Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-10-18 / 83. szám
Oív ffuietryedik évfolyam. S3, szám, Szerda, 1933. október 18, KOMAROPjiAPDK Alapította) TUBA JÁNOS. Eelelős jfösa«EkasBtö>i GAAL GYULA dr. Saerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ■őmnokatársak: ALARY GYULA dr. és FCLOP ZSIGMONI). Elfiíizetéd tír essfeszlowák értékben: iielybea és vidékre postai szétküldéssel évre 88 Kő, (élévre 48 Kő, negyedévre 28 Kő. — Küliöldőn 12» Kő. Efjeanám éra f korona. Szerkesztüség és kiadóhivatal Nádor-u. 21, Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A német bomba. Komárom, — okt. 17. A leszerelési konferenciának megvan a maga nagy szenzációja: Németország kilépése a népszövetségből. Ha tárgyilagosan mérlegeljük azt az eseményt, ennek logikai szükségszerűséggel be kellett következnie. A nagyhatalmak — Olaszország kivételével — azzal a céllal jelentek meg ezen a konferencián, hogy Németországot izolálják. Franciaország Anglia — ez utóbbi tüntetőleg Németország ellen fordult — és Amerika a német törekvések ellen foglalt állást, pedig Németország készséggel hajlandó volt elfogadni MacDonald leszerelési inditványát. Anglia azonban annyira megpu hűlt, hogy már nem ragaszkodott kormányelnöke indítványához és hozyájárult Franciaország módosításaihoz. Amerika is Németország ellen foglalt állást és csoda-e, hogy ezek után Németország meg kérdezte önmagát, van-e és lehet-e ezek után keresnivalója Genfben. A válasz úgy szólt, hogy ottmaradása felesleges. Az elhatározás a bomba erejével hatott mindenfelé és egyesegyedül Lengyelországban okozott örömet, ahol minden hir, amely Németországra nem előnyös, meleg fogadtatásra talált. Mióta a leszerelési konferencia is Franciaország játékszerévé változott, kevés kilátás volt arra, hogy megegyezés jöhessen létre a francia maximum és a német minimum között. Németország nagyhatalom és annak nem szabad magát megaláztatásoknak kitenni, amire a franciák vezetésével Anglia is törekedett. Maga az esemény a népszövetségnek teljes lejáratását jelenti. Hogyan lehessen tekintélye ennek az előkelő testületnek, ha egyszer nem képes biztosítani azt sem, hogy tagjainak a legelemibb jogait megvédje, a kötelező udvariasságot és a nemzetközi érintkezési formák betartását. Az első hírre a hadügyminisztériumok reagáltak és a francia minisztertanács a hadügyminisztériumban folyt le. Lengyelországban is a hadügyminiszter nyilatkozott elsőnek. Csehszlovákiában Hodzsa miniszter jelentette ki, hogy az állam fel van készülve minden meglepetés ellen. Mivel azonban a kását nem eszik olyan forrón, mint azt tálalni szokták, a háborús hullám hamar elviharzott Európa felett és Franciaország is kezd békülékenyebb húrokat pengetni és most a négyhatalmi paktumba kapaszkodik, melyet még mindig nem ratifikált. így reméli, hogy Németországot vissza lehet csalogatni a népszövetségbe, elvégre Németország nélkül Franciaország minden aranya kevés lenne az európai állapotok rendezéséhez. A német kancellár nyilatkozata eloszlat minden kétséget Németország békés szándékai felől. Hajlandó öszszetörni az utolsó gépfegyvert, ha a felfegyverzett államok is összetörik azokat. Hajlandó békében élni Franciaországgal is, sőt keresi a békés együttélés lehetőségeit. Mit kíván ennél többet a népszövetség és a leszerelési konferencia. A leszerelési konferenciának olyan négy állama van most, amelyek nem tagjai a népszövetségnek. Ezek: Lszakamerika, Japán, Oroszország és Németország, vagyis a négy legnagyobb világhatalom. Ezek nélkül a népszövetség igen csonka marad. A leszerelési konferencia is határozhat mindent, ami neki jólesik, ha ezek az államok nem kötelezik magukat a határozatok végrehajtására. A világ most gondolkozóba esik afölött, hogy mi is történik Genfben és mérlegelni fogja a két nemzet álláspontját: Németországét és a francia álláspontot. Németország nélkül Európa újjáépítése el sem képzelhető és most ütközik ki egész komolysá gában az a tény, hogy a háború után tizenöt évvel még mindig nem tudtak a nemzetek megegyezni a háború és a béke felett. Amig Németországnak olyan politikusai voltak, akikcsakáldozatokat tudtak hozatni a német néppel és arra újabb és újabb terheket raktak, addig folyt a locarnózás, amelynek most láthatjuk valódi értékét. Nem a Locarnók mentik meg a világot az újabb szörnyűségektől, hanem a nemzetek egyenjogúsága és a legyőzött és győztes megkülömböztetéseknek a skartba tétele. Ha a háború be fejezése után tizenöt évvel még mindig a győztesek mérnek az ő mértékeikkel a legyőzötteknek, akkor ne várjunk semmi jót a béke ügyében sem. Békét csak egyenrangú és egyenlő jogú nemzetek köthetnek. POLITIKAI SZEMLE Komárom, — okt. 17. A magyar nemzeti párt orszá gos nagygyűlése Ipolyságon. A magyar nemzeti párt október 22-én vasárnap délelőtt 11 órakor Ipolyságon, az ottani Kaszinó nagytermében országos nagygyűlést tart, amelynek tárgysorozata következő: 1. Elnöki megnyitó: Törköly József dr. nemzetgyűlési képviseiő. 