Komáromi Lapok, 1933. július-december (54. évfolyam, 52-102. szám)

1933-07-01 / 52. szám

Ii apunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-műsort tartalmazza POLITIKAI LAP Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 89 Kg, félévre 40 Ki, negyed évre 20 Ké. - Külföldön 120 Kg. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Eelelős főszerkesztő; GAAL GYUEA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Bőmunkatársak: ALAPI GYULA dr. és FÜLöB ZSIGMOND. A búza behozatal engedélyezéshez van köt­ve és azl a szindikátus irányítja, tehát a kötött gazdálkodás rend­lakosa. A búza védelmére a prágai par­lament épen most tárgyal egy fon­szere uralkodik, ami ellen minden­ki panaszkodik. Németország nem szivesen vásárol európai gabonát, mivel tengerentúli búzát kap ol­csó pénzen szükségleteinek pótlá­sára azokból az államokból, ahol a német kiviteti piacok meg van­nak szervezve. Hol helyezik el tehát a dunai államok: Magyarország, Románia és Jugoszlávia termésüket? Ez a nagy probléma vár megoldásra Londonban épen úgy, mint Buda­pesten, Bukarestben és Belgrád­­ban. A megalakult gazdasági kis­­anlant nagyon szép elgondolás len­ne, azonban Csehszlovákia egyik kisantanl állam gabonafeleslegét sem tudja elfogyasztani, egyrészt, mert maga is termel, másrészt pe­dig ez a termelés állandóan foko­zódik. Nehézzé vált tehát a buza­­kérdés megoldása Európában Is és főleg Európában. Mert mi ab­ból a haszon, ha Kanadában a bu~ zafeleslegct mozdonyokkal fütik fel és Brazíliában a kávészsákokat a tengerbe dobálják, amikor ugyan­ezek nélkül az elsőrendű élelme­zési cikkek nélkül szűkölködik, mondjuk, Ázsiának sokszáz millió los törvényjavaslatot, amely a ga­bonazáloglevelekről szól és a gaz­dát védi a spekuláció ellen, az el­csépelt gabonára előlegeket nyújt és az értékesítést megkönnyíti. A kisgazda és a törpebirtokos csak­ugyan rászorult erre a védelemre, mert eddig bizony, ha szüksége volt a eséplés után pénzre, a spekulá­ció erős eret vágott rajta. Most már csak az lenne még előnyösebb, ha ezt a jó törvényt jól is hajtanák végre és ne lenne alapos a panasz, melyet a törvényhozók emelnek el­­tene, hogy ez is ki lesz szolgáltatva a bürokrácia molochjának. A világhelyzet és a mi szűkebb világunk helyzete tehát egyformán gondokkal terhes és ezek a gon­dok a mindennapi kenyér évezre­des problémája körül forognak. De a régi századokban az ellátás dolga sokkal jobban volt megszervezve, bármilyen paradoxonképen is hangzik, mint most. Igaz, hogy ak­kor nem voltak a szállítási eszkö­zök olyan tökéletesek, mint ma, d£ viszont nem is volt az a sok száz ezer ember a világon, aki a minden­napi kenyérért küzködik, károm­kodik és imádkozik. POLITIKAI SZEMLE Komárom, junius 30. Ma a legidőszerűbb téma. A gaz­da nézőpontjából tonlos, hogy ed­digi munkájának eredményei kár­ba ne vesszenek, ezért kora hajnal­ban kel és körültekint a firmamen­­lumon, milyen időt várhat, de le­sik a rádió hírszolgálatát és idő­járás jelentéseit is. Az idei tavasz ellentétben az utóbbi évek száraz­ságra hajló tendenciájával, szokat­lanul sok csapadékot nyújtott. Nálunk, ahol kevésbbé kötött a ta­laj, ez nem jelentene nagyobb bajt, mint az aratásnak némi eltolódá­sát. De ott, ahol az eső már sok volt, könnyen beállhat valami rozs­da katasztrófa és megsemmisítheti egy-két nap leforgása