Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-09-13 / 73. szám

1933. szeptember 13. KOMÁROMI LAPOK« 3. oldal. vezetőség nevében, mint a komáromi körzetnek titkárát és reményének adott kifejezést, hogy Komáromban és a körzetben oly lelkes kitartással és szeretettel fog dolgozni a magyarság érdekében, mint ahogy azt keleten tette. A lelkes éljenzéssel fogadott be­széd után Derfinyák Gusztáv szólalt fel, ki megköszönte dr. Ma jer apát­­plébánosnak hozzá intézett szavait. Majd beszédében rámutatott arra, hogy Komáromba az egész körzet ré­szére jött titkárnak és azon lesz, hogy minden erejével a körzetet új­ból megszervezze s ezáltal a körzet­ben a helyi szervezetek ismét élő szer­vezetekké váljanak. Nagy súlyt fog helyezni arra, hogy a pártfegyelem meglegyen és az esetleges személyi ellentétek megszűnjenek. Beszéde to­vábbi részében a szervezés módozatai­ra mutatott rá s azon reményének adott kifejezést, hogy Komáromban is a rendszeres, fegyelmezett és kitartó munkával a helyi pártszervezet meg­fog erősödni. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után több helyi ügy került letárgya­­lásra. Dosztál Jakab helyi szervezeti elnök zárószavai után a párt vezetőségi ülés véget ért. Komárom kereskedőinek nem felel meg az uj zárórarendelet. Komárom, szeptember 12. A Komáromi Járási Kereskedelmi Testület és Ipartársulat most hozta nyilvánosságra a nyitási és zárási órák rendjét. További rendelkezésig a következő záróra rendelkezés lesz érvényben, a kormányrendelet foly­tán: I. Nem élelmiszer üzletek: 8 órától 12 óráig és 14 órától 18.30 óráig. Pa­pír- és iskolaszerkereskedések: 7.30 órától 12 óráig és 11 órától 18.30 órá­ig. Borbélyok és fodrászok: 8 órától 12 óráig és 14 órától 19 óráig. Virág­kereskedések: 8 órától 12 óráig és lt órától 19 óráig. II. Általános élelmiszer üzletek, gyarmatáru- és vegyeskereskedések: (i.30 órától 12 óráig és li órától 19 óráig. Hentes és mészáros üzletek: 0.30 órától 12 óráig és 14 órától 20 óráig. Fékeztetek: 6 órától 12 óráig és 11 órától 19.30 óráig. Cukrászdák és íagylaltkészítők: 7.30 órától 12 óráig és 11 órától 21 óráig. Cscmcgekereskedé­­sek: 8 órától 12 óráig és 11 órától 20 óráig. Kizárólagos csokoládé és cu­korkakereskedések: 8 órától 12 óráig és 14 órától 20 óráig. III. Elárusító sátrak, kapualalti ke­reskedések: kizárólagos gyümölcs, cu­korkafélék, péksütemények, zöldségfé­lék és alkoholmentes italok árusítá­sával foglalkozók árusíthatnak: 6.30 órától esti 20 óráig megszakítás nél­kül. IV. Trajikok: amennyiben dohány­termékeken kívül más árukat is áru­sítani jogosultak, az I. illetve II. ponl alatt jelzett nyitási és zárási órák A „Deborah“ Leány­­egyesület operett együttesének a bemutatkozása Fénye-t erkölcsi és anyagi siker.— A „Fizessen Nagysád!“ ci ■ ü pom­pás vígjátékban mutatkozott be a népszerű gárda. — Saját tudósítónktól. — Komárom, szeptember 12. A mostani műkedvelő ^gárdáknak sokkal nehezebb a helyzetük, mint a régieké. Régenle egy-egy dráma, vagy népszínmű kielégítene a közönséget. A komolyabb műfaj azonban — saj­nos mindinkább hátiérbe szorult és ma már a közönséget nem vonzza az a darab, amelyikben nincs zene, ének és tánc. Sőt a közönség ma már a legklasszikusabb tánccal sincs meg­elégedve és valósággal akrobatamu­tatványokat kíván a táncostól. Minden város ifjúságában lappan­­ganak szinésztehetségek. Azonban az a különös, hogy énektudással kevés műkedvelőt áldott meg az Isten és a közönség kedves darabjai, a