Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-10-25 / 85. szám
y-n. szitm. Szerda, 1933. október 25. Ötveimegyedik évíolyam. KOMAROMI UM Eidiizelési ár c*i>hszloTák értékben: firíjben és vidékre postai szétküldéssel ftjész évre 8* KP,, télévre 48 KP, negyedévre 26 KP. - Külföldön 12» Kf. Egy esszém ára 1 korona. POLITIKAI LAP Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős fősserkasitőt GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAI JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 2t, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az arany városa. Komárom, október 21. Párizs, a fény városa, oil gyűlt össze az arany, melynek sápadt tényét a reflektorok tüze izzóvá leszi. Ez a fény elárasztja a vlíágol. A párizsi fénynek azonban megnőnek az árnyékai és ráfeküdtek a Palais Bourbon-ra, ahol gomllerhes órákat él a francia kormány. A válság, melynek fogalmát a francia nép nem ismerte eddig, felütötte hidra-fejéi és a szorgalmas, takarékos, nyárspolgári életet éíö francia kislökés és kispolgár rémüli tiltakozással fordul atervbcvctt adóemelések ellen. Neki nem kell a válságadó, neki nem kell a többi adó sem, már pedig a francia költségvetés ezek nélkül többé nem aktív. A parlament elé felvonulnak az autósok és Párizsban sok az autó. Tiltakoznak az újabb adók ellen és a tüntető tömegekkel szemben kivonul a katonaság a rend fenntartására. A gépfegyverek készenlétben vannak, hogy a szélsőséges elemek zavargásait lehetetlenné tegyék. És az az érdekes, hogy a szélsőséges etem ma ennek az országnak a legkonzervatívabb rétege: a kispolgár, mely minden félévben papirosainak a szelvényeit nyírja. Nem az a kapitalizmus ez, mely ellen Blum Leó menny dörög, aki társaival együtt 1914. nyarán elárulta a szocializmust és bevonult a háborúba, nem a Schneider-Creuzol, Citroen, Coty részvénytársaságok nagy dividendákon osztozó nagytőkéje, hanem a kispolgári takarékosság nélkülözéseiből és a szájától elvont falatokból gyüjlöll tőke küzdelme éleiéért. A francia miniszterelnök minden áron hatni akar ezekre a tömegekre és kijátssza a nagy atout-ját is, hogy a francia arany menekül London felé, mert a minden politikai eseményre érzékenyen reagáló spekuláció a bizonytalanságot tűri el Iegkevésbbc. A francia események tipikus jelei annak a lelki válságnak, mely Európán már végigsepert és annyi áldozatot követelt. A francia költségvetést csak két módon lehet aktívvá tenni, vagy a felemelt adókkal, vagy a közalkalmazottak fizetéseinek leszállításával. Minden ország átment már mind a két metóduson. A franciák nem veszik be a keserű pilulákai és nekik cukros vízijén kell azokat beadagolni. A francia példa ellenben nem éppen jó az általános adófizetési kötelezettség szempontjából, mely most már nem követeli az adókat, hanem azért sok esetben közelharcot folytat a polgárral. A »nem fizetünk« jelszó sokkal népszerűbb, mint azt a nagy nehezen korlátok közé szorított állampolgári fegyelem megengedné és ezért veszedelmes az európai államokra nézve. És ennek is megvan a maga Kolumbusz tojása, amelyet Párizsban is ismernek, csakhogy nem hajlandók azt felállítani. Ez a bűvös gyógyszer a leszerelés, amelyet nem szabad a leszerelési konferenciával azonosítani. Egyelőre a francia parlamentben ez nem kerül az asztal drága térítőjére. A meggyúrás politikája folyik és a kormányválságig vezet, de a szírt továbbra is megmarad, amelyen elvéreznek a kormányok utódai is. Az események sokkal jellemzőbbek, hogy ezekből te ne lehetne vonni a következtetéseket. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — október 24. Bene» külügyminiszter expozéja. Benes dr. külügyminiszter bej 'lentette a minisztertanács ülésén, hogy legközelebb expozét kivan tartani az általános külpolitikai helyzetről. Az expozét a külügyi bizottság legközelebbi ülésén szándékozik elmondani Benes, amit a minisztertanács tudomásul vett. Az eredeti terv az volt, hogy a külügyminiszter a törvényhozás mindkét házának teljes ülésén mondja el expozéját, de erről a tervről le kellett mondania, mert a képviselőhöz legközelebbi ülését csak november 6-án tartja. Legújabb értesülés szerint a parlament külügyi bizottsága október 30-án, hétfőn délután fog ülést tartani és ezen az ülésen fogja Benes külügyminiszter politikai beszámolóját előadni. Az expozé fölötti vitát a képviselőház külügyi bizottsága október 31-én kezdi meg. A lakótörvény jelentékeny módosítását kívánja a prágai kereskedelmi kamara. A prágai kereskedelmi és iparkamara lakásügyi bizottsága tervezetet készített elő a lakók védelméről szóló törvény végleges elintézéséről. A kamara azt indítványozza, hogy 1934. január 1-től a lakók védelméről szóló törvényt akként módosítsák, hogy az egy szobakonyhás lakások és kis műhelyek bérösszegét legfeljebb 200 százalékkal emelhessék. A 200 százalékos emelés alapjául a bérösszeg szolgál. A két szoba-konyhás lakások alapbérét 225 százalékkal emelheti a