Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)
1933-02-04 / 10. szám
Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-mtisort tartalmazza ötvennegyedik évfolyam. ÍO. szám. Szombat, 1933. február 4. POLITIKAI Előfizetési ár csehszlovák értékbem fMyben és vidékre postai szétküldéssel e$ész évre 8Ö Ké, félévre 40 Ki, negyedévre 28 KC. — Külföldön 120 Kö. )E£yelszán* dura t borona. lapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Rtf munkatársak: A LA P¥ GYULA dr. és FCI.OP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az állampolgári egyenlőség Komárom, február 3. Az alkotmánylevél, mely alaptörvény és így azt egykönnyen megváltoztatni sem lehet, kimondja, hogy az állam polgárai nemzetiségre, fajra, vallási külömbségre való tekintet nélkül egyenlők. Hiszen ezt az elvet mellőzni nem is lehelet! még a nacionalizmus hőskorában sein, amikor az államnak milliós nemzeti kisebbségekkel kellett és kell számolnia. A nemzeti többség elvéi a csehszlovákizmus elméletének feltalálása révén sikerült biztosítani, ámde tudjuk, hogy ez csupán politikai fikció, mivel az érdekelt szlovák nemzetnek a nagyobb része ezt magáévá nem tette és ragaszkodik ma is kimondottan és megalkuvás nélkül szlovák jellegéhez, nyelvéhez, irodalmához és történelmi egyéniségéhez. Ezt számos alkatommal állapították meg ünnepélyes deklarációkban épen úgy, mint a parlamentben, a sajtóban és a közéletben. Itt van az alkalom, az állami költségvetésnek a tárgyalása, amikor ezt a kérdési fel tehet és fel is kelt vetni parlamentáriusainkuak, amint azt a múltban is több ízben telték. Fel kell vetni a kérdést, hogy az államigazgatás egyes ágazataiban mennyi magyart alkalmaz, hogy ezeknek az alkalmazottaknak a száma vájjon megfelel-e a magyar nemzeti kisebbség statisztikai arányszámának. Mert mi, kimondjuk őszintén, úgy érezzük, hogy itt is háttérbe szorulunk az állam többi nemzetei mögött, amelyek többen vannak és így a többség jogán maguknak nagyobb karaj kenyereket szelnek az államéból, amely egy kenyérbőt kell táplálkozni az államot alkotó minden nemzetnek. Hiszen pár év előtt az akkori igazságügyminiszler, a német keresztényszocialista Mayr-Harting a parlament színe elé vitte a statisztikát a bírói státusnak nemzetiségek szerint való megoszlásáról és akkor is kiderült az, hogy a bírósági személyzet közül a bírák száma sem üti meg azt az arányszámot, amennyire a magyar nemzeti kisebbségnek igénye van, a bírósági alkalmazottak közül pedig a magyarok létszáma még kevesebb. Ezek a statisztikák érdekelnek bennünket. Nem csak azért, mivel az adózásból egyenlően, sőt fokozottabb mértékben veszünk részt, hanem azért is, mert ezzel kapcsolatos a magyar kisebbségi jövendőnek egyik legfontosabb kérdése is: mi lesz a magyar középiskolákat végzett fiatalsággal és annak azzal a részével, amely az itteni egyetemeken elvégezte tanulmányait, hogyan tudnak azok elhelyezkedni az életben és nein fogják-e feleslegesen szaporítani annak a szellemi proletariátusnak a számát, amely minden államban veszedelmes tünetet alkot és fenyegető kérdése marad úgy a társadalmi, mint az állami éleinek. Szükségünk van arra, hogy tudjuk, mire számíthatunk az állam támogatásával, amelyet szinte elviselheUenül súlyos adókon kívül a katonáskodással is támogatunk. Mindezekért megkaplak az elismeréseknek erkölcsi értékű legszebb bizonyítványait az államfőtől elkezdve a katonai és külügyminiszterekig, akik finom bókokat mondtak a magyarról, mint kötelességtudó adófizetőről, fegyelmezett és kitűnő katonaanyagról. Ezek most nem érdekelnek bennünket, de sokkal jobban izgat az, hogy a postán, az államvasutakoii, a csendőrségnél, a rendőrségnél, a közigazgatásban, a biróságnál, a katonaságnál a tiszti fokozatokban, az állami üzemekben mennyi magyar van alkalmazva és azok milyen arányszámát alkotják az összes alkalmazottaknak. Mert ezek azok a kenyérkereső pályák, ahol elhelyezkednünk lehet és elhelyezkednünk kell. Most már ennek semmi akadálya sem lehet és amit idáig akadályul hozlak fel, hogy fiaink nem értik az államnyelvet, ez az átmeneti időknek volt csak és lehetett kifogása, ma a magyar fiatalság is épen olyan jól és kifogástalanul írja és beszéli az államnyelvet, mint a csehek és a szlovákok, mert egyetemi tanulmányaik alatt, katonai szolgálatuk közben és a középiskolákban is ma a nyelvismeret teljes útravalójával bocsátják őket az életbe. De erre az adatszolgáltatásra szükségünk van azért is, mert nemzetiségi államban élünk, ahol egynek sem lehet jogosultsága a másik nemzethez tartozók számára előjogokat gyakorolni és állásokat elfoglalni. Meg kell tudnunk nyilvánvalóan és világosan, hogy van-e ebben az államkerctben kilátás arra, hogy a magyar ifjúság megfelelően és számához képest minden téren ég minden foglalkoztatási ágban elhelyezkedhessék. Mert ha mi az alkotmányt megtartjuk és ahhoz ragaszkodunk, ez nem anynyit jelent, hogy az abból folyó kötelességeket vállaljuk, de világosan következik az is, hogy az abból folyó jogoknak is a teljes birtokában legyünk. Komárom, — febr. 3. Február 11- én tartja a magyar nemzeti párt kerületi naggyülését Komáromban. A magyar nemzeti párt komáromi kerületi naggyülését Szent-Ivány József pártvezér közbejött betegsége miatt el kellett halasztani. A kerületi elnökség a naggyülést február i 1-ére, szombaton délelőtt 10 órára, Komáromban a Dózsa-féle Vigadó nagytermébe tűzte ki, amelyen az elsőizben, január 28-ára egybehívott naggyülés tárgysorozata fölött fognak határozni, amely a következő: 1. Jaross Andor elnöki megnyitója. 2. Koczor Gyula ügyv. elnök beszámolója a kerület működéséről. 3. Szent-Ivány József pártvezér, nemzetgy. képviselő beszéde. 4. A törvényhozók felszólalásai. 5. Kerületi tisztujitás. 6. Jelölés az országos pártvezetőségbe. 7. Indítványok. 8. Elnöki zárszó. A kerületi naggyülésnek a szervezeti szabályok érteimében valamenynyi párttag tagja és megjelenésük minél nagyobb számban kívánatos. Böhm Rudolf szenátor emléke. A szövetkezett magyar ellenzéki pártok közös parlamenti klubja febr. 1-én Prágában rendkívüli ülést tartott Szálló Géza nemzetgy. képviselő klubelnök vezetése mellett. A klubelnök megható szavakban parentálta el Böhm Rudolf szenátort, akinek érdemeit megkapó szavakban méltatta. Böhm Rudolf — úgymond — az államfordulat óta minden tehetségével s minden erejével előljárt nemzetünk küzdelmeiben. Kötelességének mindenben és mindenkor megalkuvás nélkül eleget tett, a keresztényszocialista párt történetében fontos szerepet játszott s ezt akarjuk itt jegyzőkönyvben megörökíteni. Majd vázolta a párt érdekeiért és fejlesztéséért kifejtett nagyszabású, soha nem lankadó tevékenységét, amely a keresztényszocialista pártnak javára szolgált. Végül a közös parlamenti klub jegyzőkönyvébe iktatta az elhunyt szenátor érdemeit és emlékét. A klubelnök bejelentette azután, hogy a német iparospárt, a német agrárpárt és a német munkaközösség parlamenti klubjai részvétleveleket küldtek parlamenti társuk elhunyta alkalmából. Az államadósság 37.969 millió koronára rúg. A csehszlovák köztársaság államadóssága 1933. január 1-én kereken 37.696 millió koronára rúgott, vagyis összehasonlítva az előző év hasonló időszakával, 1932. évben az államadósság 418 millió koronával emelkedett. Különösen kellemetlen Remes főelőadó szerint az átmeneti adósság, amely 4 milliárdot tesz ki. Amennyiben belföldi uj kölcsönről van szó, meg kell állapítani, hogy azt célszerű és legfőképen jövedelmező beruházásokra kell fordítani, amelyek révén az állam és az önkormányzat a világgazdasági válság kiküszöbölését szolgálják. A kormánynak azt a terve, hogy a belföldi kölcsönben az önkormányzat is részesedjék, amit az előadó elfogadásra ajánl. Ez a csekély önsegély majdnem egy millió munkanélkülinek szerez foglalkoztatást. A csehszlovákiai katolikus püspöki kar Dérer iskolaügyi tervei ellen. A csehszlovákiai katolikus püspöki kar a napokban Olmützben konferenciát tartott és határozott állást foglalt Dérer Iván iskolaügyi miniszternek a felekezeti iskolák ellen irányuló uj iskolaterve ellen. A püspöki konferencia elnöke, Precan dr. olmützi érsek most a konferencia határozatából levelet intézett Malypetr miniszterelnökhöz, amelyben kijelenti, hogy a katolikus nép lelki vezérei kötelességüknek tartják a kormány figyelmét felhívni, hogy a tervbevett törvényjavaslat egyes részei, különösen ami a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti iskolákra vonatkozik, azonkívül az egyháznak az országos iskolatanácsokból való kizárása ellenkezik az egyház természetes, isteni és történelmi jogaival. A csehszlovák püspöki kar a terv megvalósítását a mai időkben nemcsak hogy alkalmatlannak tartja, hanem állami es gazdasági szempontból ártalmasnak is és meg van győződve arról, hogy a jövőben is lehetetlenné tenné a köztársaság katolikus lakosainak nyugodt és példás együttélését a lakosság azon részével, amely a tervezett módosítások mellé áll. A püspöki kar arra kéri a kormányt, hogy az iskolareformot sem most, sem a jövőben ne valósítsa meg azon szellemben, ahogy azt Dérer iskolaügyi miniszter most javaslatba hozta. 7300 milliót tesznek ki az adóhátralékok. Az 1933. évi állami költségvetés tárgyalását megkezdte a képvisetőház, amely egy hétre tervezi a vita tartamát. A költségvetés főelőadója nagyobb beszédet mondott a vita előtt és beszédében természetesen kitért az állam válságos gazdasági helyzetének egyik legfőbb okára, az adók befizetésénél mutatkozó nagy hátralékra. Az adóhátralék 1931. december 31-én 4700 millió koronát teli ki. Ebből egyenesadó hátralék kereken 2329 millió korona, forgalmiadó hátralék 1519 millió, fogyasztási adó hátralékok 162 millió, illeték hátralékok 688 millió korona és végül monopólium hátralékok kereken 1 millió korona. A hátralékok az utóbbi időben csökkentek, azonban
