Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)
1933-08-30 / 69. szám
2 oldst. KOMÁROMI LAPOK« Haus cherné kozmetikai intézete Komárom, Deák Ferenc'U. 1. Telefon 176, Egyéni rendszerű arc-, bőr- és szépségápolás. Hajszálak végleges eltávolítása. Mindennemű szépséghibák szakszerű kezelése Quarz besugárzássá Összes modern kozmetikai eljárások Telefon 176. Díjtalan tanácsadás. Telefon 176. A teknővájó, a kártyavető, a kolompár cigányok veszedelme egyre nő vidékünkön. Amit már tíz évvel ezelőtt javasoltunk. — A határ, a mező ingyenélői. — Csak egy segitség van a veszedelem ellen. — Saját tudósítónktól. Ha végiglapozzuk a bűnügyi krónikákat és a bűnesetekről szóló riportokat, könnyű megállapítani, hogy a lopások, lolvaj 1 ások. betörések, rablások és gyilkosságok elkövetésében nagy szerep jut a kóbor cigányoknak. Ha a mezőrendőri kihágásokat nézzük, akkor meg pláne a cigányok vezetnek. Különösen érezzük ezt mi, komáromiak és komáromvidékiek. akik itt a Csallóköz keleti csücskében lakunk, mert tudnunk kell és ezt kellett volna előre bocsátanunk, hogy Csallóköz a kóbor, vándor cigányoknak a kedvenc tartózkodási helyük és messze földön nincs annyi kóbor cigány, mint nálunk, itt Csallóközben, amelyet bátran cl lehetne nevezni Kiscigánvországnak. Ez a resnve nép. amely már ötödik évszázada, hogy bevándorolt ide, közibénk, de még mindig nem telepedett le és még mindig irtózik a dologtól, munkától] A. kóborcigányok között csak egy íajla szerette a munkát, ezek voltak a leknővájó cigányok, akik becsületes, verejtékes munkával keresték meg a kenyerüket. Amikor Keszthelyen gimnáziumba jártam, azon a vidéken sok ilyen teknős cigánykaravánt láttam. Ezektől nem idegenkedett a nép, megbecsülte, szerelte őkel, mert becsületes, munkás emberek voltak. Ezekből a becsületes fajta vándorcigányokból kevés került ide, Csallóközbe, mert teknőkészítéshez való fa kevés termed Csallóközien, mert fűzfából nem lehet teknőt vájni. De a szegény, becsületes teknős cigányokat is kikezdte az idő. Ma már kevés háztartásban lehet látni vájt teknőt. A dagasztó teknőt is régen kiszorította a vejling. A mosó teknőt is deszkából szegelik már régóta öszsze. A disznóforrázó teknő is kimegy már a divatból. Szóval a cigányság becsületes fajtája lassankint kivész és maholnap az utolsó Mohikánjuk is meghal, ellenben megmarad és erősen szaporodik a kovács-, kolompár mesterséget űző, illetve csak mimelő fajta, amely nem szereli a munkát és abból él, amit a határban, vagy a falvakban összelopkod. No meg dögből is él és ez nagy veszedelmei jelent vidékünk állattenyésztésére. A cigány nagyon jól tudja. hogy a döglött malacot, a döglött tyúkot faluhelyen szívesen odaadják a cigánynak, legalább ezzel egy ideig megszabadulnak a folytonos kérégetésüktől és tolvajlásuktól, no meg aztán a döglött disznói nem kell eltemetni a kárvallott gazdának. Mivel a dög a cigányé, hát a kóborcigány egyenesen terjeszti az. állati dögöt, hogy minél több állat elhulljon. Próbálkoztak azzal védekezni, hogy a döglött állatot nem adták oda a cigányoknak, karbollal, mésszel leöntözték és úgy ásták el. Ez se használt, mert éjjel kiásták cs mégis megélték. Egyszer Tanvon léptémében megdöglött néhány ökör és hogy a kóbor cigányok meg ne egyék és a bajt ne terjesszék, a dögtéren mély gödröt ástak. az elhullott állatokat földarabol-Komárom, — aug. 29. va és karbolos mésszel leöntve földelték él és másnap már kifosztva állott a gödör. A közelben sátorozó cigányok megélték. És megfigyelték őket, de mondanunk se kelt, semmi bajuk se lett. Olyan rettenetes erős hatású gyomorsavuk van, hogy abban minden baeilus megdöglik. Különben a cigányok sok ragályos betegségnek a bacilushordozói, anélkül, hogy ők megkapnák a bajt. Egy kolerajárvány alkalmával több cigányt megvizsgállak, nemcsak a belük, gyomruk volt tele kolerabacilussal, de még kívül, a bőrükön is találtak, de azért ők nem estek bele a kolerába. A csendőrséget állandóan foglalkozóját tudósítónktól. Megrendítő szerencsétlenség történt a komáromiak kedvenc kirándulóhelyén, Dunaalmáson. A