Komáromi Lapok, 1933. január-június (54. évfolyam, 1-51. szám)

1933-02-04 / 10. szám

Lapunk mai száma a jövő heti teljes Rádió-mtisort tartalmazza ötvennegyedik évfolyam. ÍO. szám. Szombat, 1933. február 4. POLITIKAI Előfizetési ár csehszlovák értékbem fMyben és vidékre postai szétküldéssel e$ész évre 8Ö Ké, félévre 40 Ki, negyed­évre 28 KC. — Külföldön 120 Kö. )E£yelszán* dura t borona. lapította: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BAR ANY AY JÓZSEF dr. Rtf munkatársak: A LA P¥ GYULA dr. és FCI.OP ZSIGMOND. Szerkesztőség és kiadóhivatal Nádor-u. 29. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton Az állampolgári egyenlőség Komárom, február 3. Az alkotmánylevél, mely alaptör­vény és így azt egykönnyen meg­változtatni sem lehet, kimondja, hogy az állam polgárai nemzeti­ségre, fajra, vallási külömbségre való tekintet nélkül egyenlők. Hi­szen ezt az elvet mellőzni nem is lehelet! még a nacionalizmus hős­korában sein, amikor az államnak milliós nemzeti kisebbségekkel kel­lett és kell számolnia. A nemzeti többség elvéi a csehszlovákizmus elméletének feltalálása révén sike­rült biztosítani, ámde tudjuk, hogy ez csupán politikai fikció, mivel az érdekelt szlovák nemzetnek a na­gyobb része ezt magáévá nem tette és ragaszkodik ma is kimondottan és megalkuvás nélkül szlovák jel­legéhez, nyelvéhez, irodalmához és történelmi egyéniségéhez. Ezt szá­mos alkatommal állapították meg ünnepélyes deklarációkban épen úgy, mint a parlamentben, a saj­tóban és a közéletben. Itt van az alkalom, az állami költ­ségvetésnek a tárgyalása, amikor ezt a kérdési fel tehet és fel is kelt vetni parlamentáriusainkuak, amint azt a múltban is több ízben telték. Fel kell vetni a kérdést, hogy az államigazgatás egyes ága­zataiban mennyi magyart alkalmaz, hogy ezeknek az alkalmazottaknak a száma vájjon megfelel-e a ma­gyar nemzeti kisebbség statisztikai arányszámának. Mert mi, kimondjuk őszintén, úgy érezzük, hogy itt is háttérbe szorulunk az állam többi nemzetei mögött, amelyek többen vannak és így a többség jogán maguknak nagyobb karaj kenyereket szelnek az államéból, amely egy kenyérbőt kell táplálkozni az államot alkotó minden nemzetnek. Hiszen pár év előtt az akkori igazságügyminisz­­ler, a német keresztényszocialista Mayr-Harting a parlament színe elé vitte a statisztikát a bírói státusnak nemzetiségek szerint való megosz­lásáról és akkor is kiderült az, hogy a bírósági személyzet közül a bírák száma sem üti meg azt az arányszámot, amennyire a magyar nemzeti kisebbségnek igénye van, a bírósági alkalmazottak közül pe­dig a magyarok létszáma még ke­vesebb. Ezek a statisztikák érdekelnek bennünket. Nem csak azért, mivel az adózásból egyenlően, sőt foko­zottabb mértékben veszünk részt, hanem azért is, mert ezzel kapcso­latos a magyar kisebbségi jöven­dőnek egyik legfontosabb kérdé­se is: mi lesz a magyar középisko­lákat végzett fiatalsággal és annak azzal a részével, amely az itteni egyetemeken elvégezte tanulmá­nyait, hogyan tudnak azok elhe­lyezkedni az életben és nein fog­ják-e feleslegesen szaporítani an­nak a szellemi proletariátusnak a számát, amely minden államban veszedelmes tünetet alkot és fe­nyegető kérdése marad úgy a tár­sadalmi, mint az állami éleinek. Szükségünk van arra, hogy tud­juk, mire számíthatunk az állam támogatásával, amelyet szinte elvi­­selheUenül