Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-25 / 85. szám

2. oldal

»KOMÁROMI LAPOK«

19B3. október 25.

Eaus cliei'xié

kozmetikai intézete

Komárom, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176.

Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása.

Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése Quarz besugárzás.

I» Összes modern kozmetikai eljárások

Telelőn 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176.

Mélyen tisztelt nagygyűlés!

Henry Manninghez, az angol protestánsok világhírű nagy egyházi szónokához egyik ragyogó szónoklata után egy előkelő úri nő kopogtatott be s miután csodálkozását fejezte ki és elragadtatását a templomban tartott remek szónoklata felelt, megkérte, hogy akiről mai szónoklatában csak röptében, futólag emlékezeti meg, beszéljen egyszer bővebben is, l. i. a harmadik isteni személyről, a Szentlélek Úristenről.

Manning ezt szívesen megígérte és az úri nő távozása után azonnal hozzálátott a munkához, hogy egy, az ő nevéhez méltó beszédet készítsen a Szentlélek Úristenről és átkutatva az angol protestáns vallásnak aSzentlélekről való tanítását, azt tapasztalta, hogy a protestáns vallásnak a Szenllélekről való tanítása szomorúan keveset nyújt és amit róla elmondanak, tele van homállyal, kétértelműséggel és ellenmondásokkal.

Mit levő legyen? Lelkében megcsendült a szó: Vedd és tanulmányozd a katolikus egyház tanítását.

Manning habozás nélkül szentegyházunk könyvei után nyúlt, mint a búvár a tengerbe, belemerült a katolikus egyháznak a Szentlélekről szóló tanításába. Tanulmányozás közben csakhamar meggyőződött róla, hogy az igazság, Krisztus tiszta és meghamisítatlan evangéliuma nem a tegnap keletkezett protestáns felekezetben, hanem egyedül az ősi, szent és apostoli katolikus egyházban található fel. És Szentlélek hívását követve,

1851- ben áttért a katolikus vallásra,

1852- ben pappá-, 1865-ben érsekké-, 1875-ben a Szentlélek kegyelméből bíborossá lett.

Manning bibornok megtérése után az «örök papságról írt gyönyörű könyvében arról panaszkodik szomorúan, hogy »A világ csak olyan szónokokért lelkesedik, akiknek beszéde kellemes a fülnek, de nem zavarja a lelkiismeretet, meghatja a szívet, de nem változtatja meg az akaratot.

Mélyen tisztelt katolikus nagygyűlés! A mindennapi tapasztalat azt mulatja, hogy most is csak ilyen a világ: A modern ember nem szereti az őszinte, igaz beszédet, főkép ha az életének megváltoztatását sürgeti; meghallgatja a szentbeszédet, talán meg is könnyezi Krisztus kereszthalálát, de tanítását őszintén befogadni nem akarja, hogy ne kelljen életét megváltoztatnia s azon kényelmes álláspontra helyezkedik, hogy a hit cselekedetek nélkül is elegendő.

Az ilyen felfogású katolikusok az úgynevezett közömbösek. Ezek az egyház holt tagjai. Mivel pedig mi hívő katolikusok tudjuk, hogy Krisztus urunk az anyaszentegyházat nem a holtak, hanem az élő katolikusok számára alapította, azért szent kötelességünk, azt a világmozgalmat megindítani, mely a hit szerint való életet iparkodik megvalósítani úgy az egyénnek, valamint a családnak és az egész társadalom életében s ezzel a vallástalan ságot az életnek minden fázisából kiküszöbölni, de különösen a pedagógiából és a családi életből. A modern nevelés jelszava: »Iskolák Isten nélkül.« S a társadalom ahelyett, hogy ennek az elvnek hirdetőjét, mint nyilvános méregkeverőt megvesszőzné, még meg is tapsolja. Éretlen gyermekek nyíltan kérkednek hitetlenkedésükkel. Az a 12 éves gyer-i mek hetyke dicsekvéssel meri anyja szemébe vágni: »Mit csináljak én a templomban? Ugv sem hiszek én már semmit«. Mélyen tisztelt urak, ez az, amit megérteni nem lehet. Mert ha egy éretlen ember komoly felkészültséggel tanulmányozza a vallást s azután azt mégis elveti: bizonyára e szerencsétlenséget sem tudom megérteni, de legalább kész vagyok előtte szánalommal meghajolni. Hanem, ha éretlen gyerkőc büszkén vallja be hitetlenségét anélkül, hogy csak 10 percig is komolyan elmélkedett volna valaha is a vallás örök igazságai felelt, azt csakugyan megérteni nem tudom. Ma minden gát szétszakadt! Minden horgony eltörött! Nincs többé sem oltár, sem Jézus Krisztus, fájdalom, már vallás sincs 12 éves gyermekkorban!

