Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-25 / 85. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 19B3. október 25. Eaus cliei'xié kozmetikai intézete Komárom, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176. Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése Quarz besugárzás. I» Összes modern kozmetikai eljárások Telelőn 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. Mélyen tisztelt nagygyűlés! Henry Manninghez, az angol pro­testánsok világhírű nagy egyházi szó­nokához egyik ragyogó szónoklata után egy előkelő úri nő kopogtatott be s miután csodálkozását fejezte ki és elragadtatását a templomban tar­tott remek szónoklata felelt, megkér­te, hogy akiről mai szónoklatában csak röptében, futólag emlékezeti meg, beszéljen egyszer bővebben is, l. i. a harmadik isteni személyről, a Szentlélek Úristenről. Manning ezt szívesen megígérte és az úri nő távozása után azonnal hoz­zálátott a munkához, hogy egy, az ő nevéhez méltó beszédet készítsen a Szentlélek Úristenről és átkutatva az angol protestáns vallásnak aSzent­­lélekről való tanítását, azt tapasztalta, hogy a protestáns vallásnak a Szenl­­lélekről való tanítása szomorúan ke­veset nyújt és amit róla elmondanak, tele van homállyal, kétértelműséggel és ellenmondásokkal. Mit levő legyen? Lelkében meg­csendült a szó: Vedd és tanulmá­nyozd a katolikus egyház tanítását. Manning habozás nélkül szentegy­házunk könyvei után nyúlt, mint a búvár a tengerbe, belemerült a kato­likus egyháznak a Szentlélekről szóló tanításába. Tanulmányozás közben csakhamar meggyőződött róla, hogy az igazság, Krisztus tiszta és meg­­hamisítatlan evangéliuma nem a teg­nap keletkezett protestáns felekezet­­ben, hanem egyedül az ősi, szent és apostoli katolikus egyházban találha­tó fel. És Szentlélek hívását követve, 1851- ben áttért a katolikus vallásra, 1852- ben pappá-, 1865-ben érsekké-, 1875-ben a Szentlélek kegyelméből bí­borossá lett. Manning bibornok megtérése után az «örök papságról írt gyönyörű könyvében arról panaszkodik szomo­rúan, hogy »A világ csak olyan szó­nokokért lelkesedik, akiknek beszéde kellemes a fülnek, de nem zavarja a lelkiismeretet, meghatja a szívet, de nem változtatja meg az akaratot. Mélyen tisztelt katolikus nagygyű­lés! A mindennapi tapasztalat azt mu­latja, hogy most is csak ilyen a vi­lág: A modern ember nem szereti az őszinte, igaz beszédet, főkép ha az életének megváltoztatá­sát sürgeti; meghallgatja a szent­beszédet, talán meg is könnyezi Krisztus kereszthalálát, de tanítását őszintén befogadni nem akarja, hogy ne kelljen életét megváltoztatnia s azon kényelmes álláspontra helyezke­dik, hogy a hit cselekedetek nélkül is elegendő. Az ilyen felfogású katolikusok az úgynevezett közömbösek. Ezek az egyház holt tagjai. Mivel pedig mi hívő katolikusok tudjuk, hogy Krisztus urunk az anyaszentegyházat nem a holtak, hanem az élő katoli­kusok számára alapította, azért szent kötelességünk, azt a világmozgalmat megindítani, mely a hit szerint való életet iparkodik megvalósítani úgy az egyénnek, valamint a családnak és az egész társadalom életében s ezzel a vallástalan ságot az életnek minden fázisából kiküszöbölni, de különösen a pedagógiából és a családi életből. A modern nevelés jelszava: »Iskolák Isten nélkül.