halálos szerencsétlenségei meginl a lúlsebesen robogó aulóokozla. aminl már olyan sokszor, ezúttal is az emberi könnyelműség és a sebeshajtással járó kéjes érzet oltott ki egy emberéletei. Délután 3 I óra között egy külföldi autó robogott őrit leles sebességgel a budapcsl komáromi országúton. iEzL a törvényben meg nem engedett szédületes sebességet, amely a szabad, nyílt országúton is tiltva van. bent Dunaalmáson se lassította a kocsivezelő. pedig ekkor éppen nem volt szabad a Dunaalmáson keresztül vezető út, mert az uccán többen járlak. Jóformán még nem is kürtőit az autó, csak rohant, száguldott eszeveszetten. Egy öreg asszony, a hatvanhét éves Szántó Józscfné éppen akkor terelte haza a libáit és így került a szerencsétlen asszony a száguldó autó elé. A külföldi autó oly evővel ütötte cl a szegéni! öregasszonyt, hogy az autólámpához, a sárkányához és a szélvédő üveglaphoz vágódott. Mindezek pozdorjává törlek a nagy ütéstől. A robogó autó egy darabig magával hurcolta az asszonyt, aki velőt rázó sikoltozás közben később lezuhant az úttestre, ahol aztán eszméletlenül terült el a szerencsétlen teremtés, ezalatt a halálos szerencsétlenséget okozott autó vezetője minden emberi érzéséből kivetkőzve, nem útit meg a szerencsétlenség helyén, hanem még jobban fölfokos bességgel menekült el. Ugyanebben az időben még két kocsi ment keresztül Dunaalmás községen .Az egyik egy francia katonai atirr é sija volt, amely egy irányban .. iadt a halálautóval. A másik latja a cigányok állal elkövetett bűntények. kihágások. Sokféle módon akartak megszabadulni ezektől a civilizált világba szorult nomádoktól, de nem használt semmi. Letelepedni nem akarnak. Próbálta már ezt az öreg József főherceg, aki egész vagyont költött kedvenc cigányai letelepítésére, de hiába. Az úri kényelem se kellett nekik, onnan is mind megszöktek. Tiz-tizenöt évvel ezelőll nem is egyszer, de többször is fölvetettem azt a tervet, hogy a cigányoktól csak egy módon lehet megszabadulni, ki kell telepíteni Afrika valamelyik lakatlan részére, vagy lakatlan szigetre, ahol minden bokor ad szállást, ahol bőven terem minden és munka nélkül is meg leltet élni. Akkor senkise hederílelt ezekre a cikkekre, pedig sokkal jobb lelt volna, ha a kivándorló hajók kóborcigányokat vittek volna túl a tengeren, mint a böcsületes föld népét. Akkor süket fülekre Laláit az én ajánlatom és ime. most az az osztrák bizottság, amely az ausztriai cigánykérdést tanulmányozza, szintén azt mondja, hogy a cigány kérdési nem 3 ehet megoldani másképen, mint ha a tengerentúlra hajózzuk át őket. Van a földnek sok olyan helye, ahol a kóbor cigányok lop kodások nélkül meg tudnának élni. Hát csak ki vele, minél előbb. Osztrák javaslat a szomszédos országokat is fölszólítja hasonló akcióra, amelynek kivitelét a népszövetségre bíznák. Nem erre alakult ugyan a népszövetség, de a naptárjavítás mellett a cigányok kitelepítése is beleilleszthető a programjába. Mást még eddig ugv se csinált. Bár már oltvolnánk, hogy a szerelmes lányok, asszonyok bucsuzkodnak a megszokott kártya vető cigányasszonyoktól. Dr. B. J. — augusztus 29. egv magyar rendszámú autó volt, amely szemben jött a gázoló gépkocsival. A szerencsétlenség színhelyén, ahol már nagy tömeg gyűlt össze, mind a kél kocsi lefékezett és érdeklődlek a baleset iráni. Megtudván a rettenetes esetet, módfelett fölháborodtak a gázolok lelkellenségén és elhatározták, bogg üldözőbe veszik a halálautót. A katonai attasé a magyar rendszámú autóba idtelle soffőrjét és megindult az őrületes hajsza a belga kocsi után, Saját tudósítónktól. Megrázó szerencsétlenségről számol be tudósitónk, amely emberéletet követelt, fiatal ember életet, amely előtt még szép jövö állt. Csallóközaranyos közeli községben történt, hogy Ferenczy Károly 15 éves aranyosi fiú azzal szedte össze játszótársait, hogy: — Gyertek gyerekek vadkörtét szedni! — Aztán hol ez a vadkörte? — kérdezték a játszótársak. — Hol? — Hát künn a léli szigeten. A vadkörteszedés nagyon tetszett a gyerekeknek és hamarosan sikerrel járt a