Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-29 / 95. szám

95. Hsr.íiin Szerda, 1933. november 29. vennegyedik évfolyam. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel •gésa évre 81 K6, télévre 41 KC, negyed-' Alapította! TUBA JÁNOS. Eelelös Kiurksitfii GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF Űr. Szerkesztőség és kiadóhivatal \ádor-u. 1% Megjelenik hetenként kétszer: évre 21 Ké. — Külföldön 128 Ké. Egy esszém ára 1 korona. Sőmnnkatársaki ALARY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMOND szerdán és szombaton Közgyülésapolgári pártoknélkül Komárom, november 28. Hu valaki tárgyilagos figyelője volt a közelmúlt eseményeinek, azt nem lephette meg a polgári pártoknak elmaradása a város költ­ségvetésének Ielárgyalásárói. Eb­ben az elmaradásban nem az a fon­tos, amit abban a meglepetlek ke­resnek és feltalálni vélnek, tehát a tüntetési szándék, — hanem a hi­vatásra ébredt polgári öntudat, amely azt a várost, amelyben él, nemcsak közönséges lakóhelyének tekinli, hanem annál sokkal több­nek, olyasvalaminek, ami életrend­jéhez tartozik, tehát nem közöm­bös annak sorsa rájuk nézve. Mi, akik szintén figyeljük a vá­rosnak lassú dekadenciáját és an­nak tüneteit, már régebben meg­állapítottuk, megérezlük, hogy el kell következnie ennek az esemény­nek. Mert akármilyen érzéketlen és közömbös a polgár a maga sor­sa iránt, kényelmes és sokszor tu­­nya is ahhoz, hogy önmagán segít­sen, de ha megérti azt, hogy ve­szedelem fenyegeti, akkor habo­zás nélkül az önsegélyhez nyúl V közteherviselő rétegeknek már rég­óta látniuk kellett, hogy az a fele­lőtlen gazdálkodás, amelyet a fel­ügyelő hatóság is elég későn bé­lyegzett meg, csak az összeomlás felé vezethet. Az exodus szelleme lehál a vá­ros iránt érzett vonzódás, ragasz­kodás, ami a polgárnak lelke mé­lyén és ludatábaii még mindig ele­venen él. A baloldali pártokból ez a szentimentális érzés hiányzik, ők a helyzetei másképen nézik, a vá­rost egy nagy munkaadónak, mely fizessen minél többel, ettől nekik a fejük nem fájdul meg soha. mi­vel a város nekik csak álmeneti ál­lomás, amelyet habozás nélkül fel­csereinek. mihelyt a jobb és ked­­vezőbb konjunktúra ezt lehetővé teszi. A polgárság tehát városához hű, meri ehhez az érzelmi kap­csolatokon kívül egyéb kötelékek is fűzik: ezek az impoiiderabiliák, amelyek a materializmus híveiből hiányoznak. A polgárság elmaradt képviselői jóval kevesebben vannak, mini az olt maradt többség, amely szinte kivétel nélkül a harcos oszlályön­­tudattól fűtve szállta meg a zöld­re festett asztaloknál helyeit. Eb­ből a nézőpontból vizsgálta eddig azokat a javaslatokat is, amelyeket eléje terjesztettek. Ezek a határo­zatok egyre sűrűbben irányultak a polgárság anyagi érdekei ellen. Amíg bírta, nem is hagyta el türel­me és nagyokat sóhajtva fizette a város roppant közterheit, amelyek szinte egyedülállók Szlovenszkó­­ban. A baloldalnak hiányzott az érzéke annak a felismeréséhez, hogy itt a viszonyok mennyire megváltoztak és egészen más élel­­síkokon mozog ez a polgárság. Az elmaradástehál iiiíő memenlóvolt és tüntetés is abban az értelemben, hogy a felelősséget ez a polgárság tovább nem vállalja a többségi fe­lelőtlenségért. A lépés elhatározó volta azon­ban csakis akkor válhat a polgári Komárom, november 28. Megsemmisítették a német nemzeti szocialistapárt mandátumait. A legfelső közigazgatási