alalt a leg­szebb reménységeket. De a búza nemcsak a gazdák kö­rében sokai vitatott probléma, ha­nem Londonban is, ahol a világ­­gazdasági konferencia delegációi között a búza-probléma van ál­landóan napirenden. Amerika mes­terségesen felhajtotta a dollár ér­tékének csökkentésével a búza árát, hogy ezzel farmereinek szo­morú helyzetén segítsen. Legújab­ban emelte a védővámot is, hogy termését megvédje, habár Ameri­kát nem fenyegeti közelről a kon­­kurrencia veszedelme, mert önel­látásán felül termeli ezt a kenyér­magot. Amerika javaslatai a búzát illetőleg főleg annak termesztésé­re vonatkoznak és a túltermelést lennének hivatva megakadályozni. Ebbe igen szivesen belemennének az európai gabonatermelő államok és szovjet Oroszország is, azonban kétséges, hogy Délamerika és Ausz­trália beláthatatlan gabonatermő földeinek urai elfogadják-e a kon­­tingenlálási tervezetet. Már pedig a búza világárai ezektől a nagytér- . melőklől függenek. A buza idáig sem volt Európára korlátozóit probléma. A többler­­melés fokozásával világproblémává lépett lelő. Európában minden ál­lam védi a maga piacát a buza beözönlésc ellen. Franciaország­ban a mi valutánk szerint 250 K körül mozog a buza, az igaz, hogy a francia paraszt drágán termel, de a kormánynak védenie kell ezt a termelési ágat, hacsak azt nem akarja, hogy egyik legfontosabb és leghasznosabb néprétegc tönkre­menjen. Minálunk is magasan a vi­lágárak fölött van a buza ára, amely most az új buza előtt 150— 160 korona volt. Itt is magas védő­vámok bástyázzák el a behozatal útjait. Ezek a védővámok oly ma­gasak, hogy a negyven és ötven koronás buza sem juthat be. De nem juthat be azért sem, mert a Komárom, — junius 30. 436 millió korona üzemveszte­sége volt a vasútoknak az év első négy hónapjában. Bechyne vasutügyi miniszter a kép­viselőház forgalomtechnikai bizottsá­gának ülésén jelentést tett az állam­vasutak jelenlegi helyzetéről. Jelentette, hogy ez év első négy hónapjában az államvasut bevétele 765,853.000 ko­rona volt, ami 146,880.000 koronával, illetve 16.09 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Ugyanezen idő alatt az üzemvesztesét 436 millió koronát tett ki, vagyis 162 millióval többet, mint az előző év első négy hónapjában. Az államvasutaknál üzemben volt 4247 mozdony közül 715-öt vontak ki a forgalomból. Tü­zelőanyagon az év végéig 10 millió koronát takarítanak meg. A személyi kiadásoknál elért megtakaritás akként állott elő, hogy múlt év november 1-je óta 400 személlyel csökkentették a vasúti állomások személyzetét. A vo­­vatkisérő személyzetet 700 mozdony­­vezetővel és 500 fűtővel, a fütőházak­­ban és műhelyekben 1902 személlyel csökkentették és ez év első hónapjai­ban további 900 alkalmazottat bocsá­tottak el. A múlt év október végén a vasútnak 134.756 végleges és kise­gítő alkalmazottja volt. Azóta ez a szám természetesen csökkent a nyug­díjazás és rokkantság következtében. Nyugdíjazzák azokat is, akik az ál­lammal ellenséges irányzatú alakula­tokban szerepet játszanak. E rendsza­bályok folytán az alkalmazottak szá­ma ez év végéig 12.000 fővel fog csökkeni, ami évi 40 millió korona megtakarítást jelent. A vasutigazgató­­ságokat felhatalmazták, hogy a korra való tekintet nélkül nyugdíjazzák azo­kat, akiknek a háborús évek beszámí­tásával teljes nyugdíjra van igényük. Ilyen módon 2400 