tán­cos, énekes, zenés operettek szinre­­hozásánál legtöbb műkedvelő gárda akaratereje megtörik. Egy-egy drá­mai darabot legfeljebb kétszer tud színre hozni a gárda, de egy zenés darabol igen sokszor végignéz ugyan­az a közönség. A komáromi szép számú műkedvelő gárdák között nagy előnybe jutott a 7sidó Leányegyesület, a Deborah, a­­melynek vezetősége most kísérletezett először zenés, énekes, táncos darab­betartására kötelezetlek. V. A déli szünet 12 órától lí óráig a hetivásáros napokon (hétjön és csü­törtökön) is betartandó. A 8 órai munnkaidőről szóló tör­vény, továbbá a karácsony-elöesti üz­letzárási törvény, valamint a vasár­napi munkaszünetről szóló törvény előírásait ezen hirdetmény nem érinti. * Ez a rendelet azonban a komáro­mi kereskedőkre nézve több sérelmes intézkedést tartalmaz. A borbélyok és fodrászok reggeli fél 8-kor s a déli órákban sok vendéget kapnak, aki­ket kiszolgálni nem tudnak a ren­delet érvénybelépése után. Különösen a hivatalbamenő vendégek kiszolgálá­sa ütközik akadályokba. A mészáro­sok is kapnak üzletfeleket a reggeli órákban, akiknek számára érdemes kinyitni. Az iskolaszerekkel kereskedő üzletek számára szintén sérelmes a délután 2 órakor történő nyitás, a­­mennyiben a déli órákban számos is­kolásgyerek szerzi be iskolaszereit. Legfőbb gondja a kereskedőknek az a rendelkezés,- amely a hetipiacok al­kalmával sem ismer kivételt. Az ed­digi gyakorlatban úgy volt, bőgj' a hetivásárok idején a déli szünet meg­rövidüli, mert a vidéki gazdaember ekkorra adta el áruját és kereste fel az üzleteket. Most ez nem lehetséges az új rendelet értelmében. Hír szerint a komáromi kereskedők akciót indítanak a zárórarendelet mó­dosítása érdekében s különösen azt fogják kérni, hogy a hetipiacok al­kalmával a déli szünet legalább egy félórával megrövidülhessen. bal. A kísérlet fényesen sikerüli, meri a gárda tagjai csaknem teljes szám­ban tudnak énekelni, táncolni. Kel­lemes, behízelgő hangjuk van és a jól betanított, ügyes, lenge táncok is a kisujjukban (természetesen a láb­­kisujjban) vannak. így aztán a népszerű gárdának könnyű lesz a közönség érdeklődését fenntartani, meri olyan darabokat hoz­hat színre, amelyek tetszenek a kö­zönségnek annyira, hogy azt nem csak egyszer, de többször is megnézi. Ernőd—Török—Komjáthynak szom­baton bemutatoll »Fizessen Nagysád! című zenés, énekes, táncos vígjátéka a teljes sikert és elismerést szerezte meg a derék gárdának. Úgy a darab szellemes, ötletes kiválasztása, a sze­reposztás. a művészi rendezés, a gör­dülékeny előadás, a szereplők igazán művészi játéka, az egész együttes össz­­játéka olyan volt, hogy hivatásos szí­nészeknek is dicséretükre válnék. Ha Földes színigazgató ilyen jó társulat­tal jönne, a komáromi közönség iga­zán boldog lehetne. Radó Annus pompásan adta a sze­relmét mindenek fölé helyező millio­mos lányt. Játéka csupa leányos báj, őszinte átérzés volt. Kellemes hangja, stílusos tánca csak emelte a sikert. Korai Juci ennivalóan kedves, tűzről­­pattant komorna volt. Tánca már nem a műkedvelők lánca, hanem a hivatá­sos láncosnők művészete. Kedves éneke behízelgő és megkapó. Raab Lívia a tudós orvosnőt pompás sikerrel adta. Ki hiLte volna, hogy Erdőliázy— Waldhauser Hugóban olyan nagy szí­nészi tehetség lappang? Pompás ala­kítása semmi kívánnivalói nem ha­gyott maga után, az ő tudós profesz­­szora olyan jellegzetes volt, hogy szin­te keresünk neki egy egyetemi tan­széket. Hasonlóan kitűnő figura volt Goldring Béla acélgyárosa. A