súlyos adókon kívül a katonáskodással is támogatunk. Mindezekért megkaplak az elisme­réseknek erkölcsi értékű legszebb bizonyítványait az államfőtől el­kezdve a katonai és külügyminisz­terekig, akik finom bókokat mond­tak a magyarról, mint kötelesség­­tudó adófizetőről, fegyelmezett és kitűnő katonaanyagról. Ezek most nem érdekelnek bennünket, de sokkal jobban izgat az, hogy a pos­tán, az államvasutakoii, a csendőr­ségnél, a rendőrségnél, a közigaz­gatásban, a biróságnál, a katona­ságnál a tiszti fokozatokban, az ál­lami üzemekben mennyi magyar van alkalmazva és azok milyen arányszámát alkotják az összes al­kalmazottaknak. Mert ezek azok a kenyérkereső pályák, ahol elhelyezkednünk le­het és elhelyezkednünk kell. Most már ennek semmi akadálya sem lehet és amit idáig akadályul hoz­lak fel, hogy fiaink nem értik az államnyelvet, ez az átmeneti idők­nek volt csak és lehetett kifogása, ma a magyar fiatalság is épen olyan jól és kifogástalanul írja és beszéli az államnyelvet, mint a csehek és a szlovákok, mert egye­temi tanulmányaik alatt, katonai szolgálatuk közben és a középisko­lákban is ma a nyelvismeret teljes útravalójával bocsátják őket az életbe. De erre az adatszolgálta­tásra szükségünk van azért is, mert nemzetiségi államban élünk, ahol egynek sem lehet jogosultsága a másik nemzethez tartozók számára előjogokat gyakorolni és állásokat elfoglalni. Meg kell tudnunk nyil­vánvalóan és világosan, hogy van-e ebben az államkerctben kilátás ar­ra, hogy a magyar ifjúság megfele­lően és számához képest minden téren ég minden foglalkoztatási ág­ban elhelyezkedhessék. Mert ha mi az alkotmányt megtartjuk és ahhoz ragaszkodunk, ez nem any­­nyit jelent, hogy az abból folyó kö­telességeket vállaljuk, de világo­san következik az is, hogy az abból folyó jogoknak is a teljes birtoká­ban legyünk. Komárom, — febr. 3. Február 11- én tartja a magyar nemzeti párt kerületi naggyülését Komáromban. A magyar nemzeti párt komáromi kerületi naggyülését Szent-Ivány József pártvezér közbejött betegsége miatt el kellett halasztani. A kerületi elnökség a naggyülést február i 1-ére, szomba­ton délelőtt 10 órára, Komáromban a Dózsa-féle Vigadó nagytermébe tűzte ki, amelyen az elsőizben, január 28-ára egybehívott naggyülés tárgysorozata fölött fognak határozni, amely a kö­vetkező: 1. Jaross Andor elnöki meg­nyitója. 2. Koczor Gyula ügyv. elnök beszámolója a kerület működéséről. 3. Szent-Ivány József pártvezér, nem­­zetgy. képviselő beszéde. 4. A törvény­hozók felszólalásai. 5. Kerületi tiszt­­ujitás. 6. Jelölés az országos pártveze­tőségbe. 7. Indítványok. 8. Elnöki zár­szó. A kerületi naggyülésnek a szer­vezeti szabályok érteimében valameny­­nyi párttag tagja és megjelenésük mi­nél nagyobb számban kívánatos. Böhm Rudolf szenátor emléke. A szövetkezett magyar ellenzéki pártok közös parlamenti klubja febr. 1-én Prágában rendkívüli ülést tartott Szálló Géza nemzetgy. képviselő klub­elnök vezetése mellett. A klubelnök megható szavakban parentálta el Böhm Rudolf szenátort, akinek érdemeit meg­kapó szavakban méltatta. Böhm Ru­dolf — úgymond — az államfordulat óta minden tehetségével s minden erejével előljárt nemzetünk küzdelmei­ben. Kötelességének mindenben és mindenkor megalkuvás nélkül eleget tett, a keresztényszocialista párt törté­netében fontos szerepet játszott s ezt akarjuk itt