Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-29 / 95. szám

1936. november 29. »KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. A szociáldemokratapárt válasza lehetet­lenné tette a megegyezést a költségvetés redukálására nézve. A polgári pártok megalakították a Polgári blokkot. Komárom, november 2S. A város képviselőtestületének pol­gári párti tagjai a november 28-án megtartott közgyűlésen sem jelentek meg. Ennek oka az volt. hogy az 1934. évi költségvetés redukálá­sára irányult akció eredményte­len maradt. A szombaton dél lilán 3 órakor meg­kezdeti és este 8 órakor végződött érte­kezleten a polgári pártok képviselői sorra vették a költségvetés szükség­leli rovatait és a részletes előirányzat tételenként való ismertetése kapcsán megtették javaslataikat a számösszegek csökken t ősére. A redukcióra irányuló indítványok megtételénél az az elv kívánt érvénye­sülni, hogy tekintettel a város mai igen súlyos helyzetére, mindazon té­telek csökkentessenek, amelyek akár munkabérekben, akár intézmények fenntartásában, akár üzemek vezeté­séi; n és különböző társadalmi szer­vek támogatásában jelentkező kiadá­saikkal a város fizető és teherbíró ké­pességét túlhaladják és amelyek reá nézve a jövőben elviselhetetlenek len­nének. Az értekezleten a különböző tételek csökkentését végered menyben 336.058 Ke 65 f-ben állapították meg a pol­gári pártok küldöttei és ezen megtaka­rítható összegnek hpvaforditására néz­ve úgy nyilatkoztak, hogy a megtaka­rított összeg fordíttassék a város adós­ságának és kamatainak törlesztésére, amelyek igen súlyos teherként nehe­zednek a városra. A polgári pártok képviselői felkér­ték az értekezleten elnöklő Csizmazia György városbírót, hogy a költ­ségvetés tehertételeinek csökkentésé­re az értekezleten összeállított kimu­tatás szerinti javaslatot terjessze pártja, a szociáldemokrata párt elé és Itasson oda, hogy a javaslat el­­fogadtassék. A megegyezés létesítésére irányuló megbeszélés folyt hétfőn a déli órák­ban Csizmazia városbírónál, akit a polgári pártok képviselői ismételten arra kérlek, hogy mint aki á város katasztrofális helyzetét legjobban is­meri, győzze meg pártját a polgári pártok javaslatainak indokolt és ala­pos voltáról és segítse elő a meg­egyezést. A városbíró megígérte, hogy tőle telhetőleg törekedni fog a meg­egyezés előmozdítására. A szociáldemokrata párt helyi szer­vezete hétfőn délután és este foglal­kozott a javaslatokkal, amelyeket nem fogadott el, hanem két tagból álló Komárom, november 28. Kedden este ült össze ismét Komá­rom város képviselőtestülete, hogy az 1934. évi költségvetést tárgyalja. Az ülés megint erősen »egyoldalú volt, mivel a szociáldemokrata párt elutasító magatartása lehetetlenné tet­te, hogy a polgári pártok részlvehcs­­senek a költségvetési vitában. A pol­gári pártok nem jelentek meg s így a munkáspártok csak egymás között tanácskoztak. A gyűlésen szenvedélyes és sokszor minősíthetetlen kifejezések­kel illették a polgári pártok távollevő képviselőn. Végeredményben megtaka­rítás nem történt, csupán néhány ezer korona, különösen a kulturális sza­kaszban. Sőt voltak hangok, ame­lyek a költségvetést 100.000-es tétellel akarták növelni, a népkonyha rova­tában. A gyűlést Csizmazia György vá­rosbíró öt órakor nyitotta meg. Na­pirend előtt Trencsik János (kommunista) a munkanélküliek la­kásainak és ellátásának ügyét sürget­te, erősen emlegetvén, hogy a város szorítsa meg tehetős polgárait és adó­zóit. Csizmazia városbíró válaszá­ban kijelentette, hogy a város anyagi