Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-29 / 95. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1933. november 29. Éljünk szerényebben, — takarékoskodjunk. Ezek a szavak és ezek a szándékok hozták össze városunk öt polgári pártját és kovácsolják oly egységgé, ami végeredményben városunk és an­nak lakossága javára válik. A pol­gári pártok közös beadványban kö­zölték a város vezetőségével, hogy a november 23-ára kitűzött rendes köz­gyűlésen nem vesznek részt, mert az 1934. évi költségvetés címeiben es ro­vataiban a szerényebb gazdálkodás, a takarékosabb háztartás Vezetésének még csak szándékát sem látják s tud­ják, hogy a kommunisták, szociálde­mokraták és rokkant pártok többsége minden kísérletet, amely megtakarí­tást jelentene, meghiúsít, és minden meggyőzési kísérlet céltalan. így ta­pasztalják ezt évek óla. Elég volt a játékból! Ebben tovább részt nem vesznek és sem morális, sem anyagi felelősségei — a város bőkezű s a gaz­dasági mélypont felé lejtő állapotá­ban meg nem engedhető gazdálkodá­sában — vállalni nem tudnak. A polgári pártok erre az egyöntetű állásfoglalására a város felügyeleti hatósága is felfigyelt és úgylátszik, ennek eredménve az. hogv a város vezetősége — megfelel a polgári pár­tok kívánságának — és összeül az. összes pártok vezetőségeivel és ke­ressék a megállapodást; takarékos s a város mai áldatlan anyagi helyzeté­nek megfelelő költségvetéselőirányzat összeállításához. Ezek az előzményei annak a ta­nácskozásnak, amelyen a pártok mind részt vettek, csupán a kom­munisták maradtak távol A polgári pártok az értekezlet megnyitása után nyomban kijelentik a következőket: 1. Megmozdulásuk senki személye és egy párt ellen sem való tömörülést jelenti, hanem kizárólag a város gaz­dálkodásának olcsóbbá tételét cé­lozza. 2. Sem a polgári pártok bármelyi­kének, sem összességének, sem bár­melyik tagjának semmiféle egyéni ambíciója, törekvése nincs, csak a közös célkitűzés, a város terhes gond­jainak kisebbítése. 3. A megtakarításokat nem egyes társadalmi osztály terhére, hanem minden intézmény, minden támoga­tott egyesületre nézve a segélyezést a lehetőség szerint egyforma arányban kívánja leszállítani. 1. Ha megtakarítások érhetők cl, úgy nem akarják ezl a polgári (jár­tok az 1931. év pótadójának csök­­kentésére fordítani, hanem azt akar­ják. hogy a város ezen megtakarítan­dó tekintélyes összegeket fordítsa az égetővé vált tartozásainak csökken­tésére. hogy fedezhesse legalább rész­ben a legszükségesebb dologi kiadá­sokat és ne legyen állandó a mos­tani állapot, hogy a város tisztvise­lőit nem tudja rendes időben fizet­ni s biztosítva legyen, hogy a nyug­díjasok is a kellő időben az annyira szükséges garashoz jussanak. A szociáldemokrata párt részéről jelenvolt három bizottsági lag oly ér­telmű bejelentést tett, hogy szerveze­tüktől még nincs felhatalmazásuk az egyezkedésre, az clhangzandókat majd jelentik pártjuknak s a párt­szervezettől, annak határozatától te­szik függővé a legközelebbi közgyűlé­sen való állásfoglalásukat. Ezl mindenesetre leszögezzük, mert ez is dokumentum, hogy a szocia­lista bizottsági tagok nem a saját felfogásuk, lelkiismeretük szószólói, hanem pártjuk, a szakszervezetek Szócsövei. Arról az egy bizottsági tag­ról, aki ezt az értekezletet felesleges­nek minősítette, arról talán jobb. ha nem is teszünk említést. Mindeneset­re jellemzi a hatalmi felfogást, mely a tárgyilagosságot a rideg osztály­­önzéssel helyettesítette. Ö a jószívű ember, mindig kész adni, de a más zsebéből ... Ilyen összetételben