« S a társadalom ahe­lyett, hogy ennek az elvnek hirdető­jét, mint nyilvános méregkeverőt meg­­vesszőzné, még meg is tapsolja. Éret­len gyermekek nyíltan kérkednek hi­tetlenkedésükkel. Az a 12 éves gyer-i mek hetyke dicsekvéssel meri anyja szemébe vágni: »Mit csináljak én a templomban? Ugv sem hiszek én már semmit«. Mélyen tisztelt urak, ez az, amit megérteni nem lehet. Mert ha egy éretlen ember komoly felkészült­séggel tanulmányozza a vallást s az­után azt mégis elveti: bizonyára e szerencsétlenséget sem tudom megér­teni, de legalább kész vagyok előtte szánalommal meghajolni. Hanem, ha éretlen gyerkőc büszkén vallja be hi­tetlenségét anélkül, hogy csak 10 per­cig is komolyan elmélkedett volna va­laha is a vallás örök igazságai felelt, azt csakugyan megérteni nem tudom. Ma minden gát szétszakadt! Minden horgony eltörött! Nincs többé sem oltár, sem Jézus Krisztus, fájdalom, már vallás sincs 12 éves gyermekkor­ban! Hol van ennek a bajnak a gyökere? Ott van, hogy a vallástalanság, mint dögvészes pára, már a családi tűz­helyet is megmérgezle. Most már a család sem többé az, aminek Isten alkotta. A szivek vonzalmát, mely a lelkeket összeforrasztja, felváltotta az önzés és haszonlesés. A házasságokat most már nem a hajlamok, hanem az érdek szerint kötik, ezért oly sok a könnyelmű elválás és a szukcesz­­szív több nejű ség a kereszté­nyek közt. Csoda-e azután, hogy olyan házasságból, amelyben nem a szeretet forrasztja össze a szíveket, olyan magzatok származnak, akikben a nemesebb erkölcsi hajlamoknak még nyoma sincs meg. Az anya még némely helyen hisz és imádkozik. Az apa sem nem hisz, sem nem imádko­zik. Az anya tanítja arra. amit az atya tagad vagy kigúnyol. Csoda-e, ha ily körülmények között önkényte­lenül jönnek a gyermek ajakára ezek a szánalomkeltő szavak: anyám, mikor leszek én már oly nagy, hogy nekem sem kell többé imádkozni, mint a pa­pának? Ez a diszharmónia a gyer­meket a hitetlenség karjaiba dönti. Eszméi, vallásos érzelmei zavartak lesznek s mikor gondolkodni kezd, arra a rezultátumra jut, hogy Isten­nek két hite van: Az egyik az anyák és gyermekek számá­ra, a másik az apák és felnőt­tek számára. És mikor az így megmérgezetl ifjú, mint szárnyasze­­gett madár belép a társadalomba, ott is mélyreható erkölcsi süllyedés veszi körül, azt látja és hallja, hogy a val­lás és erény üres fogalmak, amelye­ket már rég legázolt a modern kor szelleme. Az akció katolika van hivatva ezt a tetszhalott társadalmat felrázni a letargiából és a Krisztustól hirdetett hit és erkölcsi elveket belevinni a nevelésbe és a családi s társadalmi életbe: az akció katolika, mely kü­lönböző időben és különböző mér­tékben mindig meg volt az egyházban s amelyet a mostani vallástalan és közönyös világban XI. Pilis pápa szándéka szerint még 1928-ban meg­szerveztem Komáromban s amely az­óta szerény keretek között, csendesen dolgozott, s ezt most Krisztus ke­reszthalálának 1900-ik évfordulójának emlékére teljes erővel és intenzitással fellendíteni törekszünk. Célja: »a Ilit és erkölcsi élet elmélyítése befelé, a krisztusi elvek érvé­nyesítése kifelé, a katolikus öntu­dat ébresztése és ébrentartása«, így tehát az akció katolika nem politikai szervezet s hangsúlyoz­va mondom, hogy működéséből minden politikát kizár! A töviskoronás Krisztus Király ne­vében, az Ö nagy ünnepén ujult erők­kel indítjuk meg az akció katolikát, mely az Ur Jézus megváltó kereszt­halálának 1900. éves jubileuma al­kalmából egybehívott mostani nagy­gyűlésünk rendezéséi is kezébe ve­hette. Ebben a jubileumi szentévben ne feledjük, hogy a szent kereszt ál­dott fáján nyittatott meg az Ur Jézus szentséges szíve az anyaszentegyház számára. Éppen azért ebben a nagy jubileumi esztendőben nemcsak a mai