Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-02-25 / 16. szám
Xj apunk mai száma a jövő heti teljes Hádió-műsort tartalmazza •• Otvenn^gyedik évfolyam. 16. szám Szombat, 1933. február 25 KOMAROMI U POLITIKAI LAP LPDK Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétkfildéssel egész évre 88 Ki, félévre 49 Ki, negyedévre 20 Ki. — Külföldön 120 Ki. Egyesszám ára 1 korona. Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Eőmunk&társak: ALAPY GYULA dr. és FÜLÖP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 20. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton A lejtő végén nincs megállás Komárom, február 24. Most egy esztendeje lesz, hogy lefolyt a községi választás Komáromban és avárosházán levő marxista hatalom újabb segédcsapatokkal erősödött meg. Ebben a választási küzdelemben ez a sajtó volt az, amely számokkal és megcáfolhatlan adatokkal mutatott rá a kommunális gazdálkodásnak várható következményeire. íme, nem telt bele egy esztendő és ezek a következmények oda rajzolódnak annak a nagyzoió városi politika vásznára, amelyekről addig csak a tolakodó reklám ordított, hogy a szociális rezsim az, mely egyesegyedül boldogít. Nem telt bele egy esztendő és mik az eredmények: a városi legfőbb bevételi forrás, a pótadó egy bank számára van letiltva és annak pénztárába folyik be, nem a városéba esztendők ófa nem fizetett kamatok törlesztésére. A sötét láthatáron perek fenyegetnek, ismét a vállalt kötelezettségeknek nem teljesítése következtében. Az isteni gondviselés megkímélte ezt a szociális úton boldogított várost annak idején, amikor nagy kölcsönökről álmodoztak, hogy azokat nem lehetett felvenni és elkölteni, mert abban az esetben, — ne írjuk le mégse azt a szót, amelynek nem szabad bekövetkeznie. Amit most egy éve megmondtunk, hogy a szocialista rezsim az örvénybe viszi a várost, pontosan bekövetkezett. Azt felelik rá a szocialista napkeleti bölcsek, hogy lám a gazdasági válság így és amúgy. De ez teljesen hiábavaló beszéd, mert cgyéve ilyenkor is épen olyan, sőt sokkal nagyobb gazdasági válság volt egy katasztrofális termés után. Az azonban igaz, hogy a háttérbe szorított közteherviselő városi polgárság is veszített ebből a képességéből, mert a szőlőt sem lehet kétszer kipréselni és a törkölyből sohasem lesz jó bor, hanem csak csiger. Ma már az ezerszázalékos városi, állami, országos és járási közteher behajtása is megakad, mert csak a rókának van hét bőre. Az adóalany is megtorpant és már nem képes teljesíteni. Nem káröröm az, amelyet afelett érzünk, hogy szavaink és prognózisunk beteljesedett. Hiszen ez a dolgok logikus rendje szerint máskép nem is mehetett. Inkább keserűség és fájdalom az, amely toliunkból folyik, hogy ennek a szegény városnak, amely csaknem midenét elvesztette, ezt a sorsot is meg kellett érnie. Az sem vigasztalás, hogy más városok is ilyenforma sorssal küzdenek. Komárom városnak nem kellett volna a tönk szélére jutnia, polgárságának elszegényednie, ha az önző várospolitika a közteherviselő polgárban felismerte volna a jóravaló készséget és azt megbecsülte volna. A közteherviselő polgárság azonban látta méltatlan sorsát, melyet neki a szocialista rezsim szánt és ezért igazán nem érdemes gazdasági hősi halált halnia. A nagy, tizennégymilliós programot hallottuk annak idején, de a sok millióból — hála a szociális biztosító Ilampljának — a tízmilliót nem folyósították. Mi lenne most, ha ezeket a milliókat is elköltötte volna ez a költekezésben fáradhatlan rezsim! Hiszen programot csinálni könnyű, amikor azt, aki a számlát fizetni fogja, egyszerűen elfelejtik megkérdezni. Vájjon most a szocialista rezsim majd hamut hint-e fejére és bűnbánóan segíl-e megtölteni a város »usszáját, hogy az kifizesse a nyugdíjasait és a munkásait: nem gondolnék. Hanem abban hihetetlen találékonysággal rendelkeznek, hogyan muzsikáljanak ki a lenyúzott polgárság zsebéből még néhány ezer koronát különféle jótékonysági jogcímeken. A polgár nem ordít népgyüléseken, hanem sóhajtva viseli nagy terhét és alig hagyja cl zokszó az ajkát. Most apátiában várja, hogy mi is lesz ennek a sorsnak a vége. Nem tudja, hova is fizessen és a keresete arra megy el, hogy mindig fizessen. Az a kis házbirtokos, aki lakbért sem kap a lakójától, mert nem tudja megfizetni, hogy fizessen ezerszázaléknál több közterhet, erre feleljenek nekünk a szocialista bölcsek! A polgár tehát nem fizet, mert nincs is miből fizetnie. Az a kisiparos sokkal roszszabb helyzetben él, mint a munkanélküli, mert a kicsiny viskója után adót kénytelen fizetni, pedig nem keres. Fizetnie kell a viszszamenőleget is, amelyet négy évi gondolkodás után vetettek ki gondosan megvárva a községi választás eredményét. Akkor kimehetett a milliós hátralékokra a fizetési meghagyás. De nem lennénk objektívek, ha a felelősség kérdés felvetésében mellőznők a város felügyelő hatóságát, mely ezzel a rezsimmel összeforrva súlyosan kell, hogy osztozzék a felelősségben, hiszen