Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-07-01 / 52. szám
6. oldal. »KOMÁROMI LAPOK< 1933. jálius 1. — Évzáró istentisztelet a ref. templomban. A most bezáródott tanév végén, junius 28-án, szerdán reggel 8 órakor tartotta a református keresztyén egyház a komáromi iskolákba járó valamennyi református tanuló számára az évvégi hálaadó istentiszteletet a Jókai ucca templomban. A főgimnáziumba, polgári és elemi iskolákba járó tanulók tanáraik és tanítóik vezetésével vonultak föl az istentiszteletre, amelyet Galambos Zoltán ref. lelkész tartotta. — Földrengési körmenet. Az 1763-ik év junius 28-ika örökre emlékezetes marad Komárom város és az itt levő egyházak történetében. E napon volt az a szörnyűséges földrengés, melynek következtében 1763 junius 28-án összesen 63-an haltak meg s az anyakönyvi bejegyzések szerint ezeknek halálát a házak összeomlása „obrutus domus“ okozta. Természetes ezenkívül ugyanaz nap igen sokan megsebesültek akik azonban csak később haltak meg s ezek száma 102 s igy összesen 165 áldozata volt a földrengésnek. A sz. András templomban a boltozat leszakadása következtében 2, a sz. Ferenc rendiek templomában 6 egyén halt meg. Komárom város vulkanikus talajon fekszik s ezért 10 — 15 évi időközökben mindig voltak és vannak kisebb nagyobb földrengések s ez elég ok arra, hogy a komái omiak a mindenható Istentől kérjék a földrengés veszedelmének távoltartását s azért a kath. egyház az őslakosság fogadalma szerint évenkint földrengést körmenetet tart. Minden ok meg van arra, hogy ezen fogadalmi körmenetben — különösen a jelenlegi súlyos körülmények közt, — a város minden róm kath. hívője részt vegyen, Ezen körmenet az egyházi előírások szerint minden évben sz. Péter és Pál apostoli fejedelmek ünnepét követő vasárnapon tartandó meg, s igy a tolyó évben az vasárnap; julius hó 2-án lesz megtartva. A sz. András templombői a 8 órai sz. mise után indul a körmenet a szokott útvonalon a Széchényi utcán és anglián keresztül tér vissza a templomba, ahol könyörgések és csendes sz. mise fejezi be az ájtatosságot. Kedvezőtlen idő esetén a körmenet a templomban lesz megtartva. E napon a Rozália templomban és a sz. Anna kápolnában nem lesz sz. mise. — Bűnbánati nap az evangélikus egyházban. Mint minden évben, úgy ezidén is bűnbánati napként üli meg a földrengés gyászos évfordulóját az evangélikus egyház. Vasárnap, julius 2-án a d. e. 10 órakor kezdődő istententistelet keretében bűnbánati prédikációt mond fánossy Lajos esperes; d. u. 3 órakor prédikáció és a bűnbánati könyörgések. — Szabadságon. Novotny Richárd közigazgatási főtanácsos, járási főnök, június 29-én kezdte meg egyhavi szabadságát. Távollétében a hivatalt Soltész Pál közigazgatási biztos vezeti. — Doktorráavatás. Lakatos László oki. középiskolai tanárt ma, julius 1-én avatják a budapesti tudományegyetemen a filozófia doktorává. A fiatal doktor Lakatos Károly ny. ig. tanító unokaöccse, itteni körökben is általánosan ismert, mert egyetemi tanulmányai ideje óta szünidejét köztünk tölti, hol gyökere sarjadzott, sőt Tóth Lőrinc, városunk nagynevű szülöttéről jogtudományi és szépirodalmi iró, kúriai tanácselnök, főrendi s a magyar tudományos akadémia tagjáról irt dissertatióját is jórészt az itteni könyvtárakban teljesített kutatások alapján irta meg. melyet