indult meg a szombat délutáni szűkkörű értekez­let s végződött este 8 órakor, ered­ményezett' 33(1.058 Ive megtakarítható összeget. A redukálásokkal senki ellen igaz­ságtalanság nem történik. Törvényes járandóságokhoz az értekezlet nem nyúlt. A városnak rosszul megy a sorsa, mindenkinek kell ezt éreznie és természetesnek venni, hogy a mun­kabéreknek, mint más városokban, Komáromban is csökkennie kell, de természetesnek kell találni azt is, ha elmaradnak a különböző intézmé­nyek segélyei és kevesebb összeg jut a népjóléti célokra is. Azért lesz népkonyha, meleg erő­leves, jó karaj kenyér jut majd min­den szegény embernek. A népkonyha szőkébb konyháját pótolják a felcke­­zetek, társadalmi jótékony egyletek. Lesz »ingyen fa«, lesz »ingyen szén«, csak sajnos — de természetesen. — kisebb mértékben. Komárom, november 28. Jeleztük, hogy a Jókai Egyesület Szépművészeti Osztálya nagy kiállítást tervezett. A kiállítás a tervezettnél sokkal szélesebb arányú lett s nem­csak a komáromi művészek hozták el kiállítási tárgyaikat, hanem Szloven­­szkó messzebb vidékeiről is jelent­keztek művészek s így a JESZO ki­állítása szlovenszkói arányokban is jelentős művészi esemény. Vasárnap d. e. volt az ünnepélyes vernisszázs, amelyen annyi szemlélő gyűli össze, hogy az utóbbi időkben ritkaságnak számit a meglehetősen el közöny ősödött Komáromban. Komárom társadalmá­nak minden rétege képviselve volt, nemzetiségi különbség nélkül, a ma­gyar társadalom prominensei, a já­rásfőnök. a helyőrségparancsnok, a tisztikar képviselői mind megjelentek. A megnyitó. Tizenegy órakor dr. .Sriff Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke nyitotta meg hivatalosan a kiállítást, üdvözölvén a közönséget s megállapítván, hogy a JESZO ismét kilépeti régi nagy sike­rének terére s a nehéz viszonyok kö­zöli is megszervezte a kiállítást. Hár­mas Károly a JESZO elnöke magyar és német nyelven üdvözölte a megje­lenteket. az üdvözlő szavakat Nagy Barna szlovák nyelven is tolmácsolta. A délutáni előadás. Délután öt órakor ismét nagyszámú közönség jelent meg a kiállítási te­rembe s bebizonyosodott itt is, hogy a JESZO rendezései Komáromban mindig komoly s érdemes társadalmi eseménynek számítanak. A Janata Fe­renc karnagy vezetésével szereplő ka­tonazenekar kellemesen szórakoztatta a közönséget, majd. a JESZO kitűzött Programmjához híven előadás követ­kezeit s czutlal először lépeil pódi­umra a fialal s igen képzett esztéti­kus. Nagy Barna tanár, aki tartalmas, alaposan kidolgozott felolvasásában a művészi ideológia határairól beszélt. Arról szólóit: hol végződik az ideoló­gia s hol kezdődnek az ön problémák. Többek között ezeket mondotta: a mű­vészei síkján realizálódik a kor, a forma karakterét a világnézet, gazda­sági helyzet, vallási viszonyok adják meg. A társadalmi változásokat kö­vetik a művészet változásai s ilyenkor a régi forma harcol az új formával. Beszélt.a mecénásokról s a hallgatói végigvezet le az egyes korok művészi irányain Azl fejtegette, hogy a művé­szet mindig az uralkodó társadalmi osztály kifejezője szokott tenni s a mai, sokféle művészetről szólóit, az izmusokról, amelyekből valószínűleg ki fog alakulni az ember művészete. Az igen alapos tudással megírt felol­vasás előadóját a közönség hálás tap­sokkal jutalmazta. A kiállított műtárgyak. Huszonkét kiállító művész szerepel: festők, szobrász, építész és iparművé­szek. Túlsúlyban a képek vannak. A képeket szigorú zsűri bírálta meg s így a kiállításra küldött dolgok java látható. Néhány jelentősebb darabtól Ezek száraz tények, és