derű, a kacagás csapott a közönség tömött sorai közé a két szereplő minden mondatára. A komikus elemet kívülük még Waldhauser István kitűnő inasa és Radó Andor tipikus boxbajnoka képviselték. A közönséget állandóan derűs ,kacagós hangulatban tartották. A férfiak között első helyen kellett volna említenem a kitűnő együttes pompás bonvivánját, Schwartz Imrét, akinek meleg, átórzett játéka, kelle­mes hangja, alakja és művészi te­hetsége egyenesen színpadra predesz­tinálják őt. Róbertja már messze felül emelkedett a dilettánsságon. A siker oroszlánrészének egyik osztályosa. Weiner Aladár kis szerepében is jó volt. A rendezésen és a díszle te z'éseti lát­szott, hogy igazi, vérbeli művész irá­nyította, Reichenthál Ferenc, a jeles festőművész, díszletei igazán művé­sziek voltak, nem sablonosak, újak és megkapóak. A pompásan sikerült táncokat nagy sikerrel Korai Juci, a társulat príma­ballerinája tanította be. A zenekar és az énekkar, valamint a kitünően fegyelmezett szavaló kórus csak emelte a nagysikerű előadás föl­emelő hatását. Ezzel a jeles gárdával és művész rendezőjével könnyű lesz a Deborah Leányegyesületnek azt a tüneményes sikert, amelyet szombaton arattak, igen sokszor kiváltani a közönségből. A kiváló előadást csütörtökön meg­ismétlik. A tanulók számának örvendetes emelkedése iskoláinkban-A most kezdődő iskolai év örven­detesen gyarapította komáromi isko­láinkban a tanulók számát. Majdnem minden intézetben növekedett a tanuló ifjúság száma, visszaesés úgyszólván alig van. Az iskolák igazgatóságai­hoz intézett kérdéseinkre a követke­zőkben számolhatunk be: I. A Szt. Benedekrendi hath, főgim­náziumban a beiratások eredménye a következő; Összesen 624, ebből magántanuló 69 (az I. o. iratkozott 102 tanu'ó, ebből magántanuló 20). Ez a szám örvendetes emelkedés, a tavalyihoz képest 57-el növekedett a tanulók száma. II. Az állami polgári leányiskolában-. Ebben az intézetben az I. és II. osz­tályban A) és B) osztályokat kellett nyitni. A tanulók száma összesen 553 rendes és 7 magántanuló. Ezekben bennfoglaltatik az egy éves tanfolyam 50 növendéke is. A rendes tanulók száma 50-nel több. mint a múlt évben, az iskola rendkívül túlzsúfolt, úgy hogy az uj épületekre nagy szükség lenne. III. A községi polgári fiúiskolában: Beiratkozott összesen: 338 tanuló, 7 tanulóval több, mint a múlt tanév­ben. Hagyomány. Egy arisztokratával beszélgettem a mi­nap .Magyar gróf az illető, de kiterjedi angol rokonsága van. Fenn is tartja velük az alyafiságos érintkezést. Hát szóval be­szélgettünk, nyaralásról, meg ilyesmiről. Nyomasztó ez a hőség Pesten, — mondom én. — Mindenütt ilyen meleg van, hallom —- mondja a gróf. Aztán eltűnődik, elmosolyodik és hozzá­teszi: A skót nagynéni biztosan építi a sát­rakat a havason. Ezt nem értettem. Nem vagyok közeli alyaíisággal az angol arisztokráciával, en­nélfogva megkérdeztem, hogy milyen sát­rakat épít a skót nagynéni a havason és hogyan függ össze a hőséggel. Mire a gróf a következő előadásija kezdett bele: — Minálunk mindenki tudja, hogy az angol nemzet a hagyomány nemzete. En­nek példái is köztudomásúak nálunk. Pél­dául az, hogy a parlament elnöke min­dig gyapjuzsákon ül, mert ez a hagyo­mány .Vagy például köztudomású, hogy az év egy bizonyos napján egy bizottság fáklyával bejárja a parlamentet, noha az angol parlament villannyal világíttatik és a fáklyára semmi szükség nincs. Ők mégis körülmennek fáklyával annak emlékeze­tére, hogy egy Guy Fawkes nevezetű em­ber egyszer