az egyetem bölcsészeti kara egyhangú dicsérettel fogadott el. Tóth Lőrinc márványba vésett arcképe s emléktáblája szülőházának, a ref. parókia épületén látható, melyet a komáromvármegyei Muzeum Egyesület állított. — Ravatalozót épít a ref egyház. A komáromi református egyház presbitériuma még a hónap elején tartott egyik ülésén kimondotta, hogy temetőjében a régi halottasház helyébe a mai kor kívánalmainak megfelelő ravatalozó csarnokot épittet. Az építésre nyilvános pályázatot tett közzé, amely junius 25-én járt le. Az egyház presbitériuma junius 30-án Galambos Zoltán ref. lelkész, Fiilöp Zsigmond főgondnok együttes elnöklete mellett tartott ülésén foglalkozott az üggyel. A presbitérium megállapította, hogy hat ajánlat és összesen tiz terv érkezett be a lelkészi hivatalba. Az ajánlatok felbontása után jóleső örömmel vette tudomásul az egyháztmács, hogy a benyújtott tervek nívósak, stílusosak. A presbitérium az ajánlatokat szakértőnek adja ki, aki a terveket úgy művészi, mint gyakorlati szempontból meg fogja vizsgálni és a költségvetéseket átrevideálja. A református egyház vezetősége a hívek régi óhaját fogja az uj ravatalozó csarnok megépítésével teljesíteni és biztosra vehető, hogy az épület még ez évben megépül és rendeltetésének átadatik. — VÁROSI EMLÉKKÖNYV. Az országos hivatal leírt a városhoz és elrendelte, hogy a város gondoskodjék egy olyan »emlékkönyv;: rendszeres vezeéséről, amelybe a város élettében előforduló események időrendszerint feljegyeztessenek. Az emlékkönyv állandóan írt krónikája lesz a városnak, amely közigazgatási, gazdasági és kulturális szempontból igen értékes anyagot fog összegyűjteni, amely később történeti forrásként is használható lesz. A kérdéssel a város tanácsa e heti ülésén foglalkozott és Igó Aladár dr. közig, előadó ismertette az ügyet. Javaslatára a tanács az emlékkönyv írását elhatározta és annak vezetésével a rendelet értelmében Baramjay József dr. városi könyvtárost bízta meg, egyben Csizmazia György városbíró elnökletével egy öt tagú bizottságot választott. Ilyen értelemben a tanács javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. ' — A nagy földrengés emléke a ref. templomban. A komáromi református egyház ősi hagyomány szerint megemlékezik a nagy földrengés 170-ik évfordulójáról olyképen, hogy vasárnap három istentiszteletet tart. Délelőtt 10 órakor alkalmi istentisztelet lesz a Jókai-uccaí ref. templomban, délben 12 órakor könyörgés és délután 3 órakor prédikációs istentisztelet. — Házasság. Fóliák Rózsi és Scheiner Andor július hó 2-án, vasárnap déli 12 órakor tartják esküvőjüket az Ehrmann étteremben. (M. k. é. h.) 259 — Tűzoltó tanfolyam. Komárom megye tüzoltószövetsége tűzoltó altisztképző tanfolyamot rendez Komáromban, amely e héten vette kezdetét és harminc tagból áll a tanfolyamon /észtvevő hallgatóság. — Hatalmas tűzvész, amelyet cigaretta okozott. Mi is megírtuk azt a hatalmas tűzvészt, amely a párkányi Schlézinger uradalomban történt, amikor is egy gazdasági raktár a benne lévő összes gépekkel, eszközökkel együtt elégett. A kár 160 ezer korona volt. Természetesen a csendőrség megindította a nyomozást a tűz okának a kiderítésére. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a tüzet könnyelmű cigarettázás okozta és az eldobott és még égő cigaretta vég gyújtotta föl a raktárt. Most kártérítési pert indítottak az uradalom kovácsa, gépésze és soffőrje ellen, akik a gyúlékony anyagok között vidáman szoktak cigarettázni. — Fölvétel a főgimnázium első osztályába. A főgimnázium első osztályába való felvételre 132 tanuló jelentkezett. Ezek felvételi vizsgája junius 30-án folyt le. Nem jelent meg 9 tanuló, nem felelt meg 9 tanuló és a vizsgát letette 114 tanuló, ezek közül 80 tanulót vett fel a tanári kar a gimnázium első osztályába, amelynek Bíró Lucián tanár lesz az osztályfőnöke. — Uj gyógyszerész. Ph. Mr. Grósz Erzsébet okleveles gyógyszerészt, Grósz Mór a Continentále főügynökének kitűnő készültségü leányát junius 24-én avatták gyógyszerésszé a prágai egyetem orvosi fakultásán. — A diákuszoda megnyitása. Az uszoda a hatósági felülvizsgálat után a mai napon megnyílt, A három fürdői alkalmazotton kívül még egy felügyelő bizottsági tag is felügyel állandóan a rendre. Idényjegyek válthatók a fürdő pénztáránál. Egész idényre felnőtteknek 20, tanulóknak 10 Kő. Uszástanitás 20 Ke. — Iskolák a múzeumban. Az iskolai év végén számos iskola rándult be Komáromba a város nevezetességeit megnézendő és természetesen mindegyik iskola programjában bennevolt a múzeum megtekintése is. A kultúrpalota gyűjteményeit a kis iskolás gyermekeknek a legnagyobb előzékenységgel mutatták meg és előadásokat tartottak részükre Alapy Gyula dr., Baranyay József dr és Szombathy Viktor a régiségekről, a régi emberekről, akiknek reánk maradt hagyatékát megőrizte hűségesen az anyaföld. Az iskolás fiúcskák, leánykák nagy figyelemmel hallgatták az előadásokat és megnézték a nevezetességeket, amelyekre a vezető kalauzok felhívták a figyelmüket. Tavaszi zápor Üde, kedves magyar filmet láttunk a múlt estéken a moziban: Fejős Pál filmje, csupa hangulat, ötlet. Finom szentimentálizmus húzódik át a filmen, a meséje bájos, mint egy magyar gyermekmese: ... volt egyszer egy szegény cselédlány, akit úgy hívtak, hogy Mari... Ez a Mari szörnyű bűnbe esett: kisfia született neki, de a kisfiúra a társadalom nem tette rá a »törvényes« pecsétet. így aztán Mari útnak indult a gyermekkel, de mindenütt eléje került nagy hatalmával a Társadalmi Berendezkedés és szegény Mari nem örülhetett egyszerű anyai módján a gyermekének ... A társadalom hipokrizise, hejh, menynyi Marinak s hány anyának teszi keserűvé az életét s szabad ösztöneinket mennyi rengeteg béklyó köti gúzsba naponta. Maritól elveszik a gyermeket a Társadalom Törvényei nevében, minekutána éppen ez a Társadalom tagadta ki előbb az anyát... Szegény Mari útnak indul, mígnem a mennyek országába nem jut, ahol arany konyha aranypadlóját súrolja. Ámde, mikor meglátja, hogy leánya odalenn a földön nagyleány már s szintén arra a sorsra készül jutni, mint ő, tizenhat évvel ezelőtt: egy aranyvödörből vizet önt a szerelmesek fejére, ez a víz, mint tavaszi zápor hull a földre és veri szét a szerelmeskedőket. így menti meg a lányát. Lehet, hogy a téma nagyon szentimentális és kevésbbé fogékony lelküekben, — akik jobban szeretik a buta operetteket, vagy a mégbutább Harry Pie] eket, — az elégedetlenség érzését váltja ki, mégis elmondhatjuk, hogy jó és szép film volt, ügyesen megcsinálva, ötletesen rendezve, művészi eszközökkel, szociális tartalommal. A főszereplő Annabella játéka