Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-29 / 95. szám
2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1933. november 29. Éljünk szerényebben, — takarékoskodjunk. Ezek a szavak és ezek a szándékok hozták össze városunk öt polgári pártját és kovácsolják oly egységgé, ami végeredményben városunk és annak lakossága javára válik. A polgári pártok közös beadványban közölték a város vezetőségével, hogy a november 23-ára kitűzött rendes közgyűlésen nem vesznek részt, mert az 1934. évi költségvetés címeiben es rovataiban a szerényebb gazdálkodás, a takarékosabb háztartás Vezetésének még csak szándékát sem látják s tudják, hogy a kommunisták, szociáldemokraták és rokkant pártok többsége minden kísérletet, amely megtakarítást jelentene, meghiúsít, és minden meggyőzési kísérlet céltalan. így tapasztalják ezt évek óla. Elég volt a játékból! Ebben tovább részt nem vesznek és sem morális, sem anyagi felelősségei — a város bőkezű s a gazdasági mélypont felé lejtő állapotában meg nem engedhető gazdálkodásában — vállalni nem tudnak. A polgári pártok erre az egyöntetű állásfoglalására a város felügyeleti hatósága is felfigyelt és úgylátszik, ennek eredménve az. hogv a város vezetősége — megfelel a polgári pártok kívánságának — és összeül az. összes pártok vezetőségeivel és keressék a megállapodást; takarékos s a város mai áldatlan anyagi helyzetének megfelelő költségvetéselőirányzat összeállításához. Ezek az előzményei annak a tanácskozásnak, amelyen a pártok mind részt vettek, csupán a kommunisták maradtak távol A polgári pártok az értekezlet megnyitása után nyomban kijelentik a következőket: 1. Megmozdulásuk senki személye és egy párt ellen sem való tömörülést jelenti, hanem kizárólag a város gazdálkodásának olcsóbbá tételét célozza. 2. Sem a polgári pártok bármelyikének, sem összességének, sem bármelyik tagjának semmiféle egyéni ambíciója, törekvése nincs, csak a közös célkitűzés, a város terhes gondjainak kisebbítése. 3. A megtakarításokat nem egyes társadalmi osztály terhére, hanem minden intézmény, minden támogatott egyesületre nézve a segélyezést a lehetőség szerint egyforma arányban kívánja leszállítani. 1. Ha megtakarítások érhetők cl, úgy nem akarják ezl a polgári (jártok az 1931. év pótadójának csökkentésére fordítani, hanem azt akarják. hogy a város ezen megtakarítandó tekintélyes összegeket fordítsa az égetővé vált tartozásainak csökkentésére. hogy fedezhesse legalább részben a legszükségesebb dologi kiadásokat és ne legyen állandó a mostani állapot, hogy a város tisztviselőit nem tudja rendes időben fizetni s biztosítva legyen, hogy a nyugdíjasok is a kellő időben az annyira szükséges garashoz jussanak. A szociáldemokrata párt részéről jelenvolt három bizottsági lag oly értelmű bejelentést tett, hogy szervezetüktől még nincs felhatalmazásuk az egyezkedésre, az clhangzandókat majd jelentik pártjuknak s a pártszervezettől, annak határozatától teszik függővé a legközelebbi közgyűlésen való állásfoglalásukat. Ezl mindenesetre leszögezzük, mert ez is dokumentum, hogy a szocialista bizottsági tagok nem a saját felfogásuk, lelkiismeretük szószólói, hanem pártjuk, a szakszervezetek Szócsövei. Arról az egy bizottsági tagról, aki ezt az értekezletet feleslegesnek minősítette, arról talán jobb. ha nem is teszünk említést. Mindenesetre jellemzi a hatalmi felfogást, mely a tárgyilagosságot a rideg osztályönzéssel helyettesítette. Ö a jószívű ember, mindig kész adni, de a más zsebéből ... Ilyen összetételben