bizottságot küldött ki azoknak meg­vizsgálására. Csizmazia György városbíró párt­jának ez ügyben hozott határozatát a következőkben adta tudtára a pol­gári pártok képviselőinek; A szociáldeinokratap írt a takirékos­­súg elvének alapján áll, erre vonat­kozó álláspontját a délutáni közgyűlé­sen fogja kifejtem. Ez a lakonikus rövidségű, általá­nos elvi álláspontot jelentő válasz semmiképen sem felelt meg a pol­gári pártok konkrét javaslatainak, mert semmiféle irányban sem jelen­teti konkrétumot és azt visszautasí­tásnak lehetett tekinteni. A képviselőtestület polgári párti lagjai kedden délután 3 órakor párt­közi értekezletre gyűltek össze, ame­lyen Fiilöp Zsigmond h. városbíró és Fried Jenő tanácstag ismertették a szombati értekezlet lefolyását és a költségvetés kiadásainak csökkentésé­re vonatkozó részletes javaslatot. Majd közölték Csizmazia városbíró­nak a szociáldemokrata pártszerve­zet határozatára vonatkozó értesíté­séi, amelyet a polgári pártok tagjai tárgyalás alá vettek. Id. Kollányi Miklós, Stern Bernát, Nádor Ernő, Dosztál Jakab, Fried Jenő és mások hozzászólása után a polgári pártok tagjai egységesen meg­állapították. hogy a szociáldemokrata­pártnak a polgári pártok konkrét ja­vaslatára hozott határozatát nem te­kinthetik kielégítő és olyan válasz­nak, amely az 1935. évi költségvetés megállapításánál szükségesnek mutat­kozó szigorú takarékossági elv érvé­nyesítése szempontjából megegyezés­hez vezetne. Ezért a polgári pártok haiározatilag kimondották, hogy a kép­viselőtestületnek november 28-ára má­sodízben egybehívott közgyűlésén sem vesznek részt, de fenntartják maguk­nak a közgyűlésen hozandó határo­zatokra nézve a törvényben rendel­kezésükre állő jognak a szükséges mértékben leendő igénybevételéi. A polgári pártok tagjai e határozat után Fried Jenő indítványára egyhan­­lag kimondották, hogy a képviselőtes­tület keresztényszocialista, magyar nemzeti, zsidó-gazdasági, demokrata zsidó és iparospárti tagjai megalakít­ják a »Polgári blokk«-oi és ezentúl minden városi ügyben c blokk kereté­ben egyöntetűen fognak a város ér­dekében közreműködni. A Polgári blokk elnökeinek Fiilöp Zsigmond h. városbírót és id. Kollá­nyi Miklós képviselőtestületi tagot vá­lasztották meg. erején felüt áldozott közmunkákra a kölcsön reményében, de most egy fillérje nincs a városnak közmun­kákra. Majd áttértek a költségvetés­re, amelyet általánosságban elfogad­lak. A részletes tárgyalásnál megtaka­rítást nem sokat teltek, a gyűlés szó­nokai főképen a távolmaradt polgári pártokat aposztrofálták, semmiképen sem parlamentáris kifejezések kísé­retében. Sándor Ernő főszámvevő részle­teiben ismertette a költségvetést, be­jelentvén, hogy a szakbizottságok már letárgyalták előzőleg. Csővár képvi­selőnek a kocsitartásnál voltak kifo­gásai, L ó r á n d István a város ad­minisztrációjáról beszélt. Általában kis hozzászólások voltak, jelentéktelen ügyekben, hiszen a munkáspártok előre megállapodtak abban, hogy a költségvetést a szükséglet eredeti be­állításában elfogadják. A kommunis­ták a hóeltakarításra szánt 5000 ko­ronát 50.000 koronára akarták volna felemelni, a népkonyha 250.000 ko ronás tételét 350.000-re, erre azon­ban nem került a sor, mert nem volt fedezet reá ja. Nagyobb vitát eredményezett a kul­turális szakasz. Jellemző a munkás­pártokra, hogy a Jókai Egyesület se­gélyét törölték, a kegyúri terhek ro­vatát teljes egészében elvetették, ahogy Tarics kifejezte magát, — de­monstrációs okokból. Ugyancsak lö­­röltélt az iparostanonciskola javára