Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-02-11 / 12. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-masort tartalmazza Ótvennegyedlk évfolyam. 13. szám. Szombat, 1033. február 11» KOMAROMI LAPOK _____________POLITIKAI LAP______________ ÍIAflmfíal ir <vw«h«zlnvák értőbben: h..m.u.. titdi nunc n . .... . . .... Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel egész évre 8# Ké, félévre 40 K5, negyed-Alapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: évre 20 Kő. — Külföldön 120 Ké. Egyesszám ára 1 korona. Eőmunkatársak: ALAPY GYULA dr. és FÜLöP ZSIGMOND. szerdán és szombaton A földreform Komárom, február 10. A földreform, mely forradalmi alkotása a csehszlovák törvényhozásnak, nemcsak végrehajtásának nacionalista szelleme miatt, hanem különösen a végrehajtás során belecsúszott antiszociális intézkedéseiért. A demokratikus felfogással meg nem egyező a maradékbirtokok kihasítása akkor, amikor a földigénylők tízezrei maradtak kielégítetlenül a mieink közül, amit a földhivatal elnöki jelentései is évről évre konstatáltak és a parlamenti nyilatkozatok is megerősítettek. De hát vannak a napnak i£ foltjai, mondják sokan, miért ne lehetne ilyen korszakot alkotó műnek, mint a földreform. Ámde ez nem lehet ok az igazság elhallgatására, amelyet sem deklasszifikálni nem szabad, sem pedig agyonhallgatni. A földreform igen sok tekintetben szorul korrektúrára. Hiszen annak idején lefoglalt a földhivatal mindenféle birtokot tekintet nélkül rendeltetésére és tulajdonosára, külföldi vagy belföldi jogcímére. Ennek következtében bonyolult perek indullak meg a csehszlovák állam ellen, a melyekre nézve Hágában jött létre nemzetközi egyezmény. Egy újabb per a hágai döntőbíróság előli most folyt le és itt a budapesti királyi magyar tudományegyetem birtokairól volt szó. A döntőbíróság a birtok tulajdonjogát Magyarország részére Ítélte oda és ez az Ítélet meg nem felebbezhető. Ez a birtok célvagyont alkot és ezt az elvet igazolta a döntőbíróság Ítélete. Épen azért a célvagy ónnak lefoglalása, mint az itteni egyházi rendeltetésű birtokoké nem eshet áldozatul korlátozás nélkül a földreformnak, vagy a földhivatal kényekedvének. Úgy vagyunk értesülve, hogy az esztergomi érseki vagyonnak lefoglalt részében a földreformot szintén végre kívánják hajtani. A módozatokkal azonban nem vagyunk tisztában. Ez a terv azonban a lefoglalt és zár alá vett egyházi javak intéző bizottságában érthető ellenzésre talált, hiszen ezeknek a birtokoknak a jövedelméből száz és száz templomot és iskolát kell karbantartani, amit a birtokok szétdarabolása esetében , az egyház képtelen volna teljesíteni. A tiltakozás eredményre nem vezetett ugyan, azonban az étvágy mérséklődött és most már az ezer holdak száma talán alább szállott. Nem lehet érdeke sem a közgazdaságnak, sem szociális céloknak az, hogy a korrektúrája maradékbirlokok száma emelkedjék. Az állami telepítések és a maradékbirtokok nemcsak azért jelentenek terhet az állam számára, mert az eddig mindennel, adók elengedésével, gépekkel, tanácsadókkal, olcsó kölcsönökkel támogatta a telepeseket és ennek ellenére sem tudtak olyan eredményesen gazdálkodni, hogy a gazdasági krízis nyomásának ellcntállhattak volna. Más szempontból miféle szociális igazság az, amely az egyik nemzethez tartozókat segélyekkel tömi, a másiknak pedig semmit sem juttat ? Mindezek olyan szempontok, a melyeket figyelmen kivül hagyni nem lehet. A földreform az erdőreformmal ráfutott a holt vágányra és onnan sem előre sem hátra mozdulni nem képes. Az erdőbiríokok az államnak súlyos millióiba kerülnek és a parlamentben elhangzott beszédek szerint ezek a súlyos milliók erősen hiányoznak az állam pénztárából. Az erdőbirtok azonban hetven vagy nyolcvan Komárom, — február 10. A szövetkezett ellenzéki pártok demonstrációs gyűlése a Dérerfele iskolareform ellen. A szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok közös parlamenti klubja Szüllő Géza dr. képviselő, a közös klub elnökének vezetésével ülést tartott, amelyen a klub törvényhozói majdnem teljes számban jelen voltak. A klub ülésén megjelentek Esterházy János, az országos keresztényszocialista párt elnöke, valamint Kereszthury József és Kreihich Károly kerszoc. párti uj szenátorok is. A klub a folyó ügyek során foglalkozott a Dérer-féle iskolareformmal és elhatározta, hogy a felekezeti iskolák ellen irányuló ezen törvényjavaslat ellen Kassán demonstrációs nagygyűlést tart, amelynek szónokait is kijelölte. A tüntető nagygyűlésen a keresztényszocialista párt részéről Esterházy János, Dobránszky János és Kereszthury József, a magyar nemzeti párt részéről Törköly József dr. és Fábry Viktor eperjesi evang. lelkész fog beszélni. Milliárdos deficit az állami üzemeknél. A szenátus a napokban megkezdte az 1933. évi költségvetés tárgyalását, amelynek bevezetéséül Trapl dr. pénzügyminiszter tartott expozét a