indult meg a szombat délutáni szűkkörű értekezlet s végződött este 8 órakor, eredményezett' 33(1.058 Ive megtakarítható összeget. A redukálásokkal senki ellen igazságtalanság nem történik. Törvényes járandóságokhoz az értekezlet nem nyúlt. A városnak rosszul megy a sorsa, mindenkinek kell ezt éreznie és természetesnek venni, hogy a munkabéreknek, mint más városokban, Komáromban is csökkennie kell, de természetesnek kell találni azt is, ha elmaradnak a különböző intézmények segélyei és kevesebb összeg jut a népjóléti célokra is. Azért lesz népkonyha, meleg erőleves, jó karaj kenyér jut majd minden szegény embernek. A népkonyha szőkébb konyháját pótolják a felckezetek, társadalmi jótékony egyletek. Lesz »ingyen fa«, lesz »ingyen szén«, csak sajnos — de természetesen. — kisebb mértékben. Komárom, november 28. Jeleztük, hogy a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya nagy kiállítást tervezett. A kiállítás a tervezettnél sokkal szélesebb arányú lett s nemcsak a komáromi művészek hozták el kiállítási tárgyaikat, hanem Szlovenszkó messzebb vidékeiről is jelentkeztek művészek s így a JESZO kiállítása szlovenszkói arányokban is jelentős művészi esemény. Vasárnap d. e. volt az ünnepélyes vernisszázs, amelyen annyi szemlélő gyűli össze, hogy az utóbbi időkben ritkaságnak számit a meglehetősen el közöny ősödött Komáromban. Komárom társadalmának minden rétege képviselve volt, nemzetiségi különbség nélkül, a magyar társadalom prominensei, a járásfőnök. a helyőrségparancsnok, a tisztikar képviselői mind megjelentek. A megnyitó. Tizenegy órakor dr. .Sriff Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke nyitotta meg hivatalosan a kiállítást, üdvözölvén a közönséget s megállapítván, hogy a JESZO ismét kilépeti régi nagy sikerének terére s a nehéz viszonyok közöli is megszervezte a kiállítást. Hármas Károly a JESZO elnöke magyar és német nyelven üdvözölte a megjelenteket. az üdvözlő szavakat Nagy Barna szlovák nyelven is tolmácsolta. A délutáni előadás. Délután öt órakor ismét nagyszámú közönség jelent meg a kiállítási terembe s bebizonyosodott itt is, hogy a JESZO rendezései Komáromban mindig komoly s érdemes társadalmi eseménynek számítanak. A Janata Ferenc karnagy vezetésével szereplő katonazenekar kellemesen szórakoztatta a közönséget, majd. a JESZO kitűzött Programmjához híven előadás következeit s czutlal először lépeil pódiumra a fialal s igen képzett esztétikus. Nagy Barna tanár, aki tartalmas, alaposan kidolgozott felolvasásában a művészi ideológia határairól beszélt. Arról szólóit: hol végződik az ideológia s hol kezdődnek az ön problémák. Többek között ezeket mondotta: a művészei síkján realizálódik a kor, a forma karakterét a világnézet, gazdasági helyzet, vallási viszonyok adják meg. A társadalmi változásokat követik a művészet változásai s ilyenkor a régi forma harcol az új formával. Beszélt.a mecénásokról s a hallgatói végigvezet le az egyes korok művészi irányain Azl fejtegette, hogy a művészet mindig az uralkodó társadalmi osztály kifejezője szokott tenni s a mai, sokféle művészetről szólóit, az izmusokról, amelyekből valószínűleg ki fog alakulni az ember művészete. Az igen alapos tudással megírt felolvasás előadóját a közönség hálás tapsokkal jutalmazta. A kiállított műtárgyak. Huszonkét kiállító művész szerepel: festők, szobrász, építész és iparművészek. Túlsúlyban a képek vannak. A képeket szigorú zsűri bírálta meg s így a kiállításra küldött dolgok java látható. Néhány jelentősebb darabtól