be­állított 3000 korona segélyt. A közgyű­lés tehát néhány ezer koronás tétel törlésével az eredeti költségvetést fo­gadta el, (A kegyúri tételt végered­ményben törölni nem tehetett a fel­sőbb hatóságok rendelkezései miatt.) Végeredményben 114.000 Ke meg­takarítást eszközöllek ugyan, de eb­ből 4000 koronái a tüdőbaj elleni vé­dekezés céljaira, 10.000 koronát az ekeli híd megjavítására, 100.000 ko­ronát a beruházási kölcsön kama­tainak törlesztésére adtak. így tehát a költségvetésben megtakarítás tulaj­­donképen nincs, számtételileg ugyan­az maradt. A póladó 180 százalékos. Mint értesülünk, a polgári pártok ezt a költségvetést részletesen meg fogják fölebbezni. A JESZO hírei. A művészek és a krízis — ime egy év óta ez az állandó problémája a francia művészeti szaklapoknak és szakköröknek. A kormány elhatározta, hogy sorsjegyeket bocsát ki a nyo­morgó művészek felsegítésére. Az el­múlt télen a párizsi festők eredeti módon próbáltak magukon segíteni. . Salon des Echanges«-ekcl rendeztek, ahol. műveiket bármilyen szükséges kereskedelmi áru ellenében adták el. Egy hónap alatt 208 kiállító 501.777 frank értékű természetbeni árut ka­pott szobrok, festmények ellenértéke­képpen. — A JESZO mostani kiállí­tásán is kaphatók lesznek a műtár­gyak. cserébe, nem pénzért. A meg­hívók tulajdonosai nov. 30-án és dec. 6, 9-én félárú jegy váltására jogosul­tak. A kiállítás nyitva délelőtt és dél­után. Mikulás est! mmmmmmmmmmmmmmmammsm Állandósult az érdeklődés a Katholikus Akadémia esti előadásai iránt. A kedd és péntek esték a katolikus közönség részére már hat esetben jelentettek kulturális és egyúttal val­lási élményt, azzal, hogy program­­szerű és aktuális előadások kor ölé­ben sok fontos és hasznos probléma nyert ott megvilágítást. A szakszerű előadások során f. hó 17-én Koval Béla gimnáziumi ta­nár előadása hangzott el először. A kultúra sokrétű és sokszínű kötegé­­ből csak egyel, a technikait vá­lasztotta ki, hogy így a rövid 25 perc alatt egy kérdés tisztázódását elérje. Az előadó kifejtette, hogy a kultúra s így a technikai kultúra is csak akkor igazi érték, ha áldásai­ból minél több embernek jut s ha a nyomában több boldogság fakad. Saj­nos azonban, hiányzik az emberiség­ből, elsősorban pedig a pénz birto­kosainak leikéből a keresztény vallás­­erkölcsi szellem. Az üzletre beállított, üzérkedő szellem a technika vívmá­nyait a maga meggazdagodására hasz­nálta fel csupán. Ezt a keresztény­iden, szeretetnélküli kapitalizmust terheli a felelősség a proletariátus­nak, az újkori rabszolgaságnak lét­rejöttéért. Az Egyház ezen vissza­élések ellen nyíltan hirdeti a krisz­tusi felebaráti szeretet parancsát. A következő előadás, melyet Nem­esik Valter tartott, szinte szerves folytatása volt a megelőző fejtegetés­nek. Az előadó XIII. Leo és XI. Pius pápák szociális körleveleire építette fel előadását és leszögezte azt, hogy a katholicizmus a marxi internacio­­nálékkal ellentétben áll, de távolról sem azért, mert a munkások jogait védi s javukat keresi, hanem kizáró­lag csak azért, mert a hitetlenség alapján áll és mert szervezkedésében s a tömegek irányításában erőszakos és erkölcstelen. Az Egyház nem szögezi le magát történelmi vagy gazdasági rendszer mellé. Minden életforma, melyet az emberiség erkölcsös módon kiter­mel s benne boldogulását keresi, tá­mogatására számíthat. De mindenütt, monarchiában vagy köztársaságban, demokráciában vagy arisztokráciá­ban, tőkés vagy kollektív gazdasági rendszerben azt sürgeti, hogy az anyagba, a munkába, a jogba Krisz­tus