Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-11-25 / 94. szám

7ÍI y.'íii >tveim»‘gyedtk évíolyam. 94. szám. Szombat, 1033. november 25. K O M A R O M I L A T O K POLITIKAI LÁB Előfizetési ftr csehszlovák értékben: flMyten és vidékre posta) szétküldéssel évre 81 Ké, félévre 48 Kft, negyed­évre 21 Ké. — Külföldön IM Ki. ár* f korona. 'Alapította! TUBA JANOS. Beleiül füsaackasitői GAAL GYULA ftr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEE űr. ■fimankatácsak. ALAPJÉ GYULA ár. és PC LOB ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Náder-u. 88, Megjelenik hetenként kétszer; szerdán és szombaton Komárom, november 2-1. A népszövetség tekintélye alapo­san megtépázva, esztendők óla a leszerelési sikertelenségnek lett ol­csó zsákmánya. A legutolsó kísér­tet is zátonyra futott Genfben és a nagy garral beharangozott mi­niszteri nyilatkozatók Párisban is, másutt is nem bizonyultak komo­lyaknak, mert azt hirdették, hogy Németország távozása a népszö­vetségből nem jelent semmit, a leszerelési konferencia folyik to­vább. Az önáltatásoknak vége van, mert Henderson maliciózusan je­lentette be, hogy ismét a diplomá­ciai tárgyalásokhoz kell folyamod­ni, a régi Európa e kétesértékü nemzetközi érintkezési formájá­hoz, a titkos szerződésekhez és ta­lán annak ikertestvéréhez, a beke­rítés politikájához is. Holott azt hirdették Párisban, hogy minden a népszövetség keretében mehet csak és azon kívül semmi. Azon­ban két olyan hatalomnak kiválá­sa, mint Japán és Németország, a leszerelésre is nagy csapást mért. Egyelőre a nem is tízperces ülé­sen január elejéig napolták el a konferenciát, hogy azután akkor folytassák Németországnak a nép­­szövetségbe való visszacsalogatásá­val az üres szalmacséplést. Angliá­nak látnia kell, hogy milyen elhi­bázott politikát folytatott, mikor kiszolgáltatta magát a francia po­litika eszközéül. Mindez nincsen, ha megmarad következetesen első tervénél, melyet Németország is magáévá tett, azonban ez a párisi alkuknak áldozata lett. Meg kell azt is állapítanunk, hogy ezzel a győzelemmel nem fog dicsekedni a francia külpolitika sem, amely most már az elszigetelődés felé kö­zeledik, mert látja a francia nép is, hogy ahova eljuttatja ez a po­litika az országot, az zsákucca. A szegény leszerelés pedig szép csen­desen, életének legszebb virágában fog elszenderedni. Kisbizottság, al­bizottság és főbizottság, a szép gen­fi kirándulások és a még szebb illúzióknak jó időre befellegzett. Nemcsak Németországgal van baj, hanem Olaszország, a másik nagyhatalom sem hajlandó Né­metország nélkül bizonyos elvi megállapodásokat elfogadni. És ez természetes is, mert Németország mellőzése a leszerelést gyakorlat­ban semmivel sem vinné előbbre és számolni kell Németország vé­leményével azért is, mivel csak a kölcsönös megegyezés biztosítja Európa békéjét. A játszmát tehát senki sem nyerte meg, ellenben a népszövetség elvesztett benne is­mét egy darab tekintélyt, mivel az európai nemzetek látják, hogy nem képes tető alá hozni a nem­zetközi kérdések legfontosabbikát. Már az a körülmény is segített alá­ásni a leszerelő konferencia sike­rét, hogy arról a legnagyobb álla­mok, mint az amerikai Unió és Oroszország hiányoztak, illetve csak mint megfigyelők vettek részt. Amerika diplomáciája fején ta­lálja a szöget, amikor a nagyha­talmak konferenciáját abban a formában látná szívesen, ha azon résztvennének