Hol van ennek a bajnak a gyökere?

Ott van, hogy a vallástalanság, mint dögvészes pára, már a családi tűzhelyet is megmérgezle. Most már a család sem többé az, aminek Isten alkotta. A szivek vonzalmát, mely a lelkeket összeforrasztja, felváltotta az önzés és haszonlesés. A házasságokat most már nem a hajlamok, hanem az érdek szerint kötik, ezért oly sok a könnyelmű elválás és a szukceszszív több nejű ség a keresztények közt. Csoda-e azután, hogy olyan házasságból, amelyben nem a szeretet forrasztja össze a szíveket, olyan magzatok származnak, akikben a nemesebb erkölcsi hajlamoknak még nyoma sincs meg. Az anya még némely helyen hisz és imádkozik. Az apa sem nem hisz, sem nem imádkozik. Az anya tanítja arra. amit az atya tagad vagy kigúnyol. Csoda-e, ha ily körülmények között önkénytelenül jönnek a gyermek ajakára ezek a szánalomkeltő szavak: anyám, mikor leszek én már oly nagy, hogy nekem sem kell többé imádkozni, mint a papának? Ez a diszharmónia a gyermeket a hitetlenség karjaiba dönti. Eszméi, vallásos érzelmei zavartak lesznek s mikor gondolkodni kezd, arra a rezultátumra jut, hogy Istennek két hite van: Az egyik az anyák és gyermekek számára, a másik az apák és felnőttek számára. És mikor az így megmérgezetl ifjú, mint szárnyaszegett madár belép a társadalomba, ott is mélyreható erkölcsi süllyedés veszi körül, azt látja és hallja, hogy a vallás és erény üres fogalmak, amelyeket már rég legázolt a modern kor szelleme.

Az akció katolika van hivatva ezt a tetszhalott társadalmat felrázni a letargiából és a Krisztustól hirdetett hit és erkölcsi elveket belevinni a nevelésbe és a családi s társadalmi életbe: az akció katolika, mely különböző időben és különböző mértékben mindig meg volt az egyházban s amelyet a mostani vallástalan és közönyös világban XI. Pilis pápa szándéka szerint még 1928-ban megszerveztem Komáromban s amely azóta szerény keretek között, csendesen dolgozott, s ezt most Krisztus kereszthalálának 1900-ik évfordulójának emlékére teljes erővel és intenzitással fellendíteni törekszünk. Célja:

»a Ilit és erkölcsi élet elmélyítése befelé, a krisztusi elvek érvényesítése kifelé, a katolikus öntudat ébresztése és ébrentartása«, így tehát az akció katolika nem politikai szervezet s hangsúlyozva mondom, hogy működéséből minden politikát kizár!

A töviskoronás Krisztus Király nevében, az Ö nagy ünnepén ujult erőkkel indítjuk meg az akció katolikát, mely az Ur Jézus megváltó kereszthalálának 1900. éves jubileuma alkalmából egybehívott mostani nagygyűlésünk rendezéséi is kezébe vehette. Ebben a jubileumi szentévben ne feledjük, hogy a szent kereszt áldott fáján nyittatott meg az Ur Jézus szentséges szíve az anyaszentegyház számára. Éppen azért ebben a nagy jubileumi esztendőben nemcsak a mai nagygyűlésünket, hanem a most fellendülő akció katolikát és vele a koj máromi rk. egyháznak minden tagját folyó hó 29-én vasárnap Krisztus Királyságának ünnepén, Krisztus királyunk szentséges Szívének fogom ünnepélyesen felajánlani, mert nincs más üdvösségünk, csak a keresztre feszített Krisztus. Ezzel nagygyűlésünket a tövis koszorús Krisztus nevében megnyitom.