Ezek száraz tények, és egyben józan törekvések. El kellett mindezt mondanunk, hogy a város közönsége tisztán lásson. Ha a szociáldemokraták belátják a város helyzetét és a takarékosság megkezdett mértékéi magukévá teszik, úgy a város gazdálkodása 1934-ben jobb mederbe terelődik, ha nem ismerik ők is fel a fenyegető veszélyt, amely az eredeti 1934. évi költségvetés alapján fokozódik és korábban áll be: úgy a szociáldemokrata és kommunista pártokon van a felelősség. A város polgári pártjai nem fognak belenyugodni. Ha a felettes felügyeleti hatóság, mely eddig a benyújtott fclcbbezések elutasításában rekordot állított fel, nem lép közbe a baj megállítására, úgy tovább kell keresniük a nagy bajok orvoslását. eltekintve az átlagos jó színvonalát megülik, az extrém törekvések alig, vagy csak kevéssé jó képviseletben kaptak czutlal helyet, így' is látható azonban, milyen irányokban mozog a mai Szlovenszkó magyar festőművészeié. Főképen tájképek vannak, portré s kompozíció kevesebb. A képek nem mindegyike reprezentálja teljesen a művészt, mint például Prohászkánál. Az érsekujvári Árpási Béla két hangulatos táját állította ki, a körmöcbányai Angyal Géza robusztus erejű, nagyméretű rézkarcaival jött, néhány nagyon szépen megkomponált darab van köztük, lendülettel, bravúrral rajzolva, Csepg Sándor két finom, hangulatos csallóközi tájképét állította ki, a lélek halk megérzései ezek, V. Fcsztg Edit (Ögyalla) portréiban tűni ki, kedvesek, pasztell hangulatúak, van egy jó tájképe is. Nagyobb gyűjteménye van Harmos Károlynak, akinek mélytüzű művészetét ismertetnünk meddő munka volna e lapok hasábjain: Harmos művészete ismert s igen kedvelt művészet. A dús fantázia, a Ichelletfinom érzések, a bravúros technika, az ötletgazdagság s az angolos humor képviselője ő. művészete tiszlull, előkelő. Bár honi művész, mégis azl kell mondanunk, hogy darabjai a kiállítás legfőbb értékei közé tartoznak. Halassy Jenő (Komárom) néhány lendületes fejlanulmánnyal,— a kiállításnak jóformán egyetlen rajzolója —• és méla hangulatú, kedves gömöri tájjal szerepel. 11 öleseit Dénes (Besztercebánya) tipikus impresszionista, behízelgőbb fajtából, tüzes színek, térelhelyczésci a budapesti Műcsarnok jó impresszionistáit juttatják eszünkbe, jó képek. Iván Károly (Ekecs kedves, szindűs akvarelljeil nemrégen láttuk és megszerettük gyűjteményes kiállítását, élénk színfoltokkal dolgozik, ö is a Csallóköz egyik festője. Krizsán Lajos (Zsarnóca) kél tájképe a kiállítás legerősebb képei közé tartozik. NémiGwerkhalás látszik rajta, ö is komponálja a tájat, de egyéni színekkel, a kéknek ötletes keverésével. Vonal és s in arányos, kevéssel sokat és jól mond. Nagy Aulai képei az általánosságban modernnek nevezett irányhoz tartoznak, van érdekes mondanivalója, egyéni formában. (Kár .hogy Nagy Márton távolmaradi a kiállításról, lett volna érdekes képe.) Ozorai Imre őszi hangulata is ügyes. Polóngi Károly (Rózsahegy) ké(K' a legnagyobbméretű. Gondos kép, de inkább a méret dominál. Polónyi a liptói hegyek festője. Proliászka Istvánná.; néhány képe kivívta a vitát, — pro és kontra, — a művésznek azonban nagvohbméretű képei sokkal jobbak s a l iúllílolt színfoltok nem reprezentálják azt az igazi Proli ászkát, aki ő tulajdonképen. Inkább »érdekes«, mint jó képek, kár, hogy nem java termését hozta, amely humorával s szándékolt primitívségével sok megértőre talált volna. Staudt Mihály (Komárom) egy tájképe kiforrott festői mutál, igen jó. Kompozíciója is érdekes, de nem