jegyzőkönyvben megörökí­teni. Majd vázolta a párt érdekeiért és fejlesztéséért kifejtett nagyszabású, soha nem lankadó tevékenységét, amely a keresztényszocialista pártnak javára szolgált. Végül a közös parlamenti klub jegyzőkönyvébe iktatta az elhunyt szenátor érdemeit és emlékét. A klub­elnök bejelentette azután, hogy a né­met iparospárt, a német agrárpárt és a német munkaközösség parlamenti klub­jai részvétleveleket küldtek parlamenti társuk elhunyta alkalmából. Az államadósság 37.969 millió koronára rúg. A csehszlovák köztársaság állam­­adóssága 1933. január 1-én kereken 37.696 millió koronára rúgott, vagyis összehasonlítva az előző év hasonló időszakával, 1932. évben az állam­­adósság 418 millió koronával emel­kedett. Különösen kellemetlen Remes főelőadó szerint az átmeneti adósság, amely 4 milliárdot tesz ki. Amennyi­ben belföldi uj kölcsönről van szó, meg kell állapítani, hogy azt célszerű és legfőképen jövedelmező beruházá­sokra kell fordítani, amelyek révén az állam és az önkormányzat a világgaz­dasági válság kiküszöbölését szolgál­ják. A kormánynak azt a terve, hogy a belföldi kölcsönben az önkormány­zat is részesedjék, amit az előadó el­fogadásra ajánl. Ez a csekély önsegély majdnem egy millió munkanélkülinek szerez foglalkoztatást. A csehszlovákiai katolikus püspöki kar Dérer iskolaügyi tervei ellen. A csehszlovákiai katolikus püspöki kar a napokban Olmützben konferen­ciát tartott és határozott állást foglalt Dérer Iván iskolaügyi miniszternek a felekezeti iskolák ellen irányuló uj iskolaterve ellen. A püspöki konferen­cia elnöke, Precan dr. olmützi érsek most a konferencia határozatából le­velet intézett Malypetr miniszterelnök­höz, amelyben kijelenti, hogy a kato­likus nép lelki vezérei kötelességük­nek tartják a kormány figyelmét felhívni, hogy a tervbevett törvényjavaslat egyes részei, különösen ami a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti iskolákra vonatkozik, azonkívül az egyháznak az országos iskolatanácsokból való kizárása ellenkezik az egyház termé­szetes, isteni és történelmi jogaival. A csehszlovák püspöki kar a terv megvalósítását a mai időkben nemcsak hogy alkalmatlannak tartja, hanem állami es gazdasági szempontból ártal­masnak is és meg van győződve arról, hogy a jövőben is lehetetlenné tenné a köztársaság katolikus lakosainak nyugodt és példás együttélését a lakos­ság azon részével, amely a tervezett módosítások mellé áll. A püspöki kar arra kéri a kormányt, hogy az iskola­­reformot sem most, sem a jövőben ne valósítsa meg azon szellemben, ahogy azt Dérer iskolaügyi miniszter most javaslatba hozta. 7300 milliót tesznek ki az adóhátralékok. Az 1933. évi állami költségvetés tárgyalását megkezdte a képvisetőház, amely egy hétre tervezi a vita tarta­mát. A költségvetés főelőadója nagyobb beszédet mondott a vita előtt és be­szédében természetesen kitért az állam válságos gazdasági helyzetének egyik legfőbb okára, az adók befizetésénél mutatkozó nagy hátralékra. Az adó­hátralék 1931. december 31-én 4700 millió koronát teli ki. Ebből egyenes­adó hátralék kereken 2329 millió ko­rona, forgalmiadó hátralék 1519 millió, fogyasztási adó hátralékok 162 millió, illeték hátralékok 688 millió korona és végül monopólium hátralékok ke­reken 1 millió korona. A hátralékok az utóbbi időben csökkentek, azonban

Next

/
Thumbnails
Contents