nagygyűlésünket, hanem a most fel­lendülő akció katolikát és vele a koj máromi rk. egyháznak minden tagját folyó hó 29-én vasárnap Krisztus Ki­rályságának ünnepén, Krisztus kirá­lyunk szentséges Szívének fogom ün­nepélyesen felajánlani, mert nincs más üdvösségünk, csak a keresztre feszített Krisztus. Ezzel nagygyűlé­sünket a tövis koszorús Krisztus ne­vében megnyitom. Az elnöki megnyitót a legnagyobb tetszéssel és tapsokkal fogadta a nagy­gyűlés. A kathoükus akció Bíró Lucián előadása következett a katolikus akcióról, melynek első­ben is jelentését magyarázta meg rendkívül sokoldalúan és színesen. Az akció cselekvést jelent, az eddigi kö­zönnyel szemben, érdeklődést a val­lás dolgai iránt, de a jogi terminoló­gia szerint törvényes keresetet is je­lent, tehát egyúttal a katolikus jogok törvényes védelmét is jelenti. Az ak­tivitást át kell munkává alakítani és a katolikus egyháztársadalmi élet minden terén más és más célok szol­gálatába állítani. Nem jelent ez sem támadási szándékot, sem célt, hanem azt a munkál, amelyet a katolikus jogok érvényesítése követel a gyakor­lati élet minden vonalán. Első és főcélja a katolikus öntudat felébresztése és a krisztusi elveknek érvényesítése és ébrentartása, ami maga után vonja a hit- és az erkölcsi élet elmélyülését is a társadalom ré­tegeiben. A vértanukra hivatkozott a szónok, akiknek nem a passzív ha­lála tette naggyá és elterjedtté az egyházat, hanem a vértanúhalál előtt kifejtett aktív, példaadó és építő munkájuk. A katolikus akció a katolikus tár­sadalom alapjaira épül, keretei tehát az egyházközség és a katolikus egye­sületek, melyek mindegyikében lehet és kell is munkát végezni, ahol szó­hoz juthat mindenki és beleilleszked­­hetik abba a nagy munkatervbe, me­lyet az egyháznak meg kell alkotnia. A katolikus akciónak tagja kivétel nélkül minden katolikus, aki az egy­házközség szervezettségében él, tehát azok is tagjai, akik kívül vannak a katolikus egyesületek kötelékein. A katolikus akciónak a vezetőségei: az egyházközség vezetősége és egyházta­­nácsa, képviselete, valamint a katoli­kus egyesületek vezetősége. Majd a feszült figyelemmel hallga­tott előadói beszéd felsorolta a ka­tolikus akció munkaterületeit, ezek: a hilbuzgalmi és erkölcsvédelmi tér, kulturális tér, a katolikus sajtó ügye, a szociális és karitativ tér és a szer­vezési tér. Részletesen kifejtette mind­egyik téren kifejtendő munkának lé­nyegét az előadó mind az öt vonatko­zásban. És ekkor bontakozott ki egész nagysága a katolikus akciónak a hall­gatóság lelki szemei előtt. De az elő­adó nemcsak a világi katolikusok munkaterét és feladatkörét jelölte meg, hanem reámulatott az egyháziak munkájára is, amely nem érhet véget a templom négy fala között, hanem annak bele kell kapcsolódnia az egy­háztársadalom építő munkájába is. A nagy meggyőző erővel előadott és a tudás minden eszközével felépí­tett előadásnak páratlan visszhangja támadt. A kiváló előadót percekig él­jenezték és tapsolták. Majd a határozati javaslatok előter­jesztése következett. I) e r f i n y á k Gusztáv titkár a munkáskérdés területén végzendő te­endőkre mutat rá. XIII. Leó pápa már negyven év előtt kiadta rendel­kezését a szociális igazságtalanságok ellen és felismerte a szocializmus át­alakító erejének nagy gondolatát. Mig a szociáldemokrácia és más ra­dikálisabb pártok osztályharcot és gyűlöletet hirdetnek, ezek gyűlölködő materialista és erőszakos ateista vi­lágszemlélete nem építheti fel az igaz­ságos uj világrendet. XI. Pius pápa