többek között kilenc esztendeig nem kért a várostól számadást, költségvetéseit helybenhagyta és könyörtelenül kivetette a városi díjakat, amelyek a közteher ötszáz százalékával egyenlők. Számitotta-e ezt valaki a felügyelő hatóságnál, vagy egyáltalában tudja-e ez a felügyelő hatóság, hogy mennyi terhet is lehet rárakni a leszegényedett polgárság vállaira. Mert nem elég a törvények paragrafusai között bújósdit játszani, mivel még-Komárom, — február 24. A magyar ellenzéki pártok tiltakozó gyűlése Kassán. A kassai rendőrség másodszori beadványra engedélyezte a szövetkezett ellenzéki pártoknak február 26-ára, vasárnapra kitűzött nagygyűlését, amelyen a pártok tiltakozni fognak Dérer Iván dr. iskola-miniszternek a felekezeti iskolák ellen irányuló iskolareformja ellen. A tiltakozó nagygyűlés a Schalkház nagytermében vasárnap délelőtt li órakor tartják meg és a gyűlés szónokai lesznek az országos keie-ztéii /szocialista párt részéről Dobránszky János képviselő, Keresztury József szenátor, Esterházy János országos pártelnök, a magyar nemzeti párt részéről pedig Törköly József dr. képviselő, Fábry Viktor eperjesi evang. lelkész és Kolos Ákos dr. kassai ügyvéd. 8züUő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő a kisantant uj szövetségének aposztróf Másával vihart váltott ki. A képviselőház külügyi bizottságának keddi ülésén viharos vita fejlődött ki a kisantant államok uj szövetsége körül. A vitát Sziillő Géza dr. az országos keresztényszocialista párt képviselőjének beszéde idézte föl, aki rendkívül találó szavakkal bírálta az uj paktumot. Szüllő a kisantant blokkot bombának nevezte, amely veszélyezteti Középeurópa békéjét. Beszédében kijelentette, hogy nem ért azzal egyet, ami az utóbbi időben a kisantanttal történik. A ő véleménye szerint a paktum Magyarország és Ausztria elten irányul és az uj biok nagyon hasonlít az egykori monarchiához, mert az sem volt nemzetiség tekintetében egységes. A kisantant is ilyen, mert a kisantant államaiban 772 millió cseh, 6'|2 millió szerb, 12 millió román mellett 5 millió német, 4 millió magyar, 4 millió horvát, 3 millió bosnyák és 3 millió szlovák nemzetiség él. Szüllő Géza dr. beszédével a cseh sovinisztáknak elevenére tapintott, mert az utána következő cseh nemzeti, cseh demokrata és köztársaságipárti szónokok beszédeikben igen hevesen reagáltak Szüllő kijelentéseire és megállapításaira. Különösen az antant államokban élő különböző nemzetek felsorolása érintette kellemetlenül őket s úgy a türelmetlenségéről ismert magyarfaló Hrusovszky, Benes közvetlen hive, mint a sem ez a közigazgatás'Hlényege. Tenni kellett volna akkor, amikor egy városnak a sorsa fenyegető helyzetbe jutott. A felelősség azt is terheli, aki a felügyeletet elmulasztotta. nemzeti demokrata Hajn dr., valamint az agrárpárti Marek képviselők erősen támadták Szüllőt, azonban Szüllő adatait megcáfolni nem tudták. TJHa szervezik és államigazgatást és nagyobb mérvű nyugdíjazást visznek keresztül. Malypetr miniszterelnök a napokban fogadta a koalíciós pártok képviselőit, akik nyilatkozatot kértek tőle arra nézve hogy mi igaz az államhivatalnokok körében elterjedt azokból a hírekből, hogy az alkalmazottak fizetésének, további csökkentése, létszámcsökkentés, a piagrnatizálás megszüntetése stb. vannak tervbe véve. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány nem gondol olyan rendszabályokra, amelyek a hivatalnokok pénzügyi vagy jogi helyzetét rosszabbitanák. Az államháztartás egyensúlyának fentartására más eszközöket fog keresni a kormány. Azok a fájdalmas rendszabályok, amelyekhez a kormány kénytelen volt hozzányúlni, csak átmeneti jellegűek és a törvény azokat időbelileg is korlátozza. Az államigazgatás kiadásait a kormány az államigazgatás újjászervezésével akarja csökkenteni. Az ezzel foglalkozó bizottságot már nehány napon belül ki fogják nevezni és megkapja az a megfelelő utasításokat is. De ezenkívül a legrövidebb időn belül megalakítják a takarékossági és ellenőrző bizottságot is. Nincs szándékában a kormánynak, hogy külön törvény alapján erőszakos létszámcsökkentés' vigyen keresztül, de az a szándéka, hogy az államigazgatás egyes ágának újjászervezése és nagyobbmérvü nyugdíjazás által lehetővé tegye a rendszeresített állásokba való elölépést. A hét évi szünet után történt mostani kinevezésekre kiadott irányelvek nem a jövőre is szóló tartós berendezkedést célozzák. Az előléptetéseknél, amelynek második csoportját most szervezik, fokozatosan fognak eljárni. Hogy takarékoskodik az állami A szenátus költségvetési bizottságában felszólalt Korláth Endre dr., a ruszinszkói magyarság magyar nemzeti párti szenátora, aki alapos bírálatban részesítette az állami kormányzás gazdálkodását. Beszédében számadatokkal mutatta be a takarékossági elvnek érvényesítését s többek között a következőket mondotta: — A költségvetés összeállítói nem vették figyelembe, hogy mi a közszükséglet és mi a fényűzés. POLITIKAI SZEMLE