alkalmazottat fog­nak nyugdíjazni. Majd ismertette a miniszter a személy- és áruforgalom­ból eredő bevételek növelésére irányuló intézkedéseket, valamint az autóbusz forgalom adatait tárta föl a gyűlés tagjainak. Meghosszabbították az adóked­vezmények elnyerésére meg­állapított határidőt. Junius 30-án lejárt a munkakölcsön jegyzésének határideje és ezzel együtt az adókönnyítések is, amelyeket az adóhátralékok likvidálása céljából en­gedélyeztek. Mivel sok adóhátralékos önhibáján kivül nem tudta igénybe venni a törvénynek ezt a kedvezmé­nyét, a kormány törvényjavaslatot szer­kesztett, amely lehetővé teszi, hogy a jegyzési határidő letelte után is lehes-Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton sen élvezni az adókedvezményt. A ja­vaslat szerint 1933. november 15-ig élvezhetik az adóhátralékosok az em­lített kedvezményt. A képviselőház a javaslatot szerdán tartott ülésében le­tárgyalta és a vita után mindkét ol­vasásban elfogadta a törvényjavaslatot. Ez a meghosszabbítás főként a mező­gazdáknak lesz előnyére, akik az idei termés hozadékából jegyezhetnek még a munkakölcsönre. A munkanélküliek segélyének megreformálása. A kormány a munkanélküliek támo­gatásának reformját, tekintettel az állam nehéz pénzügyi helyzetére, minél előbb el akarja intézni. A döntés a szakszer­vezetekkel egyetértésben fog megtör­ténni, de nem a felhatalmazási törvény keretében, hanem a rendes parlamenti utón. A miniszterelnök fogadta a szak­­szervezetek küldöttségét, amelyet rész­letesen tájékoztatott a kormány ter­véről. Ezszerint az állami élelmezési akciót egyáltalában nem szüntetik be. A munkakötelezettség a támogatásnak csak egy része lesz. A szakszervezetek által adott támogatáshoz a genti rend­szer szerint való állami hozzájárulást illetőleg a módosítás a következő: Az állami hozzájárulás a szakszervezeti támogatáshoz 1:2 arányban fog tör­ténni. j\ támogatás maximális határát, mely ma az utóbbi három hónap kere­setének kétharmada, 60 százalékra akarják csökkenteni, de szigorúan ügyelnek arra, hogy a tényleges és nem koholt bért vallják be. A bérösz­­szegről szóló hamis adatokért a munka­adó felelős. Az évadmunkásokat nem zárják ki a támogatásból, de megálla­pítják az évnek azt az időszakát me­lyen belül az évadmunkásoknak támo­gatás adható, A munkakötelezettségre nézve a fizikai alkalmasság és a szak­­képzettség lesz mérvadó, — azonkívül a jövőben a munkanélkülieknek nem­csak a nyilvános munkaközvetítő he­lyeken kell jelentkezniük, hanem a községi hivatalokban is. A munkanél­küliek jegyzékét továbbra is a szak­­szervezetek állítják össze, de azokat ellenőrzés céljából a politikai hatóság elé kell terjeszteni. Az állami segély megadásánál csak a munkanélküli jö­vedelme mérvadó. Ha valakinek háza van, de keresete nincs, nem befolyá­solja a támogatás megadását A vára­kozási időt, melyen túl a támogatásra igénye van, az eddigi 3 hónapról 6-ra akarják meghosszabbítani. A támoga­­gatással való minden visszaélést szigo­rúan büntetnek. Megszigorítják a szolgálati pragmatikát. A kormány a képviselőházban be­nyújtotta a szolgálati pragmatika szi­gorításáról szóló, már régebben készí­tett törvényjavaslatot, amelynek rendel­kezései kiterjednek az állami, országos, járási és községi alkalmazottakra, a fentiek által vezetett intézetek, üzemek

Next

/
Thumbnails
Contents