szellemét leheljék s az emberek keresztények és hívők ne csak a tem­plomban legyenek, hanem a parla­mentben, a hivatalban, a gép mel­lett és a szántóföldön egyaránt. Nem osztályharc, nem elkülönítés, nem proletár- vagy hitlerista dikta­túra, de bank- és kartelldiktatura sem, hanem az igazság és szeretet uralma hozhat csak békét és old­hatja meg a szociális problémákat. November 21-én, kedden kezdte el előadássorozatát Ilajdu Lukács dr. aki Prohászka magasan ívelő pályá­jának léleknemesítő mozzanatait ve­títette bele a hallgatóság szívébe. A nagyhatású beszéd ünnepi hangulat­ba ringatta a közönséget és méltó volt a nagy püspök szellemi nagysá­gához. A következő előadó Zemanik Alajos hitoktató, az unionizmus kér­déseivel foglalkozott. Kimerítően is­mertette a görög, román és szláv né­pek bizanlinista alapon álló vallási mozgalmait és felvázolta azokat a tö­rekvéseket, melyek az unió helyreál­lítása érdekében történtek és a je­lenben is folynak. A hallgatóság mindkét estén lelke­sen tapsolta meg az előadókat érté­kes fejtegetéseikért. (n.) Rozália kalandja a „Rozálián“ avagy lengyel zsebtolvaj a komáromi vásáron. Veszedelmes nemzetközi zsebtolvajt tartóztatott le a komáromi rendőrség a hétfői országos vásár alkalmával. Ivoziol Mihály, negvvenháromeszlen­­dőg, larnowi születésű, »hivatásos« zsebtolvaj Csehszlovákiai »kőrútján« Komáromba is elérkezett s az országos vásáron kezdte első szereplését. Elő­ször Szabó Rozália izsai asszony kö­tényéből lopta ki pénztárcáját, majd Németh Aurélné, szintén izsai asszonyt lopta meg, ekkor azonban a körülötte állók figyelmesek leltek az idegen zsebtolvaj működésére s rendőrkézre adták. Kiderült, hogy hasonló cseleke­detekért már ötször volt büntetve. Át­adlak az ügyészségnek. — Téli ruhasegély a gimn. ta­nulóknak. A Főgimn. Segítő-Egyesü­let választmánya november 27-én 17 órakor ülést tartott és ezen az ülésen tárgyalta a növendékeknek a téli ruha és cipő-segélyre vonatkozó kérvényeit. A tanári kar javaslatát Gidró Bonifác egyesületi igazgató terjesztette elé. A választmány egyhangúlag elfogadta a javaslatot és a következőkép határo­zott: 39 tanuló kap téli ruhát 3402 Kő, 39 tanuló pedig cipőt 2765 Kő érték­ben, igy tehát a téli ruhára összesen 6167 Kő-t utalt ki az egyesület pénz­tárából. ügy a téli ruha, mint a cipők elkészítését helybeli kisiparosokra bízta a választmány. — Vasárnap délutáni előadás keretében adják elő a „Zsindelye­­zik a kaszárnya tetejét“ cimü operettet. Budapesten a napokban jubilált Erdélyi Mihály vidám, kacag­tató daljátéka Szombaton ugyanis már 75-ödször játszották és még egyre játszák. A Legényegylet színpa­dán vasárnap d. u. már ötödször fog­ják előadni, ami a helyi viszonyokat tekintve, szintén jubiláns előadásnak tekinthető. Nem csoda, hogy siker ki­séri a Legényegylet műkedvelő gárdá­jának fáradozását, hiszen a legtökéle­tesebb szereposztásban, igazi, korszerű jelmezekben és ízlésesen és gondosan megkomponált diszletezésben gyönyör­ködhetik a közönség. A szűnni nem akaró tapsorkánok bizonyítják, hogy a szereplők megtalálták az utat a nézők szivéhez. A rendezőség most a délutáni publikum és vidék kedvezésére 4 órai kezdettel hozza színre a darabot, hogy igy minden igényt kielégíthessen. Eb­ből az alkalomból a helyek árát is le­szállította, amennyiben a jegyek már 8 Kő-tól lefelé kaphatók Derzsék cse­megék ereskedésében. A képviselőtestület munkás és csehszlovák pártjai a polgári pártok távollétében elfogadták az eredeti költségvetést.

Next

/
Thumbnails
Contents