gazdasági krízisnek az állami gazdálkodásra autót is tart fenn, amelyekre szintén százezreket költenek el, Ijogy az állami birtokokon megjelenő vadász uraknak ne kelljen az erdőkben gyalogolniok. Az adózók semmi s, esetre sem ilyen célokra szánják súlyos adókoronáikat, hanem az államnak elsőrendű céljaira, a közrendre, a kultúrára, közegészségügyre, közgazdaságra és a szociális célokra. A földreform nemsokára befejeződik. Ezt az alkalmat arra kell felhasználni, hogy azokat a birtokokat, amelyeken nem gazdálkodnak úgy, hogy abból megélhetnének és azokat adósságokkal terhelik meg, a földhivatal vegye vissza és a maradékbirtokokkal űzött üzelmeket, a drága kiparcellázásokat szüntesse meg. Földet ma már kaphat a magyarság is, amelyet a földreformnál mellőztek, azonban a magyar nemzeti kisebbség nemzeti vagyonát a válság annyira megtépázta, hogy errevaló befektetéseket nem eszközölhet a saját erejéből. Ha az államnak idáig jó adófizetője volt a magyarság és jó katona anyagot is adott, érdemesítsék a földreformnál is, mert erre érdemes és ehhez joga van. való kihatásáról. Beszéde során ismertette az állami üzemek igazgatását és többek között megállapította, hogy az állami üzemeknél az 1932. évben, nem számítva a áohányjövedéket, — legalábbis egy milliárdra rúg a deficit. Ez a deficit a miniszter szerint nem a magasabb kiadásokból keletkezett, hanem a bevételek tetemes csökkenéséből az állami üzemeknél, amelyek, — névszerint az államvasutak — a gazdasági válság súlyát nagy mértékben érzik. Az állami költségvetésben az üzemek bevételei az elmúlt évben felvett számolt alapján lettek beállítva, azonban a bevételek föltételezetten elérhető eredménye mellett sem lehet mást tenni, mint a kiadások további lecsökkentését folytatni. A házszabályok módosítását tervezik. A nemzetgyűlés tagjainak egy része nem teljesiti azt a kötelességét sem, hogy az üléseken megjelenjen. A képviselőházban, bár nem sok alkalommal tart ülést, többször előfordult, hogy a határozatképességet külön kellett megállapítani, mert a jelenvolt képviselők száma nem volt elegendő a tanácskozás megtartásához. A képviselőház elnöksége, hogy elérje az üléseknek a képviselők által nagyobb számban való látogatását, azzal a tervvel foglalkozik, hogy a házszabályok módosítására nézve javaslatot készít melyet azután előterjeszt a képviselőház plénumának. Ez a házszabály módosítás olyan mértékben történnék, hogy a törvényjavaslatok az első olvasásra a plénum elé kerülnének, ami által lehetővé válnék, hogy a tervezett törvényjavaslatok előbb a plénumban kerülnének megvitatásra, még mielőtt az illetékes bizottságoknak kiosztatnának. A bizottságok tárgyalása után kerülnének vissza a képviselőházba, amely azután véglegesen döntenek a törvényjavaslatok felett. Dérer Iván iskolaügyminiszter a nem állami tanítók fizetésének leszállításával fenyeget. Ismeretes, hogy a csehszlovák katholikus püspöki kar állást foglalt a Dérer-féle legújabb iskolareform ellen, amely végső céljában a felekezeti iskolák megszüntetésére irányul. A szociáldemokrata tanitók és tanárok Pozsonyban tartott értekezletén megjelent Dérer miniszter is, aki hosszú beszédben kelt védelmére iskolareformjának és a reformot függő visszonyba állította a nem állami iskolákban működő tanitók fizetéskiegésziiésével. Az egyházi és községi iskolák tanitói ugyanis eddig a forgalmi adó fölöslegeiből kapták fizetésüket a rendes állami költség-j vetés keretein kivül. A szlovenszkó egyházak ebből az évente egy milliárdra tehető adófölöslegből Dérer állítása szerint több mint ötszáz millió koronát kapnak. Az 1933. évi pénzügyi törvény föltételezi, hogy a nem állami tanitók fizetésére ebből az adójövedelemből 925 millió koronát lehet fordítani. Dérer miniszter kétségbe vonja, hogy a csökkent adójövedelmek mellett az állam elő tudja teremteni a 925 millió koronát. Ha a fedezet kérdését addig törvénnyel nem intézik el, be fog következni annak szükségessége — mondja a miniszter —, hogy a nem állami tanitók fizetését^, leszállítják Majd polemizált a püspöki kar nyilatkozatával és kijelentette, hogy szerinte nem igaz, hogy a reformterv az egyházi iskolák eltörlését jelenti, sőt a terv meghagyja az iskolák valláserkölcsi jellegét, mindössze adminisztratív szempontból sorozza be azokat az állam felügyelete alá. A bankok ellenőrzéséről szóló törvényjavaslat. A kormány pénteken beterjesztette a képviselőház elé legújabb törvényjavaslatát, amely felhatalmazza a kormányt, hogy adott esetben a pénzintétek kamatlábát maga szabályozza. A törvényjavaslat értelmében a kormány a pénzügyi tanácstól véleményt kérhet az egyes pénzintézetek passzív és aktiv kamatai közötti különbséget illetően. A tényállás megállapítása céljából a tanács betekinthet az illető intézet üzleti könyveibe. Ha a tanács a betéti és kölcsönkamatlábat nem állapítja meg, vagy a kormány ezt a tételt nem POLITIKAI SZEMLE