nagy horderejű enciklikájában a ma­gántulajdon, az osztályharc, a bér­mozgalom, a szakszervezel kérdéseit fejti ki és szükségesnek látja úgy a szellemi, mint a fizikai munkásoknak szakszervezetekben való érdekképvi­seletét. Indítványt tesz a keresztény mun­kások és munkásnők szervezése iránt, a megalakítandó szakszervezet tagjai­nak a kínálkozó munkaalkalmaknál való elhelyezése, az iparostanulók tá­mogatása iránt. Az indítványt lelkesedéssel teszi magáévá a nagygyűlés. Majd Nemesik Valler tanár in­dítványa következett a katolikus sajtó támogatása iránt és a katolikus köz­élet eseményeinek a helyi sajtóban való méltányos és elfogulatlan mélta­tása érdekében. Az indítványt a nagy­gyűlés általános tetszéssel fogadta és telte magáévá. Balogh Miklós, a Katolikus Le­gényegylet másodelnöke Komárom 14000 katolikus lakosságának nagyobb összefogását sürgeti minden téren. A katolikusok ismerjék fel egymás tá­mogatásának nagy szociális igazsá­gait. A komáromi egyházközség ak­kor jut nagyobb erőhöz, ha gazdasági alapjai is megerősödnek. Az egyház tagjainak tehát gazdasági téren kell egymást első sorban támogatni, más­részt a katolikus munkaadó tegye meg kötelességét a katolikus mun­kással szemben. Az indítványt egyhangúlag elfogad­ta a nagygyűlés. Do sztál Nándor a gyűlésnek, amelynek célja volt a katolikus hit­élet kifejlesztése és bensővé tétele, azt ajánlja figyelmébe, hogy a val­láserkölcsi célokai szolgáló katolikus iskolákat részesítse támogatásában és védelmében. Az iskolák fentartása azonban nagy anyagi áldozatokba ke­rül, tehát ebből kiki vegye ki részét azzal, hogy az egyházközségi adóját pontosan megfizeti. Ez a támogatás éppen olyan fontos, mint gyermeke­inknek a katolikus iskolákba küldése. Az indítványt magáévá tette a nagy­gyűlés. Les tár István dr. szemináriumi igazgató telt indítványt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, amely ma megnyilvánult katolikus közügye­inkkel szemben, a katolikus akció­hoz csatlakozó férfiak, havonta egy­szer jöjjenek össze az aktuális prob­lémák és az események megbeszélése érdekében. Az indítványt nagy tetszés és he­lyeslés fogadta. Végül dr. A1 a p y Gyula egyház­­községi elnök a város képviselőtestü­letének jogi szempontból teljesen tarthatatlan álláspontját tette szóvá a kegyúri terhek és a vallásfelekeze­tek segélyeinek megtagadása miatt. Rámutatott arra, hogy másfél évszá­zadot meghaladó időn át akadály nél­kül kifizették ezeket a jogos járandó­ságokat, melyeket nem ajándékba ad a város kö­zönsége, hanem a neki juttatóit nagy gazdasági előnyök némi el­lenértékéül. Az egyházak kulturális munkát is vé­geznek, aki tehát megtagadja azok támogatását, az a kultúra támogatását tagadja meg. Majd előadja a város képviselőtestületéhez benyújtandó ha­tározati javaslatát, amely követeli a jogos járandóságok költségvetési elő­irányzását és kifizetését. A nagygyűlés az indítványt egyhan­gúan magáévá téve, az elnök záró­szavai után lelkes hangulatban osz­lott szél a jól végzett munka feleme­lő érzéseivel. A katolikus nők gyűlése Délután 5 órakor ugyanazon a he­lyen volt a katolikus nők gyűlése, akik szintén zsúfolásig töltötték meg a Legényegylet színháztermét. A nagygyűlésen szintén dr. Máj er Imre pápai prelátus elnökölt és mé­­lyenjáró gondolatokkal gazdag beszé­dét feszült figyelemmel hallgatták meg a terem minden i'észében. A munka imádság nélkül — vetés aratás nélkül. Halálos bizonytalanságban élünk és rájöttünk, hogy az Isten- és Krisztus-

Next

/
Thumbnails
Contents