2. A búza és ára. Gazdasági előadás, tartja Fodor Jenő a mezőgazdasági szakosztály alelnöke. 3. A magyar társadalom és a szociális kérdés. Előadja Jaross Andor orsz. képviselőtestületi tag, orsz. ügyv. elnök. 4. A boritaladó. Ismerteti Salkovszky Jenő dr. orsz. képviselőtestületi tag. 5. A községi önkormányzat és a gazdasági válság. Előadja Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő. 6. Beszámoló a politikai helyzetről. Tartja Szent- Ivdny József országos pártvezér, nemzetgy. képviselő. 7. Indítványok. 8. Zárszó. A politikai pártok jogi helyzetét szabályozó törvények, A politikai törvények komplexuma, melyek a pártok jogi viszonyait vannak hivatva szabályozni, a felhatalmazási törvényen kívül három törvényt ölel föl. A komplexum magva az a törvény, mely a politikai pártoknak az államban való helyzetét általánosságban szabályozza. A második törvény a feloszlatott pártoknak mandátumaiktól való megfosztását szabályozza. A harmadik törvény az egyesületi és pártfunkcionáriusokat felelőssé teszi mindazokért a károkért és kiadásokért, amelyek az államigazgatásra tüntetések miatt fognak hárulni. A kormánypárti Venkov ezt a törvényt úgy értelmezi, hogy a jövőben a politikai pártok kötelesek viselni a rendőri készültség költségeit, amely például az úgynevezett vörös napokon vált addig szükségessé. November elején keríti az 1934. évi költségvetés a képviselőház elé A parlamenti takarékossági és ellenőrzőbizottság, amely szeptember eleje óta állandóan foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek a takarékosságnak érvényesülésére irányulnak, pénteken megkezdte az 1934. évi állami költségvetésnek részletes tárgyalását, amint azt október 12-én a kormány a bizottságnak előterjesztette. A tárgyalások egész héten folynak. Félhivatalos helyen úgy értesültek,hogy arra lehet számítani, hogy az 1934. évi állami költségvetés a képviselőház elé november elején fog kerülni, mert a költségvetési tárgyalások október vége előtt semmiképen sem nyernek befejezést. A takarékossági bizottság munkájában az általa beterjesztett takarékossági memorandum vonatkozó javaslatait vette figyelembe az egyes tételek redukálásánál. Kompenzációs egyezmény M agyarországgal. Félhivatalos jelentés szerint a Csehszlovákia és Magyarország között fennálló, de nagyrészben eddig kihasználatlan kompenzációs egyezmények állása a folyamatban levő tárgyalások kielégítő lebonyolítására vonatkozó megbeszéléseket tett szükségessé, amelyek egyben feltételét alkotják az uj keretszerződés megkötésének. Jelenleg a magyar kiviteli intézet és a csehszlovákiai gyáriparosok szövetségének képviselői folytatnak egymással közvetlen tárgyalásokat Prágában. Nincs kizárva, hogy közvetlenül ezeknek a tárgyalásoknak befejezése után a két állam között újra megindulnak a kompenzációs tárgyalások. Budapestről érkezett jelentés arról szól, hogy az újabb csehszlovák—magyar kompenzációs forgalom létesítése érdekében folyó előkészítő munkálatok közelednek a befejezéshez. Valószínű, hogy az előkészítés befejezése után a magyar delegáció Nickt Alfréd rendkívüli követ vezetésével még e héten Prágába utazik a kereskedelmi szerződés tárgyalásának megkezdésére. Megtakarítások a közalkalmazottak fizetésénél. A közalkalmazottak fizetésének leszállításánál a kormány a jövőben tizenötnapos megtakarítást fog elelérni, amennyiben néhány hónapon keresztül, 1934. júniusáig minden hónapban néhány nappal később fizetik ki az illetményeket, úgy hogy a jövő év julius 15-étől fogva kapják csak meg rendesen havi fizetésüket a közalkalmazottak. Ezenkívül még más megtakarításokat is vett tervbe a pénzügyi kormány. A működési pótlék terén például az eddigi négy osztály helyett öt osztály lesz. Az ötödik osztályba tartoznak a kétezer lakosnál kisebb helyeken alkalmazott hivatalnokok, akik 15 százalékkal kevesebb működési pótlékot kapnak, mint eddig. A többi osztály működési pótlékát is a lakhely nagyságától teszik függővé. A remunerációknál szintén ilyen leszállítás történik a 2000 lakosú helyeknél kisebb helyeken. A neveltetési járulékot a jövőben csak csehszlovák állampolgárságú gyermekek kaphatják. A nyugdíj illetéket emelik. Aki eddig 5 százalékot fizetett, az ezentúl 10 százalékot fog fizetni, 8 százalék helyett 15 százalékot, 10 helyett 18, 12 helyett 20, 15 helyett 22 és 49.800 koronánál nagyobb fizetéseknél 25 százalék lesz a nyugdijilleték. Az automatikus előléptetés egy évig szünetelni fog. A csehszlovák minisztertanács foglalkozott a genfi eseményekkel. Hivatalos jelentés szerint a csehszlovák minisztérium tagjai hétfőn este minisztertanácsot tartottak Malypetr miniszterelnöknél és meghallgatták részletes jelentését a genfi eseményekről és Németország politikájának várható következményeiről. A kormány tagjai a helyzetet nyugodtan Ítélték meg, mert tudatában vannak annak, hogy a köztársaságban a kormány semmi olyat el nem hanyagol, ami biztosítja Csehszlovákia békés fejlődését. A genfi esemény Csehszlovákia szempontjából semmiféle belpolitikai következményekkel nem járhat.
