Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-08-19 / 66. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza Otvennegyedlk évfolyam.______ 66. Mzám ______ Szombat, 1033. nngn«ztns 10. KOMÁROMI LAPOK POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre M Ké, félévre 40 K£, negyed­évre 20 Ké. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára I borona. Alapította; TUBA JÁNOS. Felelős föszarkasstő! GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. SMSmnnkatársak: ALAPY GYULA dr. és FCLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A nyitrai beszéd. Komárom, augusztus 18. A nyitrai Pribina ünnepet Hlin­­ka szlovák néppártjának fellépése más mederbe terelte. Amint a cseh és szlovák sajtó nyilatkoza­tainak erős visszhangjaiból meg­állapítható, Nyitrán a Pribina ün­nep csak alkalom volt arra, hogy nagy antirevizionista manifesztá­­cióvá változzék és annak hangjai elhatoljanak Európa minden ré­szébe. Miután az ünnepséget veze­tő Hlinka képviselőnek erről hiá­nyoztak információi, ő hű maradt az eredeti programhoz és Pribi­na ünnepet rendezett Nyitrán, a­­mely ekképen az autonomisla szlo­vákságnak politikai tüntetésévé változóit, mert az ünnep keretében a kormány nyilatkozatok elmarad­tak és egyedül a köztársasági el­nök levele volt az, mely elveket szögezett le a vallás nagy fontos­ságáról és a kereszténység lénye­géről, mely a gyűlöletet nem isme­ri és azzal a felhívással végződik, hogy a tisztességes emberek dol­gozzanak az igazi demokráciáért, vagyis a politikai és szociális igaz­ságosságért. A köztársasági elnök szavainak súlyosságát mindenki egyformán érzi. ő a demokrácia harcosa volt egész életében és most is, amikor az idő szemmel láthatólag a de­mokrácia ellen dolgozik világszer­te, most is emellett tesz hitvallást. Az elnöki szózatban a papok hi­vatásáról esik szó: vagyis a pap­nak nem szabad a gyűlöletet hir­detni. Arany igazság és amennyi­re magyar Papságunk munkáját ismerjük, ennek eddig is százszá­zalékosan tettek eleget. Hiszen a keresztény gondolat, melyet ezen a területen Pribina hirdetett először, hatalmas átfogó erővel formálja egységbe a tömegeket tizenegy év­század után is és mivel a keresz­ténység nem a változatlan mozdu­latlanságot jelenti, hanem a krisz­tusi értelemben vett fejlődést és haladást is, óriási szociális pro­gramjával és munkájával a demo­kráciának útjait is megszabja. A köztársasági elnök szavai tehát a kereszténység mai munkáját, ne­mes szociális és demokratikus cél­kitűzéseit nemcsak hogy teljesen igazolják, hanem megállapításai a keresztény papság működésének is szabatos kritikáját adják. Az ünnepségen elhangzott ellen­zéki beszédek közül figyelmet ér­demelnek Hlinka szavai, aki a csehszlovákizmus dogmáját bon­colta és a szlovák nemzet és Szlo­­venszkó számára a teljes politikai egyenjogúságot az autonómiát kö­vetelte. Az autonómista szlovák tö­megek a nemzeti egyenjogúságot kívánták a cseh és a szlovák nem­zet között, bár az ünnep rendező­sége a csehszlovákizmus politikai jelentőségét kívánta volna az ün­nepen kidomborítani. így lett Pri­bina ünnepe a szlovák autonómiá­nak hirdetője és annak az elége­detlenségnek hangoztatója, amely a szlovák tömegeket politikai te­kintetben már régen eltölti. Az ünnepnek egyik pontja volt egy iskolai alapkőletétel, amelyen az iskolaügyek minisztere is részi­­veit és ezt az alkalmat politikai beszéd tartására használta fel, a­­melybcn a hungarizmusl, tehát Magyarországot támadta és kije­lentette, hogy a revízió Csehszlo­vákiára nézve sem diplomáciai, sem gazdasági, sem politikai kér­dés, hanem tisztán katonai. Ezért tart Csehszlovákia erős hadsere­get és hivatkozott »érdemes kül­ügyminiszterünknek is egy kije­lentésére, hogy aki revideálni akar, az fegyveres erővel jöjjön a kí­vánt területért.« A kereszténység Pribina ünnepén tehát egy fele­lős kormányférfiu, a kultúra mi­nisztere a katonai nyers erőre hi­vatkozik. A kormány ezen kívül gondosan kiválasztotta, hogy eze­ket egy szlovák származású mi­niszter mondja és hirdesse a vi­lágnak, aki iskoláit és diplomá­ját a hungarizmus fővárosában, Budapesten szerezte. Mi nem kívánunk a beszéd po­litikai jelentőségével foglalkozni, mert ennek kritikája a parlament­ben kell, hogy elhangozzék, ellen­ben megállapítani kívánjuk, hogy a mai európai helyzetben, ami­kor a legnagyobb bizonytalanság uralkodik, a csehszlovák kormány egyik tagja alkalomszerűnek ta­lálja, hogy egyik szomszédos ál­lam ellen nyílt fenyegetéseket han­goztasson. Hol az erkölcs és hol van az igazság, ha ellentétes fel­fogások és vélemények megoldásá­ra csak a jól felszerelt hadsere­get tartja képesnek egy szociálde­mokrata miniszter? Ámde azt gon­doljuk, hogy a Pribina ünnep ta­lán mégsem szolgálhatott alkalmas keretül az ilyen kijelentéseknek. A revizió kérdése nem lokális kér­dés, az belekerült az európai köz­véleménybe és annak megvan a hivatalos fóruma, ahol ezt a kér­dést hűvös tárgyilagossággal intéz­hetik el. Az itt élő magyarságra nézve igen kínos helyzetet teremt a politikai helyzetnek teljes ki­éleződése. Nem hisszük, hogy a katonai erő lenne az egyedüli érv ennek a nem­zetközi jogvitának a megoldására, hiszen kétségbe kellene esnünk, ha az erkölcs, az igazság szempont­jait mind száműznék a nemzetközi tárgyalásokból és érintkezésekből, hiszen ez a kataklizmák felé ve­zető utat jelentené. És végül még Komárom, —augusztus 18. Módosítják a szlovenszkói és ruszinszkói adóhivatalok rendszerét. A pénzügyminisztérium törvényja­vaslatot készít elő, melynek értelmé­ben a szlovenszkói és ruszinszkói adóhivatalok és pénzügyigazgatóságok rendszere megváltozik. Az uj rendszerű adóhivatalokat közvetlenül az országos vezérpénzügyigazgatóságok alá rende­lik és hatáskörükbe sorolják a pénz­ügyigazgatóságok egyenes adóra, for­galmi adóra, fényilzési adóra, vagyon­­dézsmára, vagyonnövekedési adóra, fegyveradóra és egyéb olyan adóne­mekre vonatkozó intézkedési jogait, melyek eddig a szlovenszkói és ru­szinszkói pénztigyigazgatósdgok expo­nált tisztviselői hatáskörébe tartoztak. A szlovenszkói és ruszinszkói pénz­ügyigazgatóságok továbbra is megma­radnak, de kerületi pénzügyigazgatósá­goknak fogják azokat nevezni. Az uj adóügyi hatóságok szervezete azonos lesz a történelmi országok területén működő „Berni správa“ elnevezésű adóügyi hatóságok szervezetével. Sze­mélyi ügyekben és pénztári szolgálati ügyekben a jelenlegi adóhivatalok ab­ban a mértékben kerülnek az uj adó­ügyi hatóságok hatáskörébe, amilyen mértékben eddig alárendeltjei voltak a pénzügy igazgatóságoknak, illetve a pénz­ügyigazgatóságok exponált tisztviselői­nek. A