Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-10-18 / 83. szám

2. oldal »KOMÁROMI LAPOK« 1933. október 18 R ans d&ezMi é kozmetikai intézete Komárom, Deák Ferenc-u. 1. Telefon 176, Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése Quarz besugárzás »ts Összes modern kozmetikai eljárások Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. A komáromi evangélikus egyház rendkívüli közgyűlése. Komárom, október 16. A komáromi evangélikus egyház október 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Jánossy Lajos esperes el­nökletével rendkívüli közgyűlést tar­tott, amelynek főtárgya a világhábo­rúban elveszített két harang közül a kisebbiknek a megöntetése volt. Dr. Jánossy Lajos h. lelkész rá­mutatva a küszöbön álló Luther­­jubileum nagy jelentőségére — no­vember 10-én lesz dr. Luther Márton születésének 450. évfordulója, ame­lyet az egész földkerekség keresztyén evangélikus egyházával egyetemben a komáromi gyülekezet is méltóan kí­ván megülni —ismertette az egyház­­község elnökségének a »Szentlélek«­­harang megrendelésével kapcsolatban folytatott előzetes tárgyalásait és azo­kat a feltételeket, amelyek mellett Istennek tetsző jubileumi hála-áldo­zatként megöntethetné a kisharan­­got. A részletekre vonatkozó felszólalá­sok vitán egyhangú lelkesedéssel elha­tározta a közgyűlés, hogy a nagy Luther-jubileum látható és maradan­dó, külső bizonyságaként megönteti a »Szentlélek«-harangot. Az új harang kb. 5 métermázsa súlyú lesz és a nagyszombati kitűnő Fischer-cég fog­ja önteni. Kimondta még a közgyű­lés azt is, hogy minden hitlxű egy­­házlagot megkeres a még hiányzó összegnek áldozatos adományokkal való felajánlására. Minden remény megvan arra nézve, hogy rövidesen együtt lesz a harang ára és ha az idő rövidsége miatt a Luther-jubi­leum tulajdonképpeni ünnepnapjaira nem is készülhet el az új harang, — legalább advent I. vasárnapján meg­történhetik a »Szentlélek«-harang fel­szentelése. A csallóközi mester újabb találmánya, avagy a dum-dum lakat durran is \ Komárom, október 17. Őszi időben, amikor kevesbbedik a munka, amikor fogékonyabb az elme és ráérősebb az ember, a jó csallóközi, pihent fejek szintén működni kezde­nek s különféle találmányok hirei röp­ködnek a levegőben. Annakidején meg­írtuk, hogy Komárom környékén szá­mos magántudós működik, akik ren­des foglalkozásukon kivül rejtélyes ta­lálmányokon törik a fejüket, az embe­riség boldogitására. Az udvardi aszta­losmestertől, — aki a nyolchuru he­gedűt kitalálta, — a barsi lakatosig, aki sztratoszféra-léggömböt akart fel­ereszteni a Garam partján, hosszú az ut, de egy közös vonás van mégis bennük: ebben a válságos világban vala­mi jövedelmező üzletre akarnak szert tenni. Megemlékeztünk a csallóközaranyosi mesterről, Szénássy Gáspárról is, aki egyizben akkora terjedelmű találmány­­nyal kereste fel szerkesztőségünket, hogy az egész szobát ellepte. Állt pedig az a találmány egy önműködő váltószerkezetböl, amely a vonatösszeütközéseket kü zö­­böli ki. A szerkezet fából volt, hozzá tőkepén­zest kerestetett, aki a fába álmodott szenzációt vasra váltja. Azóta már vil­lanyos szerkezettel látta el a mester ezt a találmányt. Most újból hirt kap­tunk a mestertől: a dum-dum lakatot találta fel, mert mindig ilyen furfangos dol­gokon töri a fejét Ezúttal a be­törés elleni biztosítás kérdé e öt­lött agyába a mesternek, ami idő­szerű kérdés is, tekintve az áldott vagyonbiztonsági viszonyokat a Csallóközben... A mester részletesen leirta a nevezetes lakatot, amely 1-től 12-es számig, számra záródik, kulcs nélkül, két re­kesszel s ugyanazzal a számmal ki­­nyitódik, csak a számot nem szabad elfelejteni. Mámoros embernek nem ajánlatos tehát, mert könnyen megtör­ténhetik, hogy hatra állítja a lakatot és tizenkettőre akarja