Az elnöki megnyitót a legnagyobb tetszéssel és tapsokkal fogadta a nagygyűlés.

A kathoükus akció

Bíró Lucián előadása következett a katolikus akcióról, melynek elsőben is jelentését magyarázta meg rendkívül sokoldalúan és színesen. Az akció cselekvést jelent, az eddigi közönnyel szemben, érdeklődést a vallás dolgai iránt, de a jogi terminológia szerint törvényes keresetet is jelent, tehát egyúttal a katolikus jogok törvényes védelmét is jelenti. Az aktivitást át kell munkává alakítani és a katolikus egyháztársadalmi élet minden terén más és más célok szolgálatába állítani. Nem jelent ez sem támadási szándékot, sem célt, hanem azt a munkál, amelyet a katolikus jogok érvényesítése követel a gyakorlati élet minden vonalán.

Első és főcélja a katolikus öntudat felébresztése és a krisztusi elveknek érvényesítése és ébrentartása, ami maga után vonja a hit- és az erkölcsi élet elmélyülését is a társadalom rétegeiben. A vértanukra hivatkozott a szónok, akiknek nem a passzív halála tette naggyá és elterjedtté az egyházat, hanem a vértanúhalál előtt kifejtett aktív, példaadó és építő munkájuk.

A katolikus akció a katolikus társadalom alapjaira épül, keretei tehát az egyházközség és a katolikus egyesületek, melyek mindegyikében lehet és kell is munkát végezni, ahol szóhoz juthat mindenki és beleilleszkedhetik abba a nagy munkatervbe, melyet az egyháznak meg kell alkotnia. A katolikus akciónak tagja kivétel nélkül minden katolikus, aki az egyházközség szervezettségében él, tehát azok is tagjai, akik kívül vannak a katolikus egyesületek kötelékein. A katolikus akciónak a vezetőségei: az egyházközség vezetősége és egyháztanácsa, képviselete, valamint a katolikus egyesületek vezetősége.

Majd a feszült figyelemmel hallgatott előadói beszéd felsorolta a katolikus akció munkaterületeit, ezek: a hilbuzgalmi és erkölcsvédelmi tér, kulturális tér, a katolikus sajtó ügye, a szociális és karitativ tér és a szervezési tér. Részletesen kifejtette mindegyik téren kifejtendő munkának lényegét az előadó mind az öt vonatkozásban. És ekkor bontakozott ki egész nagysága a katolikus akciónak a hallgatóság lelki szemei előtt. De az előadó nemcsak a világi katolikusok munkaterét és feladatkörét jelölte meg, hanem reámulatott az egyháziak munkájára is, amely nem érhet véget a templom négy fala között, hanem annak bele kell kapcsolódnia az egyháztársadalom építő munkájába is.

A nagy meggyőző erővel előadott és a tudás minden eszközével felépített előadásnak páratlan visszhangja támadt. A kiváló előadót percekig éljenezték és tapsolták.

Majd a határozati javaslatok előterjesztése következett.

I) e r f i n y á k Gusztáv titkár a munkáskérdés területén végzendő teendőkre mutat rá. XIII. Leó pápa már negyven év előtt kiadta rendelkezését a szociális igazságtalanságok ellen és felismerte a szocializmus átalakító erejének nagy gondolatát. Mig a szociáldemokrácia és más radikálisabb pártok osztályharcot és gyűlöletet hirdetnek, ezek gyűlölködő materialista és erőszakos ateista világszemlélete nem építheti fel az igazságos uj világrendet. XI. Pius pápa nagy horderejű enciklikájában a magántulajdon, az osztályharc, a bérmozgalom, a szakszervezel kérdéseit fejti ki és szükségesnek látja úgy a szellemi, mint a fizikai munkásoknak szakszervezetekben való érdekképviseletét.

