Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-11-04 / 88. szám
Lapunk mai szárma a jövő heti 'teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennei?yedik évfolyam. 88. szám. Szombat, 1033. november 4. POLITIKAI LAP Előfizetést ár csehszlovák értékben: ■elyben és vidékre postai szétküldéssel •fisz évre 8* KC, félévre 4« Ké, negyedévre 2« K6. — Külföldön 128 Ké. Egyemzán ára 1 korona. Alapította! TtJBA JÁNOS. Belelő* tőssvrkasztő) GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőnmnkatársak! ALAPY GYULA dr. és EÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 28 Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton POLITIKAI SZEMLE A külügyi helyzet. Komárom, november 3. Bones külügyminiszter, akinek mindig azl robbantották szemére -politikai ellenfelei, bogy túlságos optimizmussal nézi a világot, külügyi expozét tarlót! a szenátus külügyi bizottságában. Az előadás lényege abban foglalható össze, hogy Európa politikai helyzete kedvezőtlen fordulatot vett ez év tavasza óta és a népszövetség is válságba került Németország kivonulása óta. Benes azonban nem veszíti el bizalmát és bízik n népszövetségi gondolatban. Az előadás megerősíti azt az általános benyomást, mely Európa közvéleményében megerősödött évek folyamán, hogy a népszövetségben túlsúlyban levő nagyhatalmak ott nem az egyenjogúság érdekében dolgoztak és nem a győztes és a legyőzőit nemzetek közi való különbség eliminálásával akartak tuj rendet alkotni a megváltozott Európában. Bencs szerint Németország ennek vonla le a következményeit és ezért távozott a népszövetségből éppen úgy, mint a leszerelési konferenciáról. .Az, amit erről Benes expozéjában mond, az nem új dolog, mert ez a tudat benne él az európai közvéleményben és a népszövetség válsága sokkal mély ebi) lenne, ha azt nem enyhítené Németországnak belpolitikai okokból bekövetkezett csaknem teljes izolációja. A válság azzal súlyosbodhatni, ha Németország ezek után figyelmen kívül hagyja a Versailles! békének a leszerelésre vonatkozó halározmányait és önmaga állapítja meg a saját védelmének kereteit. Ez tényleg nagy nyugtalanságot idézhet elő Európaszerte és ennek a meggátlása érdekében mindenesetre meg fognak történni azok a nagyhatalmi lépések, hogy Németországot más elhatározásra bírják. Tény az, hogy Németország ma egy magában áll és még Anglia is, amely bizonyos mértékben támogatója volt a német törekvéseknek, most elfordult tőle és Franciaországhoz közeledett. A dolog tragikuma az, hogy Németország éppen Anglia leszerelési indítványa alapján állott, amelyet ez a hatalom a leszerelési konferencián módosított. Ez a lépés érlelte meg Németország elhatározó szándékát a kilépést illetőleg. Háborús veszély azonban nem fenyegeti Európát, mert a hatalmak ezt a veszedelmet ei tudják fojtani. De tagadhatatlan, hogy az európai konszolidációt és az általános törekvést az új rend felé, Németország lépése visszaszorította. A legsúlyosabb sebet tényleg a népszövetség kapta, amely az európai közvélemény szerint is sok mulasztási követeti el, bogy a politikai egyenjogúság kérdését meg nem oldotta másfélévtized alatt és megelégedett a lovaméi és a többi félmegoldásokkal. Ami Benesnek további fejtegetéseit illeti, az főleg a kisantanl uj hatalmi helyzetének a inéit ittasából áll, amely most már a politikai egység ulán a gazdasági egység célja felé törekszik. Köztudomásúak azonban ennek az akadályai. Úgy Bontania, mint Jugoszlávia első sorban gabonatermő államok és Csehszlovákia az 1933. őszén elérkezett az önellátáshoz mezőgazdasági téren és ez a gabona behozatalát egyelőre feleslegessé teszi. Más téren kell tehát keresni a gazdasági kapcsolatokat ezzel a kél állammal, hogy a kívánt gazdasági egység megvalósulhasson. Az expozénak érdekes része a inodusvivendi kérdése, amely tudvalevőleg már több év óta hnzódik és ez most Renes szerint a legközelebbi hetekben a befejezés felé közeledik. Tudott dolog, hogy a modusvlvendi kérdésének eddig egy nagy akadálya volt:az egyházi birtokok felől való megegyezés és azoknak az egyházi érdekeknek az összeegyeztetése, amelyek ebben a kérdésben a szomszéd államokban székelő egyházmegyéket illetik. Az egyházmegyék vagyoni kérdéseinek a megoldása nem csupán a római kúria és a csehszlovák állam ügyét alkotja, hanem érdekli a mai Lengyelországot és főképen Magyarországot, amennyiben az esztergomi íőegyházmegye birtokainak túlnyomó része itt, csehszlovák területen fekszik, míg a kassai egyházmegye birtokai legnagyobbrészt Magyarországon vannak. Az expozé szerint két három év alatt eldől Európa sorsa. Már tizenöt év óta ez a jóslat uralkodik a közvéleményben. Ugyanis általános a jóslat esztendők sora óta, hogy 1935-ben várható Európa sorsának jobbra vagy balra fordulása. Ez az esztendő tudvalevőleg a német Saar-vidéken elrendelendő népszavazásnak az éve és ettől függ két nagy' riválisnak végleges megegyezése. Benes nem ezt az indítékot teszi véleményének tengelyévé, hanem azt reméli, hogy 2—3 év meghozza a gazdasági és a pénzügyi válság megoldását, amely után a politikai válság is meg fog szűnni. Hogy ez csakugyan így lesz-e és nem jöhet-e közbe zavaró körülmény, azt ma még megjósolni is nehéz feladat. Komárom, — november 3. JTudmentességi adót vezet be a kormány. Az állami tisztviselők megbizoitai, a koalíciós pártok szakszervezeteinek képviselői és a kormány hosszas tanácskozásokon foglalkoztak a tisztviselők fizetésének szabályozásával. Több kérdésben megállapodásra jutottak. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy az 1934. évi állami költségvetésben a személyi kiadásoknál tervezett 438 milliós megtakarítást hajlandó 400 millióban megállapítani, a 38 milliót hadmentességi adó bevezetésével fogják fedezni. A tisztviselők működési pótlékának a tisztviselők lakhelye szerint leendő megállapítására vonatkozó javaslatot a pénzügyminiszter visszavonta, tehát megmarad az eddigi jogi állapot. Ezzel szemben az állami tisztviselők beleegyeznek abba, hogy a működési pótlékot két állami szolgálatban levő házaslárs közül csak az egyik részére fizessék. Hajlandók a szakszervezetek a nem házas állami tisztviselők korpótlékának leszállításába is belemenni, de a miniszter által kivánt 25 százalékos arányt nem fogadják el. A minisztérium az előléptetések szüneteltetését kivánta, ahelyett a megállapodás értelmében az előléptetett tisztviselők az évi fizetéstöbblet feléről lemondanak. Vitás maradt azonban továbbra is a tulajdonképeni fizetésleszállitds kérdése, amelynél a tisztviselők a progresziv csökkentést kívánják. Erre nézve a kormány még e héten határozni fog. Benes dr. külügyminiszter szerint a kővetkező 2 3 év dönti el Európa sorsát. Benes Ede dr. külügyminiszter kedden a képviselőház és szenátus külügyi bizottságaiban terjedelmes expozét mondott, amelyben részletesen beszámolt a politikai helyzetről. A világpolitika nagy eseményeinek Csehszlovákiához való viszonyát és a köztársaságnak kül- és belpolitikai irányvonalát ismertette, majd beszámolója végén a jövő alakulásáról szólott. A külügyminiszter kijelentette, hogy a legközelebbi két-három év politikája fog dönteni Európa fejlődéséről. Csehszlovákia külpolitikájában mindent el fog követni, hogy hozzájáruljon a béke fentartásához. Valamennyi politikus véleménye megegyezik abban, hogy őrültség volna Európát olyan konfliktusba hozni, amelyben elsősorban azok pusztulnának el, akik a konfliktust előidézték. Az 1934. év, amely bizonyára igen mozgalmas lesz, megfogja mutatni, hogy milyen irányban alakulnak ki a dolgok. — Állampolitikánkat — úgymond,— úgy fogjuk irányítani, hogy kifejezésre juttassuk békeakaratunkat, de abban az irányban is, hogy államunk minden vonatkozásban fel legyen készülve a súlyos időkre. Az ezután következő 2—3 év azután meghozza majd Európa gazdasági és pénzügyi válságának megoldását. A külügyminiszter reméli, hogy Csehszlovákia megnyeri ezt a második csatát is az állam végleges biztosítása, szabadsága és függetlensége érdekében. Életbelépett a pártfeloszlatási törvény. A politikai pártok feloszlatásáról és beszüntetéséről szóló törvényjavaslatot a nemzetgyűlés mindkét háza még a múlt héten elfogadta. A törvények és rendeletek tárában kedden jelent meg 201. szám alatt a törvény, amely november 1-én életbe lépett. Új államtanács alakítását tervezik ? A csehszlovák szociáldemokraták kongresszusán Meissner dr. igazságügyi miniszter egyik beszédében kijelentette, hogy módosítani kell a kormány munkarendszerét és fölvetette azt az eszmét, hogy szükebbkörü testületet kell létesíteni, amelyben olyan személyiségek is helyet foglalnának, akik nem tagjai a kormánynak. Ezzel kapcsolatban kormánykörökben olyan megoldást akarnak teremteni, hogy a kormány tevékenységét azok a pártvezérek is irányíthassák, akik nem tagjai a kabinetinek. A kérdés időszerűségét az a körülmény is támogatja, hogy Svehla volt miniszterelnök, a csehszlovák agrárpárt elnöke, ismét akcióba lépett. A koalíció egy uj politikai szervet kivan létesíteni, amelynek cime talán államtanács lesz, Az államtanács élére valószinüleg Svehla fog állani. Az államtanácsban a kormány egyes tagjai is helyet kapnak. A I.idové Novínyban Ripka cikket irt, amelyben azt állitja, hogy az uj intézmény olyanféle szerv lesz, mint amilyen a petka volt. Ripka azonban nem találja helyesnek és megfelelőnek az uj intézmény felállítását. A kisantant gazdasági együttműködése. Benes külügyminiszter a napokban tartott expozéjában kiemelte a kisantant-áliamok gazdasági együttmunkálkodásának fontosságát és jelezte, hogy ezen együttműködés olyan hatalmi faktorrá fogja kifejleszteni a kisantantot, amely biztosítani fogja annak elhelyezkedését. A francia félhivatalos, a „Temps“ szerdai számában azt irja, hogy a gazdasági együttműködés megvalósítása céljából a kisantant gazdasági tanácsa november végén Prágában ülést tart, amelyen külkereskedelmi tervgazdálkodást akarnak előkészíteni, ami természetesen nem könnyű dolog, hiszen a tisztára agrárjellegű Románia és Jugoszlávia érdekeit nehéz lesz összeegyeztetni a felerészben ipari, felerészben pedig agrárjellegű Csehszlovákia érdekeivel. A Temps megjegyzi, hogy a kisantant