egyben jó­zan törekvések. El kellett mind­ezt mondanunk, hogy a város közön­sége tisztán lásson. Ha a szociálde­mokraták belátják a város helyzetét és a takarékosság megkezdett mérté­kéi magukévá teszik, úgy a város gazdálkodása 1934-ben jobb meder­be terelődik, ha nem ismerik ők is fel a fenyegető veszélyt, amely az eredeti 1934. évi költségvetés alapján fokozódik és korábban áll be: úgy a szociáldemokrata és kommunista pártokon van a felelősség. A város polgári pártjai nem fognak belenyu­godni. Ha a felettes felügyeleti ható­ság, mely eddig a benyújtott fclcb­­bezések elutasításában rekordot állí­tott fel, nem lép közbe a baj meg­állítására, úgy tovább kell keresniük a nagy bajok orvoslását. eltekintve az átlagos jó színvonalát megülik, az extrém törekvések alig, vagy csak kevéssé jó képviseletben kaptak czutlal helyet, így' is látható azonban, milyen irányokban mozog a mai Szlovenszkó magyar festőművé­szeié. Főképen tájképek vannak, port­ré s kompozíció kevesebb. A képek nem mindegyike reprezentálja telje­sen a művészt, mint például Prohász­­kánál. Az érsekujvári Árpási Béla két hangulatos táját állította ki, a kör­­möcbányai Angyal Géza robusztus ere­jű, nagyméretű rézkarcaival jött, né­hány nagyon szépen megkomponált darab van köztük, lendülettel, bra­vúrral rajzolva, Csepg Sándor két fi­nom, hangulatos csallóközi tájképét állította ki, a lélek halk megérzései ezek, V. Fcsztg Edit (Ögyalla) portréi­ban tűni ki, kedvesek, pasztell hangu­latúak, van egy jó tájképe is. Nagyobb gyűjteménye van Harmos Károlynak, akinek mélytüzű művészetét ismertet­nünk meddő munka volna e lapok ha­sábjain: Harmos művészete ismert s igen kedvelt művészet. A dús fantázia, a Ichelletfinom érzések, a bravúros technika, az ötletgazdagság s az an­golos humor képviselője ő. művészete tiszlull, előkelő. Bár honi művész, mégis azl kell mondanunk, hogy da­rabjai a kiállítás legfőbb értékei közé tartoznak. Halassy Jenő (Komárom) néhány lendületes fejlanulmánnyal,— a kiállításnak jóformán egyetlen raj­zolója —• és méla hangulatú, ked­ves gömöri tájjal szerepel. 11 öleseit Dénes (Besztercebánya) tipikus im­presszionista, behízelgőbb fajtából, tü­zes színek, térelhelyczésci a buda­pesti Műcsarnok jó impresszionistáit juttatják eszünkbe, jó képek. Iván Károly (Ekecs kedves, szindűs akva­­relljeil nemrégen láttuk és megszeret­tük gyűjteményes kiállítását, élénk színfoltokkal dolgozik, ö is a Csalló­köz egyik festője. Krizsán Lajos (Zsar­­nóca) kél tájképe a kiállítás legerő­sebb képei közé tartozik. NémiGwerk­­halás látszik rajta, ö is komponálja a tájat, de egyéni színekkel, a kéknek ötletes keverésével. Vonal és s in ará­nyos, kevéssel sokat és jól mond. Nagy Aulai képei az általánosságban mo­dernnek nevezett irányhoz tartoznak, van érdekes mondanivalója, egyéni formában. (Kár .hogy Nagy Márton távolmaradi a kiállításról, lett volna érdekes képe.) Ozorai Imre őszi han­gulata is ügyes. Polóngi Károly (Ró­zsahegy) ké(K' a legnagyobbméretű. Gondos kép, de inkább a méret do­minál. Polónyi a liptói hegyek festője. Proliászka Istvánná.; néhány képe ki­vívta a vitát, — pro és kontra, — a művésznek azonban nagvohbméretű képei sokkal jobbak s a l iúllílolt szín­foltok nem reprezentálják azt az igazi Proli ászkát, aki ő tulajdonképen. In­kább »érdekes«, mint jó képek, kár, hogy nem java termését hozta, amely humorával s szándékolt primitívségé­vel sok megértőre talált volna. Staudt Mihály (Komárom) egy tájképe kifor­rott festői mutál, igen jó. Kompozíciója is érdekes, de nem eredeti. Székhüzg