pompás. Általában, a mozi utolsó heteiben néhány rendes, jó filmet pergettek,: — ellentétben az általános Ízléssel és a kasszasikerrel, holmi Harry Piel és Tarzan-filmeket nem tekintünk jó filmeknek, — érdekes megoldású volt az ATLANTIS, amelynek tizenkétfelvonásos néma filmjét most rövidebb hangosfilmmé változtatták s inkább rendezői bravúrrá lett ez a film, mint a regény valódi másolatává. A »hangosság kötelez« jelszóval csak éppen utalások és sej tetősek történtek a regény egyes részeire s így a film hiányos maradt, semmiképen nem megrázó, mint néma elődje. Az ügyetlen és bárgyú egyfelvonásos »vígjátékok« helyett, amelyek legfeljebb a texasi hajcsárt elégítik ki, nagy örömmel láttunk hébe-hóba tudományos felvételeket. Ezekben az UFA elsőrangú, mégha annyiszor átkozott német is. Különösen az »Állatok szaggatják' s a lényeg benne keültetvényekről szólót felesleges feliratok zsaggatjákl is a lényeg benne kevés. Kisérő műsorul akár ezek a »kulturfilmek«, akár a Miki-egerek jöhetnek, de ne az »állatvicc« filmek, amelyeknek láttán még az alsó széksorok egyébként fölöslegesen ordítozó és neveletlenül viselkedő előfizetői is elkeserednek. Egyetlen jó börleszkfilm volt az utóbbi időkben: a tengerész-film. Az emberben önkéntelenül felötlik a kérdés: meddig terjed az amerikai bárgyuság az állat-börleszk-filmekben? Állati filmek... — Fejbe rugdosta a ló. Megrendítő szerencsétlenség történt a közeli Mocsa községben. Goldschmidt István első osztályú eiemista a mocsai szőllőben volt künn az apjával, aki a gyerekre bizta a kocsiba fogott lovakat. A virgonc gyerek azonban úgy vigyázott a lovakra, hogy a lovak előtt ugrándozott, ugra-bugrált. A lovak azonban a gyerek ugrálásától megvadultak és előre léptek, mire a gyerek elesett és a lovak lábai alá bukott. A lovak rugdosni kezdték és amire ki tudták szabadítani a megvadult lovak lábai alól, súlyos koponya- és homlokcsont sérüléseket szenvedett a szerencsétlen gyerek, akit kórházba szállítottak. * Itt hagyjuk a gesztenyefákat (Kartársaimnak) Itt hagyom a gesztenyefákat, árnyékuk messze kisér, az iskola csendje nékem bús arcokról mesél, nem volt tízóraid, a népkonyha levese délben várt. Itt hagyom a gesztenyefákat, alattuk szakadék; a csend, látom őket, ahogy fehér arccal csontos mellel fekszenek lent. A mélyből vádolnak ők és némán kiáltanok a világra, kérdem szerelmesen: Kolozsmajorban mit csinál Szénás Jóska, az árva. A szakadék szélén állunk, drága kollégák, bús tehetetlen, zöld lombokkal jöttem, szól az egyik — nem tehettem, akartam, szólt a másik és lázas szemekkel néztek rám, eszembe jutott koldus gyermekkorom, az ebéd és az apám, Kréta reszketett a kézben, a halál nyöszörgőit a tábla előtt, az én szivein is hogy reszketett ezen a délelőtt, lázas szemek néztek rám, zavart voltam és félszeg, tudás helyett, ó hallgassátok, egy darab kenyeret kértek, kréta reszketett a kézben s ráhajolt a fekete tábla, úgy hajol rá a sötét kisértés az egész világra, — mi csak állunk a harcban, könnyesen, verten, s mindegyik mondja, vallja, ilyen kenyeret még nem ettem, mert édes lenne a falat és zengő, szent a munka, ha éhes ebédidőre mindenkinek jutna, — most: itt hagyjuk a gesztenyefákat, alattuk szakadék: a csend, látjuk őket, amint fehér arccal, csontos mellel fekszenek lent... Erdöházi Hugó
