggel szinte ájuldozott a kimerültségtől, — Én nem értem, — mondta, — milyen szokás van maguknál, magyaroknál, hogy éjjel is dolgoztatják a gyárakat s nem hagynak pihenést. Olyan nagy itt a konjunktúra ? A házigazda elcsodálkozott: — Egész éjszaka kint voltam, de senki sem dolgozott. Aztán, hogy tévedésbe ne essünk, az egész környéken nincs egyetlenegy gyár, mégcsak téglagyár sem. Honnan veszi, hogy itt egész éjjel csörömpölnek ? Olyan csend van itt éjszaka mint a templomban. — Ördögöt! — kesergett a francia — hiszen egész éjjel furnak-faragnak, berregnek a gépek s búgnak a szivattyúk. Nem lehet aludni tőlük. Következő éjjel, ahogy lefektették a franciát, fennmaradt az egész család s közösen ellenőrizték a furó-faragó; berregő, láthatatlan „gépeket“. Akkor derült ki, hogy mit hallott a francia gyárnak. A közeli mocsár békáit. A derék békák este kezdték meg a koncertjüket s egész éjszaka fújták, A háziak füle meg se hallotta. De a párisi mérnök, aki soha életében nem hallott mocsári békákat éjjel zengeni, ezt a különös zajt azonositotta gyárjának mühelyhangjaival s minden egyes brekkentést acélfurónak vélt ... — Te Deum. Június 28-án ért véget az iskolai év és reggel 8 órakor a Szent András templomban gyűlt össze a sok iskola tanulóserege, ezernél jóval több kisebb nagyobb diák. Az ünnepi istentiszteletet Gidró Bonifác főgimn. igazgató tartotta, aki a Te Deum-ot intonálta, melyet azután a gimnázium egyházi énekkara énekelt és Gregorián misét adott elő Biró Lucián regenschori vezetése alatt. Az ünnepélyes aktuson a templom zsúfolásig megtelt.