Indítványt tesz a keresztény munkások és munkásnők szervezése iránt, a megalakítandó szakszervezet tagjainak a kínálkozó munkaalkalmaknál való elhelyezése, az iparostanulók támogatása iránt.

Az indítványt lelkesedéssel teszi magáévá a nagygyűlés.

Majd Nemesik Valler tanár indítványa következett a katolikus sajtó támogatása iránt és a katolikus közélet eseményeinek a helyi sajtóban való méltányos és elfogulatlan méltatása érdekében. Az indítványt a nagygyűlés általános tetszéssel fogadta és telte magáévá.

Balogh Miklós, a Katolikus Legényegylet másodelnöke Komárom 14000 katolikus lakosságának nagyobb összefogását sürgeti minden téren. A katolikusok ismerjék fel egymás támogatásának nagy szociális igazságait. A komáromi egyházközség akkor jut nagyobb erőhöz, ha gazdasági alapjai is megerősödnek. Az egyház tagjainak tehát gazdasági téren kell egymást első sorban támogatni, másrészt a katolikus munkaadó tegye meg kötelességét a katolikus munkással szemben.

Az indítványt egyhangúlag elfogadta a nagygyűlés.

Do sztál Nándor a gyűlésnek, amelynek célja volt a katolikus hitélet kifejlesztése és bensővé tétele, azt ajánlja figyelmébe, hogy a valláserkölcsi célokai szolgáló katolikus iskolákat részesítse támogatásában és védelmében. Az iskolák fentartása azonban nagy anyagi áldozatokba kerül, tehát ebből kiki vegye ki részét azzal, hogy az egyházközségi adóját pontosan megfizeti. Ez a támogatás éppen olyan fontos, mint gyermekeinknek a katolikus iskolákba küldése.

Az indítványt magáévá tette a nagygyűlés.

Les tár István dr. szemináriumi igazgató telt indítványt, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel, amely ma megnyilvánult katolikus közügyeinkkel szemben, a katolikus akcióhoz csatlakozó férfiak, havonta egyszer jöjjenek össze az aktuális problémák és az események megbeszélése érdekében.

Az indítványt nagy tetszés és helyeslés fogadta.

Végül dr. A1 a p y Gyula egyházközségi elnök a város képviselőtestületének jogi szempontból teljesen tarthatatlan álláspontját tette szóvá a kegyúri terhek és a vallásfelekezetek segélyeinek megtagadása miatt. Rámutatott arra, hogy másfél évszázadot meghaladó időn át akadály nélkül kifizették ezeket a jogos járandóságokat, melyeket

nem ajándékba ad a város közönsége, hanem a neki juttatóit nagy gazdasági előnyök némi ellenértékéül.

Az egyházak kulturális munkát is végeznek, aki tehát megtagadja azok támogatását, az a kultúra támogatását tagadja meg. Majd előadja a város képviselőtestületéhez benyújtandó határozati javaslatát, amely követeli a jogos járandóságok költségvetési előirányzását és kifizetését.

A nagygyűlés az indítványt egyhangúan magáévá téve, az elnök zárószavai után lelkes hangulatban oszlott szél a jól végzett munka felemelő érzéseivel.

A katolikus nők gyűlése

Délután 5 órakor ugyanazon a helyen volt a katolikus nők gyűlése, akik szintén zsúfolásig töltötték meg a Legényegylet színháztermét.

A nagygyűlésen szintén dr. Máj er Imre pápai prelátus elnökölt és mélyenjáró gondolatokkal gazdag beszédét feszült figyelemmel hallgatták meg a terem minden i'észében. A munka imádság nélkül — vetés aratás nélkül. Halálos bizonytalanságban élünk és rájöttünk, hogy az Isten- és Krisztus-