eredeti. Székhüzg Tódor (Érsekújvár) néhány hangula-Nagy sikerrel nyílt meg a JESZO kiállítása vasárnap Huszonkét kiállító művész. — Nagy Barna esztétikai előadása. tos téli tájjal szerepel. Schubert Gyula (Pozsony) biztoskezű művész, tájképei egyszerűek, komolyak, de neki is vannak szebb képei. — A szobrászokat Berecz Gyula képviseli, nagyon igaz, élethű s finoman érzett mellszobraival, — (jó portreista), — egy hadiemlékre tervezett katonája szintén nagyon jó, zárt, egységes munka, lendületes, a legnagyobb szobor, a »Hajléktalan« ismét vitát váltott ki, — noha a szobor nem az úgynevezett!, polgári elképzelésű »jó-ránézni« szobor, de elgondolása és kivitelezése bravúros, megdöbbentő, sokat mondó. A kényelmetlen nagyobb méretek helyett, — tekintettel a mai lakásokra és a gazdasági helyzetre, — igen ajánlanánk Berecz Gyulának a sok sikerrel kecsegtető kisplasztikát, amely divatos is. — Az iparművészeti anyag, ha kevés is, de szép. Biró Anninak gondosan megmunkált, elegáns bőrmunkái, Fried Ernőnének lámpaernyői és színes pergamenjei, Prohászka Islvánnénak Ízléses diványpárnái és a kassai Kirz Jolán pompás, modern, derűs kerámiái teszik teljessé a kiállítást. Brodczkg Béla, a fiatal építész tervrajzait állította ki, érdekes, új dolgok, amik közül néhány valószínűleg szívesen kerülne megvalósításra az építészeti tekintetben teljesen elhanyagolt s különösen az új építkezés terén semmitmondó Komáromban. Az építészeknek át kellene rendezniük a város külső képét, ha már a belső kép miatt annyi harc van... A kiállításnak nagy sikere, sok látogatója van. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy bármennyire Is nagyra értékeljük a valódi művészi munkát s tudjuk azt, hogy a műtárgyak megalkotása nem történik néhány perc alatt, — a képek egy részének mégis olyan ára van, amely nincs tekintettel a mai gazdasági helyzetre. Tudtunkkal azonban a kiállítás rendezősége ezen segített s nagyon szép képek kaphatók olcsó árom. Legközelebb cscrckereskcdés formájában is. (sz. v.) Húszszázalékos bérredukció a közüzemekben vagy kormánybiztos. — november 28. Kassáról jelentik; A szlovenszkói országos hivatal leiratot intézett Kassa városához, amelyben felszólítja a város vezetőségét, hogy a városi üzemeket a legrövidebb időn belül fektesse racionálisabb alapokra. Különösen a villanytelepen és a gázgyárban fizetett béreket tartja az országos hivatal túlságosan magasnak, főleg azért, mert 1923 óta egyik közüzemben sem történtek bérredukciók, noha azóta kénytelen volt minden közüzem redukálni kiadásait. Az országos hivatal 20 százalékos bérredukciót javasol mind két közüzemnél. A leirat megjegyzi, hogy amennyiben a város vezetősége nem tudná az országos hivatal által kívánt redukciós műveletet végrehajtani, akkor kénytelen lenne az országos hivatal kormánybiztost állítani mind két üzem élére. — A világ legkisebb repülőgépe. A francia légügyi minisztérium felügyelete mellett érdekes kísérletek folynak olcsó repülőgép előállítására, amelyet Párizsban éppen olyan könnyű lesz akárkinek megvásárolni akár egy autót. Az uj repülőgéptípus: kétfedelű, együléses, súlya 375 kiló, kéthengeres motorja 35 lóerős, sebessége óránkint 140 kilométer. Az ára mindössze 13.003 frank, tehát alig 14 000 Ké lesz. November 12-én volt az első kísérlet ezzel az új tipussal: a repülőgép csak negyedóráig maradt a levegőben, azután le kellett szállnia. Egyenlőre tehát még tökéletesíteni kell a kisemberek repülőgépét. OJ u iC 13 e 02 N cft 02 iH N CB l I I C t s « i «