bíróság mandátum-tanácsa dr. Hácha, a bíró­ság első elnökének elnöklete mellett szombaton illést tartott, amelyen a föl­­oszlalolt német nemzeti szocialista párt képviselőinek és szenátorainak ügyét tárgyalták le. A tanács a jogi szakvé­lemény meghallgatása után visszavo­nult és két órai tanácskozás, után dr. Hácha elnök kihirdette az ítéletet, amely kimondja, hogy a német nem­zeti szocialista munkás],ári képviselői és szenátorai a 201. száma törvén;/ alapján elveszítették mandátumaikat. Ez Ítélet alapján nyolc képviselői és négy szénát őri hely üresedett meg és így a nemzetgyűlés már nem teljes, mert a mandátumok megsemmisítése folytán a képviselők száma 292-re s a szenátorok száma 116-ra csökkent. Csehszlovákia kereskedelem­politikai kapcsolatainak összeom­lása az oka a válságnak. Trapl dr. péuzügyiminiszter a költ­ségvetési bizottságban befejező beszé­déten reflektált a felszólalásokra és. magállapította, hogy valamennyi szó­nok az infláció gondolata mellett fog­lalt állást. Kitért az adókivetések kér­désére s az adóbehajtásokra, amely munkálatokra november 1-ig 1177 vas­úti tisztviselőt osztottak te az adóhi­vatalokhoz. A munkakölcsönnel ked­vezményes adórendezések kimutatása szerint 107.206 tételt likvidáltak, ami annyit jelent, hogy a kedvezményt sok ezer ember vette igénybe. November 15-ig 71-1,800.000 korona értékű adó­hátralékot rendeztek, a 25 százalék levonása után tehát 536 millió koronát fizettek készpénzben az adófizetők. Majd áttérve az állam általános gaz­dasági helyzetére, Trapl dr. pénzügy­­miniszter megállapította, hogy a Hód­ság oka Csehszlovákia kereskedelem­­jtolitikai kapcsolatainak összeomlásá­ban van. A kivitel összeroppanását a világ elszegényedésének tulajdonítja. A külkereskedelmi forgalom csökkené­sével erősen összefügg az árprobléma. Magas áraink következtében nem va­gyunk versenyképesek egyes külföldi piacokon, főképen ama államok pia­cain, melyek valutája már nem nyug­szik aranyalapokon és amelyek szá­érdekek javára, ha elhatározásuk mellett következetesen kitartanak. Ha látják, hogy a városházi szel­lem nem változik meg az össze­omlás felé vezető úton sem, tart­sák távol magukat és tie vállal­ják azt a szánalmas szerepet, me­lyei nekik ez az önző rezsim jut­tatni akar. Azért, ami feliarlőzlat­­hatianui közeledik, minden felelős­ségei, erkölcsi és anyagi téren a mai többség visel. mára drágák leltünk. Az árak leszállí­tásának folyamata Csehszlovákiában nem halad olyan gyorsan, mint más államokban. Az agrárérdekek és a gyáripar érdekeinek összeegyeztetése már csak azért is fontos, mert kivite­tünk l'őképen olyan államokba irá­nyul, melyek importjukat csak export­termékeikkel fizethetik. Mindaddig ta­karékoskodnunk kell, amíg nem áll helyre n gazdasági élet régi rendje. Határozatképtelenség miatt nem lehetett tárgyalni a tartomány költségvetését. Hétfőn tartották a szlovenszkói tar­tománygyűlési Országit József orszá­gos elnök vezetése mellett. A tárgyso­rozaton volt a tartomány 1931. évi költségvetése is, amelyet Kállag József dr. volt miniszter referált. Délután 1 órakor folytatták az ülést és ekkor kellett volna a költségvetést letárgyal­ni. azonban a szlovák néppárt tagjai nem térlek vissza az ülésre és így an­nak határozatképessége bizonytalanná vált. A délutáni ülésen Jaross Andor magyar nemzeti párti képviselő fel­szólal! és kérte az elnököt, hogy álla­pítsa meg a jelenlevők számát. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Hacsek ag­­rárpárli képviselő is, mire az elnök felolvastatta a jelenlevők névsorát. En­nek az eredménye szerint megálla­pítást nyert, hogy összesen 32-en vol­tak jelen az ütésen. Az elnök ekkor kijelentette, hogy mivel a tartomány­­gyűlés nem határozat képes, a költség­­vetési vitát he kell szüntetni. A tar­tománygyűlést két hétre napolta el az elnök. A tartómánygyűlésnek 54 tagja van s mivel a költségvetés megszava­zásához kétharmad többség szükséges, az ülésen 36 tagnak kelteti volna je­len lennie. Azonban az ülésen a költ­ségvetés tárgyalásánál nem jelentek meg a szlovák néppárt tagjai és Jaross Andoron kívül távol maradtak az egyesült magyar pártok képviselői is, így a költségvetés letárgyalható nem volt. Holota János dr. nemzgy. képviselő az adózási rendszerről. A képviselőház költségvetési bizott­ságának ülésén felszólalt Holota Já­nos dr. magyar nemzeti párti kép­viselő is, aki beszédében többek kö­zött kijelentette, hogy nem elég meg­állapítani a válságot, hanem annak leküzdésére keresni kell a kivezető utat. A munkanélküliség súlyos 'te­hertétel az önkormányzati testületek költségvetésében. A postabefizető la­pok utján történő adófizetési rend­szer ellen panaszok merültek fel. Az egyszerű emberek nem szeretik a postabefizctésL lapok rendszerét és arra is volt példa, hogy az adóhivata­lok tévesen könyvelik el a postataka­rékpénztár közvetítésével érkező be­fizetéseket. Az ógyallai járás memo­randumot intézett a nemzetgyűléshez és rámutatott arra, hogy az állam 1,867.000 koronával adósa maradt. Ugyanakkor pedig súlyt helyez a kormányzat arra, hogy az önkor­mányzati testületek költségvetése egyensúlyban legyen. Szlovenszkó­­nak 1931-ből még 188 millió korona ilynemű követelése van. Majd a ne­gyedik kategóriába tartozó nyugdíja­sok érdekeit tette szóvá Holota dr. és végül abbeli kívánságának adott kifejezést, hogy az illetékes tényezők dohány ültetési engedélyeket ne csak maradékbfrtokosoknak adjanak. Nem lehet a nemzetgyűlést hat hónapon belül feloszlatni. A sajtóban és politikai körökben olyan híreket terjesztettek, hogy a kor­mány a nemzetgyűlés feloszlatásának gondolatával foglalkozik. Ennek a hír­nek alapnélküliségét igazolja az a tény. hogy a parlament fölöszlatásának le­hetősége november 27-ével megszűnt és hat hónapon belül szó sem lehet már a nemzetgyűlés feloszlatásáról. Az alkotmány szerint a nemzetgyűlés fel­oszlatásának joga kizárólag a köztár­sasági elnököt illeti meg, de az alkol­­mánylevél 31-ik szakasza kifejezetten megállapítja, hogy' az elnök ezzel a jogával választási periódusának utolsó hathavi szakaszában nem élhet. Masa­­ryk köztársasági elnököt legutóbb 1927. május 27-én választotta elnökké a nemzetgyűlés. Az alkotmány értel­mében a köztársasági elnök méltósága hét évre szól, vagyis Masarvk elnök­sége 1931. május 27-én tejár. A köz­társasági elnök hivatalának utolsó hat­­havi szakasza már megkezdődött. Fogászati munkát u. m. foghúzást, plombálást, arany- és porcellán fogakat szakszerűen és lelkiismeretesen készít PINTÉR M. áll. vizsgázott fogtechnikus | Komárno, Deák Ferencu.7. 933 I — Mérték utáni remek szabású Princess fűzők, haskötők, melltar­tók rendelésre ELBERT-nél. Olvassa és terjessze a legjobb magyar lapot, a Komáromi Lapokat POLITIKAI SZEMLE

Next

/
Thumbnails
Contents