Japán és Oroszor­szág is a közeli és távoli Kelet nagyhatalmai. Egyelőre azonban ez nem nagyon valószínű. Egyik államnak sem fűződik ehhez a kérdéshez nagyobb érdeke és ért­hető, hogy mindakettő sokkal szí­vesebben űzi a szabad kéz politi­káját, mintsem megkötöttséget vál­lalna. A leszerelésnek tehát nin­csen szerencséje. Egyik zátonyról még le sem vontatták, már a má­sikra kerül. Pedig kár a gondolatért, amely a béke tervek megvalósításának a Komárom, november 24. November 28-án lesz a képviselőház legközelebbi ülése. A képviselőháznak eredetileg no­vember 27-ikére összehívott ülését, az elnökség határozata értelmében no­vember 28-ára, keddre halasztották el. Ezen az ülésen a plenum elé terjesz­tik a költségvetési bizottság jelenté­sét az 1934. évi állami költségvetésről. A költségvetés erre az időre készen fog állani a képviselőház tárgyalására, amely rövid ideig fog tartani, úgy, hogy számítani lehet arra, hogy csü­törtökön megejtik a szavazást is. A költségvetési bizottságban már letár­gyalták a fontosabb tárcák költség­­vetéseit, Így az utóbbi napokban elő­készítették a földmívelésügyi minisz­térium költségvetésén kívül a keres­kedelemügyi, közmunkaügyi, népjóléti, egészségügyi, vasutügyi és postaügyi minisztériumok költségelőirányzatát. A pénzügyminisztérium és földhivatal költségvetésének tárgyalása után rész­leteiben is letárgyalta a bizottság az 1934. évi költségvetést. Negyvenórás munkahéttel lehetne a munkanélküliségen segíteni. A népjóléti minisztérium költségve­tésének tárgyalásánál Czech dr. nép­jóléti miniszter terjedelmes expozéban tárta föl a köztársaság területén ural­kodó munkás viszonyokat. A minisz­ter megállapította, hogy a munka­nélküliek számát a februári kimuta­tásban közölt 920.181-ről sikerült kezdetét jelenti. A leszereli álla­mok biztonságban élhetnének egy­más mellett és nem zavarnák egy­más politikáját. Ez a külpolitiká­ban a legnagyobb álmok megvaló­sítását jelentené. De e mellet! min­den állam, amely ma súlyos kato­nai terheket visel és a fegyverke­zéssel szomszédaira és a világhely­zetre való tekintettel lépést tarta­ni kényszerül, lényeges könnyebb­séget érezne pénzügyei lerén. Ta­lán ez az utóbbi elgondolás ismét összehozza az államokat. Mert a legtöbbje pénzügyi nehézségekkel kénytelen küzdeni azért, hogy ka­tonai téren el ne maradjon a töb­bi mögött. Senki sem hitte a há­ború után, hogy a militarizmus olyan nehezen tud meghalni és a leszerelés megvalósulni. Áldozat­­készség, egymás megbecsülése, an­nak a szellemnek kiirtása, hogy külömbözö értékű és rangsorú nemzetek vannak a népek nagy családjában, ahol igazán nem lé­tezhetnek születési előjogok — ezek elvezethetik a nemzeteket a bizalomhoz és a kölcsönös megér­téshez, mely nélkül nincs leszere-G27.121-re leszállítani. A munkanél­küliek számának csökkentését azok a beruházási munkák idézték elő, me­lyeket a kormány a munkakörön­ből befolyt anyagi eszközök segítségé­vel végeztetett. Czech miniszter nézete szerint a mun­kanélküliséget a negyvenórás munka­hét rendszeresítésével lehetne jelentős mértékben enyhíteni. E célból a nép­jóléti minisztérium már két évvel ez­előtt törvényjavaslatot készített, amely eddig csak azért nem emelkedhetett tör­vényerőre, mert a javaslat ellen bizo­nyos gyáripari körök állást foglaltak. A népjóléti miniszter megállapítja, hogy az amerikai kormány harminc­órás munkahetet rendszeresített