Tódor (Érsekújvár) néhány hangula-Nagy sikerrel nyílt meg a JESZO kiállítása vasárnap Huszonkét kiállító művész. — Nagy Barna esztétikai előadása. tos téli tájjal szerepel. Schubert Gyu­la (Pozsony) biztoskezű művész, táj­képei egyszerűek, komolyak, de neki is vannak szebb képei. — A szobrá­szokat Berecz Gyula képviseli, nagyon igaz, élethű s finoman érzett mell­szobraival, — (jó portreista), — egy hadiemlékre tervezett katonája szintén nagyon jó, zárt, egységes munka, len­dületes, a legnagyobb szobor, a »Haj­léktalan« ismét vitát váltott ki, — noha a szobor nem az úgynevezett!, polgári elképzelésű »jó-ránézni« szo­bor, de elgondolása és kivitelezése bravúros, megdöbbentő, sokat mondó. A kényelmetlen nagyobb méretek he­lyett, — tekintettel a mai lakásokra és a gazdasági helyzetre, — igen aján­lanánk Berecz Gyulának a sok siker­rel kecsegtető kisplasztikát, amely di­vatos is. — Az iparművészeti anyag, ha kevés is, de szép. Biró Anninak gondosan megmunkált, elegáns bőr­munkái, Fried Ernőnének lámpaer­nyői és színes pergamenjei, Prohász­­ka Islvánnénak Ízléses diványpárnái és a kassai Kirz Jolán pompás, mo­dern, derűs kerámiái teszik teljessé a kiállítást. Brodczkg Béla, a fiatal épí­tész tervrajzait állította ki, érdekes, új dolgok, amik közül néhány való­színűleg szívesen kerülne megvalósí­tásra az építészeti tekintetben telje­sen elhanyagolt s különösen az új építkezés terén semmitmondó Komá­romban. Az építészeknek át kellene rendezniük a város külső képét, ha már a belső kép miatt annyi harc van... A kiállításnak nagy sikere, sok látogatója van. Meg kell jegyeznünk azonban azt, hogy bármennyire Is nagyra értékeljük a valódi művészi munkát s tudjuk azt, hogy a műtár­gyak megalkotása nem történik né­hány perc alatt, — a képek egy ré­szének mégis olyan ára van, amely nincs tekintettel a mai gazdasági hely­zetre. Tudtunkkal azonban a kiállí­tás rendezősége ezen segített s na­gyon szép képek kaphatók olcsó árom. Legközelebb cscrckereskcdés formájá­ban is. (sz. v.) Húszszázalékos bér­redukció a közüzemekben vagy kormánybiztos. — november 28. Kassáról jelentik; A szlovenszkói országos hivatal leiratot intézett Kassa városához, amelyben felszólítja a város vezetőségét, hogy a városi üzemeket a legrövidebb időn belül fektesse racionálisabb alapokra. Különösen a villanytelepen és a gázgyárban fizetett béreket tartja az országos hivatal túlságosan magasnak, főleg azért, mert 1923 óta egyik köz­üzemben sem történtek bérredukciók, noha azóta kénytelen volt minden köz­üzem redukálni kiadásait. Az országos hivatal 20 százalékos bérredukciót javasol mind két közüzemnél. A leirat megjegyzi, hogy amennyiben a város vezetősége nem tudná az or­szágos hivatal által kívánt redukciós műveletet végrehajtani, akkor kényte­len lenne az országos hivatal kormánybiztost állítani mind két üzem élére. — A világ legkisebb repülőgépe. A francia légügyi minisztérium felügye­lete mellett érdekes kísérletek folynak olcsó repülőgép előállítására, amelyet Párizsban éppen olyan könnyű lesz akárkinek megvásárolni akár egy autót. Az uj repülőgéptípus: kétfedelű, együ­­léses, súlya 375 kiló, kéthengeres motorja 35 lóerős, sebessége óránkint 140 kilométer. Az ára mindössze 13.003 frank, tehát alig 14 000 Ké lesz. Novem­ber 12-én volt az első kísérlet ezzel az új tipussal: a repülőgép csak ne­gyedóráig maradt a levegőben, azután le kellett szállnia. Egyenlőre tehát még tökéletesíteni kell a kisemberek repülő­gépét. OJ u iC 13 e 02 N cft 02 iH N CB l I I C t s « i «

Next

/
Thumbnails
Contents