vadkörte reklamirozása, mert nagy csapat gyerek verődött össze és elindultak a léli sziget felé, hogy ott vadkörtét lakmározzanak. A léli szigetre azonban vagy csónakkal, vagy komppal lehet eljutni, ha rendes a vízállás, most azonban elég alacsony a Duna ága és át is lehet rajta gázolni. Nohát persze, hogy 1933 auguszlus 30. amelyet még Almásfüzitő előli ért el az üldöző, de csak úgy tudta megállásra kényszeríteni, hogy elébe került és keresztbe állt az úton. Ez ugyan életveszélyes megállítási mód volt. mert ha hirtelen nem fékez le a kocsi, akkor beleszalad a keresztben álló kocsiba, de azért mégis csak sikerült újabb szerencsétlenség nélkül megállítani a halálautói. A helyszínen maradi katonai attasé azonnnal a mentőkért telefonált, hogy a vérző asszonyt orvosi segélyben részesítsék. A francia kocsi tulajdonosa közben megbolránkozva panaszolta el, hogy a gázoló kocsi után haladt és már akkor a belesel előtt látta., hogy az autó őrült iramban, zeg-zúgosan haladt. Szinte rossz volt nézni az autó esztelen robogását. A föltartóztatott autóban Kajouharof Kriszlóf, szófiai születésű, Belgiumban lakó sörgyári igazgató, felesége, két gyermeke, valamint honfitársa, K üst of Iván szófiai ügyvéd és annak felesége üli és haladtak Becs felé. A halálaiból maga a kocsi tulajdonosa, a sörgyári igazgató vezette. Az időközben odaérkezett csendőrök a gyárigazgatói, akinek szökésétől nagyon is leheteti tar tani. letartóztatták és a komáromi járásbírósághoz kísérték. A halálautói vezető gyáros úgy a csendőrség, mint a járásbíróság előtt azl vallotta, hogy a szerencsétlenséget maga az öregasszony okozta, mert olyan hirtelen ugrott ki az árokból az úttestre, hogy már lehetetlen volt lefékezni, vagy kitérni. Arra a kérdésre, hogy ha nem érezte magát bűnösnek, ugyan miért menekült el olyan embertelenül a szerencsétlenség színhelyéről, holott meg kelleti volna állni és a sebesültet orvoshoz vinni, azt felelte, hogy azért nem állt meg a gázolás helyén, mert félt a nép haragjától. Azonban nem akart kibújni a következmények alól — mondja —, hanem az volt a szándéka, hogy a legközelebbi hatóságnál önként fog jelentkezni. A borzalmasan összeroncsolt aszszonyt az esztergomi kórházba szállították, ahol már nem lehetett megmenteni az életéi, belehalt sérüléseibe, A halálautót vezető gyárigazgatót közben a győri ügyészségre szállították, mivel kézenfekvő dolog volt, hogy a halált okozó clgázolást gondatlanságból követte cl. A győri ügyészség a külföldi állampolgárok iránti előzékenységből soron kívül, gyorsított eljárásban tárgyalta le az ügyel. A kihallgatott tanuk vallomása és a perbeszédek elhangzása után gondatlanságból elkövetett halált okozó súlyos testi sértésben mondták ki bűnösnek a belga sörgyárosl és az enyhítő körülmények figyelembe vételével ezer pengőre Ítélték. Az Ítélet jogerős. A pénzbüntetés lefizetése ulán tovább utazhatott a gyárigazgató. Komárom, — augusztus 29. ez az átgázolás nagyon tetszett a gyerekeknek és semmi szin alatt se cserélték volna föl a csónak- vagy a kompátkeléssel, hanem nagy riadalommal ledobták magukról a nadrágot és kezdtek gázolni a tényleg sekély vízben. A körteszedés kirándulását megszervező Ferenczy Karcsi azonban nem elégedett meg a sekélyebb vizzel, hanem ott, ahol a szigetet képező két ág összeomlik, ott akart átmenni. A szerencsétlen fiú azt hitte, hogy ott se mélyebb a viz és nem ismerte a vizek szeszélyét. Ott bizony gyilkos örvény kavargott és a telhetetlen Moloch leste az újabb áldozatot. A fiú mit sem sejtve, belekerült a tajtékos örvénybe, amely a szegény gyereket azonnal felforditotta úgy, hogy a feje lent a mélyben, Síikor a halálautói üldözőbe veszik! Egy belga sörgyáros autója halálra gázolt egy öregasszonyt, aztán elmenekült a véres eset színhelyéről — Egy másik autó üldözőbe vette és izgalmas hajsza után megállásra kényszeritette. —Őrületes autóverseny. — A gázoló autó tulajdonosát letartóztatták. Halálos vadkörteszedés. Egy kis vadkörtéért egy emberélet- — Gyertek gyerekek vad~ körtét szedni. — Megrázó szerencsétlenség.