háztulajdonos, amennyiben a kereskedelmi kamara indítványát az illetékes tényezők magukévá teszik. Ezenkivül azt indítványozza a kamara, hogy a lakók védelméről szóló törvény alól a jövőben vonják ki a három szoba-konyhás lakájok, valamint annál nagyobb lakások bérlőit és azon két szoba-konyhás lakások bérlőit, amelyekben csak egy személy lakik. Nem szabad védelemben részesíteni azokat a bérlőket sem, akiknek lakásuk ugyan két szobakonyhából áll, de évi jövedelmük az utolsó három év során 36 000 koronára rúgott. A tervezet szerint a lakóvédelmi törvény nem vonatkozhatik a nagyobb műhelyek bérlőire sem. Ezenkivül javasolja még a kereskedelmi kamara, hogy 1935. január 1-től kivonják a lakóvédelmi törvény hatálya alól a két szoba-konyhás lakások ama bérlőit is, akiknek évi jövedelmük 24 000 koronát tesz ki. 1937. január 1-töl kezdve pedig a lakóvédelmi törvény a kis műhelyekre és az egy szobakonyhás lakásokra sem vonatkozna. A lakók védelméről szóió törvény likvidálása érdekében megindított mozgalomhoz a pénzintézetek megbízottai is csatlakoztak. 7600 millió az 1934. évi állami költségvetés kiadása. Trap! dr. pénzügyminiszter a minisztertanács szombati ülésén jelentést tett az 1934. évi költségvetés előkészítő munkálatairól. Ezek az előkészítő munkálatok már közelednek a befejezéshez. A költségvetés kiadási tételének összegét 7600 millió koronában állapították meg. A költségvetés részletkérdései közül a személyi kiadások terén eszközlendő takarékossági intézkedések kérdése még rendezetlen. Az erre vonatkozó indítványokról a takarékossági bizottság és a kormány tagjai a jövő héten döntenek. A költségvetés összeállításánál egyik legnagyobb nehézséget képez a személyi ügyek elintézése. Az állami közalkalmazottak tiltakoznak az ellen, hogy illetményeiket 2 százalékkal ismét leszállítsák és a napokban azoknak a pártoknak képviselői, amelyeknek állami alkalmazottak a tagjai, a pénzügyminiszterrel tanácskozást folytattak és a költségvetés egyensúlyban tartására nézve azt az indítványt terjesztették elő, hogy hozza be a kormány a szükségadót, amelyet az állami adók pótlékául vessen ki a pénzügyi kormány az adózókra. Ennek az új adónak hozamából a költségvetés hiányának egy része fedezetet nyerne. A pénzügyminiszter azonban új adópótléknak életbeléptetését lehetetlennek tartja. Erről a kérdésről a tárgyalások még folynak. A betiltott lapok alkalmazottainak védelme. A minisztertanács legutóbbi ülésén Benes Ede dr. külügyminiszter beszámolt a Dollfuss szövetségi kancellárral folytatott tárgyalásairól és a genfi eseményekről. A rendkívüli minisztertanács szombati ülésén mindenekelőtt a „betiltott időszaki folyóiratok alkalmazottainak védelméről“ szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A készülő törvény határozatai értelmében a betiltott lapok szerkesztői, tisztviselői és műszaki személyzetének tagjai a betiltás tartama alatt is megtartják igényüket arra, hogy szerződésben biztosított fizetést folyósítsanak számukra. A betiltott lap alkalmazottainak a betiltás tartama alatt nem lehet fölmondani. A törvény visszamenő hatállyal lép életbe. A minisztertanács a javaslatot magáévá tette. A javaslat részletkérdései tárgyában az illetékes miniszterek fognak határozni. Hatalmas katolikus tömegek mozdultak meg a vasárnapi katolikus nagygyűlések alkalmából úgy a férfiak, mint a nők gyűlésein. A katolikus akció tevékenységre hiv minden hitéhez ragaszkodó katolikust Saját tudósítónktól. Az a mozgalom, amely Komárom katolikus lakossága körében megindult az október 29-én tartandó szent évi manifesztációs körmenet rendezése érdekében, vasárnap két nagygyűlésen került megbeszélésre a Katolikus Legényegylet helyiségében, délelőtt és délután és mind a két alkalommal zsúfolásig töltötte meg a termet érdeklődőkkel. Az egyházközség vezetősége e rendkívüli érdeklődést arra használta fel, hogy az eddig szerény keretben működő katolikus akció nagyszabású egyház- és társadalomépítő, szociális és karitatív céljait ismertesse és ennek az eddig széteső energiákat szolgálatába állítsa. A katolikus férfiak nagygyűlése Vasárnap d. e. 11 óra körül nagy, tömegekben vonultak fel a katolikus Komárom, október 24. férfiak a gyűlés színhelyére és a Legényegylet helyiségei zsúfolásig meglellek. Ott szorongott a színházteremben legalább 7—800 főből álló közönség, melynek soraiban a társadalom minden rélege képviselve volt. így az állami hivataloknak ritkán látható tisztviselői kara éppen úgy, mint a szabad pályán levő intellektuelek nagy száma mindenkit meglephetett, de olt voll az iparosságnak impozáns tömege, a kereskedő osztály képviselői és igen számos munkás is. A színpadon felállított elnöki emelvény körül dr. M a j e r Imre prelátus-plebános, dr. A1 a p y Gyula, dr. Kállay Endre az elnökség tagjai, továbbá Bíró Lucián tanár és lapszerkesztő, előadó és dr. Hajdú Lukács jegyző foglaltak helyet. M a j e r Imre prelátus elnöki megnyitója így hangzott:
