Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-04 / 10. szám

6. oldal »KOMÁROMI LAPOK« neti munkái közül különösen sokat idéz a „Fejedelemjárás Komárom vármegyé­ben“ cimű munkájából. Filous József érdekes munkája csinos kiállításban jelent meg és a külső borítékot a ko­máromi vár főkapujának jól sikerült képe disziti. — A Szlovenszkói Magyar Kul­tur Egylet uj szervezetei. A Szlo­venszkói Magyar Kultur Egylet vezető­sége az idén is tervbe vette új szer­vezetek felállítását, hogy az országos kulturmozgalomba a fa'u és város ma­gyarságát bekapcsolhassa. A napokban alakult meg egy SzMKE-fiók Taksony községben, ahol dr. Alapy Gyula főtit­kár és Dunaradványon, ahol Szombathy Viktor titkár tartottak előadást a falusi kulturmunka fontosságáról és segítet­tek megszervezni a helyi egyesületet. Mindkét községben nagy lelkesedés mellett mondták ki az alakulást és vá­lasztották meg az ideiglenes vezetősé­get. A tavasszal még néhány fiók meg­alakítása van tervbevéve. — A turiszakállasi katolikus is­kola százéves fennállásának ün­nepélye. A Csallóközben fekvő Turi­­szakállas község katolikus iskolája most ünnepelte fennállásának százéves fordulóját, megható ünnepség kísére­tében. A tantestület szép műsort állí­tott össze az ünnepség alkalmára s a műsort a község lakosságának hatal­mas érdeklődése mellett adták elő. Énekszámok és szavalatok között Mé­száros József h. plébános, iskolaszéki elnök magasszárnyalásu beszédben fej­tette ki az iskola száz esztendőn ke­resztül kifejtett vallásos és művelődési tevékenységét s kérte a szülőkét az iskola további támogatására, hogy min­den anyagi nehézség közepette is tart­sák fenn az iskola felekezeti jellegét. Kauzál József, ekecsi rk. tanító üdvö­zölte a jubiláló iskolaszéket s lendüle­tes beszédben emelte ki a valláserköl­csös nevelés fontosságát Tátos Lajos igazgató-tanitó felolvasta az iskola százéves krónikáját, régi okmányok alapján mutatta ki az iskola megala­pításának körülményeit s az akkor a községben lakó családokat. Az ünnep­ség után a volt tanítványok előadták „A cigány“ népszínművet, nagy siker­rel. A rendezés fáradságos munkája Tátos Lajost dicséri — Tanácsülés a városnál. A vá­ros tanácsa február hó '7-én, kedden délután 5 órakor a városháza nagy­termében ülést tart. — A Rabsegélyző Egyesület közgyűlése. A társadalom megtévedt tagjainak támogatására alakultak meg az egyes kerületi bíróságok területén # a szabaduló fegyenceket támogató és gondozó egyesületek, amelyeknek az a törekvésük, hogy munkaszerzéssei, ruházattal, anyagi segélynyújtással tá­mogatására szolgáljanak azoknak a fegyenceknek, akik a fogházakból ki­szabadulnak és akik a büntetés tar­tama alatt tanúsított magaviseletükkel reményt ébresztenek arra, hogy az emberi társadalomnak újból rendes tagjai lesznek. 1928-ban alakult meg Komáromban a rabsegélyző egyesület­nek fiókja, amely minden feltűnés nél­kül; csendben, tisztán az emberbaráti céltól vezérelve működik és számos esetben nyújtott eddig is segítséget a reá szorultaknak. Az egyesületet Moesz Géza kerületi főügyész alakította és éveken keresztül Vincze Aurél dr. törvényszéki elnökkel az élén nagy szolgálatokat végzett saját hatásköré­ben a humanizmus érdekében. Az ala­pitó lelkes fáradozására a fióknak sok tagja lett és a tagdijakból álló anyagi eszközőkhez mérten gyakorolta évről­­évre a jótékonyságot. Az egyesület 1929-ben kezdte el működését és az első négy év alatt 9630 korona segélyt nyújtott a szabaduló fegyenceknek részben családjuk segítése, részben pedig útiköltség cimén. Az egyesület Jebrucir 6-án hétjön délután 3 órakor tartja V. évi rendes közgyűlését a ke­rületi bíróság palotájában (földszint 15. sz.), amely alkalommal a vezetőség be fog számolni az eddigi működés­ről. A közgyűlésre az egyesület tagjai hivatalosak, akiket ezúton is meghív Nagy Géza dr kerületi vizsgálóbíró, a fiók ügyvezető elnöke. A mai súlyos időkben elismerésreméltó működést kifejtő egyesületet ajánljuk a nemes­­szivü emberbarátok pártfogásába! — A Komáromi Jótékony Nőegy­let teaestjét szombaton, február 4-én tartja a Jókai Egyesülettel karöltve a Kultúrpalota nagytermében. Kezdete délután 5 órakor. A jövedelmet szegény gyermekek felruházására szánják. — A városi népkonyha kilence­dik hete. A város által fentartott Népkonyhán január hó 26-tól február 1-ig a következő napi ebédadagokat osztották ki: január 26 án (lencseleves és káposztafőzelék) 1263 ebéd, január 27-én (rizsleves és karalábéfőzelék) 1259 ebéd, január 28-án (rántottleves és babfőzelék) 1263 ebéd, január 29-én (marhahusleves, káposztafőzelék hússal) 1262 ebéd, január 30-án (árpakásale­ves és babfőzelék) 1265 ebéd, január 31-én (borsóleves és kelkáposztafőze­lék) 1275 ebéd, február 1-én (lencse­leves és burgonyafőzelék) 1268 ebéd. A Népkonyha fennállásának kilencedik hetében kiosztottak összesen 8855 adag ebédet 8971 adag kenyérrel. A fel­használt élelmiszeranyag a következő volt: marhahús 176 20 kg, zsir 208.30 kg, liszt 254 60 kg, savanyúkáposzta 600 kg, bab 364 kg, kalarábé 750 kg, burgonya 1230 kg, lencse 118.50 kg, kelkáposzta 1200 fej, vágottbo.rsó 55 kg, árpagyöngy 22.50 kg, vöröshagyma 140 kg, zöldség 52 kg, rizs 42 kg, gyári tészta 19 kg, só 88 kg, paprika 8.20 kg, köménymag 2 kg, fokhagyma 7 50 kg, bors 2 50 kg, esszenc 26 li­ter A Népkonyhabizottság a felügye­lők e jelentését tudomásul vette. — Vasárnap: Iparoskörfarsangi estélye. Holnap, vasárnap rendezi a Komáromi Iparoskör a Kultúrpalotában vidám műsorral egybekötött zártkörű farsangi estélyét, amely az idén is nagy sikerrel fog zárulni, amint azt a ked­vező előjelekből következtetni lehet. De ez nem is lehet máskép! Városunk iparos társadalmának szine-java vezeti a népszerű Iparoskört és minden ren­dezése csak sikerrel záródhat. Az agilis rendezőség mindent elkövet, hogy az idei farsangi estély nivós műsora a legnagyobb tetszéssel találkozzék, az előadandó színdarabok szereplői között viszontláthatjuk újra az Iparoskor leg­kitűnőbb műkedvelőit, akik tehetségük legjavát fogják bemutatni a közönség­nek. Közreműködnek: Szaday Mariska, Kitzing Magda, Kovács Hús, Balogh Irénke, Novák Imre, Kaubek Károly, B Simon Sándor, Drélich Rezső, Blahó Lajos, Juhász József, Buzgó Ferenc, Szaday Zoltán és ífj, Mészáros Sándor, a legkiválóbb szereplők, akiknek játé­kában és alakításában már olyan sok­szor gyönyörködött a komáromi kö­zönség. A műsort tánc követi, amely hétfő reggelig tart. A rendkívül ked­ves estélyre belépődíj 7 Kö. Kezdete este 8 órakor Iparostársadalmunk ezen az estélyen ad találkozót a Kultúrpa­lotában. — A SzMKE. kulturestje Ekecsen. A Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet egyik legtevékenyebb helyiszervezete, az ekecsi szervezet, ismét jólsikerült kulturestet rendezett a katholikus is­kola tantermében. A kulturestet állan­dóan nagy tömegben látogatják a ta­gok és az érdeklődők. A helyi vezető­séget és a lelkes előadógárdát illeti a dicséret, hogy a kulturelőadásoknak állandóan nagy sikere van. A legutóbbi kulturestén ismét sok tanulságos elő­adás és szórakoztató szavalat hangzott el. A méz gyógybatásáról Bors Ábra­­hám tartott tartalmas felolvasást. A kul­túra jelentőségéről és a falusi nép között való terjesztéséről Kiss Sándor nyug. jegyző olvasott fel élvezetesen. Németh Ilona, Décsi Mária és László Jenő költeményeket szavaltak hatásosan. Az est sikerének érdekében Mikóczy Mária és Koroknay Emilia tanítónő buzgólkodtak odaadással. — A komáromi itr. Jótékony­egylet népkonyhája számára e hét folyamán a következő adományok ér­keztek: Grün Andor, 5 kg rizs, IV« kg ceres; Lengyel Béláné 10 kg rizs; Fried Ernő, 5 kg lekvár; N. N., 7 kg hús; Dr. Raab Mihályné 100 korona; Ehrenfeld Jakabné 12 kg káposzta, 5 üveg paradicsom; Fenyvesi Miksáné 10 kg hús, Schwarz Samuné 10 kg hagyma, 10 kg bab, 2 kg árpakása; Davidovits Samu 10 kg hús. A ne­­messzivű adakozóknak a Jótékonyegy­let elnöksége hálás köszönetét fejezi ki­— A Tábortűz januári száma bi­zonysága az előkelő szellemű, minden­nel foglalkozó ifjúsági sajtónak. A Tá­bortűz a szlovenszkói magyar fiatalság szeretetébe vette be magát, foglalko­zik kérdéseikkel, feleletet ád nekik, szórakoztatja tanítja és neveli őket. Nemesveretü vezércikke, kis konfe­renciája a protestáns ifjúsággal, elméi-, kedése a munkáról, a szociológiáról, regényfolytatása, tréfás és komoly el­beszélései, természettudományos és mű­szaki cikkei, humoros versei, komoly költeményei mind számot tartanak az érdeklődésre. Külön figyelmet érdemel a lap szerkesztőségének megbeszélése az ifjúsággal: az ifjúság leveleit is le­­közli az újság, valamint helyt ad a fiatalok írásainak és irányítja azokat bírálataival. A művészetek koronájáról, a szónoklásról szép cikksorozata van, külön rovat a cserkészettel foglalkozik. Rejtvényrovata és szerkesztői üzenetei teszik élénkké a lapot. — A Katolikus Nők Oltáregyle­tének napja. A komáromi Katolikus Nők Oltáregylete múlt vasárnap tar­totta közgyűlését a Majláth-iskolában. Reggel ünnepélyes szentmisét celebrált dr. Mafer Imre prelátus-plébános, me­lyen a Szent András templom megtelt hívekkel. Az egyesület özv. Patay Lászlóné elnöklete alatt működött a lefolyt 35-ík egyesületi évben és a ko­máromi Szent András, Szent Rozália és Szent Anna templomokat látta el templomi ruhákkal és miseruhákkal. Özv. Ferenczy Hugóné és Komjáthy Margit urhölgyek a Szent Anna tem­plomot ajándékozták meg értékes kézi­munkákkal. Az egyesület pénztári ki­mutatása szerint 3155 K 02 fillér be­vétellel szemben 2035' K 40 fillér kiadása volt. A közgyűlésen dr. Majer Imre prelátus-plébános mondott meg­ragadó alkalmi beszédet. A közgyűlés megadta a felmentést K. Ledermayer Ilona pénztárosnak és megválasztotta vezetőségét. Az egyesületnek 250 ren­des tagja van. Tiszteleti elnöke Térfy Dezsőné urhölgy, az egyesület nagy jóltevője. — Ajándék a városi könyvtár­nak. Az elmúlt héten szintén érkeztek könyvajándékok a városi magyar könyv­tárnak, igy Anda Lajos 23, W. J. 12 kötet könyvet ajándékozott a könyv­tárnak. A szives adományokat ezúton köszöni meg Gidró Bonifác főgimná­ziumi igazgató, a magyar könyvtárta­nács elnöke. A kultúrpalotában elhe­lyezett magyar könyvtár kéri a kultúra barátait, hogy kiolvasott könyveikből ajándékozzanak a könyvtárnak. Az aján­dék könyveket dr. Baranyay József városi könyvtáros veszi át és az elnök­ség hiriapiiag nyugtázza. — A Jótékony Nőegylet teadél­utánját a Kultúrpalotában, a Jókai Egyesülettel karöltve tartja meg ma, szombaton, február 4-én öt órai kezdettel. A teadélutánra az érdeklődőket szívesen látja a ren­dezőség s kéri, a jótékony cél ér­dekében, a minél nagyobb szám­ban való megjelenést.— A teadél­utánon belépődíj nincs, a tea meg­váltási ára 6 korona. Jó zenére tánc. — Csonttollú madarak a kör­nyéken. Az idei télen ritka kedves téli madár-vendég tartózkodik a kör­nyéken. Ez a csonttolu madár, amely errefelé csak nagyon ritkán mutatko­zik, akkor is csak télen, amikor az ő rendes hazájában rendkívüli nagy hidegek vannak. Mert a csonttollú ma­dár Európának, Ázsiának és Ameriká­nak a sarkköröktől északra fekvő te­rületeit lakja, ahol szigorú telek van­nak és csak akkor látogat el a délibb vidékekre, amikor rendes tartózkodási helyén még a megszokottnál is na­gyobb hidegek uralkodnak. Nagyrit­kán megtörténik, hogy a hosszú tél miatt tovább tartózkodnak ezen az enyhébb vidéken s ekkor még a fész­­keléssel is megpróbálkoznak. Szépsége és ártatlan volta parancsolja, hogy kí­méljük és ne fogdossuk, ne lőjjük, mert mi sem halijuk örömmel, amikor a mi énekes madarainkat más déli népek pusztítják. A csonttollú madár finom, kedves hangjával megélénkíti a téli alkonyatot és amig mi fázósan sietünk a meleg kályha mellé, a kis madár élénken röpköd az „enyhe“ télben. — Jehol és társai. Aki figyelem mel olvassa újságját, lassanként meg tanulja belőle az egész világ földrajzát. az események, amelyekről a sajtó, hiva­tásához képest, pontosan beszámol, egyszer északra, másszor délre vezetik az embert és nincs a világnak az a része, amely olykor-olykor ne szere­pelne az újságok betürengetegében. Mindig uj neveket tanulunk meg, idők folyamán sokat el is felejtünk közülük, de vannak, amelyek a legkülönbözőbb okokból nemzedékeken át élnek. Mos­tanában sokat emlegetjük Jehol-t, ezt a kínai tartományt, amelyet maguknak követelnek és érette harcot kezdenek a japánok, mert ez a tartomány kapóra jönne a már birtokba vett Mandzsu­ország kikerekitésére. Ha kis szemlét tartunk, hogy mely helyek mely okból, mi réven lettek világszerte ismertek, a legkülönbözőbb eredményre jutunk. Ahogyan meg kell most tanulnunk Je­hol nevét, épen úgy megismerte az egész világ annakidején például Vilá­gost vagy Königgrécet, Szedánt meg Waterloot. A szépen hangzó Kamionka- Sztrumilovát már nagyobbára elfelejtet­tük, de nem Gorlice, Przemysl vagy Doberdó nevét. Funchal, Steenockerzel is belekerül a történelembe és ott örökíti meg hírét, akárcsak Trianon vagy Doom, ahol 11. Vilmos császár éli számkivetésének napjait. De nem kell éppen történeti események kap­csán keresnünk a hires helyeket. Sok­kal prózaibb magyarázat is elegendő. Ott van például Tiszaeszlár, ott van a méregkeverő asszonyok Szolnokja, ott van Biatorbágy. Hát Tokaj, hát a sajtos Emmenthal, Camembert és Eeedarn ? Bristol-szállót akárhány helyen találunk, ami az angol parton levő Bristol vá­roska hirét terjeszti, mert egykoron itt vásárolta borát sok szálló és a kis Cognac helység sem hitte, hogy alko­holos készítménye révén az egész vi­lágon emlegetni fogják Világhírű lett az elszánt és leleményos suszter csinje utján Köpenick és a takarékos skótok­ról szóló tréfák gondoskodtak Aberdeen városka nevének terjesztéséről. Jasz­­naja-Poljana az irodalom segítségével, mint Tolsztoj lakóhelye lett világszerte ismertté, csakúgy mint Tarascon, ame­lyet Daudet halhatatlan Tartarinja ho­zott az ismeretlenség homályából nap­világra. Szinte végtelenségig lehetne folytatni a legkülönfélébb és legfurcsább okból nevezetessé lett helyek fölsoro­lását, de tökéletes, akkor sem lehetne az összeállítás. Egyre uj és uj nevek bukkannak föl, a rohanó élet soha nem sejtett fordulatai közelről-távolről hoz­zák elénk az országokat, városokat, hegyeket és völgyeket és a sajtó, ami­kor mint a ma krónikása a ma embe­reit ismerteti meg velük, a történelem­nek dolgozik. — Kollányi Miklós előadása. A komáromi keresztényszocialista párt­vezetőség kérelme folytán id Kollányi Miklós nyug. községi főjegyző csütörtö­kön nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a párttagok számára, akik zsúfo­lásig megtöltötték a párthelyiség nagy­termét. Kollányi Miklós nagy szakérte­lemmel és évtizedes tapasztalatokra alapított tudással rajzolta meg a város közigazgatásának képét. Keresztmetsze­tet adott szervezetéről, majd annak köz­­igazgatási feladatköreiről és a gazda­sági helyzetéről. Mindezt a legnagyobb tárgyilagossággal és minden politikai szempont kikapcsolásával tette. Mégis a számok oszlopainak összehasonlitő munkájából pesszimista kép alakult ki a város gazdasági jövőjéről, amit a megindult élénk vitában kidomborodott felfogás is igazolt. A pártvezetőség ne­vében Alapy Gyula dr. körzeti elnök, tartományi képviselő mondott köszöne­tét a tanulságos és értékes előadásáért. Jövő csütörtökön Doszídl Jakab városi tanácstag, a párt helyi szervezetének elnöke tart előadást, amelyet a követ­kező csütörtökön Alapy Gyula dr elő­adása követ a világpolitikát uraló kér­désekről. — Elfogott betörő. Jó fogást csi­nált az érsekujvári rendőrség. Elfogta Bartal István többszörösen büntetett betörőt, akit szaktársai Szlovenszkó betörőkirályának szoktak hívni. Csak nemrég került ki a börtönből és máris munkához látott és az újvári Obranyecz­­féle vendéglőbe betölt és onnét több ezer korona értékű holmit ellopott. Bartal beismerte tettét. 1933. febraár 4.

Next

/
Thumbnails
Contents