puskaporral fel akarta rob­bantani az angol parlament épületét, de a készütő merényletet még idejekorán ész­revették és megakadályozták. Mindezek: a bírák parókáival és az ügyvédek talár­jaival együtt ismert dolgok. De az angol arisztokrata élet még száz és száz ilyen ódon dologgal ven tele. Ilyen a skót nagy­néni dolga is. Az ő ősének egyik angol király egy gyönyörű havast ajándékozott Skólországban, de lelkére kötötte az ős­nek, hogy a hegyre vigyázzon és tartsa meg ilyen szép havasnak. A királyi szó­ból ott rögtön hagyomány lelt, mert mi­kor az adománylevelet kiállították, a kirá-IV. A községi elemi iskolákban: Mindegyik osztály A) és B)-re van osztva. Beiratkozott összesen 465 fiú és 471 leány, összesen 936 tanuló. Az igazgatóság véleménye szerint ez a szám a tanév végéig még emelkedni fog. A kisegítő osztályban 21 növen­dék van. V. R. kath. elemi leányiskola (Zárda). Beiratkozott összesen 266 tanuló. A tavalyihoz képest 12 csökkenés van. Az iskola tanulóinak száma jelenleg ugyan­annyi, mint 2 évvel ezelőtt. VI. Rám. kath. Majláth fiúiskola. Beiratkozott 225 tanuló, a tavalyihoz mérve hárommal szaporodott. Az iparos tanonciskolában az előirt beirási idő alatt 230 fiú és 22 leány­tanuló iratkozott be. A kereskedő tanonciskolában beirt tanulók száma 20. Mindkét iskolában a létszám még emelkedni fog, miután az ipartörvény értelmében az október hó végéig szer­ződött tanoncok is kötelesek a f. tan­évre beiratkozni A végleges létszám előreláthatólag ugyanannyi lesz, mint a múlt tanévben. A fenntközölt számokban az óvoda növendékei nincsenek belefoglalva. lyi emberek beleírták a legfelsőbb ki­kötést, hogy a hegynek havasnak kell maradnia. Ezt most, több száz év múltán, is szóről-szóra komolyan veszik. Ha a hegyről .elfogyna a hó, a hegy azonnal visszamenne a korona tulajdonába. Ren­des időjárás esetén ettől nem kell félni. De öt vagy hat évvel ezelőtt rendkívüli hőség volt Skólországban. A havasokon is olvadt a hó. Nosza, a nagynéni, hogy a birtokot el ne veszítse, sátrakat és mindenféle árnyéktartó lepedőket vona­tott a hó fölé. Ezeken a pontokon nem is olvadt el a hó. A havas a család birtoká­ban maradt. Érdekes, vetettem közbe — de vájjon a jelenlegi angol király ellenőriz­tet i-e, hogy van-e olt lió vagy nincs? Kétségkívül nem ellenőriztet. A nagy­néni, mint mostani britokos, nem is azért őrzi a havat, mintha egy bizottság rajta­ütésszerű megjelenésétől félne. Hanem tisz­teli a hagyományt. A vérében van. Hallgattunk egy darabig, akkor a gróf­nak megint eszébe jutott valami. A hóval különben még egy ilyen hagyományos dolgot tudok Angliában. Ne­kem rokonaim Cambell lordok. A Cam­­belt lordok vigyáznak rá, hogy mindig legyen egy kis hó a jégszekrényben. Tör­tént ugyanis a hajdankorban, hogy az egyik uralkodó megfordult a Cambell lor­dok akkori ősénél, még pedig tavasszal. De a tavaszi időhöz képest szokatlanul tüzelt a nap, s őfelségének nagyon me­lege volt. Valami hideg italt kért. Az ős felszolgáltatta az italt és saját kezével beletett egy maréknyi hamarjában előke­lheti havat. Őfelségének annyira jólesett az üdítő ital, hogy az ősnek örök időkre a Captain of Dim Stuffnage« címet ado­mányozta, azonban kikötötte, hogy bár­mikor megint arra jár, egy maréknyi hó legyen a háznál. Azóta a Cambellek máig is vigyáznak, hogy hó legyen a háznál. Ez persze ma furcsának tetszik, hiszen György király, akinek a családból való Argyll herceg közeli rokona, aligha fog

Next

/
Thumbnails
Contents