kinyitni. A szá­mot meg lehet változtatni. A lakatnak azonban föelcnye az, hogyha illetéktelen nyúl hozza, akkor durranik, mert vaktöltények vannak benne elhelyezve. Akár elfürészelik, akár leütik, minden­képen nyolcat durran. Egyelőre ennél többet nem is mond­hatunk a lakatról, de máris megjósol­hatjuk nagy sikerét. Reszkessetek csal­lóközi tolvajok: itt a durranó lakat...! Az országos keresztény' szocialista párt pártvezetőségi ülése Komáromban. Folyó hó 14-én az országos ke­­reszténvszocialista párt komáromi szervezete pártvezetőségi ülést tar­tott. A pártvezetőségi ülésen Alapy Gyula tarlománygyülési képviselő be­számolt az általános politikai hely­zetről és részletesen ismertette a Prágai Magyar Hiriap ügyét a párt­­vezetőséggel. Nagy lelkesedéssel fo­gadta a pártvezetőség Alapy Gyula képviselőnek a mindenre kitérő be­számolóját. Derfinyák Gusztáv a körzet titkára részletes előterjesztést tett a női, külömböző munkás szer­vezetek kiépítésére, valamint az ifjú­ság munkábavonására. A pártsajló terjesztésének nagy fontosságára hív­ta fel a pártvezetőség figyelmét. A lelkesedéssel fogadott előterjesztések illán Dosztál Nándor előterjeszté­sére a párlvezetőség egyhangúlag el­határozta, hogy a téli ismeretterjesz­­lő előadások november közepén fog­nak megkezdődni az új párthelyiség­ben. Előadókul sikerüli megnyerni helyben: dr. Máj er Imre apátple­­bános prelátust, Alapy Gyula dr. larl. képviselőt, dr. L e s t á r István, dr. Bangha Dezső és D e r f i n y á k Gusztávot. Vidéki előadók lesznek: dr. A i x i n g e r László, N e u m a n n Tibor dr., Király József, dr. Bog­nár Gergely', dr.Turchányi Imre, Haiczl Kálmán, dr. Porubszky Géza, dr. G o 11 e 1 y István, dr. C h e - m e z Pál. Több helyi ügy elintézése után a méltóságteljes pártvezetőségi ülés vé­get ért. A magyar iskolai helyesírás újabb problémái. Komárom, október 17. Az újabb tanterv szerint a régi, úgynevezett kalligrafikus helyesírást száműzték az iskolából, a tanügyi ha­tóságok eltörölték a keskeny és szé­les vonalrendszert s emiatt az isko­lai falitáblákat is át kellett festetni egyforma széles vonalközökre. Uj be­tűtípusokat tanítanak ezentúl, amely a tanterv szerint jobban megfelel a mai kornak, nincs »felfelé vékony, le­felé vastag« betű. Ez mindenesetre érdekes kísérlet s a tanmenetnek eb­be a részébe semmi beleszólásunk nincs, elismerjük, hogy újítások min­dig szükségesek. Amit azonban kifo­gásolunk, az az, hogy a legtöbb írás­mutató falitáblán nincsenek meg a magyar ábécét alkotó kettős betűk, a gyermek szeme nem látja az ny, ly, cs, zs, sz, ty betűket, ezzel szemben meg­jelent a táblákon a mekcsenes c-befű és erről fognak tanulni a magyar gyermekek magyar helyesírást! Mi­lyen helyesírás lehet ez, amikor már évek óta így írnak északibb vidéke­ken a gyerekek magyarul: »Kezico­­kolom aftukának, seretö (Termékük, Pista«!!!??? Jövő tavasztól kezdve a csehszlovák oldalon történik a komáromi vasúti vámvizsgálat. Komárom, október 17. A komáromi vasúti forgalommal egybekapcsolt vámvizsgálat terén a jö­vő tavasztól kezdődőleg változás fog történni. Eleddig mindkét ország, Ma­gyarország és Csehszlovákia is, kö­zegeivel a magyarkomáromi állomá­son végeztette a vámvizsgálatot, mi­vel azonban a békeszerződés úgy ren­delkezett, hogy ezen a ponton cseh­szlovák területen kell lenni a vám­vizsgálatnak, fel fogják építeni a szük­séges épületeket a csehszlovákiai ol­dalon s úgy a csehszlovák, mint a magyar fináncok itt végzik hivatalos teendőiket. A komáromi állomás te­rületét erre a célra ki is bővítették, uj sínpárokat helyeznek el rajta, fű­lőházai is építenek. Ezt fogja követ­ni a vámépület felemelése. A kél or­szág által kiküldött szakbizottság már megtárgyalta az ezzel kapcsolatos problémákat. A komáromi vízvezeték kedden