törvényjavaslat valószínűleg még az ősszel a nemzetgyűlés elé ke­rül, de arról is szó van, hogy a kér­dést a kormány a fölhatalmazási tör­vény alapján kibocsátandó szükség­rendelettel intézi el. T7jobb nyugdíjazások a vasútnál. Augusztus elsejével 1536 vasúti al­kalmazottat helyeztek nyugalomba. A nyugdíjazás révén a kormány több mint félmillió koronát takarit meg az év végéig. A megtakarítás aránylag csekély, aminek az az oka, hogy a nyugdíjazottaknak teljes fizetésre van igényük a negyedév végéig. A kor­mány a Národni Osvobozeni értesülése szerint ebben az esztendőben még to­vábbi 1400 vasutast fog nyugállo­mányba helyezni. A nyugdíjazások végrehajtása után az államvasutak szol­gálatában mintegy 121.500 tisztviselő és alkalmazott marad. Ebben a szám­ban benne van az az 13^0 vasutas is, kiket a vasutügyi minisztérium a pénz­ügyi hatóságok rendelkezésére bo­csátott. egy kérdés vár megoldásra a mi magyar szociáldemokratáink ré­széről, akiknek a déreri nyilatko­zat kategorikus imperatívuszával szemben most már határozottan szint kell valianiok. Dér er Iván miniszter szerint a revizió Szlovenszkó számára — katonai kérdés. A Nyitrán lezajlott Pribina ünnep­ségek hétfői napján tették le az uj állami polgáriskola alapját. Az alap­kőletételnél jelen volt Déter Iván dr. szociáldemokrata párti iskolaügyi mi­niszter, aki hosszabb beszédet mon­dott. Dértr harcias beszédében a tria­noni szerződés revíziójára vonatkozó törekvések ellen kelt ki éles hangon és többek között a következőket mon­dotta: — Nem türjük el, hogy ha akárki, legyen az prevrát előtti vagy prevrát utáni szlovák vagy cseh, vagy magyar, vagy német tudatosan vagy nem tu­datosan segíti az ellenséges propa­gandát s bizalmatlanságot terjeszt a csehszlovák köztársaság szilárdsága és maradandósága ellen és gyengíti a szlovákoknak a hitét a szlovák álla­miságban és kísérletet tenne arra, hogy gondolkozásukat a hungarisztikus ori­entáció szüksége és célszerűsége irá­nyába terelje. Szlovenszkó és a szlo­vákok számára a revizió kérdése nem létezik. Mi ezzel a kérdéssel foglal­kozni nem kívánunk és nem is fogunk. Hogy teljesen, szabatosan fejezzem ki magamat: Számunkra a revizió sem diplomáciai, sem gazdasági, sem poli­tikai kérdés. Ami számunkra a revizió kérdése egyedül és kizárólag tisztán katonai kérdés. Tudja meg mindenki, hogy mi a revízióra nem készülünk, sem politikai, sem diplomáciai, sem gazdasági vonatkozásban. A revizió kérdésére egyedüli felkészülésünk az, hogy igyekszünk tökéletessé és erőssé tenni csehszlovák hadseregünket. Kül­ügyminiszterünk szavai szerint a revi­zió számunkra aktuálissá csak abban a pillanatban válhat, ha az, aki revi­­diálni akar, fegyvererővel jön a kívánt helyre. Eramár dr. véleménye a taka­rékossági bizottság javaslatairól. A cseh nemzeti demokrata párt ve­zére, Kramár dr. volt miniszterelnök, a Národni Listy hasábjain foglalkozik a parlamenti takarékossági és ellenőrző bizottság javaslataival. Cikkében többek között ezeket Írja: — Teljes beleegyezésre talál a ta­karékossági bizottság ama javaslata, hogy a külügyi minisztériumban hagy­janak jól a jölösleges nagyzolással, bizonyos személyek számára szóló kö­vetségek létesítésével és mások pél­dája alapján térjünk rá arra, hogy POLITIKAI SZEMLE I

Next

/
Thumbnails
Contents