és er­re vonatkozó rendeletéi súlyos büntető szankciókat is tartalmaznak. A német birodalom kormánya szintén kényte­len volt a negyvenórás munkahetet bevezetni és ma már a csehszlovák kormány is e rendszer mellett kötötte le magát, amennyiben olyképen in­tézkedett, hogy a munkakölcsönből befolyt anyagi eszközök igénybevételé­vel végzett közmunkákat, negyvenórás munkahétben kell elvégezni. A kor­mány példáját számos önkormányzati testület is követi. A munkanélküliek támogatása eb­ben az esztendőben legalább 900 mil­liót fog fölemészteni. A pénzbeli tá­mogatáson kívül a kormány segély­akciókat rendezett. Ilyen segélyakció az úgynevezett burgonya, a kenyér és szénakció. Majd a lakásínség kérdésé­re lért ki a miniszter és abbeli né­zetének adott kifejezést, hogy a lakás­ínség még nem múlt él és ezért szük­séges a lakásvédelmi törvényt meg­újítani. Január 1-én életbelép az uj vasúti tarifa. A vasutügyi minisztérium költségve­tésének tárgyalásánál fölszólalt Be­­chyne vasutügyi miniszter is, aki be­szédében "többek között kijelentette, hogy a gyorsított személyvonatok és moiorosvonatok beváltak s a nemzetközi relációban is bevezetik á motorosokat. Ebben, az évben november 1-ig több mint 12.000 tisztviselőt nyugdíjaztak a vasutaknál, minek folytán a tisztvi­selők száma 12.6 százalékkal csökkent. Bejelentette a miniszter, hogy janu­ár 1-én új vasúti tarifa lép életbe. A személyszállító díjtételeket 6—12 szá­zalékkal csökkentik, a csomagszálli­­tás 22 és a gyorsárúszállítás 25—50 százalékkal lesz olcsóbb. A gyorsvo­nali pótdíjat 12—25 százalékkal csök­kentik. A vasúti kedvezmények rend­szerét kibővítik s a kevésbé tehetősek számára is lehetővé teszik á nagyobb­­szabású kirándulásokat. A vasutügyi kormány úgynevezett vonatigazolvá­nyokat szándékozik bevezetni, melyek 50 százalékos kedvezményre jogosít­ják birtokosaikat. Hatvannapi érvé­nyességű körutazási jegyeket fognak kiadni, melyek 20—40 százalékkal ol­csóbbak lesznek a rendes jegyeknél. Ezenkívül félhavi érvényességű bér­letjegyeket is rendszeresítenek és mér­sékelni fogják a vasúti utazók bérlet­jegyeinek árát. A kereskedelmi miniszter szerint lehetővé kell tenni a munkához való visszatérést. Matousek dr. kereskedelmi minisz­ter tárcáját költségvetési tárgyalásá­nál nyilatkozott az ország gazdasági helyzetéről, és beszédében kijelentet­te, hogyha gazdaságilag tovább akarunk jutni, akkor mindenáron arra kell törekedni, hogy fenntartsuk a lakos­ság széles rétegeinek életnívóját. Az ipartól, kereskedelemtől és kisipartól nemcsak az állam lakosságának tete­mes része, hanem az állam pénzügyi képessége és ezzel állampolitikai sú­lya is függ. A válság, a kedvezőtlen kereskedelempolitika és egyéb okok azonban számos embert fosztottak meg keresetétől, akik csak növelték a mun­kanélküliek számát. Nem marad más hátra, minthogy lehetővé tegyük a munkához való visszatérést, ami azon­ban csak akkor lehetséges, ha az egész belső fogyasztást minden téren kihasz­náljuk. JJem szabad figyelmen kívül hagyni a kivitelt sem. A kisipar kér­désével foglalkozva, a miniszter meg­említette az ipartörvény revízióját, melyre vonatkozó munkálatok már a befejezéshez közelednek. A külföldi emigránsoknak a kisiparba való be­­özönlése korlátozására törvényterveze­tet készítenek elő, amire már nagy szükség van. lés. POLITIKAI SZEMLE T A leszerelés viszontagságai.

Next

/
Thumbnails
Contents