reggel nagy örömöt szerzett a gyermekeknek. Mikor pont reggel, mosdáskor és reggeli főzéskor sztráj­kol a vízvezeték. — Miben mosdottak kedden reggel a komáromiak ? Saját tudósítónktól. Komárom, október 17. Közismert dolog, hogy a kisebb gye­rekek legnagyobb része nem szeret reggel mosdani. Hiába biztatja őket a gondos mama, hogy nem szégyen­led magadat! Ma-holnap már a lá­nyoknak udvarol z — szól a feddés, ha a reggeli víziszonyban leledző cse­mete finemű mert a leánygyermekeket azzal biztatják, hogy ma-holnap már a fiatalemberek szaladnak utánad és mosdatlanu! mennél el az iskolába? A családapa, akiről nyílt titok, hogy fél a hideg víztől, mint az ördög a tömjénfüsttől és szabadban, itt Komá­romban, a vizek városában még sohase fürdött és titokban mindig meleg vizet csempésznek a mosdótáljába, kenettel­jesen szól bele a diskurzusba: — A hideg viz nagyon edzi az ide­geket és növeszt is, nagyra nőttök, ha reggelenkint hideg vízben derékig mosakodtok. De ez a biztatás se használ és a reggeli mosakodás rendesen szidással, néha egy anyai pofonnal és veréssel elegyített mosdatássá fajul. Ez a megszokott családi idill ma, kedden reggel Komáromban elmaradt, mert amint vésztjóslón jelentették a konyhákból és a fürdőszobákból, ked­den reggel a komáromi vízvezeték el­tévesztvén a naptárt és azt hitte, hogy ma van Mikulás, ma csinálta meg a komáromi gyerekeknek a reggeli örö­met, hogy nem működött és nem adott vizet, csak levegőt, hörögve és szag­gatottan. Nagy lett az öröm a komáromi gye­rekek között, hogy nem kellett mos­dani. Még azt se bánták, hogy a ká­­vécska helyett csak tejecskét kaptak, de a mosdás iszonyatától megszaba­dultak. A gondos mamák megnyálazott tö­rülközővel, vagy zsebkendővel tették rendbe a gyerekek álmos szemeit. Né­hol a mama otkolónos vize mentette meg a gyerek arcát az éjjeli álom nyomaitól. Amint sikerült kémeinknek kinyo­mozni, egy komáromi szépség tejben mosdott meg, amint a nóta mondja: Tejben mosdik az én rózsám, Ha fölkel . .. Erről a nótáról eszembe jut egy gyer­mekkori emlék. Egyszer nyáron. Szig­­ügetben nyaraltam, a gyönyörű fekvésű szigligeti vár lábánál levő ősi Lengyel­­tóli család régi kastélyában, ott Szig­­ligeten, amelyről azt mondja a költő: Szigligetben fogunk élni Szerelmünkben boldogok, És fészkünkből kiröppenni Egyhamar hej, nem fogok . .. Egyik reggel nagy patába hangzik ki a konyhából: — No de ilyen disznóságot! Két esztendeje ittuk annak a komisz lány­nak a mozsdóvizét. Kihányom a bele­met ... Az lörtént ugyanis, hogy Miska, a szigligeti parádés kocsis elárulta Jul­­csát, a konyha bájos tündérét, aki sze­retője volt mindazideig a Miskának, de aztán a juhászlegényt tüntette ki sze­relmével, szóval boszuból elárulta a Julcsát, hogy reggeli fejésnél a tejes pitliben mindig előbb jól megmosako­dott és aztán vitte be a tejet a kony­hába azzal a megnyugtató kijelentés­sel, hogy jó lesz az az uraknak! Sajnos, minden demokratikus érzel­meim dacára, be kell vallanom, hogy egész nyáron én is az urak közé tar­toztam és én is ittam a Julcsa mosdó­tejéből Igaz, hogy a nagy szerelmek ittak már az imádott papucsából pezs­gőt és pezsgőben fürösztött primadonna fürdővizéből, de nekem jó ideig elment a kedvem a reggeli kávétól a család jó nagy részével együtt és rántott le­vesre tértem át Ez a tejbe mosdó komáromi szépség juttatta eszembe ezt az éppen nem kedves gyerekkori emléket. Mondanom se kell, hogy Julcsa, mint jótékony angyalhoz illik, úgy repült kifelé az ősi Lengyeltóti kúriából,amely akkor már Freystädter lovagé volt, akinek szerencsétlen Flóra leányáról annyit irt valamikor a világsajtó, s akinek fia már nem tart versenyistállót és a bu­dapesti Stefánián már nem fordulnak vissza a sétálók a szép fogata után. A

Next

/
Thumbnails
Contents